Rész,  fezejet

 1     2,  I   |        kalán meleg leves egészen magához téríti.~– De hol vesszük
 2     2,  I   |          gyűrűivel lepecsételve, magához vevé.~– Volt-e a haldoklóknál
 3     2,  II  |        közepén álla meg, némileg magához térve ijedelméből, s mint
 4     2,  IV  | udvarlásnak, ki a hódolat adóját magához vonzza: egy szép, egy rendkívüli
 5     2,  V   |          meg sem mozdult előtte, magához várta szótalanul, s midőn
 6     2,  V   |        beburkolgatá s odaszorítá magához, biztatgatva, hogy ne sírjon,
 7     2,  V   |         a fejét s dörmögött, hol magához, hol a gyanakodó kutyához
 8     2,  V   |         Cynthia odahívta egészen magához az öreg bujdosót, s bár
 9     2,  VI  |      Irén azt atyja hagyatékából magához váltá, miáltal alig tizenhét
10     2,  VI  |  társaságában!~Dobokyné nem bírt magához térni a szörnyűködésből.~
11     2,  VIII|          jámbor férfiú alig bírt magához térni ijedtéből, s megkapva
12     2,  IX  |        csak arra jött lassanként magához, midőn tapasztalá, hogy
13     3,  I   |       végre Leonora, midőn kissé magához bírt térni e működésből –;
14     3,  I   |         nélkül titokban felvitte magához Bécsbe. A leány egy nyugalmazott
15     3,  I   |          csak két óra múlva tért magához; István gróf csak harmadszori
16     3,  II  |        Úgy, igaz – szólt Cynthia magához térve. – Folytassa ön.~–
17     3,  IV  |   kellett volna esnie, és férjét magához szorítni és azt mondani
18     3,  IV  |       keblére, és fejét odavonja magához, és arcát oda teszi szívére
19     3,  VI  |         az reszkető kézzel vonta magához Cynthiát, és rebegve monda
20     3,  VIII|             suttogá, és odavonta magához, és megcsókolá hideg arcát.~
21     3,  VIII|          Csak akkor tért egészen magához.~De ettől a pillanattól
22     3,  IX  |    szobába.~Krénfy úr bevitte őt magához; ott bezárva az ajtót, csöndes,
23     3,  X   |           egy nagy botot tartott magához szorítva.~A leány lélegzését