Rész, fezejet
1 1 | mint a puszta csúfolódást? Igazán lett volna idő, mikor az
2 2, I | csak nézte egy ideig, hogy igazán oly mélyen fog-e aludni
3 2, II | meggyőződött felőle, hogy pipája igazán ég, két tenyerét térdeihez
4 2, II | szeretik azt az emberrel igazán élveztetni, ráhagyva, hogy
5 2, III | kastélyukban meglátogassák? Vajon igazán oly szoros körülmények között
6 2, III | kívánok, az pedig csekélység, igazán nevetni való dolog, nem
7 2, VI | tiszti ügyész. Dobokyné igazán érzett iránta hajlamot mint
8 2, VII | Dobokyné. – Mívelt hölgy igazán kezébe sem veheti azokat
9 2, IX | jókedve által, most már igazán tűzbe jött, s heves elragadtatásában
10 2, IX | érdeklett hangon kérdezé tőle:~– Igazán elveszti ön vagyonait?~–
11 2, IX | És én ezt a meggyőződést igazán nem is vehetem rossz néven
12 2, IX | haraguvék Leonora.~Pedig oly igazán boldog volt, miként boldogok
13 3, I | ott érzi az ember magát igazán bizton az éj és a képzelet
14 3, I | tudja, hogy mit cselekedjék! Igazán nem tudja ön, hogy mit kell
15 3, III | hősnek százezer forintot.”~Ez igazán érzékeny is. Hát még:~…„
16 3, XIII| és csalódást emleget. Aki igazán szeret, nem ámítja az magát,
17 3, XIII| hivé, hogy jószívű és őt igazán szereti, s ez egyért sokat
18 3, XIV | egyszer; ha hitük szerint és igazán szólottak-e.~A vádlott reszketve
|