Rész,  fezejet

 1     2,  VI |    odahívta betegágyához leányát, Irént.~Akkor még ez nem volt idősebb
 2     2,  VI |           ifjú, ez meg foga látni Irént, Irén meg fogja látni őt,
 3     2,  VI |     legyen? Dobokyné annak szánta Irént, és most más konstellációkat
 4     2,  IX | cselekszem.~– Menjen, keresse fel Irént azonnal. Bizonyosan az angolkertben
 5     3,  I  |        tüzére, s akkor arra kérte Irént, hogy előbb feküdjenek le
 6     3,  II |        aki sohasem késett azokkal Irént felkeresni, s tudatni vele,
 7     3,  III|        különben is nagyon szereti Irént, hajdan egész nyarakat eltöltött
 8     3,  III|     vádolhat. Én sajnálom szegény Irént, s e hajlamot örökké tisztelni
 9     3,  III|          feleljen ön, mikor látta Irént legelőször?~Fenyéry meghajtá
10     3,  III|       férfi volnék, el nem venném Irént egy mennyországért, akik
11     3,  III|      felől, kegyed meg rágalmazza Irént. Kisasszony, ez az én barátom
12     3,  III|        örököséül Fenyéry-Tarnóczy Irént „egyetlenegy kedves, szerető
13     3,  IV |          pillanatra félrehívhassa Irént egy mellékszobába, s ott
14     3,  VI |       mindig, nejét és a grófnét. Irént megcsókolá, a grófnéval
15     3,  XV |        kétségbeejté vele a szelíd Irént, s vitatkozott felőle Fenyéryvel,