Rész, fezejet
1 1 | kellemetlen prókátorral, kit a halál küldött a nyakunkra,
2 2, I | szóra – monda az alispán, kit nagyon megakasztott ez a
3 2, I | bámulva tekintének a hölgyre, kit szokatlan viseletén, hírlapi
4 2, I | ahova az ismeretlen delnő, kit e meglepő nyilatkozványra
5 2, II | alföldi földesúrtól vette el, kit repceszállítási vinkulumban
6 2, III | volna, hogy ez ifjú automat, kit István gróf mint kedves
7 2, IV | hozta, mert nem tudta, hogy kit illet az asztalfőhöz ültetés,
8 2, VII | rókájaként erősíté Leonora, kit szintén nagyon izgatott
9 2, VII | a kapu alá Krénfy úrhoz, kit e pillanatban a legirtózatosabb
10 2, VIII | sokszor emlegetett asszonyság, kit Popákné a vén boszorka cím
11 2, X | tanúvallomást azon ember ellen, kit az életben tán legjobban
12 2, X | közjólétet.~A mi kedves Dunánk, kit a vers „hazánk szíverének”
13 3, I | azon általános szellem, kit a felvilágosodás hamis bölcsei
14 3, I | huszártiszt gyermeke volt, kit a gróf azzal szédített el,
15 3, I | játszott szembekötősdit, s kit azóta sem feledhet. Ez az
16 3, I | parasztvér! – kiálta István gróf, kit kétségbeejtett az a gondolat,
17 3, I | volt e pillanatig, mint kit egy rettentő álom tart koporsójához
18 3, I | rebegé a szerencsétlen hölgy, kit az eszmélet kezde elhagyni.~–
19 3, I | megtört, roskatag alak most, kit gyakran láthatni reszkető
20 3, II | sétáiból visszatért hozzá – Kit sirattál?…~– Egy embert,
21 3, III | Fenyéry holnap házasodik. Kit vesz el, senki sem tudja,
22 3, III | tudom, hogy tulajdonképpen kit kérnek meg Fenyéry úr számára.~
23 3, IV | bús leány, ma boldog nő, kit a férfiak legnemesbike szerelmével
24 3, IV | most, mivel szereti az, kit ő is szeret.~Lerakta könnyű
25 3, VI | hidegen tudnak arra nézni, kit ő sirat, s kényszerítik,
26 3, VI | fejét Irén ölébe szegve, kit estében magával ránta alá,
27 3, VI | védelmezte őt, mint egyedül az, kit a bíróság hivatalos védőjéül
28 3, IX | minden este a ház körül? Kit akarsz megölni?~A csavargót
29 3, XI | reá; nem is gyanítja, hogy kit visz.~Amint a tarnóci erdőbe
30 3, XII | megmondhattuk volna, voltaképpen kit tiszteljünk benne; eddigelé
31 3, XII | volt. Nejétől megszökött, kit Brüsszelben hagyott el,
32 3, XII | hogy az ifjú Tarnóczy, kit mindenki elveszettnek hitt,
33 3, XII | bizonyos fiatalemberhez, kit emiatt Illés gróf párbajban
34 3, XIV | vádolta ő maga azt a leányt, kit oly átkozottul használt
35 3, XV | gondolattal, miszerint egy férfi, kit ő oly nagyon szeret, embertársának
36 3, XVIII| volt azon egyetlen férfi, kit szívében mindig bálványozott,
|