Rész,  fezejet

 1     2,  I    |                és azután az imádság nem jut eszébe, amit pedig olyan
 2     2,  I    |            tenni, ami legelőször eszébe jut.~A többi vándorlók oly irigyen
 3     2,  I    |           gyermekeit!~– Egy jó anekdota jut erről eszembe. (Az említett
 4     2,  I    |                hibája nincsen. Hát hogy jut ez az ember a huszonöt bothoz?~
 5     2,  V    |              élete függ, ha gyorsan nem jut kézhez, meghal valaki és
 6     2,  V    | pipereváltoztatás még az úton is eszébe jut, annál nemigen lehetnek
 7     2,  V    |            Álmodhattam valamit, már nem jut eszembe.~István gróf valóban
 8     2,  VI   |           szemeit befogják, Béla kezére jut, mint ősi; azt pedig egy
 9     2,  IX   |          Meglehet, hogy ön szegénységre jut. Az is meglehet, hogy balesete
10     3,  I    |         bohóságtól, de ha mégis eszembe jut, hogy minő igaztalanság
11     3,  I    |              lélek lakik; és ha eszembe jut, hogy e nagy léleknek, ki
12     3,  IX   |                kutyának.~Megszólítatlan jut a kisleány a gyár ajtajáig,
13     3,  XIII |                 szemeinek kereszttüzébe jut, ha szép gömbölyű karját
14     3,  XVIII|              viharforgókat senkinek sem jut eszébe helyreegyengetni.