Rész,  fezejet

 1     2,  I   |       egymáshoz az ujjak hegyeit, ahogy szokták a halottak, kiket
 2     2,  I   |           imára illesztve mellén, ahogy a ravatalokra szokták faragni
 3     2,  I   |          sírt és közben kacagott, ahogy gyermekek szoktak.~– Jobb
 4     2,  I   |       egyenes; egész magatartása, ahogy kezeit, lábait állásba helyezi,
 5     2,  I   |         vonogatta a vállát.~– Hát ahogy a szegény ember tud magán
 6     2,  I   |          mikor legjobb dolga van. Ahogy az új haszonbérlő úr megtelepedett,
 7     2,  I   |          a zsidóknak a pusztában, ahogy a papok beszélik? No, hát
 8     2,  II  |    víjanak, gyalog avagy lóháton, ahogy rangjuk hozza magával. A
 9     2,  III |         is, szerényen, vonakodva, ahogy szokták, ki hallgatna rájuk?
10     2,  III |          éjjel fognak megérkezni, ahogy az állomás számra pontosan
11     2,  IV  |       azon szurtosan és borzosan, ahogy máskor szokott lenni, s
12     2,  IV  |      fejével ütve a taktust, mint ahogy affektált ábrándozók szokták,
13     2,  V   |        kriptástól együtt eladnak, ahogy feküsznek sorban. Ő egy
14     2,  V   |            Egyébiránt úgy teszek, ahogy ön kívánja.~– E levélhez
15     2,  V   |       kijárástalan termekbe, mint ahogy távozott. Erre nem volt
16     2,  V   |       gróf s nagyot ásított, mint ahogy a közönséges emberek szoktak,
17     2,  VI  |     szemmel, félrehajtott fejjel, ahogy aludni szokás.~No, ez derék
18     2,  VI  |        szemeit, s azon mámorosan, ahogy szokott az ember lenni,
19     3,  I   |      sírni, és újra kacagni, mint ahogy filozófok nem volnának képesek
20     3,  I   |           volnának képesek tenni, ahogy csak nők, igazi, valódi
21     3,  I   |          nem lehet meghalnom így, ahogy ön kívánja; ily rögtön,
22     3,  I   | felbomlott hajfürteit lesimogatá, ahogy kedves, szeretett gyermekkel
23     3,  I   |          mondám én Cynthiának, de ahogy én Brenóczy grófot ismerem,
24     3,  II  |        kiüsse ezt a csillagzatot, ahogy rossz poéták szoktak dühöngeni,
25     3,  II  |     vonatból, éppen azon percben, ahogy az ellenkező irányba menendő
26     3,  III |           és gonoszat Irén felől, ahogy tetszik.~Csejti Gazsi pedig
27     3,  III |   szívélyesen fülébe súg.~– Uram, ahogy ön egy jelen nem levő hölgy
28     3,  III |           mind úgy kell fogadnia, ahogy én mondom. Meg van-e kegyed
29     3,  IV  |       felhőket rohanni az égen, s ahogy te elmentél, elindultam
30     3,  IV  |          tagjaim le voltak kötve: ahogy azt annyiszor érzi az ember
31     3,  IV  |         fiú az egész esetet, úgy, ahogy történt, még azt is megmondta,
32     3,  V   |          semmit, úgy adom vissza, ahogy átvettem, nem nyertem és
33     3,  V   |      amelyben azok száma fogyott, ahogy nagy, nehéz betegeknél szokott
34     3,  VIII|     bemutatni a világ előtt, úgy, ahogy én azt magam előtt látom,
35     3,  VIII|         én azt magam előtt látom, ahogy pillanatról pillanatra le
36     3,  VIII|         felléptetni az embereket, ahogy vannak: ott, ahol legszomorúbb
37     3,  IX  |     egészen másképp kell építeni, ahogy azok Németalföldön láthatók,
38     3,  X   |      Marina kiment a falu végére, ahogy Krénfy úr megparancsolá
39     3,  X   |      nehéz zuhanás hangzott, mint ahogy valami súlyos, élettelen
40     3,  X   |           Engem pedig keressenek, ahogy tudnak. Majd ha látom, hogy
41     3,  XI  |           mi a Pokolfélegyházára, ahogy azt a bolond falut híják.~
42     3,  XII |       vagyok-e én. Azon az estén, ahogy István gróf meghalt, Krénfy