Rész,  fezejet

 1     2,  I    | felsóhajtott.~– Én nem vádolok senkit, én csak saját magunkat
 2     2,  IV   |        s mint a vak légy, mely senkit sem néz, csak elkezdi Krénfy
 3     2,  V    |      volt, egyikben sem talált senkit; a harmadikba lépett és
 4     2,  IX   |   irigylem és becsülöm, miként senkit mást.~Ezt a kitörését a
 5     3,  III  |     semmi báj táncában. Mintha senkit sem látna maga körül, s
 6     3,  III  |       a mai férfiak: önmagáért senkit sem szeretnek.”~S ha olyankor
 7     3,  VI   |        arca nem ijeszte vissza senkit.~A temetés napján megtelt
 8     3,  XI   |     még sohasem gyilkoltam meg senkit.~Azután elsomfordált a szekér
 9     3,  XIV  |       csak lép előre, mint aki senkit sem lát maga előtt, nem
10     3,  XVIII|     elé, s nem látszik ismerni senkit.~Ilyenkor egy percig sem