Rész,  fezejet

 1     2,  I    |          ember, nem lát egyebet, mint ezeket a barátságtalan fákat, mik
 2     2,  II   |             ezt a sok éhenholt képet, ezeket a nyomorúság bálványait,
 3     2,  IV   |         hajdan nagy becsben tartották ezeket az ócskaságokat, maga István
 4     2,  V    |          képzelte magában, hogy mikor ezeket a tündérpiciny lábnyomokat
 5     2,  V    |           Valóban nem volt tréfadolog ezeket a finom, rózsáshegyű gyöngéd
 6     2,  V    |              zárt hosszú selyempillák ezeket a mikroszkopikus betűket,
 7     2,  VI   |             egyre ájuldozott.~Ha neki ezeket a nyomorult parasztokat
 8     2,  VII  | gyönyörűségtől megfosszák? Mi szükség ezeket a szegény embereket innen
 9     3,  XI   |                Ő pusztította ki innen ezeket az embereket, hogy a nyavalya
10     3,  XIV  |               sem lát maga előtt, nem ezeket az urakat, kik itt a zöld
11     3,  XVIII|           folytatta a maga regényeit, ezeket a csodálatos regényeket,