Rész,  fezejet

 1     2,  IV | megismerjek, hanem azért, hogy anyám sírját meglátogassam, ahol
 2     2,  V  |    felsóhajt keservesen:~– Óh, anyám, édesanyám…~Még csak arcképe
 3     2,  V  |       egyiknek vége van.~– Óh, anyám, édesanyám…~A hold arca
 4     2,  V  | magában fel-felsóhajtani: „Óh, anyám, édesanyám.”~Hogy mindezt
 5     2,  V  |       csekély birtokom, melyet anyám hagyott rám. Szegény jó
 6     2,  V  |        hagyott rám. Szegény jó anyám. Nem szép tőlem, hogy az
 7     2,  V  |        Köszönöm jó tanácsodat, anyám, édesanyám.~Azután még egyszer
 8     3,  I  |         Atyám! Ez hazugság! Én anyám házát adtam el neki a kért
 9     3,  I  |      ez iszonyú mozdulatára:~– Anyám! Anyám az égben!~És abban
10     3,  I  |  iszonyú mozdulatára:~– Anyám! Anyám az égben!~És abban a pillanatban
11     3,  XIV|      nem vagyok grófnő – az én anyám egy szegény katona leánya