Rész, fezejet
1 2, I | Majd megmutatom én, hogy mindjárt lesz itt leves.~A három
2 2, I | urakkal is beszélni; majd mindjárt ott leszünk az ő háza előtt.~
3 2, II | Megálljon csak az úr, mindjárt mondok egy dolgot, nagyságos
4 2, III | valami indulat bántotta, mindjárt a szakállának esett.~A levél
5 2, III | lógázza a zongorán. Most mindjárt le fog szállani és elkezd
6 2, IV | otthagyva Cynthia grófnőt, ott mindjárt felpofozza Miskát. Szerencséjére
7 2, V | elveszni? Nem kell kétségbeesni mindjárt, jó az Isten.~– Hát mit
8 2, V | mondott le erről az arcról. Ha mindjárt egyenesen a kárhozatra kellene
9 2, VII | rajtatok valaki, még ma? Most mindjárt? Óh, ti ökrök! Még szekerekkel
10 2, VII | országúton vannak; ők maguk is mindjárt itt lesznek. A nép tartsa
11 2, VII | elveszni a kedvéért. Ezt mindjárt gondoltam.~Fenyéry arca
12 2, VIII | kimenni a szobából.~– Majd mindjárt ki fogja nyitni – szólt
13 2, IX | olvasni tud az arcokból, mindjárt átlátta, hogy ez megint
14 3, I | de lyon.” Ezt a mondást mindjárt fel is jegyezte naplójába.~
15 3, II | elfogadónak semmije sincs!~– Mindjárt meg fogja kegyed érteni.
16 3, III | hogy az esküvő itt most mindjárt, rögtön megtörténjék?…~–
17 3, V | nagyságos Krénfy úr most mindjárt ebben a nyomban meghal –
18 3, V | utána két cselédje esett mindjárt kolerába. Krénfy úr őt küldte
19 3, V | adni, küldje rögtön, mert mindjárt meghal.~István gróf rögtön
20 3, IX | az én kezembe adni? Most mindjárt kapom ezt a pipát, és úgy
21 3, IX | ott várd meg az ispánt, mindjárt utánad fog menni, s elviszi
22 3, XI | Kocogtatnak az ajtón.~– Ki az? Mindjárt! – szól ez, torkán akadó
23 3, XI | letörli arcáról a verítéket.~– Mindjárt, mindjárt! Ne tessék türelmetlenkedni.
24 3, XI | a verítéket.~– Mindjárt, mindjárt! Ne tessék türelmetlenkedni.
25 3, XI | tessék türelmetlenkedni. Mindjárt kinyitom. Mosdottam, törülközöm.~
26 3, XI | ő volt a bíró. A kisbíró mindjárt futott az előfogatos emberekért:
27 3, XI | nálam még azon éjszaka, mindjárt a történt eset után, és
28 3, XI | ugye?~– Az ám.~– No lám. Mindjárt megismertem. Azt is tudom
29 3, XVIII| véletlen pedig úgy akará, hogy mindjárt legfelül a szív király a
|