1-500 | 501-653
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
1 1 | azok a táblabírák? Jelent ez a szó valami egyebet is,
2 2, I | végét vagy végveszélyüket.~S ez a csapás minden másod-,
3 2, I | iparkodik vele.~Pedig hajdan ez volt a legjobb módú falvak
4 2, I | a deszkákat szállítják, ez is elég jó.~Most még ezek
5 2, I | bizonyosan nincs neki több, vagy ez már az utolsó. A kisgyermekek
6 2, I | még egy kicsinyt várjanak.~Ez így tart reggeltől késő
7 2, I | tarisznyájából éppen az út közepére, ez az egyetlen tárgy az, melyet
8 2, I | talán ő abban többet lát?~Ez az öregember legalább van
9 2, I | idegen világ az, melyből ez a véres homály jön a jámbor
10 2, I | ínség szomorú hallucinációja ez a veres szín, mely körüle
11 2, I | előtte elmondani. Honnan jön ez?~Nem is igen nézte a jámbor,
12 2, I | lovak alá jutni – mordult ez vissza durcásan, s csak
13 2, I | arra a darabkára is ott, ez a szépapjának jutott, az
14 2, I | gyermeke halt meg az úton, mint ez a kisleány; az odament hozzá
15 2, I | meredek úton a hintók után.~Ez még régi táblabírói időkből
16 2, I | szép gyermek. Melyiteké ez a leányka?~A rongyos asszony
17 2, I | fiamat is, az én leányomat. Ez már nagy, ez már hasznavehető;
18 2, I | leányomat. Ez már nagy, ez már hasznavehető; ebből
19 2, I | ebből lehet tehénpásztor. Ez már szolgáló is volt és
20 2, I | összevissza kiabálva: „Ez jó lesz kocsisnak, ez jó
21 2, I | Ez jó lesz kocsisnak, ez jó lesz pásztornak, ennek
22 2, I | kezeit, hogy nyúljon utánuk.~Ez sokat levont a jelenet tragikumából.
23 2, I | fér bele a német szájába ez a nagy hurka.~A kisleány
24 2, I | megtalálja.~– Mikor volt ez, kisleányom?~– Még akkor
25 2, I | rátartotta fülét a mellére.~– Ez az ember nincs még meghalva.~
26 2, I | megpillantá.~– Nem ismeritek? Ez kizárólagos magyar találmány.
27 2, I | sok hasznát lehetne venni ez együgyű magyar találmánynak.~
28 2, I | csodálkozva tekinte szét ez ismeretlen nagy urakra;
29 2, I | Húzz belőle jót, öreg; ez is olyan vén legény már,
30 2, I | ifjú útitárs.~– Bizonyosan ez is úgy járt, mint a debreceni
31 2, I | kit nagyon megakasztott ez a goromba válasz. – Ki szolgája
32 2, I | van otthon jobb is. Ide ez is jó volt.~– Mi bajuk ezeknek
33 2, I | micsoda nevezetes állat ez a Popák tehene, s milyen
34 2, I | vagy megválni a tehenétől, ez olyan igaz, mint a csizmám
35 2, I | táblabíró sietett beleszólni ez állításba.~– Ha jól tudom,
36 2, I | hibája nincsen. Hát hogy jut ez az ember a huszonöt bothoz?~
37 2, I | mulatja magát legjobban.~– Ez a Popák azonban lusta gazember,
38 2, I | jó huszonöt botot. Igaz-e ez, Popák? Nem aláírtad-e a
39 2, I | nekem nyolc tehenemből csak ez az egy maradt. Ebben a nagy
40 2, I | embernek olyan nagyon tetszett ez a tréfa, hogy még egyszer
41 2, I | buzdítása hangzott. – Nem isten ez itt, még csak nem is ember.
42 2, I | Én vagyok a megye főnöke, ez az ifjú úr itt a megye ügyésze,
43 2, I | Úgy nézzetek reá, hogy ez olyan okos ember, hogy ha
44 2, I | agyaras nem akarta hinni, hogy ez valóság lehessen.~– Tudja-e
45 2, I | megütni? Főbenjáró eset ez. Ez az én egyik pofám ér
46 2, I | megütni? Főbenjáró eset ez. Ez az én egyik pofám ér egy
47 2, I | egyik pofám ér egy világot, ez az én másik pofám éri a
48 2, I | anekdotás úr észrevette ez igyekezetüket, s rámondá
49 2, I | jutott bölcsészetéhez, s ez azon sejtelemre kényszeríté,
50 2, I | sem vett.~– Olyan asszony ez, tekintetes uram, hogy ha
51 2, I | van! Minden rosszhoz tud ez; ki tudja küldeni a maga
52 2, I | tekintetes uraknak itt? Ez idejött egy hosszú csizmaszárú
53 2, I | mondták az öregek, hogy ez bizonyosan az ördög számára
54 2, I | sziporkát, kivált éjszaka. Ez a ház eszi meg az egész
55 2, I | lakott a bíró hajdanában, ez volt az iskola, az iskolamestert
56 2, I | Hallgass, asszony, hallgass.~– Ez a bíró háza, tekintetes
57 2, I | tennivalókat.~– Jól van, bíró uram, ez harminchárom ok. Tehát meghallgatjuk
58 2, I | sohasem jegyezné fel senki. Ez nagyon fogja bántani a tekintetes
59 2, I | megehető tárgyhoz.~– Miből van ez? – kérdé rejthetlen szorongással
60 2, I | alispán végigsimítá homlokát ez aggasztó szavakra, önkéntelen
61 2, I | okolhatom. Húsz esztendő előtt ez volt a legtehetősebb helységek
62 2, I | senki sem halt meg éhen. Ez is régen történt; sőt az
63 2, I | építtette ezt a nagy házat. Ez a parasztnép babonás; mindenféle
64 2, I | okulnak más gondolkozásán. Ez a nagy épület itten szeszgyár.
65 2, I | épület itten szeszgyár. Amint ez felépült, a fűrészmalmok,
66 2, I | bolondok azt beszélték, hogy ez az ördög háza eszi meg a
67 2, I | siettetni akarják elmúlását. Ez esztendőben egy soha hírben
68 2, I | úgy félig súgva mondá: „Ez is üres, az is üres”.~A
69 2, I | másik tehetetlenség miatt.~– Ez a legutolsó ház most a faluban –
70 2, I | rágják. Üssétek azt a bubát!~Ez utóbbi szó a többi asszonynak
71 2, I | tisztulni.~– Tudom már, mi ez – szólt az alispán. – Ez
72 2, I | ez – szólt az alispán. – Ez a kenyér vadócos.~A vadócos
73 2, I | műnyelvből:~„SALVA GUARDIA”~Ez azt teszi, hogy ide még
74 2, I | akasztott lókötő előtt, mint ez itt a nyomorultak kérésére.
75 2, I | gondolok? Az igen rövid dolog. Ez a nagy, bástyafalas épület
76 2, I | menteni mindenkorra. Hol vette ez az ember azt? Csalta, lopta,
77 2, I | becsüld meg magadat itt ez urak előtt, akik éppen azért
78 2, I | Tudják ők azt tenni, hogy ez a ház megnyissa kapuját
79 2, I | ismeretlen vagyok önök előtt. Ez utóbbira nincsen is szükség,
80 2, I | pirulni, mint jótéteményeiért.~Ez ihletett panegirikon alatt
81 2, I | csodák eszközei vagyunk.~Ez épületes vezércikk után
82 2, I | mint egy szerafim, és az ő! Ez jelenjen meg álmaitokban,
83 2, I | helyesnek és illőnek találták ez ideig akadálytalan tért
84 2, I | Éppen jól adta a sors, hogy ez épület, e Bábel előtt, ez
85 2, I | ez épület, e Bábel előtt, ez éhség tornyának kapuinál
86 2, I | hallja, amik itt történnek; ez a megnevezhetlen lény.~S
87 2, I | az asszonyok kötényébe.~– Ez gyertya, ez nem megenni
88 2, I | kötényébe.~– Ez gyertya, ez nem megenni való. Ha beteg
89 2, I | mellett kell virrasztani. Ez só, emez pedig cukor, ez
90 2, I | Ez só, emez pedig cukor, ez meg itten őrölt kávé, a
91 2, I | taszítva a garaboncást, ki ez egész jelenet alatt megnémultan
92 2, I | Nem ehetném! – mordult ez vissza, s bosszúsan távozott
93 2, I | Engedjék nekem, hogy néhány ez alkalomra illő emlékmondatot
94 2, I | alkalomra illő emlékmondatot ez éhség tornyának, e Bábelnek
95 2, I | Egy kis inzultus biz ez – monda az alispán –, de
96 2, I | volna érte pert indítani.~Ez meglévén, félretette a szenet
97 2, I(5) | mennyország kapuján, neki is ez mondatott odafenn.~
98 2, I | repurgare, reclysterum dare! Ez a nagy tudomány! Nézzék
99 2, I | az elkésett halálkíné.~– Ez a facies hypocratica… –
100 2, I | ügyész tartott kezében – ez a viaszkép a halál munkája.~
101 2, I | vármegye mind pap volna, s ez az egész folyó mind szenteltvíz
102 2, I(7) | delnők is tudtak latinul; ez régibb időkben nem volt
103 2, II | históriai emlékezettel bír. Ez emlékezet hellyel-közzel
104 2, II | régiség számít.~Építtetett ez még a tatárjárás alatt,
105 2, II | adókiváltságon, s kibékült ez aranypénzekbe kerülő megtiszteltetéssel.~
106 2, II | eleganciát képviselnék. Ez a hiány pedig abból áll,
107 2, II | mindent; annak elmondja, hogy ez meg ez a tajtékpipa volt
108 2, II | annak elmondja, hogy ez meg ez a tajtékpipa volt a nagy
109 2, II | hatszáz pengő forintot. Ez meg amaz a könyv attól a
110 2, II | hőskölteményeket írt; csak ez az egy van az egész világon,
111 2, II | nem szabad belőle kivenni. Ez a nagy darab veres pedig,
112 2, II | nagy darab veres pedig, ez az a híres platina, ami
113 2, II | egyezeregyszázszor becsesebb az aranynál. Ez az egy darab maga többet
114 2, II | unatkozással sérelmére lenni.~Hanem ez elegáns termekbe természetesen
115 2, II | paraszt! Megállj csak. Ez az egyik tízes lyukas.~–
116 2, II | alázatosan a másik paraszt. Ez a fuvaros volt, ki az előfogattal
117 2, II | tartott tőle, miszerint ez a paraszt nemesember betolakodik
118 2, II | úrnak.~– No hát, öreg uram. Ez a tízes lyukas.~Krénfy úr
119 2, II | odalenn az udvaron, hogy ez már most öt krajcárral kevesebbet
120 2, II | pipával agyarai között –, mert ez a hely nem arra való, hogy
121 2, II | azon idő alatt befogva.~– Ez elég szép dicsőség, van
122 2, II | ütöttek rám hatot!~– Hát ez az a nagy baj? No, az bizony
123 2, II | megveretni, az nem gyalázat. Ez megesik nemes emberen is,
124 2, II | megesik nemes emberen is, s ez senkinek sem derogál. De
125 2, II | megcsapatni hajdú által! Ez uram, rettentő eset! Ez
126 2, II | Ez uram, rettentő eset! Ez uram, az égre kiált.~– Hát
127 2, II | hatóságoktól még korábbi időkből. Ez a felfedezés legkisebb bátorságot
128 2, II | ijedjen meg. Engem vertek meg. Ez az én bajom. Hanem most
129 2, II | árultatni tízforintjával, s ez lesz a piaci ár.~– De ha
130 2, II | úrnak, úgy látszik, tetszett ez a muzsika, mert olyan lassan
131 2, II | Tudhatja a nagyságos úr, hogy ez a brenóci uradalom mily
132 2, II | mennyi sok gyertya elég ez alatt a sok haszontalan
133 2, II | Boros uramnak tetszett ez a hasonlítás, mert nagyon
134 2, II | remekül volt leírva. Kívül ez a cím jött rá:~„Nagyságos
135 2, II | és bizony mondá magában:~„Ez az ember vesztét érzi.”~
136 2, II | szintén azt mondhatták:~„Ez az ember vesztét érzi.”~
137 2, III | van hát az a birtok, amit ez a név képvisel, szétnéznének
138 2, III | télen pedig hideg van.~Nem ez a hírszerzés mestersége,
139 2, III | kürtöld, amit adsz; és ha ez nem elég, kürtöld azt is,
140 2, III | árvák és betegek javára: ez neked mibe sem kerül. És
141 2, III | neked mibe sem kerül. És ez az út a hírhez.~Hanem csak
142 2, III | volt az igazi ok.~Azonfelül ez alkalommal még egészen bizonyos
143 2, III | küldetett vissza rá a válasz.~Ez minden jót jelent.~Másnap
144 2, III | eszébe jutott, hogy tán ez mégsem divat, s illendőbb
145 2, III | reggelit feltálaltatni nekik? (Ez utóbbiakat már nem mondta,
146 2, III | tiszteletét. Rendkívüli ember ez az Illés gróf.~Ismét lefeküdt,
147 2, III | hogy milyen sajátságos úr ez az Illés gróf, milyen jó
148 2, III | kiáltson:~– Hallja! Így megy ez maguknál minden éjjel?~A
149 2, III | trombitáltak és zongoráztak. Vajon ez nem onnét való-é?~Különös
150 2, III | senki sem mondta volna, hogy ez ifjú automat, kit István
151 2, III | pallót érinté orra hegyével.~Ez a finom udvaronc valami
152 2, III | büszkesége egyszerre, mert ez a finom udvariasság, ez
153 2, III | ez a finom udvariasság, ez a szíves hunyorítás, ez
154 2, III | ez a szíves hunyorítás, ez az előzékeny hajlongás mind
155 2, III | krajcárral csörömpölni. És akkor ez a négy kis réz démon elmondá
156 2, III | elmondhassa nekik, hogy ez a tea pecco, terem Kínában,
157 2, III | erősen aposztrofálva mondá ez utóbbi szavakat, egyenesen
158 2, III | gépezetet szabályozza.~– Amit ez ajánlatért kívánok, az pedig
159 2, III | uradalmat szépen rendbehoztam, s ez nem akar nekik tetszeni.
160 2, III | méltóztatik, hogy hát lehetséges-e ez? Hát a hatóságok az ilyesmit
161 2, III | bámulni látszott.~Az automat ez egyenesen hozzá intézett
162 2, III | birtokot újólag megtartani. Ez ellen nem volt semmi kifogásuk.
163 2, III | kifizetem a haszonbért előre. Ez is jól van, nemde? Még négyezer
164 2, III | esztendeig nincsen gondjuk ez uradalomra, hat esztendeig
165 2, III | titkosan suttogva magában ez elmés mulatság között: „
166 2, IV | tudja: tán még azután is?~Ez a gondolat nagy önbizalmat
167 2, IV | Cynthia grófnő”.~És ha ez a nyolc egymásba nyíló terem
168 2, IV | villámokat is lövellnek, ha ez arc még pirul is, ha ez
169 2, IV | ez arc még pirul is, ha ez ajkak még megszólalnak,
170 2, IV | idomnak, minden vonásnak, de ez nem az erőtlenség kifejezése,
171 2, IV | nélkülöz minden tárgy, és ez: találja ki nagysád…~Krénfy
172 2, IV | nem merte ráfogni.~– És ez egy elegáns, mívelt, kedves
173 2, IV | grófnő vállaira feladni.~Óh, ez valóban kegyetlenség volt
174 2, IV | volt a kezében: mit akar ez itt azzal a kis nádpálcával?~
175 2, IV | ábrándos hangon szólt:~– Ez volt az én legkedvesebb
176 2, IV | kétlépésnyire úszik utána ez a hajhullám, mint valami
177 2, IV | egymás szeme közé nézett. Ez a Krénfy, úgy látszik, mégis
178 2, IV | ereklyékre nagyon büszke volt.~Ez a büszkesége föléledni látszott,
179 2, IV | ismét belépett rajta, s ez apáról fiúra hagyott, minden
180 2, IV | kérdezé tőle:~– Ezüstből van ez?~A nemes úr egy végtelenül
181 2, IV | vastag terpentint főzik.~Ez a bizarr beszéd kiverte
182 2, IV | meg volt lepetve, midőn ez azt mondá, hogy az a hely
183 2, IV | gondolat és kezében a villa; ez nem azon prózai tünemény,
184 2, IV | nyelven evésnek neveznek, ez költészet, ez plasztika,
185 2, IV | neveznek, ez költészet, ez plasztika, ez ideál, mint
186 2, IV | költészet, ez plasztika, ez ideál, mint a lepkék mézszívása,
187 2, IV | társaságot azzal mulattassa: ez vagy amaz ételt mivel szokás
188 2, IV | pezsgővé, nehézzé; mitől lesz ez a sajtnemű olyan sárga;
189 2, IV | fiút, s attól tartva, hogy ez is valami ügyetlenséget
190 2, IV | kérdőre vevé, hogy mit akar.~– Ez a levél nagyon sürgetős,
191 2, IV | kell tenni.~Jakab megértve ez etikettszabályt, kifordult
192 2, IV | Nagyságos,… méltóságos,… ez a levél – hebegé odatartva
193 2, IV | eléje kinyújtani kezét.~– Ez önnek van írva.~Krénfy úr
194 2, IV | ír senki sem rajta kívül. Ez a levél bizonyos Tarnóczy
195 2, IV | Tarnóczy úrtól jön.~Amint ez a név ki volt mondva, egyszerre
196 2, IV | hetvenkedék a derék úr. (Ez a zongora is bérbe volt
197 2, IV | Ha nem tetszik önöknek ez a válasz, tudok a kertben
198 2, IV | vendégszeretetét, miután még ez óranegyedben visszaindulnak
199 2, IV | elfelejtett ajándékot adni, amiért ez viszont elfelejtett minden
200 2, IV | irtózatosabb döfés volna ez a ti büszkeségteken, a brenóci
201 2, IV | grófnak más anyja volt.)~– Ez a bizonyos hely Felsőmaróton
202 2, IV | Különös szerencséje volt. Ez nem fog másodszor lenni.
203 2, IV | amelyben éppen ráakadtam; ez a bujdoklás egy ellenfél
204 2, IV | álnév alatt él ott, azalatt ez régen megkapta az intő levelet
205 2, IV | látszott rajta, hogy él.~– Ez a pimasz odafenn el hagyta
206 2, V | vigyáz, hogy gyanakszik.~Ez igen könnyű volt olyankor,
207 2, V | felkeltek. Hanem utoljára ez mégis megnyugtatta, aki
208 2, V | vagy kedvese, vagy ő maga. Ez a hármas út kijárása.~Ha
209 2, V | gondolkozott: Vissza fog menni ez órában Brenócra – egyedül –
210 2, V | sötét mirtuszbokrok között. Ez volt az ő anyja sírköve.~
211 2, V | hogy legyen segítségére ez órában, ez éjszakában, e
212 2, V | legyen segítségére ez órában, ez éjszakában, e magányos útjában.~
213 2, V | Az a vén csavargó volt ez, aki Kallósfalván rá akarta
214 2, V | menjen egy kissé előre, mert ez a kutya úgy haragszik az
215 2, V | eladják a házát, s most ez sír, mert nem tudja, hogy
216 2, V | ifjasszony, nem tartozik ez miránk.~– Ismeri kend talán
217 2, V | mintha nem tetszenék neki ez a munka.~– Siessünk, barátom! –
218 2, V | melegebbje legyen.~– Tietek ez a gyermek? – kérdé a grófnő
219 2, V | tenni.~– Óh, azt teszik. Ez az új úr ott a kastélyban
220 2, V | mintha oly súlyos volna ez összeg, hogy ki sem bírja
221 2, V | hóna alá vette.~– Furcsa ez, nagyon furcsa… De bolond
222 2, V | az még ezután.~– Furcsa ez, nagyon furcsa… – dörmögé
223 2, V | lóversenyből hazatért paripa. Ez nagy munkába kerülő nap
224 2, V | lármázni, huzakodni, s mikor ez mind megvan, akkor még újra
225 2, V | lenni. Kezdte érezni, hogy ez a kastély sokkal üresebb
226 2, V | egy-egy gombostűt elejtenek – ez semmit, semmit.~A zongoraterembe,
227 2, V | jön ide? Honnan? Lehet-e ez?~– Rendkívüli dolog mindenesetre;
228 2, V | valamit akart hazudni.~– Már ez megtörtént. Most tudja meg
229 2, V | onnan nem szabadulhat; Illés ez emberrel már egyszer vívott
230 2, V | okot sem, mely miatt Illés ez ember ellen tör; ez a férfi
231 2, V | Illés ez ember ellen tör; ez a férfi nekem gyermekkori
232 2, V | nekem gyermekkori ismerősöm. Ez az én bűnöm. Láthatja ön,
233 2, V | nem tartozott azok közé. Ez eszme őt fölmelegíté. Ezek
234 2, V | látva, így gondolkodott:~„Ez egy könnyelmű kalandornő,
235 2, V | Illés gróf megtiltotta, hogy ez ügybe avatkozzam, de nagysád
236 2, V | oly gyanútalanul nézett ez emberre, mint akinek eszméje
237 2, V | eszméje sincs arról, amire ez e pillanatban gondol.~–
238 2, V | eltűnhessen Strasbourgból, ez fog tenni ismét ezer frankot.~–
239 2, V | ki minden pénzkészletét ez órában egy nyomorult családnak
240 2, V | nagysádnak nem volna kezénél ez az összeg, ámbátor ez órában
241 2, V | kezénél ez az összeg, ámbátor ez órában nagyon ki vagyok
242 2, V | nem tudom, mennyit érhet ez mindössze, de gondolom,
243 2, V | kifejezéséhez. – Nagysád ez ügyet sürgetősnek találja,
244 2, V | alatt, akár névtelenül, ez nem jelent semmit. Sőt legjobb
245 2, V | nevet sem tesz levele alá, ez minden lehető kellemetlenséget
246 2, V | kell lenni e szobákból.~Ez a gondolat egyúttal meg
247 2, V | egyúttal meg is rettenté. Ez ismeretlen úton ugyanaz,
248 2, V | háta mögül, úgyhogy midőn ez az utolsó szavakat írta,
249 2, V | akiknek pénzét adta.~– Óh, ez nem baj. Csak a levéllel
250 2, V | Legjobb időtöltés volt ez idő alatt Illés grófnak
251 2, V | hogy majd nem soká tart ez.~Illés gróf azután azt próbálta,
252 2, V | Óh, be otromba állat ez, hisz ez semmit sem tud.~
253 2, V | be otromba állat ez, hisz ez semmit sem tud.~Egyszerre
254 2, V | Illés gróftól, melyben csak ez volt írva:~„Cynthia! Ön
255 2, VI | felejtette el a nevét leírni.~Ez a jó fiú mindazon fázisokon
256 2, VI | leányát, Irént.~Akkor még ez nem volt idősebb tizenöt
257 2, VI | kétszázezer pengőforintja volt; ez tisztán keresmény. Ezt az
258 2, VI | elmondá azután leányának, hogy ez a szép jószág, mihelyt az
259 2, VI | az útfélen haljon meg.”~Ez volt az öreg Mihály úr szava.~
260 2, VI | kötöttek, mint amennyit ez a kicsi parányi tündér kiosztogatott
261 2, VI | felügyelője, barátnéja, mindenese. Ez pörlekedik helyette ahol
262 2, VI | pörlekedik helyette ahol kell, ez lót-fut gazdaság, cselédség
263 2, VI | Dobokyné; igaz ugyan, hogy ez asszonyságot már huszonkét
264 2, VI | sokkal mulatságosabb ez, mint hogy vétek lehessen
265 2, VI | férfiaknak és némbereknek.~S hogy ez a törekvés tisztán szenvedély
266 2, VI | szerencsétlenné tenné magát.~Pedig ez a látvány mindennap szaporodott,
267 2, VI | csak az igazi ájuláshoz. Ez a leány már az előszobába
268 2, VI | idegzete, mégsem állaná ki. Ez a három némber itt a háznál,
269 2, VI | három némber itt a háznál, ez mind más, ezek kiállják:
270 2, VI | derék, okos, férfias ifjú, ez meg foga látni Irént, Irén
271 2, VI | hogyha erre gondolt, s midőn ez alkalommal megtudá, hogy
272 2, VI | csak biztatott volna is. Ez jelent valamit. Itt szikra
273 2, VI | szekerekről, s Leonora (ez volt a hajdani nevelőnő
274 2, VI | szemközt kell ülniük Irénnel. Ez igen alkalmas helyzet egy
275 2, VI | ahogy aludni szokás.~No, ez derék gavallér! Ez ugyan
276 2, VI | No, ez derék gavallér! Ez ugyan nem lesz veszedelmes
277 2, VI | alispán nagyon nevetett. Ez még azt kérdi, hogy „kik?”.~
278 2, VII | már hallottam egyszer – ez nem énrám tartozik – ezt
279 2, VII | kezet is csókolni, bizony ez sem jutott eszébe. Úgy futott
280 2, VII | még nem találkoztak, mint ez a három táblabíró; de akik
281 2, VII | ajtón. Ah, a Csejti Gazsi! Ez már egészen más ember, ez
282 2, VII | Ez már egészen más ember, ez kedves, mulatságos ember. (
283 2, VII | forgatja a divatlapokat, ez az ő szakmája. Bálleírások,
284 2, VII | lapban ki fogja azokat adni. Ez a legcélszerűbb út szerelmes
285 2, VII | véletlenül az asztal alá esik. Ez nem ért hozzá, bizonyosan
286 2, VII | bizonyosan jobb érzelmű. Ahá! Ez is beszél Cs. G. úrnak: „
287 2, VII | vegye. Hol az Életképek? Ez meg azt írja a borítékon
288 2, VII | szent kötelességet, mely ez Istentől látogatott napokban
289 2, VII | igen nagy hitványság volt ez az egész izgalom, miután
290 2, VII | hoznák, amíg Irénnél van; ez majd írna akkor helyette
291 2, VII | az öltések titoktartók. Ez az egyedüli titkos írás,
292 2, VII | gondolod, hogy azért hozatta ez a lakatszájú azt a pesti
293 2, VII | vármegye csak nagyobb úr, mint ez a csutorafejű. Látszik,
294 2, VII | vesz, nem nagyobbat, mint ez a te kurta ostornyeled,
295 2, VII | keletéről látszott, hogy ez azalatt támadt, míg a küldöttség
296 2, VII | törvényes birtokosa volt ez uradalomnak.~Az alispán
297 2, VII | az átadandó készletekért, ez ne legyen ok a tartózkodásra;
298 2, VII | is odaborultak le térdre, ez ember lábaihoz és kezeit,
299 2, VII | minden eszközt elővenni, ami ez országos csapás elfordítására
300 2, VII | fejszét kezében tartva. – Ez az eszköz az ön ellenállását
301 2, VII | becsületét elvesztheti: ez crimen majoris potentiae!…~–
302 2, VII | az ifjú szívének tartá.~Ez pedig nem ügyelt sem fegyverrel,
303 2, VII | Csak egy ütésbe kerül mind ez a dicsőség erre a címeres
304 2, VII | tetszik, ugye, a dicsőségnek ez az útja-módja? Könnyebb,
305 2, VII | fejeiket, suttogák:~– Valóban, ez crimen majoris.~Csak a vén
306 2, VII | össze bilincses kezeit:~– Ez már ütés volt. Ennek van
307 2, VII | olyan jó volt Fenyérynek ez az elméncsége.~– Én tökéletesen
308 2, VIII | mindenkinek tudtára adatik, hogy ez az úr, ki ott az ajtón belép
309 2, VIII | arcán, majd homlokán repked.~Ez azon sokszor emlegetett
310 2, VIII | senkinek sem engedik bántani.~Ez a jeles asszonyság állt
311 2, VIII | szívét fenékig felfordítá ez az utálatos jelenet. Odarohant
312 2, VIII | de énvelem azt hitette el ez az akasztófáravaló (értette
313 2, VIII | balra a folyosó mellett, ez a másik a lakatkulcs, mely
314 2, VIII | vasdorongját fogja. Hanem ez a semmirevaló ide zárt bennünket,
315 2, IX | egy szenvedő nép között; ez mennyei, ez túlvilági. Ezt
316 2, IX | nép között; ez mennyei, ez túlvilági. Ezt a Fenyéryt
317 2, IX | elolvasása után, melyben ez az előbb eltávozott alispánnal
318 2, IX | védelmére keljen.~– Éspedig még ez nem az egész baj, szegény
319 2, IX | alatt. Miért ne eshetnék meg ez is. Az evangélium legelső
320 2, IX | súlyos balesetről?~– Hisz ez máson is megtörtént, és
321 2, IX | tulajdonképpen őriznem kellene. Ez csak önnel történik. Menjen
322 2, IX | meg kell nyugodnom.~– És ez nem a legnagyobb baj önre
323 2, IX | volna esküdnünk. És most ez eset után íme visszaküldték
324 2, IX | az elég szomorú dolog.~– Ez legjobb mértéke annak, hogy
325 2, IX | beszélt előtte sorsa felől, s ez az, ami Irénnek legrosszabbul
326 2, IX | Az én pszichológiámnak ez is sokat mond.~Fenyéry arca
327 2, IX | mindjárt átlátta, hogy ez megint nem egyéb, mint gúnymosolygás,
328 2, IX | Nekem sehogy sem tetszik ez a gúnymosoly, kedves barátom,
329 2, IX | fiatalemberhez nem illik ez a blazírt kedély, ez a gúnyos
330 2, IX | illik ez a blazírt kedély, ez a gúnyos fitymálása minden
331 2, IX | fitymálása minden érzelemnek, ez az örökös negatív tartás
332 2, X | regényt írunk és olvasunk. Ez a rettentően leverő tanúbizonysága
333 2, X | szokott istencsapásától.~Ez analóg esetben sok mellékes
334 2, X | ellenében; Fenyéry bűne is éppen ez volt.~Ott az országos csapás
335 3, I | büntetést kap az erény. Nekem ez a Fenyéry senkim és semmim,
336 3, I | azzal a gondolattal, hogy ez annyiban marad. Mondják,
337 3, I | mely rám nem tartozik; most ez lesz az. Én eljárom a minisztereket,
338 3, I | mert bizonnyal elmegyek. Ez föltett szándékom és ettől
339 3, I | megélek. Azért, kedves Irénem, ez órától kezdve már csak vendég
340 3, I | sem jobban: mégsem mutatta ez érzést; pedig képzelhetni,
341 3, I | össze meg összecsókolja; és ez aligha meg nem történt volna,
342 3, I | úton adott foglalkozást ez a gondolat Leonorának. Mire
343 3, I | menekülni nem lehetett; ez nem engedte magát emberi
344 3, I | emberi nyakról lerázatni, ez elől hiába tagadta el az
345 3, I | tudott kérni, okoskodni, ez képes volna az ördögöt rábeszélni,
346 3, I | egyszer különös kivételképpen ez eset nem teljesült be. Leonora
347 3, I | várakozás a legnehezebb feladat, ez próbálja meg legjobban a
348 3, I | elbeszéléséhez fogna, mert ez olyan történet, amit az
349 3, I | önmagával eltelt ember ő. Ez a gőg nagy szerencsétlenség
350 3, I | itt csak egy pisztoly van, ez nem párbajvívásra való.”
351 3, I | grófot, megmondá neki, hogy ez a két tanú a menyasszony
352 3, I | magasabb a grófnál, s most ez ím szét volt tépve, semmivé
353 3, I | kit azóta sem feledhet. Ez az ön testvére.~Ki bírná
354 3, I | által egy köznemes leánnyal, ez a vér szerinti vonzalom
355 3, I | hogy lövése halálos legyen.~Ez eset után megfogadtatá ön
356 3, I | tudva azt, hogy mihelyt ez felgyógyuland, nem nyugszik
357 3, I | zálogba adni Krénfynek, midőn ez egy levelet kapott a szerencsétlen
358 3, I | ahhoz, aki őt megrontotta. Ez férfierény, kedvesem… Krénfy
359 3, I | kezdett szívében dobogni. – Ez mégis különös.~– Illés nem
360 3, I | magyarázatot adni; hogy ez Cynthia ténye volt, azt
361 3, I | nem volt, nem lehetett.~Ez a rejtély sokáig megoldatlan
362 3, I | lenni. A gróf azt hivé, hogy ez bizonyosan a titkár hibájából
363 3, I | kedvesét megszabadítsa. Ez tény; ezt bizonyítani nem
364 3, I | törnie koporsójából.~– Atyám! Ez hazugság! Én anyám házát
365 3, I | hosszas hallgatás után. – Ez esemény közhírré válik,
366 3, I | Pálmaffy grófnővel; Illés ez órában utazik a külföldre,
367 3, I | ezt inni.~– Istenem! Mi ez? – kiálta eliszonyodva a
368 3, I | ön kívánja; ily rögtön, ez ismeretlen italtól, e kétségbeesett
369 3, I | Így. Szűnj meg remegni. Ez nem illik tehozzád. Légy
370 3, I | gyógyszert. Ne félj. Nem fog ez fájni; nem okoz semmi kínt.
371 3, I | el arcát, rebegve:~– Óh, ez irtózatos rege. Ne mondja
372 3, I | Végezze el. Megölte-e leányát ez ember?~– Nem. Nem. A rettegés
373 3, I | sikoltással kiálta fel atyjának ez iszonyú mozdulatára:~– Anyám!
374 3, I | mindenféle nyomorult emberrel, és ez így megy napról napra; eső,
375 3, I | Cynthiának egyedül kell megtenni ez utat. Most már nem félti
376 3, I | elhalaványodva kérdezte, hogy hát van ez ügyhöz valami köze a Brenóci
377 3, I | valamit fog nekem mondani, ami ez ügyben nagy fontosságú lehet.
378 3, I | az iránt támasztani, hogy ez ügyben a felperes nem Krénfy,
379 3, I | Zárjel között mondva: ez engemet bosszant, hogy Fenyéry
380 3, I | alig merem reményleni, hogy ez alkalmat egy szívbeli nemes
381 3, II | magának vindikálja.~– Ah, ez irtózatos! – kiálta az ajtókat
382 3, II | mint a tarnóci tündérke: ez a mindenütt útban álló,
383 3, II | hímzéstelen fehér ruhát, és ez a hanyagság, e rosszul rendezett
384 3, II | felsegélésére; ezt hallottam. Ez nagy áldozatába került.~–
385 3, II | nagy áldozatába került.~– Ez is. De ezt nem vezetjük
386 3, II | De hát hogy történhetett ez?~– Ígérje meg, kedves grófnő,
387 3, II | ne hazudtolja ígéretét.~– Ez ifjúnak okai vannak haza
388 3, II | neki kölcsönözni szokott; ez embert Krénfynek híják,
389 3, II | kétharmada atyai örökéből ez emberi nadály gyomrába,
390 3, II | személyekről, akikről beszélek. Ez a dolog igen egyszerű, legfeljebb
391 3, II | térve. – Folytassa ön.~– Ez a balgyöngédség azonban
392 3, II | könnyelműséggel sem írhatott alá. Ez képtelenség! Melyik nagykereskedő
393 3, II | ugyanazt mondá Krénfynek, hogy ez lehetetlen: ebben a váltóban
394 3, II | nem tudja, hogy mit tesz ez a szó.~– Én láttam – suttogá
395 3, II | régi hitelezőjéhez, s midőn ez a váltót Buchheimernek bemutatá,
396 3, II | Buchheimernek bemutatá, ez azt állította, hogy az aláírás
397 3, II | mindig, de becstelen soha. Ez nem lehet. Ez csak egy rút,
398 3, II | becstelen soha. Ez nem lehet. Ez csak egy rút, pokoli játék
399 3, II | megzavarodva kelt föl helyéről, ez indulatroham, e felháborult
400 3, II | annál erősebben hitte, hogy ez nem lehetett aljas, s mintha
401 3, II | Néhány hét múlhatott el ez esemény óta, amidőn a bayonne-i
402 3, II | nem az igazi kocsiba ül. Ez a vonat visszaviszi önt
403 3, II | poggyásza emezen van, s ez Bayonne-ig meg nem áll.~–
404 3, II | őt.~– Jó reggelt, uram.~Ez rátekintett. Megemelte kalapját.~–
405 3, II | Boz regénye – felelé ez, megmutatva a címet. – Chuzzlewit
406 3, II | Hányadik kötetnél jár ön?~– Ez az utolsó.~– Az a legérdekesebb.
407 3, II | Az nagyon érdekfeszítő. Ez a Boz olyan elevenen tud
408 3, II | Meglehetősen az – szólt ez, futólag tekintve oda.~–
409 3, II | Akkor újra megelevenült ez a viaszálarc, és hevesen
410 3, II | szemközt állítanak velem. S ez nem gaszkonáda, uram, hanem
411 3, II | visszatérni kényszerít. Ez nem kaland, nem szerelem;
412 3, II | imént elsorolt. Ha pedig ön ez ajánlatomat el nem fogadná
413 3, II | akik előttem becsesek, ez idő alatt bántana, megsértene,
414 3, II | Tarnóczytól.~– Igaz – szólt ez és odanyújtá a magáét.~A
415 3, II | Párizsig fizette. Hanem ez biztosítá, hogy a gyorsvonatot
416 3, III | fantáziával bíró ember, akinek ez az eszme, a kivitel különféle
417 3, III | csodálatos utakon akadt rá.”~Ez is szép és mindenekfölött
418 3, III | mindenekfölött regényes. – Azután meg ez:~…„Katonává lett, harcba
419 3, III | kapott, nagy úr lett belőle.”~Ez is igen szép alkalmat nyújt
420 3, III | hősnek százezer forintot.”~Ez igazán érzékeny is. Hát
421 3, III | sok pénzzel hová lenni.”~Ez nemcsak szép, de népszerű
422 3, III | grófnak és nagy úr lesz.”~Ez is gyakran megtörténik.
423 3, III | lesznek belőlük nagy urak.”~Ez egy kissé vad, de nagyon
424 3, III | regényes okoknál fogva.”~Ez a megoldás tagadhatlanul
425 3, III | hiába küldeném oda, mert ez már semmit sem találna ott,
426 3, III | eleget zúgolódnak, hogy ez botrány, miszerint egy ilyen
427 3, III | szeretem.~„Szerencsés kópé ez a Gazsi”, mondják a pajtások,
428 3, III | felhúzva orra hegyéig. „Ez delikát kérdés, amiben férfiak
429 3, III | kötelessége a hallgatás.”~Ez még több ürügy a faggatásra.~„
430 3, III | önnek átellenese? – kérdi ez.~– Bizonyosan lesz – felel
431 3, III | reszkető hangon a leánykától. Ez nem bír neki felelni az
432 3, III | Nagyon régen – viszonza ez, és hangában oly igazi fájdalom
433 3, III | világító gondolatra, hogy ez az ember emlékezik arra,
434 3, III | én viselem azt”: s hogy ez a férfi kötelességének tartja
435 3, III | Vegyész urak, bölcs chymisták, ez az a bölcsek köve, mely
436 3, III | rá: minő csodálatos ember ez! Hol jár az esze? Egy percben
437 3, III | mindenki azt mondá, hogy ez a Fenyéry csodálatos lovagias
438 3, III | mendemonda úgy alakult, miszerint ez a gavallér nem restellt
439 3, III | titkolóztok? Micsoda súgás, búgás ez? Én feladlak benneteket
440 3, III | esküszik? Kivel esküszik?~– Ez, tudod, holnapig titok.
441 3, III | azt elárulták neki, hogy ez az ő házát érdekli legközelebbről.
442 3, III | öreg főjegyző és Fenyéry.~Ez tehát csakugyan nem tréfa.~
443 3, III | és ügynek, mert valóban ez a legnevezetesebb ügy, ami
444 3, III | szinte ily sorban következik.~Ez épületes mondatok alatt
445 3, III | magamhoz térnem, mert énelőttem ez az egész dolog oly rejtélyesnek
446 3, III | rágalmazza Irént. Kisasszony, ez az én barátom dühös szerelemféltő,
447 3, III | beleegyez.~– Ah, uraim, ez csak tréfa.~– Hogy nem tréfa,
448 3, III | készületek megtételére; ez csak elég? Három óra múlva
449 3, IV | melyikkel mi zár nyílik. Ez az íróasztalka, ez a szekrény
450 3, IV | nyílik. Ez az íróasztalka, ez a szekrény kulcsa. Ez végre
451 3, IV | íróasztalka, ez a szekrény kulcsa. Ez végre a férj szekrényéé,
452 3, IV | és titkai.~Miért álljon ez a kulcs őnála, kérdi a hölgy
453 3, IV | azt mondani neki: „Ne menj ez órában sehova! Ne hagyj
454 3, IV | szeretője volt.”~„Sérelem-e ez?”~„Nagy sérelem.”~„Nem orvosolható-e
455 3, IV | sérelem.”~„Nem orvosolható-e ez más úton, szóvisszavonás,
456 3, IV | Van-e joga a kihívónak ez ügyet magáévá tenni?”~„Van,
457 3, IV | becsülete.”~„Alkalmas idő-e ez a vívásra?”~„Éppen az, mert
458 3, IV | öltözve és kimentem utánad – ez mind álom volt –; ott két
459 3, IV | szépen illik fejére a főkötő, ez a csipkés, fodros jelmez,
460 3, IV | hogy főbe nem lőtte őt, ez pedig belelőtt Csejti Gazsinak
461 3, IV | hogy miattad verekedtek. Ez a Fenyéry egy rettenetes
462 3, IV | mosolygott és azt mondá, hogy ez csak bohó tréfa Csejti Gazsitól,
463 3, V | engemet keresve mindenütt. Ez közbeszéd tárgya.~Krénfy
464 3, V | kifejezni.~– Drága nagysád, ez irtóztató, ez hihetetlen,
465 3, V | Drága nagysád, ez irtóztató, ez hihetetlen, amit ön nekem
466 3, V | nagy, méla szemeit erősen ez ember arcára függeszté,
467 3, V | elbámult. Micsoda ármány van ez ember fejében most?~– A
468 3, V | szívén végigfutni. Miért ez ember oly engedékeny most?
469 3, V | nagylelkűség mögött?~Hogy ez ily könnyűszerrel lemond
470 3, V | menekülni? Mi rosszat akarhat ez most?~– És mi viszonzást
471 3, V | viszonzást kíván ön tőlünk ez engedékenységért? – kérdé
472 3, V | tessék törvény elé hozni ez ügyet. Nekem anélkül is
473 3, V | rosszakaróm. Azt mondanák, ni, ez a gonosz Krénfy még az ő
474 3, V | megelőző képet mutat mégis.~– Ez ügy részünkről, remélem,
475 3, V | méltóságtok rendelkezésére, mint ez igénytelen vendéglőben,
476 3, V | valami sötét nyomot hagyott ez a válasz.~– De legalább
477 3, V | érzett-e István gróf, midőn ez ajánlatra újólag megborzadtak
478 3, V | elmésséget.~István grófnak ez volt az egyetlen még megsebezhető
479 3, V | István gróf mosolygott ez együgyűségen.~– Csak egy
480 3, V | számmal jegyzett „chamomilla”, ez azon esetben adandó be,
481 3, V | a második: „veratrum”, ez akkor használandó, ha a
482 3, V | hogy ha ő el nem végezhetné ez ügyet a Fenyéry-uradalommal,
483 3, VI | megrettentek volna.~Mit jelent ez?~Ha valakinek gyásza van,
484 3, VI | kiszámított pátoszával lépett ez a ravatal elé, s hosszú
485 3, VI | villant agyába, hogy bizony ez nem lehetetlen: a grófnő
486 3, VI | szerelme tárgyához nőül menni, ez is több ok az elégnél. A
487 3, VI | szörnyűködtek a balga nő ez oktalan önfeláldozásán,
488 3, VI | grófné védelmével, mert ez a per őt nagyon rossz hírbe
489 3, VI | fog találtatni, az meghal, ez is bizonyos’. Ezek voltak
490 3, VI | mintha kérdené, hogy való-e ez.~– Csak írja le kegyed és
491 3, VI | szigorú hangon monda neki:~– Ez nőm hálószobája, uram!~–
492 3, VI | szóljon így előtte; hisz ez mégis testvére.~– Csak hagyja
493 3, VI | székvárosba? Csak mondja bátran, ez peres ügy, mind a kettőnket
494 3, VI | mind a kettőnket illet.~– Ez undok per miatt.~– Persze,
495 3, VI | Cynthia, maradjon. Hisz ez csak beszéd. Ezen én követelésemre
496 3, VI | megkértem, hogy ne védelmezze ez ügyben oly erősen testvéremet,
497 3, VI | nagyon biztos helyen van. És ez rossz! Ez igen rossz…~Fenyéry
498 3, VI | helyen van. És ez rossz! Ez igen rossz…~Fenyéry most
499 3, VI | már megvesztegettem előre. Ez nem volt nagy mesterség.
500 3, VI | önnek testvére ártatlan, ez hitem! A gyilkos lakolni
1-500 | 501-653 |