Rész,  fezejet

 1     2,  III |          alusznak is, kivéve Illés grófot, aki meghagyta neki, hogy
 2     2,  III |       először látta életében Illés grófot, de meg is nézte.~Emlékezett
 3     2,  III |        mint kedves barátját, Illés grófot mutatott be, az ő tulajdon
 4     2,  III |          ha megfogja, hanem István grófot unszolá, illedelmesen előrebocsátva
 5     2,  III |           haszonbérlő úrnak.~Illés grófot már aztán nem is merte kínálni
 6     2,  III |         példányban, egyikkel Illés grófot kísérendő, ki úgy futott,
 7     2,  III |     bérbefogadott lovakkal, mely a grófot a fogadóig szállítsa; e
 8     2,  IV  | bűnhődőszobának, ide küldték a kis grófot vagy grófnőt, ha leckéjét
 9     2,  IV  |          őt magát mint háziurat. A grófot kínálta elébb, s mint meg
10     3,  I   |          katona bemutatá előttük a grófot, megmondá neki, hogy ez
11     3,  I   |        hatvan lépésről lőtte meg a grófot tomporán, hogy az összerogyott
12     3,  I   |            testvérével, hogy Illés grófot mindenütt kerülni fogja,
13     3,  I   |           A büszke Brenóczy István grófot nem lehete megismerni e
14     3,  I   |   Cynthiának, de ahogy én Brenóczy grófot ismerem, alig merem reményleni,
15     3,  I   |           minő szóval vehette rá a grófot e hirteleni határozatra.~
16     3,  II  |            kalauz megint elfogta a grófot, hogy hová megy, helyét
17     3,  V   |    legalázatosabb képpel üdvözli a grófot és leányát.~István gróf
18     3,  V   |          igen nyájasan üdvözölve a grófot és a grófnőt, eltávozott,
19     3,  V   |    visszatétettek.~Cynthia kérte a grófot, hogy mármost nyugodjék
20     3,  VI  |            atyját, Brenóczy István grófot méreggel ölte meg!~A szerencsétlen
21     3,  VIII|    szándéka nem lett volna, mint a grófot megölni, engedhette, hogy
22     3,  XII |        alispán jön mellette, Illés grófot megpillantva, kezét nyújtja
23     3,  XIV |       kezei által mérgezteté meg a grófot, ami bűnét még borzasztóbb
24     3,  XVI |           szintúgy ismerék, mint a grófot, jöttek vele felkért tanúképpen.
25     3,  XVII|           szintúgy ismerék, mint a grófot, jöttek vele felkért tanúképpen.