Rész,  fezejet

 1     1       |         s kik ott naponként úgy jöttek össze, mint egy család tagjai,
 2     2,  I   |     vagyok!~– Hátha Balambérral jöttek ki az őseid, nem visszakapnád-e,
 3     2,  I   |         előtt, akik éppen azért jöttek, hogy a nép sorsán bölcs
 4     2,  I   |         urak jót akarnak, jóért jöttek. De mit tehetnek ők? Mit
 5     2,  I   |     tudnak semmit, s csak nézni jöttek ide.~A delnő, amint odaért,
 6     2,  I   |    nyaktörős úton, melyen idáig jöttek, felmentek azon helyig,
 7     2,  II  |         nem tudja senki: honnan jöttek, hová mennek, de azt igen,
 8     2,  II  |         de azt igen, hogy mikor jöttek, nem hoztak semmit, mikor
 9     2,  III | falujukban ültek, s nagy ritkán jöttek be a fővárosba, bemutatni
10     2,  III | gyönyörűség volt látni, de csak jöttek volna hát már a vendégek,
11     2,  V   |         Ezalatt mindig közelebb jöttek a brenóci vár fekete tornyai,
12     2,  VII |    határozatért. Hát csak azért jöttek ide a táblabíró urak, hogy
13     3,  I   |          akik vele érintkezésbe jöttek valaha. Ön hallotta talán
14     3,  I   |      atyja és testvére Brenócra jöttek lakni, őt elvették anyjától,
15     3,  II  |   utakat, amiken tettei világra jöttek, nemigen szokta megnevezni
16     3,  IX  |        fényes gombokkal.~Nem is jöttek ők koldulni. Mindeniknek
17     3,  XIII|         az örömkönny gyémántjai jöttek fel ragyogni.~– Én nem kívánok
18     3,  XIII|   ismerős és ismeretlen emberek jöttek elő, hogy őt kimentsék,
19     3,  XVI |         ismerék, mint a grófot, jöttek vele felkért tanúképpen.
20     3,  XVII|         ismerék, mint a grófot, jöttek vele felkért tanúképpen.