Rész,  fezejet

 1     2,  I    |             karcsú nyakú üvegcsékből, amiket ismer mindenki, ki valaha
 2     2,  II   |              azon ereklyéi tartatnak, amiket hatszáz esztendő alatt nem
 3     2,  II   |               kedélyesekké teszik, de amiket itt nem tudtak hová rakni,
 4     2,  III  |          tanulmányaikat; megvitatták, amiket hírlapokban olvastak, csináltak
 5     2,  IV   |              két drágakő azok között, amiket a gyémántnál is nagyobbra
 6     2,  V    |           több és nehezebb volt, mint amiket a törvény mért valaha rá,
 7     2,  VI   |              fázisokon keresztülment, amiket a fiatal tékozlók meg szoktak
 8     2,  VI   |              elbeszélé a történteket, amiket egyszer meghallani is, úgy
 9     2,  VII  | élettörténetét, garasos veszteségeit, amiket más fel sem venne, de amik
10     2,  VII  |         vannak gabonaszállítás iránt, amiket meg kell tartanom. Ezen
11     2,  IX   |               rejtett könnyek voltak, amiket nem vett észre senki.~A
12     2,  IX   |           meg-megszaggatá a szavakat, amiket mondott.~– Fenyéry! Meglehet,
13     3,  I    |           leányának iszonyú dolgokat, amiket önnek, kedves jó Irénem,
14     3,  I    |                ügyeim, bajaim vannak, amiket el kell intéznem. Ő rögtön
15     3,  II   |             lehető legerősebben, mert amiket mondani fogok kegyednek,
16     3,  II   |               tárgyak kegyed szívére, amiket, ha kegyed legnagyobb ellensége
17     3,  II   |               hogy mindezek a dolgok, amiket ön nekem itt elmondott,
18     3,  II   |         fenyegetéseket foganatosítni, amiket imént elsorolt. Ha pedig
19     3,  III  |            szövő osztovátáknak nézné, amiket flegmatice ide-oda kell
20     3,  III  |         fognak kegyed körül történni, amiket mind úgy kell fogadnia,
21     3,  III  |            hogy Irénnek el ne mondja, amiket hallott. Hogy Fenyéry holnap
22     3,  V    |              száz mást képzel érezni, amiket nem akarnak elhinni neki –
23     3,  X    |            tornyos felhők emelkedtek, amiket meg-megvilágított néha a
24     3,  XII  |     ünnepélyes hangon kérdezé tőle:~– Amiket ön itt előttünk elmondott,
25     3,  XIII |           elfogadta őt azon hibákkal, amiket jól ismert. És ez a valódi
26     3,  XIV  |            nekik, hogy vonják vissza, amiket mondottak; ne feleljenek
27     3,  XIV  |   bebonyolítani a világos kérdéseket, amiket Fenyéry ismét oly szépen
28     3,  XV   |               az eszmét, azon szókat, amiket a lélek úgy szeretne nem
29     3,  XVI  |                Bocsásson meg azokért, amiket ez életben vétettem önnek.
30     3,  XVII |                Bocsásson meg azokért, amiket ez életben vétettem önnek.
31     3,  XVIII|          mulatságot talál ki számára, amiket e szegény rabok, a nők,