Rész,  fezejet

 1     2,  I |          és megfogta kezét.~– Ide hallgass rám, Marina. Én most lefekszem
 2     2,  I | fejcsóválva dörmögé közbe: „Ugyan hallgass, te asszony”, amit Popákné
 3     2,  I |          az mind üszöggé válik.~– Hallgass, asszony, hallgass! – dörmögött
 4     2,  I |       válik.~– Hallgass, asszony, hallgass! – dörmögött a férfi, ki
 5     2,  I |        képe volt elöl és hátul.~– Hallgass, asszony, hallgass!~– De
 6     2,  I |       hátul.~– Hallgass, asszony, hallgass!~– De a burgonyát is mind
 7     2,  I |           feketeszájú úr.~– Ugyan hallgass, te ostoba asszony! Az a
 8     2,  I |       előre, be is teljesedett…~– Hallgass, asszony, hallgass… Nem
 9     2,  I | teljesedett…~– Hallgass, asszony, hallgass… Nem jó zúgolódni az Isten
10     2,  I |           pedig a nagyurak ellen. Hallgass.~Popákné mendemondái alatt
11     2,  I |       ottan lakik a boszorkány.~– Hallgass, asszony, hallgass.~– Ez
12     2,  I |  boszorkány.~– Hallgass, asszony, hallgass.~– Ez a bíró háza, tekintetes
13     2,  I |          tűzre.~– Ugyan, asszony, hallgass! – szólalt meg az öreg Popák
14     2,  I |        mondják rá, hogy részeg.~– Hallgass, Márton – csitítá őt az
15     2,  IX|     csinál?” – kérdi a felesége. „Hallgass, anyjuk. A süveget viselem.”~