Rész, fezejet
1 2, I | másik két úr csodálkozva kérdezé, mi lehet az, midőn a kinyitott
2 2, I | a szokásos üdvözlés után kérdezé az uraktól, hogy mit parancsolnak.~
3 2, I | Mit csinálnak kendtek? – kérdezé a bíró.~Popákné nagy lélegzetet
4 2, III | nagyrabecsülendő ajánlatot tevé? – kérdezé István gróf, gyémánt inggombjait
5 2, III | pedig Krénfy úr kétszer is kérdezé.~– Én már azon gondolatra
6 2, III | Illés grófhoz fordult és azt kérdezé tőle, hogy látta-e már azt
7 2, IV | elmondta a histórikumokat, azt kérdezé tőle:~– Ezüstből van ez?~
8 2, IV | egyedül voltak, s ott azt kérdezé tőle Illés gróf röviden
9 2, V | sietett is.~– Mi bajod? – kérdezé, elvonva a gyermek kezét
10 2, V | semmit.~– Készen van ön? – kérdezé Cynthia, látva, hogy Krénfy
11 2, V | sebei.~– Hogyan aludt ön? – kérdezé Cynthiát udvarias nyájassággal.~–
12 2, VIII| magtárait felnyittatni? – kérdezé Fenyéry, amint egy előszobába
13 2, IX | Fenyéry kezet adott rá: és kérdezé, hogy mit vétett.~– Amidőn
14 2, IX | komoly, érdeklett hangon kérdezé tőle:~– Igazán elveszti
15 2, IX | akik önt megmenthessék? – kérdezé oly hangon, mely szilárd,
16 3, I | A szép Dobokyné nevetve kérdezé:~– De hát miből fog Bécsben
17 3, I | alkalmazkodó.~Irén sóhajtva kérdezé, hogy hová akarja azt még
18 3, I | herceg azonban egy szóval sem kérdezé tőle, hogy hát a grófnét
19 3, I | berobogott. Pitvarnokától kérdezé, hogy Cynthia grófnő megérkezett-e.
20 3, I | arculattal.~– Ébren van ön? – kérdezé a gróf, betéve maga mögött
21 3, I | szerelméről.~– És lemondott? – kérdezé Irén.~– Kolostorba fog menni.~
22 3, II | Tarnóczy hollétét.~– Miért? – kérdezé Cynthia, lázasan égő szemekkel
23 3, V | egyszerre; reszketeg hangon kérdezé:~– Voltak talán e helységben
24 3, V | jajveszékelésre, s ijedten kérdezé annak okát, s kívánta, hogy
25 3, VI | egyszer.~Cynthia bámulva kérdezé, hogy miért nem.~Az ügyvéd
26 3, VII | hajtson.~– Hová a pokolba? – kérdezé a kocsis illedelmesen.~–
27 3, VII | hosszas köszöntgetés nélkül kérdezé tőle:~– Nem volt-e itt ma
28 3, VIII| Fenyéry?~– Mit akarsz? – kérdezé Irén, rettentő erőszakkal
29 3, IX | elő üveges szekrényéből, s kérdezé Boros uramtól, hogy nem
30 3, X | gyermekeknek sajátos elszántsággal kérdezé az embertől:~– Meg fog kegyelmed
31 3, XI | megjelenési határidő? – kérdezé Krénfy.~– Igenis, igenis –
32 3, XI | lábait mosta.~– Mikor? – kérdezé a biztos, és már húzta elő
33 3, XI | ispánunkat ölték meg? – kérdezé a kocsis odafordulva, s
34 3, XII | Azután fulladozó hangon kérdezé, hogy mi van azon levélben
35 3, XII | komoly, ünnepélyes hangon kérdezé tőle:~– Amiket ön itt előttünk
36 3, XII | felnyíltak.~– Hazamehetünk? – kérdezé egy gyermek örömével, s
37 3, XIV | mosolygását.~– Mi tetszik? – kérdezé nagyon szárazon.~Az odahajolt
|