Rész,  fezejet

 1     2,  I   |            némberek nem elegyednek ily mélyen a bölcsészetbe, inkább
 2     2,  I   |        hogy a szolgáló nép nyomora ily fokára hághat? Nincs földesura
 3     2,  I   |          teendőkről.~Ah, jó uraim, ily fényűzési cikk ebben a faluban
 4     2,  III |     fürteit az évek hajporozták be ily szépen; kezei simák, fehérek,
 5     2,  IV  |          érte. Ám a finom körökben ily kellemetlenség mind nem
 6     2,  IV  |        volt nevelői iránt, s egyéb ily dolgokért, amikért szegény
 7     2,  IV  |         szobáktól.~– Óh, nincsenek ily gyöngeségei. Nekem azonban
 8     2,  V   |            ne félj ám semmit, hogy ily egyedül jársz, majd veled
 9     2,  V   |          amilyennel nem jó éjszaka ily magányos házban találkozni.
10     2,  VII |            híják oda.~– Ah, Lippay ily idős korában mennyivel más
11     2,  IX  |           nem fog büntetést nyerni ily nemes, bátor, elhatározó
12     2,  IX  |          mint büntetést? Ah, uram, ily törvény nincs a világon,
13     2,  IX  |        fiatal kabátján.~– Hogy tud ily könnyen beszélni oly súlyos
14     2,  IX  | elszomorodik rajta, hogy azok mind ily szívtelenek. Pedig én tudom,
15     2,  X   |        vakmerő tény által, melyben ily sérelmesen megbántotta a
16     3,  I   |          az asszonyi ékesszólásnak ily különös mértékbeni adománya
17     3,  I   |      sokáig rejtve tartá a leányt, ily nagy városban könnyű ismeretlenül
18     3,  I   |   meghalnom így, ahogy ön kívánja; ily rögtön, ez ismeretlen italtól,
19     3,  I   |           óh, atyám, ne nézzen rám ily megölő szemmel, hisz az
20     3,  I   |   szegények, a nyomorultak között.~Ily alkalommal találkoztam vele
21     3,  I   |     kísérteni, ha rátalálnék-e egy ily elrejtett szívre. Ma reggel
22     3,  III |          az Isten áldásával szinte ily sorban következik.~Ez épületes
23     3,  IV  |         menyasszonyát első éjszaka ily ügyért elhagyta, s az egész
24     3,  V   |       nagylelkűség mögött?~Hogy ez ily könnyűszerrel lemond arról,
25     3,  VI  |             az ég szerelméért! Egy ily bűnnel vádolt nőt pártfogása
26     3,  VI  |          dühtől; sohasem látták őt ily ingerültnek, melle zihált
27     3,  VIII|            az, különben nem bánnék ily irtózatosan vele. A grófné
28     3,  IX  |        hogy azért bocsátja földjét ily olcsóra, mert annak „maleficiuma”
29     3,  XI  |         előtte az ajtót.~De mégis, ily zavart arccal nem szabad
30     3,  XI  |         Hozta Isten. Mi jót hozott ily zivataros időben Brenócról?~–
31     3,  XII |        hivatalos tilalom ellenére.~Ily suttogásokból azután szájról
32     3,  XIV |        eszközéül…~Ha megszabadulna ily gonosztevő a törvény kezéből,
33     3,  XIV |       mondottak; ne feleljenek reá ily irtóztató vádakat!~És azután