Rész,  fezejet

1     2,  I   |       észrevéve, mint ifjú és udvarias férfi, sietett karját nyújtani
2     2,  III |       lekötelező, barátságos, udvarias modorával, hogy utoljára
3     2,  III |       hogy üljön le.~A finom, udvarias gróf a legnagyobb nyájassággal
4     2,  V   |  aludt ön? – kérdezé Cynthiát udvarias nyájassággal.~– Igen jól,
5     3,  I   |    István gróf különös finom, udvarias keserűségeket tartott már
6     3,  V   |        midőn ezek helyett egy udvarias, illedelmes férfi lépett
7     3,  VIII|  lássák tisztelt hölgyeim, én udvarias akartam lenni, hogy néhány
8     3,  XIV | történnie. A törvénytevés nem udvarias munka.~A mellékajtók szétnyíltak,
9     3,  XV  | tudatták Lippayval, s az elég udvarias volt az erdei lakban megjelenni