Rész, fezejet
1 2, I | rajta, felülről lefelé.~– Ne tessék a csizmámat nézni, van otthon
2 2, I | de majd meglátjuk: hiszen tessék.~– Kend pedig álljon meg
3 2, I | kifizetett hat botot csak tessék visszavenni és eltenni emlékezetnek
4 2, I | visszhangot költene.~– Csak tessék ütni a kaput, csak tessék
5 2, I | tessék ütni a kaput, csak tessék zörgetni! – gúnyolódék éles,
6 2, I | feljegyezhessek.~– Csak tessék, amennyinek szükségét érzi –
7 2, III | lelkesülés azzal is többnek tessék.~Azzal örömrepesve futott
8 2, III | gróf inte kezével, hogy tessék helyet foglalni.~Krénfy
9 2, III | kártételt és zsarolásokat. … Tessék figyelemmel kísérni méltóságtoknak,
10 2, III | elhinni, hogy igazat mondtam. Tessék megkérdezni az ispánomat,
11 2, IV | ilyen badar beszédeket? Tessék, méltóságos uraim! Rakva
12 2, IV | merte elfogadni a levelet.~– Tessék. Önnek szól.~– Óh, könyörgöm.
13 2, VI | abbahagyni az írást. Pedig tessék elhinni, hogy nagyon siet.~
14 2, VIII| Fenyéryt kiverje, hanem hogy „tessék leülni rá”.~– Óh, köszönöm.
15 2, VIII| találta Krénfy ellenében.~– Tessék! – szólt leoldva harcias
16 2, IX | meg?~– Itt az alispán úr; tessék tőle megkérdezni.~– Hogyan,
17 2, X | a félszigeten keresztül. Tessék ezt repellálni.~S e vakmerő
18 3, II | az önével meggyújtanom.~– Tessék.~– Nem akarok gyufával bánni,
19 3, II | leütöm önt, mint a kutyát. – Tessék gondolkozni rajta.~A két
20 3, IV | Mindkettő nemet mondott.~„Úgy tessék helyre állni.”~Sötét van,
21 3, V | könyörgöm egész alázattal, ne tessék törvény elé hozni ez ügyet.
22 3, V | volna is, itt nem lehet. Tessék eziránt megnyugodni.~Ezzel
23 3, IX | becsülendő volt nála.~– Tessék parancsolni.~– Jöjjön velem
24 3, XI | Mindjárt, mindjárt! Ne tessék türelmetlenkedni. Mindjárt
25 3, XI | s meggyújtá szivarát.~– Tessék önnek is. Foglalja el vendégszobáját;
26 3, XII | Krénfynek tulajdon keze írása. Tessék leülni, tisztelt asszonyság.
27 3, XII | volt.~– Kérem, még most ne tessék elájulni – biztatá őt Lippay. –
28 3, XII | sárga fényével arcán. – Tessék meghallgatni az egészet,
29 3, XIII| lehet vinni a világon.~Ne tessék hinni, a mi bíráink megvesztegethetlenek.
30 3, XIV | odanyújtá azt a küldöttnek.~– Tessék. – Most térjünk a dologra.~
|