Rész, fezejet
1 2, II | elmeredt szeme, szája; alig várta, hogy Krénfy úr félreforduljon,
2 2, II | pakfong arabeszkjeire, úgy várta nagy készen csizmaszára
3 2, V | mozdult előtte, magához várta szótalanul, s midőn odaért
4 2, V | a szegletbe.~Cynthia nem várta a megszólítást, nem várta,
5 2, V | várta a megszólítást, nem várta, hogy bámuló látogatottja
6 2, V | mint ezt István gróf talán várta, egyszerűen odatérdelt a
7 2, VII | bocsánatot kért és nem várta be, hogy megadják; kocsija
8 2, VII | E két kapu közötti téren várta a küldöttséget Krénfy úr
9 2, VIII| aki vérben forgó szemekkel várta az eléje lépő fiatalembert.~
10 2, IX | a tarnócfalvi kastélyban várta be e tudósítást, s éppen
11 3, I | teának; jó meleg szobára várta Leonorát.~Azután, hogy mégsem
12 3, II | megint újrakezdje.~Alig várta, hogy a dörömbözés lassulni
13 3, III | holdvilágnál.~Irén még ébren volt, várta őket.~A két leány tele volt
14 3, X | abban a helyzetben maradt és várta végpercét.~– Marina… – szólt
15 3, XI | tekintgetve, ahonnan a lovakat várta.~Végre hallatszott az ostorpattogás.
16 3, XIII| s miután öt percig hiába várta, hogy Dobokyné új tárgyra
|