Rész,  fezejet

 1     2,  I   |       erőtlenek kapjanak belőle. Én önt felelőssé teszem az igazságos
 2     2,  III |          Bocsánat, hogy felzavartuk önt. Nem sejtettük, hogy háborítani
 3     2,  IV  |            gondolat nagy önbizalmat önt szívébe úri vendégeivel
 4     2,  V   |            veszély rám nézve. Kérem önt, üljön mellém.~Krénfy úr
 5     2,  V   |             egy éjféli utáni órában önt egyedül felkereste, saját
 6     2,  V   |    rosszaságát visszanyeré.~– Kérem önt, írja le ezt ismét – szólt
 7     2,  VII |             Uram, én figyelmeztetem önt a leggonoszabb következésekre! –
 8     2,  VII |                És énnekem jogom van önt akkor főbe lőni, mint egy
 9     2,  VII |            éhes nép utánam rohan és önt agyonveri. Láthatja ön,
10     2,  VII |        agyonveri. Láthatja ön, hogy önt senki sem mentheti meg más,
11     2,  IX  |             úr; én azt mondám, hogy önt becsülöm, tisztelem s ezt
12     2,  IX  |           van önhöz; magam utasítom önt hozzá, akit tulajdonképpen
13     2,  IX  |       Nincsenek önnek barátai, akik önt megmenthessék? – kérdezé
14     2,  IX  |         kötelesség lesz.~– Elítélik önt.~– A törvény igen.~– De
15     2,  IX  |             Fenyéry! Meglehet, hogy önt a törvény elítéli oly tettért,
16     2,  IX  |             és lelke nyitva áll, ki önt fölmenti, ha el van ítélve,
17     2,  IX  |           bármennyire tiszteljem is önt, ha ön e diogenészi flegmát,
18     3,  II  |              Ez a vonat visszaviszi önt Párizsba.~– Tudom. Úgy akarom.~–
19     3,  II  |          szolgálatjára.~– Nem értem önt. Sehogy sem értem, hogy
20     3,  II  |         felelhetek e szóra.~– És ha önt arcul köpöm?~– Venni fogom
21     3,  II  |             használom kezemet, hogy önt összezúzzam, mert nem akarok
22     3,  II  |    Magyarországra?~– Az meglehet.~– Önt hítta valaki, tudósította
23     3,  II  |            határon belép, annak, ki önt hazahívta, gonoszabb élete
24     3,  II  | hirdetményemet felveszi, melyben én önt az egész világ előtt névről
25     3,  II  |          ami a kezembe akad, leütöm önt, mint a kutyát. – Tessék
26     3,  VI  |             kérte Cynthiát:~– Kérem önt, az Istenre kérem, jöjjön
27     3,  VI  |             bocsátom magamnak, hogy önt ott rögtön le nem ütöttem
28     3,  VI  |            amit mondtam. Én ismerem önt mint híres veszekedőt, de
29     3,  VI  |             én, uram, mármost kérem önt, hogy válaszoljon komolyan.~
30     3,  VIII|   mulattatni fogja. Cynthia grófnő, önt felmentem minden aggodalom