Rész, fezejet
1 2, I | te egyik!~– Hol kapok, kérem alássan? – kérdé az egyik
2 2, I | oly bőkezűleg a botokat?~– Kérem – szólt süvegét homlokába
3 2, I | sietett karját nyújtani elé.~– Kérem! Köszönöm! – szabódék az
4 2, I | gyarló tehetségeimet. Óh, kérem! Csekélységem érzete nem
5 2, I | úrhölgy megelőzte őket.~– Kérem, az mind nem az én érdemem,
6 2, III | enyves csizmákkal.~– Én kérem nagyságodtól a bocsánatot! –
7 2, III | Luxemburg-palaisban járnék.~– Óh, kérem alássan – szólt Krénfy úr,
8 2, III | hogy hol tanultam.~– Óh, kérem alássan – monda Krénfy úr,
9 2, III | rettenetes drága az idén.~– Óh, kérem alássan. Nekem semmi áldozat
10 2, III | illik házigazdához.~– Óh, kérem! kérem! – szólt István gróf,
11 2, III | házigazdához.~– Óh, kérem! kérem! – szólt István gróf, megállva
12 2, IV | írja e levelet!~– Óh igen, kérem alássan, ismerem jól ezt
13 2, V | maga sietett hozzá.~– Uram. Kérem, ne üssön zajt. Egyedül
14 2, V | pillanat veszély rám nézve. Kérem önt, üljön mellém.~Krénfy
15 2, V | bátyámnak megmutatni.~– Óh, kérem… – Krénfy úr valamit akart
16 2, V | frank fedve lehet általa. Kérem, uram, adjon ön tollat kezembe
17 2, V | rosszaságát visszanyeré.~– Kérem önt, írja le ezt ismét –
18 2, VIII| látása könnyekre indítja. Óh, kérem, ne titkolja kegyed e könnyeket;
19 3, II | felőlük semmit. De ígérje meg, kérem.~Cynthia megszorítá a különös
20 3, II | eltakarta szemeit kendőjével.~– Kérem, grófnő, ön megígérte nekem,
21 3, V | tettem.~– Csak ezt az egyet kérem. Ezért könyörgöm egész alázattal,
22 3, V | hibáját helyrehozni.~– Óh, kérem, minálunk nincsen mitől
23 3, VI | Jöjjön e helyről, grófné. Kérem, jöjjön innen.~– Hiszen
24 3, VI | hevesen kérte Cynthiát:~– Kérem önt, az Istenre kérem, jöjjön
25 3, VI | Kérem önt, az Istenre kérem, jöjjön innen, jöjjön el
26 3, VI | kívántam én, uram, mármost kérem önt, hogy válaszoljon komolyan.~
27 3, XI | micsoda, mi járatbeli ember…~– Kérem, nekem rendes útlevelem
28 3, XII | Ez még szerepe volt.~– Kérem, még most ne tessék elájulni –
29 3, XII | rögtöni eltávozásra. Nemde?~– Kérem, alispán úr, én mindezekről
30 3, XII | suttogások szavait is.~– Kérem. Legyen kegyed egészen nyugodt.
31 3, XIII| veszendő nyomorult ember életét kérem öntől.~Az alispán arca egyszerre
|