Rész,  fezejet

 1     2,  II  |           az ajtón kívül hagyta a kalapját, úgy sompolyodott be, s
 2     2,  III |           hasonlóul kezében tartá kalapját. Ott Krénfy úr alázatosan
 3     2,  IV  |           sétabotját, kesztyűjét, kalapját, s szokatlan félrenéző állásban
 4     2,  VII |      mellőzni.~Lippay megemelinté kalapját a beszélő előtt.~– Kihez
 5     2,  VII |        lépett akkor Krénfy elé, s kalapját levette alázatosan, és szólt
 6     3,  II  |         Ez rátekintett. Megemelte kalapját.~– Köszönöm, uram. Jó reggelt.~
 7     3,  V   | megnyugodni.~Ezzel azután vette a kalapját, s igen nyájasan üdvözölve
 8     3,  VI  |       csókolok önnek…~Akkor vette kalapját, üdvözlé a háziasszonyt,
 9     3,  VIII|       rontani szép arcán.~Levette kalapját, és odalépett a két hölgyhöz,
10     3,  XIII|           a beszélgetést, vette a kalapját, búcsút vett és elment.~