Rész,  fezejet

 1     2,  I   |           megint hajtóvadászatra? Van ám még hat fiam!”~Az anekdotázást
 2     2,  I   |               a magyarázattal.~– Igen ám, mert hogy nem jött a paraszt
 3     2,  II  |            megsántult. Ezt nem viszed ám el ingyen. Csak maradj itt.
 4     2,  II  |               No, nagyságos uram, van ám baj!~Krénfy úr nyugtalanul
 5     2,  II  |      esztendeje viselem… De nem ütött ám erre tizenöt esztendő alatt
 6     2,  IV  |                hátat fordítanak érte. Ám a finom körökben ily kellemetlenség
 7     2,  V   |          fehér fogaim vannak, ne félj ám semmit, hogy ily egyedül
 8     2,  VII |              az a kis pálcika erősebb ám az ő kezében, mint az egész
 9     2,  VII |             kenyeret adnak neki; most ám magyarázzák meg neki az
10     3,  VII |               az asszony. – De láttam ám, szép, gyönyörű fiatal úr
11     3,  VIII|            kifejezni valaki, az volna ám a művész, s ha azt le tudná
12     3,  VIII|              azon belül van, az volna ám a költő.~Egy fiatalember,
13     3,  IX  |          Felemlíté, hogy ez nem tréfa ám. Ő maga húszezer forintig
14     3,  IX  |              Ennyi összeget nem lehet ám kockáztatni egy fiatalember
15     3,  X   | grófkisasszonynak javára lenne, tudom ám én azt, mert rám merték
16     3,  X   |         nagyságos úrnak. Nagyon félti ám a parasztleányoktól.~Mikor
17     3,  XI  |      készséggel. – De nevezetes dolog ám az, mert aki azt az egész
18     3,  XI  |           Mert írás nélkül nem hiszek ám én az édesapámnak sem.~–
19     3,  XI  |         répakereskedő izé, ugye?~– Az ám.~– No lám. Mindjárt megismertem.