Rész,  fezejet

 1     2,  I  |          ifjú legényekkel; milyen különös az, hogy most alig bírja
 2     2,  I  | állapotukba visszatalálniuk. Neki különös szabadalma volt mások szomorúságát
 3     2,  I  |           ifjú Sztropkó.~– Milyen különös – szólt az alispán figyelve –,
 4     2,  II | ellenvetést. Nem várhatott valami különös ékesen szólást, mert hiszen
 5     2,  II |         hiszen ő sem adott valami különös jó vacsorát.~– De ha olyan
 6     2,  III|         Brenócig. A kisasszonynak különös kedve telik a gyaloglásban.~
 7     2,  III|        nyeri vissza test és lélek különös tündéri erőkből tegnapi
 8     2,  III|        Vajon ez nem onnét való-é?~Különös sajátság az némely családnál,
 9     2,  III|      menjen kifelé, mindannyiszor különös kegyeibe ajánlva magát a
10     2,  III|           a fogadóig szállítsa; e különös figyelem Krénfy úr részéről
11     2,  IV |         gyűjteményét.~István gróf különös büszkeséggel mutatott fel
12     2,  IV |       neki kedvezett a szerencse. Különös szerencséje volt. Ez nem
13     2,  V  |            akkor elkezdték valami különös érzések szállni meg mellének
14     2,  V  |           megbűvölve érzé magát a különös nő által, annyiféle érzésen
15     2,  V  |        élete, halála függ. Milyen különös az, milyen különös!…~      ~
16     2,  V  |         Milyen különös az, milyen különös!…~      ~Három órát ütött
17     2,  VII|          szép. A legújabb lapokat különös érdekkel tépegeti fel. Restelli
18     3,  I  |        asszonyi ékesszólásnak ily különös mértékbeni adománya felett,
19     3,  I  |              Én nem állítom, hogy különös nagy reményem van, miszerint
20     3,  I  |        ott leend.~Most az egyszer különös kivételképpen ez eset nem
21     3,  I  |          ugye kegyednek, hogy egy különös eseményt fogok elbeszélni,
22     3,  I  |      szívében dobogni. – Ez mégis különös.~– Illés nem tudott az eseménynek
23     3,  I  |           amire pedig István gróf különös finom, udvarias keserűségeket
24     3,  II |       kérem.~Cynthia megszorítá a különös hölgy kezét, ígérete jóváhagyásául.~–
25     3,  II |        vonat robogva megindult.~A különös utas körülnézett, s egy
26     3,  II |       elfoglalva, uram? – kérdé a különös utas az olvasó ifjút.~–
27     3,  III|       hajjal, ábrándos szemekkel, különös szépen táncolja a keringőt.
28     3,  III|          vidéki dalidók közt mint különös nevezetességet szokták emlegetni
29     3,  III|         felel Fenyéry.~– De olyan különös képet csinált, mikor ön
30     3,  III|       igent.~– Mert pár nap múlva különös dolgok fognak kegyed körül
31     3,  IX |         váltogatták egymást, mint különös rossz szellemei e tájnak,
32     3,  X  |          a vén csavargónak valami különös kívánsága akadt.~– Tudsz-e
33     3,  XI |   rendezve.~De hátha mégis valami különös, valami előre nem láthatott
34     3,  XI |           mondá a kocsisnak:~– Be különös egy ember ez a te pasasérod.
35     3,  XV |      felőle vitatkozni.~Ő abból a különös szempontból vette fel a