Rész,  fezejet

 1     2,  I   |        kisleánykát, ki parányi, reszkető kezeivel mutogatá a szénnel
 2     2,  V   |   Kezében vagyok önnek… – szólt reszkető hangon Cynthia. – Olyan
 3     2,  V   |       gyáva! – monda indulattól reszkető hangon. Azután halk hangon
 4     2,  V   |    iratot.~Krénfy úr egy percig reszkető kezeiben tartá Cynthia grófnő
 5     2,  VII |       mindenkit – kiálta Krénfy reszkető hangon –, hogy cselédeim
 6     2,  VIII|         nyomorúság bálványa, te reszkető lidérc, te tehetetlen féreg;
 7     3,  I   |         két tanú és egy halvány reszkető nő. A katona bemutatá előttük
 8     3,  I   |           Cynthia – szólt hozzá reszkető, elfogódott hangon. – Én
 9     3,  I   |      most, kit gyakran láthatni reszkető fővel, megnyomorodott tagokkal
10     3,  II  | íróasztala mellé, s hevesen írt reszkető kezével, s nem felelt többé
11     3,  III |         egyedül? – kérdi forró, reszkető hangon a leánykától. Ez
12     3,  III |       Fenyéry gyöngéden nyúlt a reszkető kezecske után, s érzé annak
13     3,  IV  |      oda teszi szívére és rebeg reszkető szóval:~– Óh, milyen jó,
14     3,  VI  |     súgott neje fülébe, mire az reszkető kézzel vonta magához Cynthiát,
15     3,  XIV |      akit keresett. Egy sápadt, reszkető alak ült ott egy szegletben,