Rész,  fezejet

 1     2,  II  |      ékelve egy kisebb uradalom, a Tarnóczy uraké, mely mintegy kétfelé
 2     2,  II  |          felnyittatni; s ugyanazon Tarnóczy család ajánlkozott határozatlan
 3     2,  II  |             magam is láttam. Hát a Tarnóczy fiú bizony meg a kisasszony,
 4     2,  III |       közülök a Fenyéry, a másik a Tarnóczy…~Krénfy úr arra volt készen,
 5     2,  IV  |         kívül. Ez a levél bizonyos Tarnóczy úrtól jön.~Amint ez a név
 6     2,  IV  |       grófnő az, akibe egy vakmerő Tarnóczy szerelmes lenni merészelt
 7     2,  IV  |   Tapasztaltam is több ízben, hogy Tarnóczy csaknem azon órában távozott
 8     2,  V   | füstkötelet fújva szájából –, hogy Tarnóczy urat az adósok börtönéből
 9     2,  V   |        gondol.~– Az összeg, melyet Tarnóczy úrnak kell küldeni, elég
10     2,  V   |         szükséges útiköltség, hogy Tarnóczy úr rögtön eltűnhessen Strasbourgból,
11     2,  V   |    folytassa, melynek vagy ő, vagy Tarnóczy fog végre áldozatul esni.
12     2,  V   |            váltó értékéből levonva Tarnóczy úr adósságát, őt rögtön
13     2,  VI  |            TÜNDÉR HÁZA~A boldogult Tarnóczy Mihály életében egyike volt
14     2,  VI  |          nem törődni vele. Az öreg Tarnóczy a leghiggadtabb flegmával
15     2,  VI  |         Midőn betegágya elé hívatá Tarnóczy Mihály okos leánykáját,
16     3,  I   |             Csak Cynthia maga tudá Tarnóczy hollétét. (Nem akarom keresztnevét
17     3,  I   |        amiből azok megtudták, hogy Tarnóczy oly helyzetben van, ahonnan
18     3,  I   |         megegyez, akkor ő – lemond Tarnóczy iránti szerelméről.~– És
19     3,  II  |          mutatott be Irénnek, mely Tarnóczy által volt elfogadva, Buchheimer
20     3,  II  |              Istenem!~– Azaz, hogy Tarnóczy elfogadó aláírása valódi;
21     3,  II  |          értette. A tény tehát az: Tarnóczy egy váltót adott el Vanhagennek,
22     3,  II  |        váltó Krénfyhez került mint Tarnóczy régi hitelezőjéhez, s midőn
23     3,  II  |            miszerint tudatná velem Tarnóczy hollétét.~– Miért? – kérdezé
24     3,  II  |        mondani. Menjen haza kegyed Tarnóczy kisasszonyhoz, és mondja
25     3,  II  |      szerencsém. És kegyed, nemde, Tarnóczy úr, tekintetes nemes és
26     3,  II  |        kegyeskedett nekik engedni.~Tarnóczy felkelt és az ajtó felé
27     3,  II  |    pillanat múlva megint ott volt.~Tarnóczy megköszönte a szívességet,
28     3,  II  |       embernek fogom nyilvánítani.~Tarnóczy hideg mosollyal vevé félbenhagyott
29     3,  II  |          szép, fiatal és ártatlan.~Tarnóczy most egyszerre vadul tekintett
30     3,  II  |      nyilvánosan fogom kigúnyolni.~Tarnóczy képe egészen elsötétült,
31     3,  II  |             ami még szívemben van.~Tarnóczy letette a könyvet kezéből,
32     3,  III | hitvestársa”, Fenyéryné, született Tarnóczy Irén nevére.~Azután a megyeházához
33     3,  VII |           hangján suttogá fülébe: „Tarnóczy itt van”.~
34     3,  VIII|           mint reméltük – viszonza Tarnóczy, és elfogadta az eléje nyújtott
35     3,  XII |         körülményben, hogy az ifjú Tarnóczy, kit mindenki elveszettnek
36     3,  XIII|         megengedi Cynthiának, hogy Tarnóczy Róberthez menjen nőül. Akkor
37     3,  XVI |    állomáson.~Két ifjú mágnás, kik Tarnóczy Róbertet szintúgy ismerék,
38     3,  XVI |            hol társai vártak rá.~– Tarnóczy Róbert egy nyomorult silány! –
39     3,  XVI |            kinyilatkoztassák, hogy Tarnóczy Róbert mindvégig derék,
40     3,  XVII|    állomáson.~Két ifjú mágnás, kik Tarnóczy Róbertet szintúgy ismerék,
41     3,  XVII|            hol társai vártak rá.~– Tarnóczy Róbert egy nyomorult silány! –
42     3,  XVII|            kinyilatkoztassák, hogy Tarnóczy Róbert mindvégig derék,