Rész, fezejet
1 2, I | süttetni a nappal; egy redő sincs rajta.~Bal kezét egy kis
2 2, I | feketébb szem, melynek soha sincs nyugalma; száraz, sovány
3 2, I | felkölteni.~– Hát senkid sincs, ahova mehess?~– Szépapa
4 2, I | hozzáfenődnek, s ilyenformán arra sincs eset, hogy itt két szekér
5 2, I | jó legelőre járni, máig sincs meg a híd, sással, falevéllel
6 2, I | ugatnak a kutyák.~– Egy sincs, uram – felelt a némber –,
7 2, II | Hogyne szoktam volna, egyebe sincs az embernek, mint amit megeszik.~–
8 2, III | Mikor nekem kell, akkor egy sincs itthon, de bezzeg, mikor
9 2, V | emberre, mint akinek eszméje sincs arról, amire ez e pillanatban
10 2, VI | leánynak egy pillanatig sincs helyben maradása.~Késő este
11 2, VI | éppen semmi érzékenység sincs, az a volt nevelőné még
12 2, VII | Honderűben a versek között. Semmi sincs. Holmi Vörösmarty, Petőfi,
13 3, II | cselédeinek, hogy senki számára sincs otthon; hogy beteg, ideglázban
14 3, II | úgy hiszem, hogy semmije sincs néki többé.~– Én Istenem!
15 3, II | ahol az elfogadónak semmije sincs!~– Mindjárt meg fogja kegyed
16 3, V | morzsolva Krénfy. – Semmi sincs egyéb hátra, mint hogy az
17 3, V | gyógyszert nem is látott, fogalma sincs az egészről, csak felületesen
18 3, IX | azt mondja, hogy semmije sincs, igazat mondott; mely nem
19 3, XII | azt mondta, semmi gyanúm sincs, akkor már tele volt az
20 3, XVI | megőrült. Semmi segítség sincs számára többé. Ön átlátja,
21 3, XVII | megőrült. Semmi segítség sincs számára többé. Ön átlátja,
22 3, XVIII| változataival és ennek soha sincs vége.~De mikor egyszer mégis
23 3, XVIII| összeomolhasson. Semmi nesz sincs körül; nincs senkinek itten
24 3, XVIII| hogy ebben semmi lehetetlen sincs; ő még elég fiatal arra,
|