Rész,  fezejet

1     2,  I   |         az útfélen, és sírt, sírt keservesen.~Alkonyatra vált már, amidőn
2     2,  I   |        akkor kezdett el a gyermek keservesen sírni, akkor borult az alvó
3     2,  I   | visszafordította nyakát és bőgött keservesen, olyankor a pórnő és a leány
4     2,  V   | boldogtalan hölgy, néha felsóhajt keservesen:~– Óh, anyám, édesanyám…~
5     3,  II  |      tönkrejutott általa.~Cynthia keservesen kínlódva borult pamlagvánkosára.
6     3,  VI  |          Irén nyakába és zokogott keservesen, keservesen.~Érzé, de nem
7     3,  VI  |           és zokogott keservesen, keservesen.~Érzé, de nem tudta megmondani:
8     3,  XVI |          nép előtt sírt hangosan, keservesen.~Szegény, szegény Cynthia!~
9     3,  XVII|          nép előtt sírt hangosan, keservesen.~Szegény, szegény Cynthia!~