Rész,  fezejet

 1     2,  I   |     vasárnapot is. Nem vétettünk mi annyit az Isten ellen, hogy bennünket
 2     2,  I   |           de őszig mégis kiárultunk annyit a deszkából, hogy senki
 3     2,  I   |            magának alig tartott meg annyit, amennyi újig elég volt,
 4     2,  I   |    kibeszélhesse; az alispán csupán annyit látott jónak megjegyezni,
 5     2,  II  |             azt nem tudja senki, de annyit mindenki tud, hogy roppant
 6     2,  II  |        férfiú mindezen műkincsekhez annyit sem ért, mint azok hajdani
 7     2,  III |             magamat ismételni. Csak annyit mondok, hogy énnekem lehetetlen
 8     2,  IV  |         magasan járó nap felé, mely annyit törődik velük, mint a többi
 9     2,  IV  |         sikerültnek találta; csupán annyit jegyzett meg István gróf,
10     2,  V   |     lépésnyire attól a háztól, ahol annyit szenvedett. Ezt a házat,
11     2,  VI  |           Dobokyné felkereste, csak annyit nyert vele, hogy a kezébe
12     2,  VI  |             egész vacsora alatt tán annyit sem néztek egymásra, hogy
13     2,  VII |             a legelső. Az én életem annyit ér, mint egy kutyáé. Nosza,
14     2,  VIII| végződhetett volna az egész ügy. Én annyit hallottam kegyed jószívűségét,
15     2,  IX  |         Irénnek legrosszabbul esik. Annyit mondhatok, hogy Irén nagyon
16     3,  I   |           először.~– De hol járt ön annyit?~– Azt majd elmondom egyszer.
17     3,  I   |           annyira szereti, aki érte annyit áldozott, s inkább folyamodott
18     3,  II  |    fájdalmával! Niobé tudott sírni, annyit sírni, hogy patakká vált
19     3,  II  |             sírni.~– És most csupán annyit kérek kegyedtől, kedves
20     3,  III |      keringőt. Leendő férjétől csak annyit kíván, hogy hivatala legyen.
21     3,  III |           ismét visszajövünk. Hanem annyit mondok, hogy a mi szép menyasszonyunkat
22     3,  V   |            lemond arról, amiért már annyit áldozott? Mert hiszen az
23     3,  V   |             már szájában; alig bírt annyit rebegni: „A sulphurt!” Cynthia
24     3,  IX  |            s a kisebbiknek is szánt annyit, ha valami okos tárgy adja
25     3,  IX  |            ez ütés előtt; csendesen annyit felelt vissza:~– Csak tartsd
26     3,  X   |           ijedtség percében a lélek annyit felfog egyszerre. Marina
27     3,  X   |            búskomoly melódiát, amin annyit sírnak a kévét kötő leányok
28     3,  XII |             tőle, hogy ki ájult el.~Annyit szabadnak hitt megsúghatni,
29     3,  XII |            magát kivallatni, csupán annyit tett meg, hogy tenyere élét
30     3,  XIII|             mendemondák, amikből mi annyit megtanulunk, amennyit éppen