Rész,  fezejet

 1     2,  I  |    kitérő mondással válaszolt.~– Ennyi süllyedést nem képzeltem
 2     2,  III|       számítva. Visznek magukkal ennyi és ilyen cselédséget, s
 3     2,  IV |          hogy a szegény embernek ennyi szabadságot engedett.~Krénfy
 4     2,  V  |     kivett belőle egy húszast.~– Ennyi elég lesz a postára. – A
 5     2,  VI |        attól a gondolattól, hogy ennyi meg ennyi vég vásznat mind
 6     2,  VI |      gondolattól, hogy ennyi meg ennyi vég vásznat mind maguk a
 7     2,  VI |       bálból elmegy. De elaludni ennyi delnő társaságában!~Dobokyné
 8     2,  VII|       azt veszi a fejébe, hogy ő ennyi meg ennyi ezer ember boldogságán
 9     2,  VII|         fejébe, hogy ő ennyi meg ennyi ezer ember boldogságán munkálódik,
10     2,  VII|          lassú halállal elveszni ennyi embertársát, akik önnek
11     2,  VII| hozzájussak. Meg van ön elégedve ennyi hatalmaskodással?~– Hogy
12     3,  III|          mint enyémet.~– De hisz ennyi titkolózás kétségbeejtő! –
13     3,  IX |     Krénfy úr el volt ragadtatva ennyi munka láttán. Nem győzte
14     3,  IX |          ami negyvenezer forint. Ennyi összeget nem lehet ám kockáztatni