Rész,  fezejet

 1     2,  I    |          a szemeken keresztül nem beszél a lélek, mikor még a szenvedésnek,
 2     2,  I    | zűrbeszédben. – Miféle asszonyról beszél?~– Óh, tekintetes uraim –
 3     2,  II   |        hall; azt sem tudja, miről beszél. Itt elmesélne nekem éjfélig,
 4     2,  III  |      fogja be a száját, mikor nem beszél.~– A brenóci grófoktól vannak
 5     2,  V    |       fenyegetni látszott, ha nem beszél.~– Azt beszéli a poronty –
 6     2,  VII  |          jobb érzelmű. Ahá! Ez is beszél Cs. G. úrnak: „Ugyan az
 7     3,  II   |       Istenem! Nem értem, amit ön beszél. Megőrülök, de nem értem –
 8     3,  III  |        nézze, most két barátjával beszél, s mind a hárman úgy mutogatnak
 9     3,  VII  |            észrevette, hogy kivel beszél, pedig bizonyosan tudom,
10     3,  XII  |           rendkívüli eset. Nem is beszél szokott rikácsoló, felcsattanó
11     3,  XII  |   beszélgetni, mint aki önmagával beszél, és nem tud azokról semmit,
12     3,  XIII |      bámulója vállára téve, hozzá beszél, hogy minden szó, melyet
13     3,  XIII |            Az alispán nem örömest beszél hivatalos állapotokról a
14     3,  XV   |           nyomást szívén, ha vele beszél, ha messziről meglátja.~
15     3,  XVIII|   megnyugodva, sorsával kibékülve beszél; hogy valóban boldog. De
16     3,  XVIII|         anyja. Mindenki előtt úgy beszél a gyermekekről, mint lelke