Rész,  fezejet

 1     2,  I  |        velük.~– Óh Istenem, óh én édes Istenem – siránkozék az
 2     2,  I  |     áldott riska, a szép, kedves, édes riska! A jó riska egyet-egyet
 3     2,  I  |          s ha tejbe áztatjuk, még édes is, mert burgonya is van
 4     2,  II |        vett búcsút.~– Hát kedves, édes Boros uram, mi jót hozott? –
 5     2,  II |           Krénfy úr.~Az a kedves, édes epitheton csak arra való
 6     2,  III|        mutatott be, az ő tulajdon édes fia, testvére Cynthia grófnőnek,
 7     2,  IV |      adott a költészet, minőké az édes epedések; míg Cynthia szemei
 8     3,  I  | nyájaskodó szülők. És szólt hozzá édes, megnyugtató hangon:~– Ne
 9     3,  III|        érte tevé, akkor egyszerre édes mézzé vált szívében az az
10     3,  III|          mosollyal hálálta meg az édes célzatot.~A főjegyző szelíd
11     3,  IV | szívnyomás, megjöttek helyette az édes álom tündérei, lecsukták
12     3,  IV |      találja őt maga mellett, oly édes önfeledéssel borul annak
13     3,  IX |           mely még a keserűben is édes volt, monda a nála levő
14     3,  X  |           keressz te itten?~– Óh, édes Vince bácsi, a tekintetes
15     3,  XII|     nyájassággal szólt a nőhöz:~– Édes jó asszonyság. Fogadja meg
16     3,  XII|          hangot hallatá, amely az édes sírásé, hanem annak hirtelen