Rész,  fezejet

 1     2,  I   |     kezdett.~Eleinte csodálkozva tekinte szét ez ismeretlen nagy
 2     2,  I   |          anekdotás úr meglepetve tekinte rá:~– Hát ismer kend engem?~
 3     2,  I   |   helytelenül?~Az ember mérgesen tekinte oda, botját leszúrva maga
 4     2,  II  |       baj!~Krénfy úr nyugtalanul tekinte rá, nem tudhatva, hogy mi
 5     2,  III |        diadaltól ragyogó arcával tekinte a két grófra. István gróf
 6     2,  III |        most is csak oly nyájasan tekinte a beszélőre, mint eddig,
 7     2,  III |         gróf igen elégült arccal tekinte Krénfy úrra. Illés gróf
 8     2,  IV  |         Illés gróf hideg gúnnyal tekinte rá.~Cynthia grófnő megbánta,
 9     2,  V   |        fára.~Cynthia figyelmesen tekinte oda, s a sötétben észrevevé,
10     2,  V   |       volt sehol.~Krénfy bámulva tekinte körül. Senki sem volt rajta
11     2,  VII | uradalomnak.~Az alispán sóhajtva tekinte a szegény ügyefogyott nép
12     2,  IX  |  egyenesen hozzá lépve, szemeibe tekinte azokkal a mélybe látó, okos
13     3,  I   |          meg.~A gróf csak nyögve tekinte rá, és nem teljesítheté
14     3,  II  |     ismeretsége…~Cynthia sötéten tekinte reá.~– …Egy pénzes emberrel,
15     3,  IV  |     megállt Fenyéry, s gyöngéden tekinte vissza; Irén odafutott hozzá,
16     3,  VI  |      megmondani.~Cynthia bámulva tekinte majd Fenyéry, majd Irén
17     3,  VI  |        szem egyszerre felgyúltan tekinte rá.~– Látom a gyilkost;
18     3,  VIII|       Irén megdöbbent, amint reá tekinte.~– Cynthia! Cynthia! – suttogá,
19     3,  XIII|     Dobokyné könnyelmű mosollyal tekinte a neki nyújtott iratra.~–