1-500 | 501-589
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
1 1 | szentségére, ki torolta meg a magánsérelmeket?~A régi
2 1 | jó táblabírák.~Ki őrizte meg a nép szűz erkölcseit, mívelődési
3 1 | felderítésére van szánva, az meg fog bennem csalatkozni,
4 1 | sem fog vádolhatni, hogy meg vagyok vesztegetve; mert
5 2, I | csak a burgonya rothadt meg. Három vármegyében nincs
6 2, I | hogy ezen a helyen ölték meg, ezt meg ezt a szegény drótos
7 2, I | a helyen ölték meg, ezt meg ezt a szegény drótos tótot
8 2, I | mohó sietséggel rohanja meg mindegyik, egymást eltaszigálják
9 2, I | felhők is mind – a föld meg olyan fekete. Sohasem értem
10 2, I | fekete. Sohasem értem még ezt meg.~A gyermek nem felelt semmit,
11 2, I | s ebbeli kevélységében meg is fordította a pipaszárát,
12 2, I | amen.~– Most pedig csókolj meg még egyszer.~A gyermek lehajolt
13 2, I | szépapjához, s remegve csókolá meg annak tisztességes arcát.~–
14 2, I | tisztességes arcát.~– Áldjon meg téged az Isten, kisleánykám.~
15 2, I | azt az édesapja metszette meg, emlékezik arra a darabkára
16 2, I | éppen akkora gyermeke halt meg az úton, mint ez a kisleány;
17 2, I | hallani, így is minden lépten meg kell állania, hogy valamit
18 2, I | méltóságos uraim, vegyétek meg az én fiamat is, az én leányomat.
19 2, I | tud. Az enyimet vegyétek meg, nagyságos urak. Az enyimet.
20 2, I | amelyet a fiatal csirkék érnek meg, kiket a faluzó tyúkászok
21 2, I | hozhatni. Azért állapodjatok meg a legközelebbi faluban,
22 2, I | szomszéd Kallósfalvát tekintjük meg, ahol a nyomor, mint mondatik,
23 2, I | bölcs beszédből az ragadt meg leginkább a bujdosók érzékeiben,
24 2, I | kilátás van az evésre; sokan meg sem várták a beszéd végét,
25 2, I | örültek neki, hogy nem váltak meg tőlük.~Az öreg úr vállára
26 2, I | biztatá: „Ne félj, jó öreg, meg fogsz szabadulni.”~A kisleány
27 2, I | közgyűléseken, az ő adomái fejtették meg a legbonyolultabb jogkérdéseket,
28 2, I | emeljétek bele; a hajdú meg a kisleány üljenek mellé.
29 2, I | magának a gallérját tartva meg, a bélelt részét ráteríté
30 2, I | hintóikat s gyalog tenni meg az utat a kérdéses faluig.
31 2, I | galuskás hangot.~– Üm. Álljunk meg csak egy szóra – monda az
32 2, I | kalaplevéve –, ha az Isten úgy meg nem látogatott volna, hogy
33 2, I | legelőre járni, máig sincs meg a híd, sással, falevéllel
34 2, I | s még két szomszédomat, meg egy beteg asszonyt, s most
35 2, I | utolsó tehénkéjüket, ne verje meg az öreg Popákot, inkább
36 2, I | sajtot, hanem még ő téríti meg az öreg elveszett teheneit.
37 2, I | egymásra borultak, majd meg az áldott tehénkére: a jó
38 2, I | tessék.~– Kend pedig álljon meg egy szóra – szólt az alispán
39 2, I | viszonza az alispán ítéletében meg nem ingadozva erre a mindent
40 2, I | behívott parasztokat csapatta meg a kihágást elkövetők helyett.
41 2, I | eltagadja, akkor vallotta meg, hogy bizony igen nagy.
42 2, I | hogy utoljára is ő adja meg majd ennek az árát.~Azonban
43 2, I | burgonyát is mind ő vesztette meg. Mert megalkudott a rosszakkal,
44 2, I | az övé pedig nem rothadt meg.~– Micsoda kéményes ház
45 2, I | haszonbérlő úr pálinkafőzője; az meg az ő gazdasszonya, aki ott
46 2, I | kolompért, náluk nem rohad meg, mert pálinkának főzik;
47 2, I | hosszú csizmaszárú úrral, meg egy magas kalapú úrral,
48 2, I | oda sem engedte, mert ott meg nagyon neki fognak jönni
49 2, I | még a háztetőket is. Amint meg azt a nagy épületet elkezdték
50 2, I | elkezdték építeni, akkor lett meg a mi végromlásunk. Sohasem
51 2, I | kivált éjszaka. Ez a ház eszi meg az egész falut. Azelőtt
52 2, I | mi sem tudjuk, hogy érjük meg az aratást. Megmondta azt
53 2, I | magunk agyonvertük mind, hogy meg ne vesszenek az éhség miatt,
54 2, I | miatt, vagy gyermekeinket meg ne egyék. Be lehet itt minden
55 2, I | tömeget képezett, mely ahol meg volt törve, száraz, fakósárga
56 2, I | deszkából, hogy senki sem halt meg éhen. Ez is régen történt;
57 2, I | hogy ez az ördög háza eszi meg a többit, s az a nagy boszorkány
58 2, I | boszorkány odabenn rontja meg az embereket; pedig az volt
59 2, I | érte; magának alig tartott meg annyit, amennyi újig elég
60 2, I | keresztül három pórnőt látva meg, hirtelen ki nem vehető
61 2, I | nő agyában.~Mindenütt új meg új változatai a nyomor képeinek,
62 2, I | mondta, hogy keresetlen füvet meg ecetet kell a rontás ellen
63 2, I | asszony, hallgass! – szólalt meg az öreg Popák valahonnan
64 2, I | termetén csak akkor látszott meg, hogy milyen magas lehetett
65 2, I | egyszer.~Éppen akkor unta meg a dörömbözést, mikor az
66 2, I | puska kellene tinektek, meg ágyú, rablók, tolvajok!~
67 2, I | amikkel százezer ember életét meg lehetne menteni mindenkorra.
68 2, I | pedig dorgáló szóval inté meg a nyugtalan embert.~– Ugyan,
69 2, I | Sztropkó Mihály –, becsüld meg magadat itt ez urak előtt,
70 2, I | s diadalmas dühvel állt meg ott előttük, felszólítása
71 2, I | társzekér zörgése zavará meg a jelenetre vont figyelmet,
72 2, I | eltakarja. Egyébiránt előnyére meg kell mondanunk, hogy azok
73 2, I | megfelelő taglejtésekkel szólítá meg a jelenlevőket:~– Tekintetes
74 2, I | ismert agg férfiú, értse meg ezúttal, hogy igenis vagynak
75 2, I | hogy ő név szerint szólítá meg az urakat, azok közül pedig
76 2, I | számított is reá.~– Uraim, meg látszik önöket lepni, hogy
77 2, I | legtökéletesebb bókkal hajtá meg magát a táblabíró urak előtt,
78 2, I | láttatni.~Az igazság érdekében meg kell jegyeznünk, hogy ha
79 2, I | szerafim, és az ő! Ez jelenjen meg álmaitokban, ennek a kezei
80 2, I | szemei láttára történik meg, hogy egy idegen jóltevő
81 2, I | egy idegen jóltevő menti meg végveszélybe döntött övéit,
82 2, I | só, emez pedig cukor, ez meg itten őrölt kávé, a cukor
83 2, I | hogy magának nem tartott meg a bíró semmit, s figyelmezteté
84 2, I | szíves köszönettel szorítá meg a jeles delnő kezét.~– Akárkitől
85 2, I | Akárkitől jött e segély, vigye meg neki kegyed az emberiség
86 2, I | hol lakik. Hiába is tudnák meg, ő nem fogad el semmi elismerést.
87 2, I | mulasztandom el. És most engedjenek meg uraim egy elégtételt nekem.
88 2, I(4) | kannibálok ellenségeiket eszik meg; te pedig megeszed hazádfiait.”~
89 2, I | Így!~A delnő teljesen meg volt elégedve a szatiszfakcióval.
90 2, I | ideírt kétfelől a falra, meg középen a kapura, attól,
91 2, I | Tudják önök: aki által meg vagyok bízva, azt csak elrettentené,
92 2, I | beteg előtt minden ajtónak meg kell nyílni, a beteg mindenkinek
93 2, I | A táblabíró urak nagyon meg voltak rezzentve. Csak az
94 2, I | Hahnemann utasításai nyomán száz meg száz szenvedőt gyógyítok
95 2, I | száz szenvedőt gyógyítok meg évenként, kiket decoctumok,
96 2, I | allopátia nem szégyenítheté meg egymást kölcsönös csodatételeivel.
97 2, I | Popáknétól, ki az ajtóban állt meg a többi asszonyokkal. –
98 2, I | ami most már nem történt meg minden vígabb színezet nélkül,
99 2, I | ezúttal negyedszer történt meg, s midőn ennek az ünnepélyességnek
100 2, I(7) | Halál ellen nincs orvosság.” Meg ne lepje az újabbkori és
101 2, II | hogy a Felvidéken hogy hal meg egypár falu éhségben!~Az
102 2, II | esténként azt húzatták meg a vár urai, s a jámbor bujdosó,
103 2, II | nyeregből szépszerével, s meg sem látszott a fogyaték
104 2, II | annak elmondja, hogy ez meg ez a tajtékpipa volt a nagy
105 2, II | hatszáz pengő forintot. Ez meg amaz a könyv attól a híres
106 2, II | volt, a füstpénzt hozta meg. Talán három tízes lehetett
107 2, II | másforma.~– Akkor tanuld meg, hogy a lyukas tízes öt
108 2, II | lopják a pénzt.~– Lopják, meg csalják. Négy garas kell.
109 2, II | hát; miért nem parancsolta meg neki az úr, hogy ne koptassa
110 2, II | félpatkót, amit elvesztettél, meg nem keresed, addig meg nem
111 2, II | meg nem keresed, addig meg nem adok neked egy garast
112 2, II | iménti furmányos állítá meg egy szóra, megrántva kurta
113 2, II | pesti kereskedőház bukott meg, mely vele összeköttetésben
114 2, II | kiált.~– Hát ki csapatta meg kegyelmedet?~– A vármegye
115 2, II | A vicispán, a főjegyző meg a főfiskális.~Krénfy úrnak
116 2, II | szolgálatában piszkoltak meg, amiért az öreg Popákot
117 2, II | érte.~– No, no, ne ijedjen meg. Engem vertek meg. Ez az
118 2, II | ijedjen meg. Engem vertek meg. Ez az én bajom. Hanem most
119 2, II | mellé. – De hát ki határozza meg azt a piaci árt? Én azt
120 2, II | elébb hazafáradok, azután meg vissza: az éppen nekem való
121 2, II | a kallósfalvi gyalogolás meg a hat pálca után.~– Hát…
122 2, II | hiszen az a java!~– Egye meg, aki szereti! – dünnyöge
123 2, II | rossznak találja az italt, hogy meg sem issza, megmarad. De
124 2, II | de még engem nem vertek meg. Beszéljünk erről.~– No,
125 2, II | perpatvarban éltek a Fenyéryekkel meg másfelől a Tarnóczyakkal.
126 2, II | elkedvetleníteni őket, majd meg erőhatalomhoz folyamodtak:
127 2, II | közt kiosztandó jószágot meg lehessen venni. Érti-e már?~
128 2, II | Hát a Tarnóczy fiú bizony meg a kisasszony, hát… jól értik
129 2, II | azért sántít ma is; az úrfi meg a világba szökött, ma sem
130 2, II | mintha most már az üveget is meg akarná kóstoltatni Boros
131 2, II | hátrálván, ottan álla csak meg, s szívéhez nyomva süvegét,
132 2, II | eldicsekedhessék vele a rektornak meg a nótáriusnak: no, rászedtem
133 2, II | a lépcsőzet közepén álla meg, némileg magához térve ijedelméből,
134 2, II | mondok neki semmit. Nem tud meg semmit.~A jámbor ispán azt
135 2, II | vasöntészek fantáziája népesíté meg a világot. Krénfy úr mikor
136 2, II | negyedrész ív papirost, arra írta meg parancsolatját Boros uramnak,
137 2, III | ragyogó csillárok tagadtatták meg éveik számát.~A lépcsőkön
138 2, III | tudakozódtak, azt sohasem mondta meg, vagy ha megmondta, az nem
139 2, III | egyszer eljöttek, akkor minden meg van nyerve, mert akkor bizonyos,
140 2, III | hogy a lámpákkal valamit meg ne gyújtsanak és a mozsaraknál,
141 2, III | fenyősétányon végig piros meg sárga olajos papiros lámpák
142 2, III | gyaloglásban.~Ezóta réges-régen meg is érkeztek már, s beszálltak
143 2, III | követ, Krénfy úr nem állhatá meg, hogy utána ne kiáltson:~–
144 2, III | életében Illés grófot, de meg is nézte.~Emlékezett rá,
145 2, III | szemű alakokhoz, amiknek meg van adva az élet színe,
146 2, III | változtatta ezt át. Egészen meg vagyok lepetve. Mintha a
147 2, III | Reménylem, hogy ezért nagysád meg fog bocsátani a grófnőnek
148 2, III | és fejét kecsesen hajtá meg előtte és szemeivel nyájasan
149 2, III | a négy krajcárral kezdé meg az életet, és azóta ezek
150 2, III | sem tudja, mikor bántja meg azzal, ha valamit kínál
151 2, III | lehetőnek találja, tegye meg értünk ezt a nagyrabecsülendő
152 2, III | menni a megye uraihoz, ott meg annyi gyűlölettel fogadnak,
153 2, III | urak egy szóval sem mondták meg Brenóc vétkét, pedig Krénfy
154 2, III | aggodalma, ha nem bántotta-e meg e büszke ősnemes urakat
155 2, III | addig a sipkáját, míg újra meg nem ígérteté, hogy a magtárakat
156 2, IV | szalonöltözékben jelenék meg méltóságos vendégei előtt;
157 2, IV | készen vannak, aláírva, meg is pecsételve, az összegek
158 2, IV | viasztekintetétől, mely gondolatait meg szokta akasztani. Otthon
159 2, IV | még megszólalnak, ki véd meg halandó embert ellenük?~
160 2, IV | Krénfy úr sohasem tudhatja meg az ő arcáról, hogy nem követett-e
161 2, IV | kellemetlenség mind nem érhet. Ott meg nem bántanak hibáid felfedezésével;
162 2, IV | igazat mond. Cynthia grófnő meg is tapintá a selymet, s
163 2, IV | finom.~Krénfy úr egészen meg volt őrülve örömében, s
164 2, IV | csupán annyit jegyzett meg István gróf, hogy a festő
165 2, IV | méltóságos vendégek igen meg voltak elégedve ezzel a
166 2, IV | az úrnőjét kísérő komorna meg nem rántá Krénfy úr kabátját,
167 2, IV | készülő vidámság derűje jelent meg egy pillanatra, Illés gróf
168 2, IV | vagy grófnőt, ha leckéjét meg nem tanulta, ha makacskodott,
169 2, IV | kérésre, semmi fenyegetésre meg nem mondta, hogy az hová
170 2, IV | Krénfy úr vigyorogva állt meg ugyanazon tárgyak előtt,
171 2, IV | s nagylelkű akart lenni, meg akará ajándékozni e buzogánnyal.~
172 2, IV | Maróthi bán, hogy látszik meg a horpadás gerezdjén, mellyel
173 2, IV | merész vállalatot kísérle meg. Bátorkodott, mint háziúr,
174 2, IV | háziúr, karjával kínálni meg Cynthia grófnőt.~A delnő
175 2, IV | nagyuramat, nem foltozza meg a csizmát nyolc garason
176 2, IV | urat majd a guta ütötte meg, közel volt hozzá, hogy
177 2, IV | midőn a nagyságos urat meg nem tudja különböztetni
178 2, IV | grófot kínálta elébb, s mint meg volt lepetve, midőn ez azt
179 2, IV | amerikai kényelme tetszett meg neki; ha pedig éppen Cynthia
180 2, IV | császármadár felhozatala alkalmát meg akarta ragadni azon célra,
181 2, IV | közrebocsátani: hogyan etette ő meg több nagy urak társaságában
182 2, IV | Cynthia grófnő azt jegyezte meg, hogy vannak lények, amikre
183 2, IV | gróf a másik felől fogta meg Krénfy úr karját, s így
184 2, IV | tartalmát csak az tudja meg, akihez címezve van. Az
185 2, IV | piperéjével, egyik sem szólítá meg a másikat.~István gróf egy
186 2, IV | postakürt éppen akkor szólalt meg az ablak alatt.~– Készen
187 2, IV | mondtam és hidd el, hogy meg fogom tenni. Mikor először
188 2, IV | megtörténni Isten.~– Az meg fog történni. Egyszer már
189 2, IV | alvás kedvéért sem állapodom meg. Lemondasz-e?~– Nem – felelt
190 2, IV | susogá Cynthia –, hogy meg fogom gátolni találkozástokat.~–
191 2, IV | nem akarod, hogy én öljem meg őt, sem azt, hogy ő öljön
192 2, IV | őt, sem azt, hogy ő öljön meg engem. Ezt elismerem. Nem
193 2, IV | egész dolgot, mintha soha meg sem történt volna, s ha
194 2, IV | mert az a tengeren halt meg, s a hullámuk közé temették.
195 2, IV | tudni fogja, hol álljanak meg, amire István gróf azt mondta,
196 2, V | egy olyan házikót pillant meg a grófnő, melynek nem volt
197 2, V | odaküldé inasát, hogy tudja meg, mi bajuk.~A baj igen egyszerű
198 2, V | majd sűrűbbek; egy percre meg nem áll.~Egyszer mégis abbahagyja
199 2, V | indáival, azok bizonyosan meg fogják őt bírni. Nem csalódott;
200 2, V | házőrző szelindek. Cynthia meg sem mozdult előtte, magához
201 2, V | volna, elébb meglepetve állt meg előtte, azután hízelgő nyüzsgéssel
202 2, V | erős, bátor hangon szólítá meg az alakot.~– Ki az? Jöjjön
203 2, V | Hát ki volnék? – szólalt meg egy durva, mérges hang. –
204 2, V | szabad itt lennem.~Cynthiának meg kellett fogni a szelindek
205 2, V | Jó barátom; nem mondhatná meg nekem, messze van-e még
206 2, V | nagy léptekkel indulva meg a kősziklás úton, útközben
207 2, V | valami gyermeknyöszörgés üté meg Cynthia füleit az út mellett,
208 2, V | csak egyre sírt.~– Kérdezze meg, hogy mi baja, miért van
209 2, V | anyja mind halálán van, őtet meg a többi testvérét szétküldözték,
210 2, V | temetőbe mennénk innen. Meg sem hagynak halni békességgel.
211 2, V | maradt, a nagy komondor meg amellett.~A csavargó egyre
212 2, V | szaglálj engem. Én ölném azt meg, nem te, aki a te kisasszonyodat
213 2, V | Megnyomorított az idő, meg más is. De nem panaszképpen
214 2, V | másik ablakot világítja meg. Krénfy most vizsgálja sorba
215 2, V | findzsafülekért, s azután meg a porcelán- és edényárus
216 2, V | különös érzések szállni meg mellének azt a részét, ahol
217 2, V | ez megtörtént. Most tudja meg ön ennek a következését.
218 2, V | párbajt, s akkor ő sebesült meg. Nem fog nyugodni addig,
219 2, V | találja, ugyebár?~– Óh, igen, meg kell előznöm Illést, ki
220 2, V | a címet.~– És most írjuk meg a záloglevelet. Mondja ön,
221 2, V | rejteket, amit még nem keresett meg, és azután újra visszafutott
222 2, V | lábaival toporzékolt, mint aki meg van dühödve.~Minden ajtót,
223 2, V | Ez a gondolat egyúttal meg is rettenté. Ez ismeretlen
224 2, V | ki csábító arccal jelent meg nála, éles késsel is küldhet
225 2, V | kell, öreg?~– Bocsásson meg, kisasszony. Nem engedhetem,
226 2, V | néhány perccel érkeztek meg a hintók a megyei székvárosba.~
227 2, VI | amiket a fiatal tékozlók meg szoktak érni; ruháit eladta,
228 2, VI | hoztak neki, s teljesen meg volt nyugodva abban a jövendő
229 2, VI | hogy az eleven embert eszik meg. A birtok, a kastély, a
230 2, VI | kézre szállni, hanem vegye meg. Így az ő szerzeménye leend
231 2, VI | bátyád az útfélen haljon meg.”~Ez volt az öreg Mihály
232 2, VI | akart lenni, annak őt előbb meg kellett hódítani.~Ennek
233 2, VI | költőknek, akikre nézve meg volt határozva a hét főerény,
234 2, VI | hanem talán nem ütötte meg a klasszicitás mértékét –,
235 2, VI | hallani Irénnek. Nem állhat meg, nem ülhet le egy pillanatra,
236 2, VI | Hanem azért mégsem szökik meg a háztól. Fülheggyel kivette
237 2, VI | okos, férfias ifjú, ez meg foga látni Irént, Irén meg
238 2, VI | meg foga látni Irént, Irén meg fogja látni őt, egymásba
239 2, VI | addig, amíg a küldöttek meg nem érkeznek, hanem fennvirrasztani
240 2, VI | gondolattól, hogy ennyi meg ennyi vég vásznat mind maguk
241 2, VI | Dobokyné sóhajtva jegyzé meg, hogy óh, nagyon régiek!~
242 2, VI | mulatságot nem köszönnék meg a mi becsületes táblabíráink,
243 2, VI | mindenféle zavart eszmék jelentek meg agyában, egyszer csak kiesett
244 2, VI | az alispán.~– Nagyon.~– Meg sem vártad, hogy elmenjenek.~–
245 2, VII | megváltoztatják az embert: az idők meg a szenvedések. És ő, szegény,
246 2, VII | társaságában elalszik, azután meg csak úgy viseli magát, mintha
247 2, VII | megint nem állhatta volna meg, hogy egyenként ismét vissza
248 2, VII | különböző egyént hódított meg munkáival.~(Képzelem: e
249 2, VII | emberek munkáival töltik meg ezek a szerkesztők a lapjaikat;
250 2, VII | vegye. Hol az Életképek? Ez meg azt írja a borítékon Cs.
251 2, VII | a leírtakat, mint nyitá meg az ülést a főispán, mint
252 2, VII | hogy minden tehetségeikből meg fogják menteni végpusztulásából
253 2, VII | Csak az a kár – jegyzé meg mindezekre Dobokyné –, hogy
254 2, VII | veszi a fejébe, hogy ő ennyi meg ennyi ezer ember boldogságán
255 2, VII | ismét rokonai keserülnek meg. És mindezt csupán azért,
256 2, VII | kulcsát csak egy ember találja meg. És néha az az egy ember
257 2, VII | elég. Jól van biz az; hát meg lehet enni a pénzt? Ha én
258 2, VII | zsindelyezzék be. Elébb meg kell azt fogni, amit meg
259 2, VII | meg kell azt fogni, amit meg akarsz enni. A nyúlnak is
260 2, VII | van, de nem adja oda, míg meg nem nyúzzák. Azt gondolod,
261 2, VII | másolatát.~Lippay rendkívül meg volt lepetve. A záloglevél
262 2, VII | minden elmulasztott nap száz meg száz ember életébe kerül.
263 2, VII | emberi szív, hallgasson meg bennünket. Nem parancsolni,
264 2, VII | gabonaszállítás iránt, amiket meg kell tartanom. Ezen az én
265 2, VII | itt ajtaja előtt haljanak meg az emberek éhen ezerszámra?~
266 2, VII | melynek apraja, nagyja meg van rohadva, mint az a krumpli,
267 2, VII | legirtózatosabb haláltól mentettek meg.~– Beszéljünk komolyan,
268 2, VII | neki; most ám magyarázzák meg neki az ellenkezőt.~– Uram,
269 2, VII | hogy az recsegve hajolt meg sarkaiban, s ütközőjéből
270 2, VII | élelmiszereihez hozzájussak. Meg van ön elégedve ennyi hatalmaskodással?~–
271 2, VII | törni a többit is, míg azt meg nem lelem, mely magtáraihoz
272 2, VII | hogy önt senki sem mentheti meg más, mint én.~Krénfy kénytelen
273 2, VIII | amit tenni akar.~Ámde ha meg lehet kötni a dühös szelindeket,
274 2, VIII | egész várőrséget, ki az, ki meg tudja kötni egy dühödt némber
275 2, VIII | Krénfy úr. – Boros, fogja meg és hurcolja el innen.~Boros
276 2, VIII | megállapodott e szóra.~– Engem meg ne üssön az asszony, mert
277 2, VIII | bőszült méreggel ragadta meg a némber kuszált haját s
278 2, VIII | Még haragja nem higgadt meg annyira, hogy tudhatná,
279 2, VIII | közvetett okozója.~Az ügyvéd meg akarta szolgálni napidíját,
280 2, VIII | elhozni; én azt sem mondom meg, melyik kulcs az igazi,
281 2, VIII | tiltakozni fogok.~Fenyéry meg volt elégedve, s benyitott
282 2, VIII | ajtónak a döngetését, tegye meg az ő kedvéért, s inkább
283 2, IX | által tízezer embert mente meg?~– Itt az alispán úr; tessék
284 2, IX | Akkor van Isten, aki azt meg nem engedi történni.~– Minő
285 2, IX | alatt. Miért ne eshetnék meg ez is. Az evangélium legelső
286 2, IX | önök, büntessék, gyalázzák meg, ostorozzák meg őt; annál
287 2, IX | gyalázzák meg, ostorozzák meg őt; annál jobban rá fog
288 2, IX | magának, a kimenetellel meg kell elégedve lennie.~Nem
289 2, IX | ütött ki. A többire nézve meg volt nyugodva.~Szépen megköszönte
290 2, IX | Ön rossz húrt pendített meg, kedves barátom, kedves
291 2, IX | történik. Menjen és győzze meg felőle, hogy az nem érzelemhiány,
292 2, IX | meglátszik.~Nem tagadhatná meg magától, hogy szíve annyira
293 2, IX | Kétségtelenül. Ebben meg kell nyugodnom.~– És ez
294 2, IX | én mennyire szeretem. És meg is lehet, hogy jó férj és
295 2, IX | jegyben jártunk, nemsokára meg kellett volna esküdnünk.
296 2, IX | sem kívánhatok, s még csak meg sem ütközöm rajta, hogy
297 2, IX | azok elítélik, hogy nevét meg fogják bélyegezni… Akkor
298 2, IX | boldog halandónak jelenik meg életében.~– És most emlékezzék
299 2, IX | miatta, a szép Dobokyné pedig meg is szólította, hogy szokás
300 2, IX | Irén az egész ebéd alatt meg nem jelent az asztalnál.
301 2, X | elvesztését nem gátolhatta meg. Azokat még azon évben elfoglalá
302 2, X | mely évről évre nem szűnt meg azontúl is a nemes közbirtokosság
303 2, X | semmi hatalom sem mentheté meg, hogy az öt érzékét oda
304 2, X | húszezer emberrel jelenjen meg a vitatott félsziget előtt.~
305 2, X | is volt, egypár hét alatt meg is kapták, amiért jártak;
306 3, I | nak hívnak a parasztok. De meg nem nyugszom addig, amíg
307 3, I | minden ember előtt össze meg összecsókolja; és ez aligha
308 3, I | összecsókolja; és ez aligha meg nem történt volna, ha Irén
309 3, I | teljesült be. Leonora nem jött meg, és Irén egy falatot sem
310 3, I | legnehezebb feladat, ez próbálja meg legjobban a filozóf lelket.
311 3, I | négy mérföldet. Azt hiszem, meg is áztam egy kicsit. Nem
312 3, I | rövid történetet hallgassa meg.~Leonora bezárolá az ajtókat,
313 3, I | bizonyságokul használhassa. Meg kellett neki esküdnie az
314 3, I | az hatvan lépésről lőtte meg a grófot tomporán, hogy
315 3, I | Cynthia grófnő is különösen meg szokott azon nevezve lenni.
316 3, I | hogy a grófnő is külön meg nincs nevezve a családi
317 3, I | estélyen csak fiával jelent meg, Cynthiát otthon hagyva.~
318 3, I | rólam egyedül emlékeztek meg fiammal. Én azt ön irányában
319 3, I | valódi hangjával jelent meg leánya előtt.~– Én kérdést
320 3, I | és ön azon házban háltunk meg, melyben ön anyja lakott.
321 3, I | jöjjön. Én sem várhatom meg itt a reggelt. El akarok
322 3, I | odanyújtva Cynthiának. – Ön meg fogja ezt inni.~– Istenem!
323 3, I | rettegés görcseivel ragadta meg apja kezét. – Mit akarsz?
324 3, I | tenni?~– El akarlak temetni. Meg akarlak siratni. Tisztán
325 3, I | halál mindent kiengesztel. Meg kell halnod.~Cynthia az
326 3, I | Térj magadhoz. Így. Szűnj meg remegni. Ez nem illik tehozzád.
327 3, I | leányának:~– Tehát, ha te meg nem teszed, majd megteszem
328 3, I | atyját, hogy ő bocsásson meg neki, és bocsánata jeléül
329 3, I | bocsánata jeléül ölelje meg.~A gróf csak nyögve tekinte
330 3, I | méregpoharat ajkához emelé, meg volt a széltől ütve, s örökké
331 3, I | magával vissza: a templom. Meg kell törve, őszülve lenniük,
332 3, I | titkolni, hogy hol van. Meg akartam kísérteni, ha rátalálnék-e
333 3, II | mint hogy a föld nyíljék meg, s nyelje el a földet, vagy
334 3, II | dühöngeni, kiket nem hallgatott meg imádottjuk, vagy kiknek
335 3, II | Aki látta, a szíve szakadt meg érte.~Mit példáztok Niobé
336 3, II | látogatónét.~Nem is várhatta meg, hanem eléje ment egész
337 3, II | miket csak most tudtam meg tőle. Szegény gyermek mindekkorig
338 3, II | történhetett ez?~– Ígérje meg, kedves grófnő, hogy azon
339 3, II | felőlük semmit. De ígérje meg, kérem.~Cynthia megszorítá
340 3, II | él.~Cynthia nem állhatá meg, hogy keze görcsös rándulásával
341 3, II | keze görcsös rándulásával meg ne hazudtolja ígéretét.~–
342 3, II | könnyű mosollyal szorítá meg a hölgy kezét.~– A könnyelmű
343 3, II | semmije sincs!~– Mindjárt meg fogja kegyed érteni. Irén
344 3, II | írni.~– Igen; megígértem és meg is esküdtem rá; az Isten
345 3, II | kisasszonyhoz, és mondja meg neki, Leonora, hogy két
346 3, II | kivette józan nyugalmából. Meg volt rettenve, mint a gyermek,
347 3, II | emezen van, s ez Bayonne-ig meg nem áll.~– Majd értejövök.~–
348 3, II | nyújthatá ki.~– Nem engedné ön meg, uram, ha úgy tetszik, hogy
349 3, II | Hasonló szívességekben meg kell az utasoknak egymással
350 3, II | tomporomba, egy csuklóm meg van sérülve.~Az átellenben
351 3, II | szemöldei sem mozdultak meg e szóra. Nehéz sóhajjal
352 3, II | Azt hihetőleg mindenütt meg fogják tenni, mert én nem
353 3, II | választottja, ki ön helyett meg fog jelenni előttem. És
354 3, II | önnek semmi szava sem indít meg, hogy kihívását elfogadjam.
355 3, II | áll; ha a rendelt időre meg nem jelennék, akkor azután
356 3, II | készült.~– Ne szorítanók meg egymás kezét? – kérdé visszafordulva
357 3, II | biztosítá, hogy a gyorsvonatot meg akarja ott várni, s azzal
358 3, III | különféle eltérő változataival meg ne fordult volna képzeletében.
359 3, III | volna képzeletében. Száz meg száz ó és új költő remekelt
360 3, III | gazdag unokabátyja halt meg Mexikóban, ráhagyta millióit.”~
361 3, III | mindenekfölött regényes. – Azután meg ez:~…„Katonává lett, harcba
362 3, III | potentiae-vel bélyegezte meg, ennyire rehabilitálja magát,
363 3, III | neszét kapva Csejti Gazsi, ő meg a székvárosbelieket, kik
364 3, III | felemelt ujjával célzatosan meg ne fenyegesse, mintha ebben
365 3, III | veszi, bizony mondom, hogy meg fogja tőlem kapni.~Azzal
366 3, III | úgy mutogatnak rám, mintha meg akarnának enni, pedig csak
367 3, III | Vörösmarty versei közt talált meg egy költeményt, melyet annyiszor
368 3, III | volna neki, hogy haljanak meg együtt, boldog lett volna
369 3, III | fogadnia, ahogy én mondom. Meg van-e kegyed győződve afelől,
370 3, III | akar neki szerezni, éppen meg akarja keseríteni, s azért
371 3, III | egymást, és akkor emlékezzék meg arra, amit kértem. Most
372 3, III | Fenyéry, Lippay, Csejti Gazsi meg két más ifjú ember nagy
373 3, III | titkaitok vannak, akkor meg vagytok ölve.~Az alispán
374 3, III | érdekli legjobban, azután meg a két unokahúgnak és azután
375 3, III | akit legkésőbben látogatott meg az álom ezen az éjszakán,
376 3, III | tulajdonképpen kit kérnek meg Fenyéry úr számára.~Lippay
377 3, III | gyöngéd mosollyal hálálta meg az édes célzatot.~A főjegyző
378 3, III | akik csak most mondják meg a világnak azt, amit addig
379 3, III | hogy Irén nem bízta őt meg e régi titkával. Azt még
380 3, III | még kevésbé bocsáthatta meg, hogy Irén tudta, miszerint
381 3, III | tudok Fenyéry felől, kegyed meg rágalmazza Irént. Kisasszony,
382 3, III | egész vígsággal üljük azután meg Fenyéry erdei lakában, ahol
383 3, IV | az: a te arcodat ismertem meg abban! Oda akartam rohanni,
384 3, IV | aminőtől minden szó nélkül is meg lehet ijedni, elkezdi neki:~–
385 3, IV | ma elhagynám őt, még ma! Meg nem virradnék vele egy fedél
386 3, IV | hogy Fenyéry időközben itt meg ott kalandozott, lövöldözött
387 3, V | legmélyebb tisztelője vagyok. Én meg tudok hajolni azon okok
388 3, V | István gróf sem állhatá meg, hogy félbe ne szakítsa,
389 3, V | inszinuációi után.~Ah, ezt tehát meg kellett neki mutatni! István
390 3, V | a gondolat, hogy valakit meg kell gyógyítani, rendesen
391 3, V | hármat számokkal jegyzé meg.~– Ide figyeljen ön. E három
392 3, V | dörzsölni, míg a görcsök meg nem szűnnek. A pohár be
393 3, V | lassabban verne. Cynthiának meg kellett számlálnia érverését,
394 3, V | ki fejéből és nyugodjék meg Istenben.~A gróf egyre nyugtalanabb
395 3, V | mintha a guta ütötte volna meg rögtön, egyet rázkódott,
396 3, V | megmerevült – két perc múlva meg volt halva.~
397 3, VI | már a halottastermet.~– Meg, kell-e hát tébolyulnom? –
398 3, VI | leány. – Én itt maradok. Én meg akarom tudni, mi történik
399 3, VI | István grófot méreggel ölte meg!~A szerencsétlen leány egy
400 3, VI | fiatal leány méreggel ölte meg atyját.~A leány szép, mint
401 3, VI | szerekhez, hátha ezek a grófék meg akarják őt étetni.~Neki
402 3, VI | lefolyásában alig különböztethető meg a méreghaláltól, egy régi
403 3, VI | valóban mérgezés által halt meg. A mérgek, amiktől meghalt,
404 3, VI | ha ama borzasztó napokban meg nem tébolyodott.~Irén rokonai
405 3, VI | gyilkost; de még nem foghatom meg. Eljön az ideje.~Azután
406 3, VI | megsértett ma, és azt soha meg nem bocsátom magamnak, hogy
407 3, VI | nélkül csak nem történhetik meg ilyen per eldöntése, mikor
408 3, VI | azt keresik, hogy ki ölte meg.~Cynthia tántorogva ült
409 3, VI | megtenni pénzért, tegye meg ingyen…~Cynthia borzadva,
410 3, VI | Csak nem hiszi ön azt, hogy meg fogom engedni, miszerint
411 3, VI | tagja a vérpadon haljon meg!…~Fenyéry most már eléje
412 3, VI | nyugodtan felelt.~– Bocsásson meg, uram, hogy szándékát félreértve,
413 3, VI | Uram, én soha ez életben meg nem csókoltam senki kezét,
414 3, VII | Krénfy csak akkor gondolta meg, hogy erre felelni is kell.
415 3, VII | elment?~– Nemigen néztem én meg.~– Nem látta azt a kétcsövű
416 3, VII | fekete kerek szakállal, ilyen meg ilyen köpenyegben?…~Az inas
417 3, VII | aki ilyen útból még csak meg sem hagyja pihenni az állatot,
418 3, VII | megmondani. – Tarnócra, s onnan meg tovább, még az éjjel.~A
419 3, VII | tartotta.~Boros egypárszor meg is kérdezte tőle, hogy farkasoktól
420 3, VII | szakállú ember fordulna meg nála; de csak arra az eredményre
421 3, VII | megfordult és sietett kifelé, meg sem pihent tovább, pedig
422 3, VII | szekérbe, mellette a két puska meg az ispán. Késő este volt
423 3, VII | gyönyörű fiatal úr volt; meg is szólított a nevemen.
424 3, VII | A bennlakók nem ismerték meg Krénfy szavát, midőn bebocsáttatásért
425 3, VII | számadásait vizsgálta. A hárpia meg akart ijedni ez éji látogatásra,
426 3, VIII | Fenyéry figyelmét elkerülte.~Meg volt lepetve a mély lélektani
427 3, VIII | pallosától, de nem mutatják meg, hogy hova csapjon le hát.~–
428 3, VIII | szerét, az el fog bukni, az meg fog lakolni.~– És ki az?~–
429 3, VIII | bohó ibolyák, szamócák meg hagyták magukat csalni,
430 3, VIII | napsugár előtt egy alak jelen meg – egy férfi –, egy álomrém…~
431 3, VIII | a hölgyet, hogy szűnjék meg remegni és nézzen reá.~–
432 3, VIII | megjöttem. Jókor érkeztem meg?~„Óh, nem jókor!” szerette
433 3, VIII | és jer szobánkba. Pihenj meg.~– Majd Tarnócon – felelt
434 3, VIII | indult.~Cynthia e percig meg nem mozdult helyéből, hanem
435 3, VIII | köztünk mondva, hogy ő meg ne hallja, nemcsak önök
436 3, IX | KIS-AMSZTERDÁM~Ne ijedjünk meg a névtől! Magyarországon
437 3, IX | gazdagabb népcsaládot honosítani meg ezen a földön. Megunta már
438 3, IX | szalmástól.~Ennek a népnek meg kell ritkulni Krénfy úr
439 3, IX | Németalföldön láthatók, s Borneóban meg Malabárban célszerűen vannak
440 3, IX | alkalmazva.~Egyébiránt nagyon meg volt elégedve a hellyel,
441 3, IX | targoncába fogva maga a családfő meg a házi eb, szigorúan öltözött
442 3, IX | kivehető, hogy hiszen majd meg fogják ők mutatni, hogy
443 3, IX | Ilyen volt az öreg Popák meg a falu hajdani bírája, kik
444 3, IX | kék lucernát és turnipszet meg a fél mázsára növő burgundirépákat,
445 3, IX | cselekedjék, annyi ezer meg ezer mérő repcére van szerződése
446 3, IX | úgy kéz alatt nem szűnt meg azt egyre ösztönözni. Előmunkálatait
447 3, IX | átalakulni.~Csak az öreg Popák meg a volt bíró és a száz évet
448 3, IX | élt öreg földész álltak meg e munkák láttán fejcsóválva,
449 3, IX | becsületes gazda mindig meg szokta mondani vevőjének,
450 3, IX | maleficus föld az, amit a száz meg száz év óta ott lakó gazdák
451 3, IX | hogy ha három óra alatt meg nem szűnt, akkor kitartott
452 3, IX | cifra füvek nem érik itt meg az aratást soha.~Úgy lőn.~
453 3, IX | legerősebb fák csikorogva adták meg magukat alatta, s kifordultak
454 3, IX | adta el neki drágán s vette meg tőle olcsón, hogy ismét
455 3, IX | emberszámba dolgozott, felelt meg szavára.~– Kora tél lesz,
456 3, IX | rajtad. Jövőre pedig tanuld meg, hogy ahol ingyen földdel
457 3, IX | háziállatokat irtó vész lepte meg, egymás után hullottak el;
458 3, IX | hullottak el; csodára maradt meg közülük itt-amott egy, kettő.
459 3, IX | elrongyosodtak, házaik éppen úgy meg voltak támogatva karókkal
460 3, IX | szépapád? Hát sohasem hal az meg? No, hát hol van az a pénz,
461 3, IX | az ajtó. Krénfy úr mindig meg szokta előbb nézni, hogy
462 3, IX | a falu végére, ott várd meg az ispánt, mindjárt utánad
463 3, IX | csak egy kerek tért világít meg maga körül, a szoba többi
464 3, IX | tollszárat és mégsem találta meg az igazi gondolatot.~Az
465 3, IX | az ispán, s nem állhatta meg, hogy kínálás közben egyet
466 3, IX | vele a hátára.~A csavargó meg sem hunyorítá szemeit ez
467 3, IX | felelt vissza:~– Csak tartsd meg magadnak, hogy legyen miről
468 3, IX | nagyobb urat látott, egyszerre meg szokott juhászulni, s egy
469 3, IX | ahova címezve van. Mondja meg, hogy a grófnével egyedül
470 3, IX | gyűrűjével. Akkor várja meg a grófné válaszát és jöjjön
471 3, X | jóltevője, fontos üggyel bízta meg, ő hasznára lehet annak
472 3, X | elszalasztja; nem láthatta meg a sötétben.~Szemeit az ajtónyíláson
473 3, X | rettentő csattanással rázva meg a léget, s ebben az ijedelmes
474 3, X | egy férfialakot pillanta meg Marina, a rom küszöbének
475 3, X | lélegzését visszafojtva vonta meg magát rejtekében. Először
476 3, X | is gondolkozott már, hogy meg kellene szólítani és megkérdezni
477 3, X | zuppogó sárban elég messziről meg lehetett a tocsogást különböztetni.~
478 3, X | csak az ő érzékeit lepte meg ez a siketség.~Néhány pillanat
479 3, X | félelem nélküli hangon szólítá meg az embert azzal a mondattal,
480 3, X | elszántsággal kérdezé az embertől:~– Meg fog kegyelmed engemet ölni?~–
481 3, X | kérdés az?~– Csak azt engedje meg kegyelmed, hogy előbb hadd
482 3, X | egy levelet világítottak meg, mely térdére volt kitéve.~–
483 3, X | engedelmeskedett.~– Ki tanított meg olvasni?~– A jó kisasszony,
484 3, X | van az agyarában; pénzét meg sem számláltam. Nem azért
485 3, X | számláltam. Nem azért öltem meg. Engem pedig keressenek,
486 3, X | mind.~Hajnal után érkezett meg a kocsi az erdei lak udvarára.
487 3, XI | tévedt jégesőszem koppant meg azokon, mint valami rossz
488 3, XI | örökmozdony feltalálásán őrült meg, s most azt hiszi, hogy
489 3, XI | Cynthiát senki sem mentheti meg, egyedül ő. A haláltól,
490 3, XI | beszélend, künn a kertben, ahol meg nem lephetik. Kezéből a
491 3, XI | hanggal, s zsibbadtan áll meg szobája közepén.~– Én vagyok,
492 3, XI | fogadva az üzenetet.~Az ügyvéd meg volt lepetve, hogy Krénfy
493 3, XI | is. Ne féljen ön semmit. Meg fogom előzni; még ma felmegyek
494 3, XI | azután széttépte azt száz meg száz darabra, s elszórta
495 3, XI | kocsis részéről nem történt meg minden káromkodás nélkül.~–
496 3, XI | házban laktak, azok átkozták meg az utcát, mert valahányszor
497 3, XI | percre kérte, hogy állítsa meg a szekerét.~Krénfy még jobban
498 3, XI | katonakabát volt rajta…~– Ugyanaz, meg avult bakancs a lábán…~–
499 3, XI | Micsoda? A mi ispánunkat ölték meg? – kérdezé a kocsis odafordulva,
500 3, XI | elváltoztatott hangon szólítá meg a bírót.~– Ki mondta önnek
1-500 | 501-589 |