Rész,  fezejet

1     2,  I   |           mondok; majd tudom, hogy nyitva volna egy pillanatban ajtó,
2     2,  III |        hogy a hátulsó kaput tartsa nyitva, mert ő nem szokott a főkapun
3     2,  IV  |      kastély termei mind hosszában nyitva és fényesen kivilágítva;
4     2,  V   |        zongorateremhez vezető volt nyitva; abból pedig sehova sem
5     2,  VII |         belépett. Vártak reájuk.~A nyitva maradt ajtón kíváncsian
6     2,  VII | fenyegetéseknek engedék. … És most nyitva az ajtó, uram!~
7     2,  VIII|                     VIII. A HÁRPIA~Nyitva az ajtó, uram!~Az udvaron
8     2,  VIII|       Krénfytől, midőn az ajtó már nyitva volt s a kulcsok kezében.~
9     2,  IX  |       kinek ön előtt háza és lelke nyitva áll, ki önt fölmenti, ha