Rész, fezejet
1 1 | már sokszor megesik, hogy magam ülök az asztalnál.~Olyanforma
2 2, I | delnő. – Én le tudok szállni magam is; jártam nyaktörőbb helyeken
3 2, I | férfi sem vállalkozott, magam hágtam fel egyedül. De bocsánat,
4 2, I | lény nevében, aki által magam is megbízva vagyok. Önök
5 2, II | lármázni. Tudja az úr, hogy a magam pénzéből adtam négy garast
6 2, II | én tudom legjobban, mert magam is szolgáltam a megholt
7 2, II | kisasszonya, derék, szép személy, magam is láttam. Hát a Tarnóczy
8 2, V | tovább, innen odatalálok magam is. A járást ismerem.~A
9 2, V | könyörgöm, elvégzem én azt magam – szólt Krénfy úr, és hozzáfogott
10 2, VII | meghajolva ön előtt, ki soha magam földi javáért még Istennek
11 2, VII | fejszét a kezembe és én magam leütöm őt, mint egy veszett
12 2, VII | kicsapongásokat követ el, mint én magam, mert önök annak vezetői.
13 2, VII | az magántényem, s azért magam vagyok felelős. Én bezúztam
14 2, VIII| ha beszélni akarok vele, magam megyek hozzá… Szolgálót
15 2, IX | mennyi bizalmam van önhöz; magam utasítom önt hozzá, akit
16 3, I | megjelenni a találkán, mint magam. Amint meglátott, rögtön
17 3, II | íróasztalához sietett.~– Én magam fogok neki írni! – szólt
18 3, IV | fölébredek, hallok susogást magam körül; látok férfiakat a
19 3, VI | tisztelt ügyvéd úr, különben magam mondom el; pedig énnekem
20 3, VIII| előtt, úgy, ahogy én azt magam előtt látom, ahogy pillanatról
21 3, VIII| nemcsak önök ketten, de én magam is szerelmes vagyok, dacára
22 3, X | találnak rám, meglehet, hogy magam is felakasztom magamat.
23 3, XIII| Nem tudja, hogy még ma a magam asszonya vagyok.~Lippay
24 3, XIII| Én csak egy embert látok magam előtt, ki börtöne rostélyán
25 3, XIV | arca volt a halálnak. Én magam, én magam öltem őt meg. –
26 3, XIV | a halálnak. Én magam, én magam öltem őt meg. – Miért öltem
27 3, XV | az, egyedül én. Tulajdon magam adtam atyámnak a mérget.~
|