Rész,  fezejet

 1     2,  I   |            egészen dühbe jött, azt gondolta, őelőtte térdepelnek, s
 2     2,  I   |          az úton lefelé, mikor már gondolta, hogy nem hallik vissza,
 3     2,  II  |     dörzsölte titkos örömében. Azt gondolta, Boros uram olyan rossznak
 4     2,  III |           ide a füledet.~Jakab azt gondolta, hogy valamit súgnak neki,
 5     2,  IV  |    nagyobbakká látszottak tenni; s gondolta magában: „Ejnye, ejnye,
 6     2,  V   |        hogy a szelindek utánamegy. Gondolta, hogy majd elmarad a házakon
 7     3,  III | Dobokynéhoz, míg magában szomorúan gondolta: „pedig amit mondtam, mind
 8     3,  VII |          kezéhez, aki hirtelen azt gondolta, hogy ég valami a hintóban,
 9     3,  VII |        emberrel?~Krénfy csak akkor gondolta meg, hogy erre felelni is
10     3,  IX  |       Boros uram dörgött, morgott; gondolta magában, megállj, majd azután
11     3,  XIII|       fekszik a padlaton elájulva.~Gondolta, majd felkel onnan, ha megunja.~      ~„