bold = Main text
      Rész,  fezejet                                            grey = Comment text

 1020     3,  VI   |            kéjvadász, kalandor, mint férfi becsvágyó és büszke, öregségére finom
 1021     2,  II   |                  patkó? – kiálta Krénfy úr bedugva zsebeit kezeivel, mint ki
 1022     2,  I    |                  szénégető tanya, vagy egy bedűlt mészkemence, mely körül
 1023     2,  I    |           túlzásnak veendi, s tán egy honi Beecher Stowe alkalmat vesz magának
 1024     2,  III  |         hálóköntösében termett; mire Jakab beereszté a jövevényt, már fel volt
 1025     3,  VI   |                   nem fogadtam szót.~Ezzel beerőszakolta magát a szobába, s békével
 1026     2,  I    |          megtehetik.~E töprenkedései alatt beértek a faluba, elhagyták a bádogfödeles
 1027     2,  III  |                   vendégfogadóba szálltak, beérték a legszerényebb szobával,
 1028     2,  I    |                    egy sápadt, öreg férfi, beesett orcával, fehér bajusszal,
 1029     3,  X    |                   várt az ispánra.~Egészen beesteledett már; a távol maradt Kis-Amszterdám
 1030     2,  VII  |               kallósfalvi tornyot bádoggal befedik, megmondom, hogy az ócska
 1031     3,  V    |                    nyújtani a betegnek, és befedni jól, s testét flanellel
 1032     2,  VIII |                 ment, s ezáltal a tragédia befejezetlen maradt.~
 1033     3,  IX   |                    nehezen megy, de akinek befektetni való pénze van, hogy az
 1034     2,  V    |         márványkockák közé, s ajtó gyanánt befelé nyílt.~Amint Krénfy figyelmesen
 1035     3,  XIV  |                kezet, mely embervérrel van befertőztetve, nem fogadhatok el az oltár
 1036     2,  I    |                   mely körüle eget, földet befest.~A vénember erős, izmos
 1037     3,  XVIII|                 színt, amikkel egyre-másra befestették. Ahol a tetőzetet egyszer
 1038     2,  III  |               ünnepélynek, egyik a másikat befogja és együtt elszaladnak; elszalad
 1039     2,  VI   |               jószág, mihelyt az ő szemeit befogják, Béla kezére jut, mint ősi;
 1040     2,  III  |          önmozdonynak valami vonását külső befolyás által is mozdítani.~– Igenis.
 1041     3,  I    |                 embernek, akinek legkisebb befolyása volt a Fenyéry-perben.~Egy
 1042     2,  VI   |                következett az, hogy miután befolyását veszté, osztozatlan testvérei,
 1043     3,  XV   |                 nyílt, hatékony lelke nagy befolyással voltak Cynthiára.~Odahaza
 1044     3,  XIII |             nálamnál hatalmasabb emberekre befolyást gyakoroljanak; ezt az embert –
 1045     3,  I    |                 éppen a tizenkettedik nagy befolyású személytől jövék, ki által
 1046     2,  III  |                    sem volnék. Ott is nagy befolyásuk van a Fenyéryeknek és Tarnóczyaknak.
 1047     3,  VII  |              kanyarulatánál, mely hirtelen befordít a Brenócvárt rejtő sziklák
 1048     3,  II   |                    a szájtátó embereket, s befurakodott a vagonba; kiveszekedte
 1049     2,  VI   |                   az idő, midőn az udvarra begördülő hintók zörgése hirdeté,
 1050     2,  VI   |                  petto, magyarul mondva „a begyében”, azt előre lehet gondolni;
 1051     2,  V    |               sírni.~Odarohant, leborult a begyepesült földre és sírt szíve mélyéből,
 1052     2,  III  |               hintó négyes postafogataival behajtatott a dübörgős felvonóhídon
 1053     2,  V    |                   midőn a maróti kis lakba behajtattak. Szerény kis mezei lak volt
 1054     3,  IV   |                    szobákon, folyosókon át behangzik a menyasszony szobájáig.
 1055     2,  I    |                  Amivel az utcákat szokták behinteni?~– Abból is sütnek kenyeret,
 1056     2,  I    |                 egyszer a tanúbizonyságnak behívott parasztokat csapatta meg
 1057     2,  VI   |                 leány már az előszobába is behordja a koldusokat, az ember ki
 1058     3,  XII  |                    adott kezembe, miket én behoztam Krénfynek. Ő azokból kiöntötte
 1059     2,  I    |                     Én most lefekszem ide, behunyom a szememet és aludni fogok
 1060     2,  VI   |            valamennyi szeme láttára aludt, behunyt szemmel, félrehajtott fejjel,
 1061     2,  II   |                  ebédlője falait díszíték, behúzatja aranyos, ezüstös papírszőnyegekkel,
 1062     2,  II   |              halmok mögé, sziklák alá, ott behúzták magukat nagy ernyőik alá,
 1063     2,  VII  |       lelkesüléssel s minden zöldasztalhoz beillő svádával olvasá a leírtakat,
 1064     2,  II   |                  nagy nyolcszegű toronnyal bejárása felett s ócska griffmadarakkal
 1065     3,  I    |                kamarások, titkostanácsosok bejárásait, mint egy húsz esztendeig
 1066     2,  III  |          álaébokrok díszlettek, a folyosók bejárását gazdag repkények folyták
 1067     2,  II   |                  csak úri látogatóknak van bejárásuk. A pakróc emberekkel csak
 1068     2,  VII  |                 hogy az első kapun kívül a bejárat túlsó felén egy másik kapuval
 1069     2,  III  |                   palotában lakik, melynek bejáratát bundás kapus őrzi; és ennek
 1070     2,  III  |                    szokott a főkapun ki- s bejárni.~Krénfy úr meglepetve csóvált
 1071     3,  III  |                 költők boldogabb hősei úgy bejárták már az előrebocsátott aranytermő
 1072     3,  III  |                  magával az alispánnal is, bejelentetlenül jár be a királyi tábla ülnökeihez,
 1073     3,  III  |            patvaristát, aki eddig nem mert bejönni a terembe, még ülve marad
 1074     3,  I    |                 Azzal csengetett a gróf, a bejövő komornától egy pohár vizet
 1075     3,  III  |              lábakat letaposni, akkor ő is bejut a táncba. Szegényke, milyen
 1076     3,  I    |                  fogva azok úrnőihez lelve bejuthatást, két oldalról segített a
 1077     3,  I    |                   a tizenharmadikhoz kelle bejutnom, hogy attól megtudjam, vajon
 1078     2,  VII  |                    maradt ajtón kíváncsian bekacsingatók előtt kitűnt, hogy az első
 1079     2,  IV   |                Illés gróf az utolsó gombot bekapcsolá kamásliján, a postakürt
 1080     2,  IV   |                    furcsaságot? Szép pénzt bekaphatnának belőlük!”, s ezzel a gondolattal
 1081     2,  I    |                   a házhoz, hogy a családi béke tökéletesen felforduljon.~
 1082     2,  V    |               innen. Meg sem hagynak halni békességgel. Bár legalább meghalhatnánk
 1083     3,  III  |               informáljam, s peres feleket békítsek? És ebben nem találta fel
 1084     2,  VIII |                nyitott ajtókon keresztül a bekövetkezendő jelenetet.~A sárkányok királynéjának
 1085     3,  VI   |                  ezt akarja ismételni itt, bekövetkezik, amit mondtam. Én ismerem
 1086     2,  VII  |                   léptek, s azon illendően bekopogtattak. Az első koccanásra felnyílt
 1087     2,  II   |          illetőségét, s azzal ismét duplán belakatolva a szekrényt.~Boros uram
 1088     2,  I    |                elértem, s önöknek bölcsebb belátása, erősebb karjai váltandják
 1089     2,  I    |                    szétosztását önök bölcs belátására bízom; tudniillik azon dicső
 1090     2,  I    |                 két vármegye határát lehet belátni.~Másutt tavasz van már,
 1091     2,  VIII |            embernek, hogy rögtön kiomlik a béle.~– Eredj az útból, asszony –
 1092     3,  V    |              szemközt pillanta véletlenül, beleakadt a beszédbe, s hirtelen félrekapta
 1093     2,  II   |           előkereste, kitekergeté, pipáját beleállította, megtömte; az asztalon heverő
 1094     2,  VII  |                   nyisson a háza oldalán s beleállítsa péknek? Egy szem búzát nem
 1095     2,  I    |                    végbe nem viheti, talán belebetegszik. S miután az említett házat
 1096     3,  XIV  |                   tekervényeibe belefárad, belebódul bíró és közvádló, s talán
 1097     2,  II   |              csizmasarkához, s visszájárul beledugta a csizmaszárába és jójcakát
 1098     3,  III  |                    van.~– De hát Irén?~– Ő beleegyez.~– Ah, uraim, ez csak tréfa.~–
 1099     3,  I    |               célba lőne, s kénytelen volt beleegyezni. Ekkor felnyitá az apa a
 1100     3,  III  |                Továbbá:~…„Gazdag ember fia beleesett a Dunába, hős utána ugrott,
 1101     3,  XIV  |                pert, melynek tekervényeibe belefárad, belebódul bíró és közvádló,
 1102     2,  V    |                   s annyi minden bohóságot belefirkált, hogy maga sem igazodott
 1103     2,  II   |                    magyar nadrágja szíjába belegyűrni, csak azután felelt.~– Tudja-e
 1104     2,  I    |             alispán pedig vett egy papírt, belehajtogatott egy darabot a vadócos kenyérből,
 1105     3,  XII  |                 tudja azt költeni, mielőtt belehalna. Nem emlékezik kegyed ilyen
 1106     3,  V    |           huszonötnél, s négyen kívül mind belehalt. Egyet az útfélen láttam.
 1107     2,  I    |               táblabíró úr –, vagy nem mer beleharapni? Úgy járt talán vele, mint
 1108     3,  II   |               föléje tartá a képet. A láng beléharapott, s lassanként terjedt tovább;
 1109     2,  V    |              bizalmasan beszélgetett vele; belehozta a beszédbe, elmondatta vele
 1110     3,  III  |                   a méztengerről, mely egy beléhullott méregcsepptől rögtön ecetté
 1111     3,  III  |                   méregtengerről, mely egy beléhullt mézcsepptől merő édessé
 1112     2,  I    |                   leveré térdeiről a port, beléigazítá makrájába a kurta pipaszárt,
 1113     2,  VI   |                    kellett találniuk, akit beleillesszenek, s készen volt a klasszikus
 1114     2,  III  |                  írásaikat olvasni akarja, beleizzadjon a fáradságba.~Krénfy úr
 1115     3,  X    |                  félénk leányka lassanként belejött, s aztán mindig biztosabban
 1116     2,  I    |                  rém, mely lajhár kezeivel belekapaszkodik áldozatába, órárul órára
 1117     3,  III  |                  nevét nem is volt szükség belekeverni.~Fenyéry azután helyrehozta
 1118     2,  III  |              zavarba hozta, s utoljára úgy belekeverte magát hálóköntösének zsinórjaiba,
 1119     3,  X    |              fennhangon nem volt bátorsága belekezdeni.~Az eső is múlni kezdett
 1120     3,  IX   |                volt rá. Tíz esztendő alatt beleköltött ismét húszezer forintot,
 1121     2,  II   |                kegyelmed olyan nagy urakba belekötni. Énnekem semmi közöm hozzá.
 1122     2,  I    |                    gallérját tartva meg, a bélelt részét ráteríté az öregre.
 1123     3,  IX   |                    vesz kezébe, tízszer is belemártja a tintába; a nedv rajta
 1124     2,  II   |                   hallott. Minél fogva úgy belenyomta a dugót a pezsgős palackba,
 1125     2,  II   |            szomszédos Fenyér pedig egészen belenyúlik a brenóci erdőségbe, mint
 1126     2,  VI   |                   levő hosszú betűk szárai beleolvadtak a felettük levő írásba,
 1127     2,  V    |             tetszék neki, amint véletlenül belepillanta, mintha négy-öt végig kinyitott
 1128     3,  X    |                    a dallam.~A vén gyilkos belesegíté. Ő maga elkezdé a nótát
 1129     2,  III  |                   készült, és a…~Krénfy úr belesült a beszédbe, mert Illés gróf
 1130     2,  I    |                   Az ősz táblabíró sietett beleszólni ez állításba.~– Ha jól tudom,
 1131     3,  V    |                    hogy félbe ne szakítsa, beleszólva reszketeg szavával:~– Hallgassunk
 1132     3,  IX   |          ellenvetést sem tett, s a levelet beletette a süvegjébe. Onnan legkevésbé
 1133     3,  I    |                  fehér por volt; csendesen beletöltötte a vízbe, mely abban rögtön
 1134     2,  I    |                   a hegyi út az országútba belevág, mely egyenesen visz felfelé
 1135     2,  I    |                   összedöntötte a házakat, beleveszett minden keresményünk. Azután
 1136     3,  II   |                     hogy ha kilenc emberen beleveszt, a tizediken mindegyik veszteségét
 1137     3,  IX   |                  ifjú tőzsér a repcébe már belevesztett, azt drága pénzen kellett
 1138     3,  IX   |             szívesen visszaszorítá az öreg belga kezét, s azt mondá neki:~–
 1139     3,  V    |           mindegyikre a név: „aconitum” – „belladonna” – „helleborus.”~Arcán a
 1140     3,  III  |                    szinte tréfát csináltak belőlem, miszerint még vigalmakba
 1141     2,  IX   |                   jó férj és nő lett volna belőlünk. Már jegyben jártunk, nemsokára
 1142     3,  IX   |             látszott futni az épület egész belsején, mind a négy oldalon. Egy
 1143     2,  III  |                     Minden az olaszországi Belvedere mintájára készült, és a…~
 1144     2,  IX   |            elítélik, hogy nevét meg fogják bélyegezni… Akkor jusson önnek eszébe,
 1145     3,  III  |                actus majoris potentiae-vel bélyegezte meg, ennyire rehabilitálja
 1146     2,  II   |                   egyik paraszt felkel, és bemegy az ajtón. Nagy előnye volt
 1147     3,  I    |                    ajtót bezárják előttem, bemegyek a kulcslyukon; úgyis „cifra
 1148     2,  I    |                  használhatlan követ.~Majd bemélyed az út az egymásra boruló
 1149     3,  VIII |                  akartok gátolni, hogy ide bemenjek?~– Szerencsétlen – suttogá
 1150     3,  II   |            üldözött nőt bántalmazni képes; bemocskolom jó nevét, nyilvánosan fogom
 1151     2,  VI   |                    Következett a kölcsönös bemutatás. Leonora elbeszélé a történteket,
 1152     3,  VII  |                 úton, törnék össze a kocsi benneülőjével együtt.~Krénfy most nem
 1153     3,  VII  |                   a szekér majd kihányta a benneülőket, s a sár elöl-hátul fecskendett
 1154     3,  VII  |                    világa piroslott elé.~A bennlakók nem ismerték meg Krénfy
 1155     3,  XII  |           Krénfynek. Ő azokból kiöntötte a bennök volt fehér nedvet, s azután
 1156     3,  IV   |                    sírkőben, mit a nagy fű benőtt, a többi sírkövek is mind
 1157     2,  I    |                kétségbeesett küzdés, ott a bénult lemondás a halál ellenében;
 1158     2,  II   |                   éppen nem kínálják, maga benyitotta az ajtót, engedte Krénfy
 1159     2,  I    |                    Popák családot, s azzal benyitottak a bíró kapuján, mely még
 1160     3,  I    |               vágyaikat, hogy a birtokukba benyúló kis uradalom nem okoz fehér
 1161     3,  X    |                 hely alkalmatos fog lenni.~Benyúlt kezével a kévék közé, hogy
 1162     2,  VI   |                   osztályrészét bitorolta, beperelték, egzekválták, csak a saját
 1163     2,  I    |               pálinkafőzőhöz. Ott azután a bér egy részét pálinkában adták
 1164     2,  III  |                állt már az ezüstös hintó a bérbefogadott lovakkal, mely a grófot
 1165     2,  V    |                   van futtatva a folyondár bércse (clematis) erős indáival,
 1166     2,  II   |        akasztanának fel, nem ki vagy már a béreddel előre? Még majd én legyek
 1167     3,  XI   |                    úgy lefogja Krénfy úr a béremből, mintha új lett volna. Mert
 1168     2,  III  |                kocsmárost tekintetesnek, a bérest kegyelmednek, akit nem szeretett,
 1169     3,  I    |                  olyan helyen jártam, ahol bérkocsi kell; látja, hogy elmerültek
 1170     3,  I    |                 Miért nem fogadott fel egy bérkocsit?~– Ah, az nem lehetett kedvesem.
 1171     3,  II   |                 volt elfogadva, Buchheimer berlini kereskedő által kibocsátva
 1172     3,  I    |                    hintaja palotája kapuin berobogott. Pitvarnokától kérdezé,
 1173     2,  III  |              csengetett, parancsot adott a berohanó inasnak, hogy hová vigye
 1174     2,  II   |                szobájába, s szokás szerint besározza drága szőnyegeit.~Hanem
 1175     2,  V    |                utána úszó hosszú hajfürtök beseprik, hogy senki se találjon
 1176     3,  X    |                    aggodalma, hogy egészen besötétült, a romház nyílásain keresztül
 1177     2,  IV   |                    igazi pitvarnok, Jakab, besompolyogva a bérenc inasok között,
 1178     3,  IX   |                  tolták a hegyek közé, ott besorozták őket egypár fűrészmalom
 1179     2,  V    |                   elhallgattatá, csendesen besuhant a kertbe.~Ott fehérlett
 1180     3,  I    |                    szerint.~Bécsben azután beszállt azon vendéglőbe, melyet
 1181     2,  III  |         réges-régen meg is érkeztek már, s beszálltak a vendéglőbe, és bizonyosan
 1182     2,  VI   |                  nevelőnéje, Madame Rayon, beszármazott lengyel nő, kinek férje
 1183     3,  VI   |                    lehet…~…A borzasztó vád beszárnyalta már az egész vidéket; a
 1184     2,  I    |             foganatba veendjük.~Ezen bölcs beszédből az ragadt meg leginkább
 1185     2,  IX   |                    egzaltált hölgy túlzott beszédében; hisz ő maga is úgy szerette
 1186     2,  VI   |                 Fülheggyel kivette a hajdú beszédéből, hogy éjszakára a megyei
 1187     2,  VII  |                   türelmesen hallgatták ki beszédeiket, nem mondták a panaszlónak:
 1188     3,  III  |               ügyelni Csejti renomisztikus beszédeire.~Az egyik szép unokahúg
 1189     3,  XII  |                     Ha volt, akit az ilyen beszédek a bőszültségig ingereltek,
 1190     2,  IV   |                    ki hinne el ilyen badar beszédeket? Tessék, méltóságos uraim!
 1191     2,  VI   |                   szokott vele bánni, néma beszédén nem szokott mosolyogni,
 1192     2,  II   |                    elkölteni az unokáiktól beszedendő hasznot is, s olajat facsarnak
 1193     3,  XV   |             mendemondákhoz; hanem, amint a beszédes asszonyság eltávozott, azt
 1194     2,  VII  |                  kérdezték a nyomorult nép beszédesebbjeit. A szegény ember, ha nyomorúságról
 1195     2,  I    |             igézettel, ajkai még csukva is beszédesek.~A feljövetelnél az a meggörbült
 1196     3,  XIII |              inkább hasonlít csókhoz, mint beszédhez. Volna-e valaki elég eszes
 1197     2,  I    |                    hírlapi stílben tartott beszédjén kívül még az tett leginkább
 1198     2,  II   |               kerülne is ezt a nagy szájat beszédre bírni, bármilyen nehezen
 1199     3,  V    |                   Cynthia úgy undorodott e beszédtől, úgy érezte magát e szavakra,
 1200     3,  VIII |                 zűrzavara ellen, hisz az ő beszédük éppoly titokteljes, miként
 1201     3,  XVIII|                  egy hosszú, jegenyefákkal beszegett sétányút köti össze, melyen
 1202     2,  IX   |                hagyta el a lengyelje, majd beszegődöm hozzá – lengyelnek.~Azon
 1203     3,  VIII |                múlva. Jer addig mihozzánk, beszéld el nekünk, mint érkeztél
 1204     3,  XI   |                grófnéval csak négyszemközt beszélend, künn a kertben, ahol meg
 1205     3,  XII  |                  otthon ülnének barátságos beszélgetés között. A vigalom és a törvényszolgáltatás
 1206     2,  VI   |               hozzájuthat, bele is szövi a beszélgetésbe azon históriai tényeket,
 1207     3,  VIII |       szerzeménytől megfossza. – Azon esti beszélgetéskor Krénfy nemcsak ellent nem
 1208     3,  XII  |                  tolatnak, az egyes hangok beszélgetéssé válnak; az ülésnek vége.~
 1209     3,  XV   |          mosolyogva játszani. Látják, mint beszélgetnek magukban, mint borzadnak
 1210     3,  I    |              Krénfyvel találkozhatni, vele beszélhetni sem ideje, sem alkalma nem
 1211     2,  I    |                 Ugyan, ugyan, Márton, hogy beszélhetsz ilyen helytelenül?~Az ember
 1212     2,  I    |               Hajtsátok Brenócig, addig is beszélhettek vele. Amíg be nem hajtom
 1213     3,  II   |                   szavamba vágott, mielőtt beszélhettem volna. Azt mondta: tudom,
 1214     2,  V    |                     Minden ajtó zárva van. Beszélhetünk nyugodtan.~Azzal egy szivart
 1215     2,  III  |                 ahol látatja van; magadról beszélj és beszéltess, ahol lehet;
 1216     2,  I    |               vagyok én, hogy olyan szépen beszéljek? Egy veszett kutya. Tudom,
 1217     2,  I    |                 beszélek én így? Hát miért beszélnék én másképpen? A kutya azért
 1218     3,  XIII |               Róberthez menjen nőül. Akkor beszélnének még csak Fenyéryék lóhátról
 1219     3,  IX   |                   a grófnével egyedül kell beszélnie.~Mikor ott lesz, szakítsa
 1220     2,  III  |            szemszurkálásával s odalépett a beszélőkhöz, egyik lábát feltéve az
 1221     3,  VI   |                 mellé, s hátat fordított a beszélőnek; csak Irénnek volt elég
 1222     2,  III  |                 emberek: tudatlan vagy; ha beszélsz, azt hiszik: ők a tudatlanok.
 1223     2,  III  |                   van; magadról beszélj és beszéltess, ahol lehet; szólj hozzá
 1224     3,  XII  |         törvényszék előtt, kiről oly sokat beszéltünk már magunk is, mások is,
 1225     3,  I    |               becsülését, családja címerét beszennyezi, világbotrányává lesz; –
 1226     2,  I    |              mégsem lenne elég azokat mind beszentelni, akik itt a környékben meghalnak.~
 1227     2,  X    |                  pörben forgó félszigetről betakarítani; hanem azért egy hajszálnyit
 1228     3,  IV   |              sietett azután ismét hirtelen betakarózni bárányfelhős talárjába.
 1229     3,  V    |           gyógyszerei csalhatlanok.~A gróf betakarózott, s azon kezdett panaszkodni,
 1230     3,  IX   |                    az erdőben, s a hörcsög betakarta lyukát, Szent Mihály-nap
 1231     3,  IX   |                    karókkal és kívül-belül betapasztva sárral, s a kenyér éppolyan
 1232     2,  VI   |                    és megmagyarázza.~Midőn betegágya elé hívatá Tarnóczy Mihály
 1233     2,  VI   |                  közelgő halálát, odahívta betegágyához leányát, Irént.~Akkor még
 1234     3,  I    |              amelytől beteg vagyok, sokkal betegebb, mint valaha voltam életemben.
 1235     2,  I    |                  mi módon segítenének önök betegeken? Van önök között orvos,
 1236     3,  I    |                    látogatni. Felkeresik a betegeket, a nélkülözőket, kikérdezik
 1237     3,  I    |               annyira el voltam foglalva a betegekkel, sokan kérdezték, nem félek-e,
 1238     3,  V    |                 fogyott, ahogy nagy, nehéz betegeknél szokott lenni, kik minden
 1239     3,  XIV  |                  Meggyilkoltam az atyámat. Betegen feküdt szegény öregember,
 1240     3,  V    |               megint nehezen fog menekülni beteges képzelődésétől, s hogy ezt
 1241     3,  V    |                    mely úgy sérti az igazi beteget, ki valódi baja mellett
 1242     3,  V    |                 kalánkával kell nyújtani a betegnek, és befedni jól, s testét
 1243     3,  XVIII|                    vitatkoznék vele, lelki betegsége a leggyötrőbb fokra fejlődhetnék.
 1244     3,  V    |      életszervezetükön, s azután képzelnek betegségeket, mikben nem szenvedtek,
 1245     3,  V    |                  gyógyszer, mely ezt az új betegséget, ezt a kolerát is képes
 1246     3,  XIV  |                   legkisebb baja sem volt. Betegségét csak hazudta. A németországi
 1247     3,  VIII |             jelenségeit fogják előidézni a betegségnek, az adagokat ismételni fogja,
 1248     2,  IV   |                 mondtam. Adieu!~Illés gróf betekintett még atyjához is, mielőtt
 1249     2,  I    |                    száj kimondott, az mind beteljesedett rajtunk. Utoljára is oda
 1250     2,  VII  |                hátukon. No, rajtatok ugyan beteljesedik, hogy ha nincs mit enned,
 1251     2,  VI   |                    ahol legelőször alszik, beteljesüljön.~Még csak álmodni sem volt
 1252     2,  II   |               kezdetén még nem volt szabad betenni a lábát a várkastélyba,
 1253     2,  VI   |                körutazó küldöttség ide fog betérni, s másnap itt fog határozatot
 1254     2,  VI   |              Tarnócra mint végső állomásra betért, éppen jelen volt Dobokyné
 1255     3,  VII  |                 Krénfy úr egy hosszú ládát betétetett a kocsiba a lábaihoz; hogy
 1256     3,  III  |             mondott neki három számot, hős betette a lutriba, ternót csinált,
 1257     2,  IV   |                     s akkor azt büntetésül betették a „csúnya szobába”. Elégszer
 1258     3,  I    |                  van ön? – kérdezé a gróf, betéve maga mögött az ajtót, s
 1259     2,  IX   |                   nemesember házába erővel betör és ott hatalmaskodik.~–
 1260     2,  III  |              elkezdik rugdalni az ajtókat, betörik az ablakokat, s a falhoz
 1261     2,  VIII |                  mint aki egy idegen házba betört és saját leleményességére
 1262     2,  IV   |                 vezér sisakját, koponyáját betörte. Sisak és koponya is ott
 1263     2,  VII  |                   beszéljünk, uram. Én már betörtem önnek egy ajtaját, be fogom
 1264     2,  II   |                    ez a paraszt nemesember betolakodik a cifra szobájába, s szokás
 1265     2,  IX   |                 prózai férfiak csak a holt betű szerint ítélnek.~– És ha
 1266     2,  III  |               kastélyt és egyéb épületeket betudatni.~– Szívesen, szívesen –
 1267     3,  XV   |                bontani. Náci bácsi, ki egy betűig tudott mindent, mi a levélben
 1268     2,  V    |              papíron, hajszálnál vékonyabb betűkből font sorokat rajzolva arra,
 1269     2,  III  |                   sőt ha lehet hinni írott betűknek, még Cynthia grófnő is szerencsésíti
 1270     3,  X    |                    mestere előtt, szepegve betűzé ki a szókat a szikráknál:~– „
 1271     2,  II   |                   sánckarókat, s helyeiket beültették burgundirépával, a lőrésekből
 1272     3,  I    |                   semmivé téve, s ahelyett beültetve a családba egy névtelen
 1273     3,  XII  |                   vannak állapítva. Krénfy bevádolá a leggonoszabb bűnténnyel
 1274     2,  II   |                   kiáltott a kocsis, s úgy bevágta maga után az ajtót, hogy
 1275     3,  XIV  |                   neki e mérgeket készíté, bevallá, hogy azoknak minden hatásáról
 1276     3,  XIII |                    nem igaz. Aki legjobban bevallja magáról, hogy papucs alatt
 1277     3,  II   |                 Buchheimer nevét becsülve, beváltott; a váltó Krénfyhez került
 1278     3,  IX   |                  ezek nem voltak a szokott bevándorlási díszmenetek, aminőket a
 1279     3,  IX   |          föltételezett. Általában az egész bevándorló telep népe a családapától
 1280     3,  IX   |            leskelődni.~Egy év alatt fele a bevándorlott népnek megszűnt örülni az
 1281     2,  V    |                    megállt, hogy kísérőjét bevárja.~– Sietős dolga van a kisasszonynak? –
 1282     2,  IV   |             székvárosba, s ott nyolc óráig bevárom önöket, István gróf és ön
 1283     2,  VI   |                  ott kellett jegyzőkönyvét bevégeznie, ahol ebédeltek, úgy látszott,
 1284     2,  II   |                  csinált, s ezzel teendőit bevégezve hiszi, felállt megint a
 1285     2,  VII  |         nyugalommal. – Amit elkezdtem, azt bevégzem. Vagyonomat, szabadságomat
 1286     3,  IV   |                  egyik sem talál, a párbaj bevégzettnek mondatik.”~„Minden rendben
 1287     3,  VIII |                  ismételni fogja, míg azok bevégzik munkájukat. Ez mind így
 1288     2,  I    |                  várát csak éhséggel lehet bevenni, s felment Budára és leült
 1289     3,  VIII |                    gyógyszereit okvetlenül beveszi, s minthogy azok még erősebb
 1290     3,  IX   |                  gazt kiirtottak belőle, s bevetették első ősszel azokkal a drága
 1291     2,  I    |                    kapuját és kiadja, amit bevett? Tudják ők azt tenni, hogy
 1292     3,  II   |                     Cynthiát megdöbbenté e bevezetés.~– A legrosszabbon kezdem,
 1293     3,  IV   |                 Irén nem akart megijedni a bevezetéstől, hanem nyugodtan nézett
 1294     2,  I    |             térdeiről felállani.~A gyermek bevezette őt az árnyékos fenyőfák
 1295     3,  III  |               örömmel sietünk teljesíteni, bevezetvén magamat mint ünnepélyes
 1296     3,  IX   |                 velem a szobába.~Krénfy úr bevitte őt magához; ott bezárva
 1297     2,  II   |                    olyan embereket lehetne bevonni, akik még ezeknél az uraknál
 1298     3,  VI   |                    sötét halott; a feketén bevont falak címerekkel ékesítve.~
 1299     3,  IX   |                mind valami fehérrel voltak bevonva. És mi volt az a fehér?
 1300     3,  II   |                     hol van, elítélteti és bezáratja. A szegény gyermek természetesen
 1301     3,  XIV  |                ember ez az alispán!~Azután bezáratták az ajtókat, a bírákon kívül
 1302     3,  I    |               udvari ágensnek; ha az ajtót bezárják előttem, bemegyek a kulcslyukon;
 1303     3,  VI   |                   helyette Fenyéryt fogják bezárni. Még azt is jobban tenné
 1304     3,  I    |          történetet hallgassa meg.~Leonora bezárolá az ajtókat, meggyújtá az
 1305     2,  I    |               vakolatlan falba.~Az alispán bezörgetett a kapun, s a bíró fennhangon
 1306     2,  VII  |                   magam vagyok felelős. Én bezúztam önnek kapuját, hogy felhalmozott
 1307     2,  IX   |                   az ujját a hímzőtűvel, a bíbor cseppecske odaesett a szövetre;
 1308     2,  IV   |                     midőn Cynthia az egyik bíborpiros kaktuszrózsát minden gond
 1309     2,  VII  |               ilyet: ,Szemeidnek éjkoránya bíbortengert gyöngyösít?’” A Divatlap
 1310     2,  III  |                mert a gróf minden lépésnél biccent a jobb lábával, mintha egy
 1311     3,  II   |                egyik lábára észrevehetőleg biccentett; egész úti készülete egy
 1312     3,  VIII |                    Róbert karjába akasztva bicegett előre. Fenyéry hátuk mögött
 1313     3,  II   |              idehozom.~S azzal maga futott bicegő lábával a vizet áruló pórleánykákhoz,
 1314     2,  II   |                   kezében tartott baranyai bicsak. Krénfy úr azt bámulta,
 1315     2,  II   |                 mellől előszedett baranyai bicskával az ígért vacsorát.~Krénfy
 1316     2,  II   |                       No, én akkor álmodom bikával, amikor éhen fekszem le.
 1317     2,  VII  |                    a németek mondják: „Ein Bild ohne Knall”.~– Quanta species! –
 1318     2,  VII  |               kezére lakatoltatni a könnyű bilincseket, miket az egyik hajdú készen
 1319     2,  VII  |          fordulattal; tapsolva verte össze bilincses kezeit:~– Ez már ütés volt.
 1320     3,  VIII |                 napnak ragyogása, elkésett bimbó a fákon, társaitól elmaradt
 1321     2,  VI   |                    ásítani kezdett, s alig bírá azt a vágyat magába visszafojtani.
 1322     3,  XIII |             világon.~Ne tessék hinni, a mi bíráink megvesztegethetlenek. Ki
 1323     3,  I    |                    hogy egy peres ügyben a bírákhoz szaladgálás, informálás
 1324     3,  XV   |                 vette fel a dolgot, hogy a bíráknak egyáltalában nincs igazuk,
 1325     3,  XIV  |                   bezáratták az ajtókat, a bírákon kívül mindenki eltávozott;
 1326     3,  II   |                többé, még egyszer megnézte bíráló és mégis szerető szemmel
 1327     2,  VII  |                    hogy ön nekem e percben bírám.~Az alispán rögtön átértette
 1328     3,  XIII |                tekintet gerjedelmét csak a bírhatás reménye engesztelheti ki.~–
 1329     3,  XIV  |                   ül egy széken, lábai nem bírják. Oly esdve néz a tanúkra
 1330     2,  I    |                    ezt megüti, két világot bírjon, mégsem fizethet ki.~Az
 1331     2,  I    |                háznál. Úgy kell, úgy kell! Birkák, bornyúk, szamarak az emberek,
 1332     2,  II   |            kalandor Bacsó Tamással, mostan birkanyíró; a terem közepén van végighúzva
 1333     3,  VII  |               gyárrá volt alakítva; gazdag birkás bírta haszonbérben.~Krénfy
 1334     2,  III  |                 bátor behajtani egy gazdag birkásnál az uradalom számára, a vele
 1335     3,  I    |            feledhet. Ez az ön testvére.~Ki bírná leírni azt az elkeseredést,
 1336     2,  III  |                 egy századot érő kincseket bírnak; lángeszű teremtő lelkeket,
 1337     3,  I    |                    bűbájos hatalommal kell bírnia atyja felett.~– Csak egy
 1338     2,  III  |                   évre megvettem a brenóci birodalmat zálogba azon négyezer aranyért,
 1339     3,  III  |                    megmentette a nagymogul birodalmát az egerektől; ezért a hős
 1340     3,  I    |             legünnepeltebb nőknek az egész birodalomban, elveszti jó hírnevét, a
 1341     3,  V    |                  javammal, amivel e földön bírok, nemességemmel, állásommal,
 1342     3,  XII  |                amelynek kulcsát egyedül én bírom. Legyen irántam irgalommal
 1343     2,  I    |       rendelkezéseiket az ifjúnak nevezett bíróra hagyva, együtt elkísérték
 1344     2,  I    |              messze van. Vagy talán csak a bíróval van itt is dolguk, s egész
 1345     2,  III  |                  egy jöttment, új nemesnek birtokába jusson, amit a hajdani ősök
 1346     2,  IV   |                  vámpírjának, hogy tarnóci birtokaira, illetőleg testvérjeére,
 1347     3,  IX   |                    kell ritkulni Krénfy úr birtokán.~Mennyivel különb faj lakik
 1348     2,  III  |          lelkiismeretesen kifizetett fekvő birtokba verték, futhattak fűhöz-fához
 1349     2,  VI   |                szabadon rendelkezhető nagy birtokkal nemigen maradhatott titokban
 1350     2,  V    |                  még nekem van egy csekély birtokom, melyet anyám hagyott rám.
 1351     2,  VII  |                 nagyságos brenóci uradalom birtokosának jogigazgatója.~– A gróf
 1352     2,  I    |          rángatására. A három hátulsó ló a birtokosé lesz, azokat is három világrészből
 1353     3,  VII  |                  hogy hová távozott a régi birtokosné, a jó kisasszony.~– Úgy,
 1354     2,  X    |                 sereget, s anélkül, hogy a birtokosoknak csak jó reggelt is kívánna,
 1355     3,  IX   |         megismerteték egy tehetős hollandi birtokossal, ki maga is telepítvényes
 1356     2,  III  |                    bosszantott, károsított birtokost oltalmazná, mit cselekszik?
 1357     2,  II   |                    mintha azokat jelenlegi birtokosuk egyenként kobzotta volna
 1358     2,  VI   |                    Doboky úr, ki igen nagy birtokú volt és főbírói hivatalt
 1359     3,  I    |                 százados vágyaikat, hogy a birtokukba benyúló kis uradalom nem
 1360     3,  IX   |                   volt kisajátítani parlag birtokukból; azokat mindenestől feljebb
 1361     2,  X    |            húszezer embert lehetetlen volt birtokukról kihajigálni.~A sérelmet
 1362     2,  I    |                   Igaza is volt. Ki tudja, bírtuk volna-e neki valaha visszafizetni,
 1363     2,  III  |               választ adott, melyet mi nem bírtunk magunknak kimagyarázni,
 1364     2,  VI   |            testvérei, kiknek osztályrészét bitorolta, beperelték, egzekválták,
 1365     2,  V    |                   hasznára fordítani azt a bizalmat, mellyel az szilárd ígéretében
 1366     3,  III  |                  fényesen igazolá védencei bizalmát; esze, becsületessége, önzetlen,
 1367     2,  I    |               család laka felé, csalhatlan bizalmával Hahnemann ellenállhatlanságának.~
 1368     2,  I    |                 minden tekintetben legtöbb bizalmuk, csaknem az ölébe rakták
 1369     2,  V    |                 gyermeket az ölébe, s nagy bizánci sáljával beburkolgatá s
 1370     3,  IX   |                 még gonoszabb lenne; – nem bízhatik senkiben; még valamit ír
 1371     2,  V    |                    nem lehet elég. Azt sem bízhatná senkire. Illés megelőzné
 1372     3,  IV   |                    itthon, s kulcsomat nem bízhatom másra, akkor kell, hogy
 1373     3,  III  |                   értik egymást. Ha őrájuk bíznánk, képesek volnának mindenféle
 1374     3,  VI   |                 megijedtem a replikától, s bizodalmasan odamentem az ügyvéd úrhoz
 1375     3,  IX   |              akitől vette, az ismét Krénfy bizományosa volt, úgyhogy az tulajdon
 1376     3,  II   |              principális üldözi előle futó bizományosát?~– Éppen ott járok.~– Az
 1377     3,  XII  |               hallható hangon rebegé:~– Ki bizonyíthatja azt be?~– Krénfynek tulajdon
 1378     2,  I    |                működését az emberi sorsban bizonyítsa be. Mert ámbár a közvetlen
 1379     3,  XIV  |                   nőül venné, s többé a nő bizonyítványa nem volna érvényes a férj
 1380     3,  XIV  |                    ez: új tanúk, új orvosi bizonyítványok, véletlenül eltüntetett
 1381     3,  XII  |                   gyanú, az félreérthetlen bizonyosság. Krénfy az utóbbi években
 1382     2,  VIII |               kutató világ nem tudja egész bizonyossággal: anyja-e, nagyanyja-e, vagy
 1383     3,  VI   |                  rút magaviseletének újabb bizonyságát adja, akkor mondom önnek,
 1384     3,  II   |                dolog leend előtte; melynek bizonyságául maga mellé ülteté, és kezét
 1385     3,  XI   |                    akart neki vetni, semmi bizonysággal sem fog bírni ellene.~Óh,
 1386     3,  I    |                házassága körülményei ellen bizonyságokul használhassa. Meg kellett
 1387     3,  VIII |                   a tanúk összesúgásait, a bizonyságtevő eszközöket, és megesküdném
 1388     3,  X    |                 hogy rá igen fontos dolgot bízott, midőn azon levelet küldte
 1389     3,  IV   |              mielőtt a határozást a sorsra bízták volna.~„Van-e helye a párbajnak,
 1390     3,  XI   |                szaporán és jól hajts.~Ez a biztatás hatott az előfogatosra.
 1391     2,  VII  |                    meghosszabbodtak gonosz biztatásai után.~Az öreg Popák jött
 1392     2,  VIII |                   nem látszottak hajolni a biztatásra, maga gyürkőzék neki a derék
 1393     3,  X    |              elhúzódik majd másfelé, ezzel biztatgatá magát, s nézte a tüzes felhőszegélyeket,
 1394     2,  V    |         beburkolgatá s odaszorítá magához, biztatgatva, hogy ne sírjon, majd visszaviszi
 1395     3,  XII  |               kegyed – szólt hozzá nyájas, biztató hangon. – Mi tökéletesen
 1396     3,  VIII |                    ez önvádló feleletet, s biztatólag monda testvérének:~– Ne
 1397     2,  VI   |                megszeretett, vagy még csak biztatott volna is. Ez jelent valamit.
 1398     3,  IX   |                  eleget, s bár nem egészen biztattak a reménylett eredménnyel,
 1399     3,  X    |                   az éjjel haza.~Ismerősei biztatták, hogy maradjon reggelig,
 1400     2,  I    |                  száraz gebék, mik egymást biztatva, lapockáikat egymásnak vetik,
 1401     3,  X    |                   belejött, s aztán mindig biztosabban hangoztatá ezt a búskomoly
 1402     2,  V    |                   a porcelán- és edényárus biztosával civakodni, hogy úgy kapta
 1403     3,  IX   |                  visz és tízezer forinttal biztosít.~– Igen. Mostanában nagyon
 1404     2,  V    |                 nem akarom sem ingyen, sem biztosíték nélkül elfogadni. A brenóci
 1405     3,  III  |                 védenceitől kap, úri módon biztosítják jövendőjét.~A pletykakörökben
 1406     3,  XII  |                 sem állunk. Ott oly állást biztosítok önnek, minővel a Brenóczy
 1407     3,  I    |                 kézszorítás miatt.~Cynthia biztosított róla, hogy pár nap alatt
 1408     2,  II   |                    külön szerződvényben is biztosították lételüket, különben a haszonbérlő
 1409     3,  XI   |                   Két megyei pandúr jött a biztossal.~Néhány percig azon gondolkozott,
 1410     2,  IV   |                  az ajándékozta azt később Blaku bojárjának, ki Báthory István
 1411     2,  IX   |              fiatalemberhez nem illik ez a blazírt kedély, ez a gúnyos fitymálása
 1412     3,  I    |                   ő bocsásson meg neki, és bocsánata jeléül ölelje meg.~A gróf
 1413     3,  I    |              társaságától távol, és azután bocsánatát kérte leányának mindazon
 1414     3,  IV   |               valami mondta volna neki: ne bocsásd el őt!~És azután visszatért,
 1415     3,  XV   |                  emberiség ellen, azt neki bocsássa meg. Lippay nagyon megköszönte
 1416     2,  VII  |                mint hogy azokat most áruba bocsáthassa; minélfogva a tekintetes
 1417     3,  III  |                  titkával. Azt még kevésbé bocsáthatta meg, hogy Irén tudta, miszerint
 1418     3,  IX   |                adja neki előre, hogy azért bocsátja földjét ily olcsóra, mert
 1419     2,  I    |                tudták elég világosan áruba bocsáttatásuk végcélját, s tartottak olyanforma
 1420     2,  III  |                jöjjünk, a hintókat útjukra bocsátva. És Cynthia grófnő, tudja
 1421     2,  I    |                  jó lesz pásztornak, ennek bocskorkája is van, bocskorral együtt
 1422     2,  I    |                  ennek bocskorkája is van, bocskorral együtt odadom egy forintért,
 1423     2,  V    |                 ezután, melyekből egy vad, bódult kinézésű férfi tör elő:
 1424     3,  XIII |                    kaszinók, tánc-reuniók, bodzalekvár-szoarék, s minden más néven nevezhető
 1425     2,  I(7) |                  mulattatására előszedi a „Böhmische Kolatschen” tisztes vénségre
 1426     2,  I    |             határát itt elértem, s önöknek bölcsebb belátása, erősebb karjai
 1427     3,  I    |                 kit a felvilágosodás hamis bölcsei úgy szeretnének megtagadni,
 1428     3,  IX   |                 kiköpni a szájából, s nagy bölcsen visszafelelt neki:~– Én
 1429      |             mezején?~A régi jó táblabírák.~Bölcsességgel – kevés pénzzel – sok becsülettel
 1430     2,  I    |                    elegyednek ily mélyen a bölcsészetbe, inkább is ki van náluk
 1431     2,  I    |                  mind empíria útján jutott bölcsészetéhez, s ez azon sejtelemre kényszeríté,
 1432     2,  I    |            megkérdezé komolyan a természet bölcsétől, hogy mit gondolna tehát
 1433     3,  IX   |                    elhallgatott a rémséges bömbölés. Hajnal felé egészen elcsendesült
 1434     3,  I    |              zuhogó víz infernális párdalt bömbölt a kandalló kürtjében helyét
 1435     2,  IV   |                 két pisztolyba, odaállok a börtön ajtajához, s mikor kilép
 1436     2,  IV   |                  veszte, s most onnan ír a börtönből ennek a régi vámpírjának,
 1437     3,  XIII |               embert látok magam előtt, ki börtöne rostélyán halálfélelemmel
 1438     2,  V    |                kedvese külföldön az adósok börtönébe jutott, szeretné onnan kiszabadítani;
 1439     3,  VI   |                     aznap megszabadul ő. A börtönőrt már megvesztegettem előre.
 1440     3,  XII  |            legszigorúbb esetben egypár évi börtönt fog Krénfy kapni, semmi
 1441     2,  IV   |             társaságában egy lateinerrel a bogácsfejeket árticsóka helyett, amire
 1442     2,  IV   |              vannak lények, amikre nézve a bogácskóró ideál; István gróf mosolygott
 1443     2,  VI   |           kirándulásokat rendez füvészeti, bogarászati nemes élvekkel összekötve,
 1444     2,  I    |                 visszafordította nyakát és bőgött keservesen, olyankor a pórnő
 1445     3,  XI   |                 istrángok úgy össze voltak bogozva, egymással felcserélve,
 1446     3,  IX   |                 hogy ha azt mind csipkének bogozza, nagyobb jövedelme van belőle,
 1447     3,  IX   |                   alatt.~Krénfy azután egy bőhasú pálinkásüveget vett elő
 1448     2,  X    |              elveszté, bánatra nem érdemes bohóság. Huszonöt éves korában,
 1449     2,  VI   |       leghiggadtabb flegmával hallotta fia bohóságait, miket olykor hírül hoztak
 1450     3,  V    |              utoljára is nem tart egyébnek bohóságnál, amivel az emberek önmagukat
 1451     2,  V    |                 elkészülni, s annyi minden bohóságot belefirkált, hogy maga sem
 1452     3,  I    |              tudtam magamat tartani minden bohóságtól, de ha mégis eszembe jut,
 1453     2,  IX   |            jókedvűen kacagott bele.~– Hogy bohóskodik! – suttogá Dobokyné.~– Hogy
 1454     3,  III  |                  mikor ön megszólította.~– Bohóskodott. Szokása ellenkező képeket
 1455     2,  IV   |                  és azt mondjuk, hogy csak bohóskodtunk. Csak ezt a rövid szót kell
 1456     2,  IV   |               ajándékozta azt később Blaku bojárjának, ki Báthory István idejében
 1457     3,  XII  |             irányában nagylelkűen, tékozló bőkezűen viselni magát?~Lenczné elgondolkozott,
 1458     2,  I    |                    delnő a legtökéletesebb bókkal hajtá meg magát a táblabíró
 1459     2,  I    |                    lefeküdt a harasztba, a bokor mellé, s azt mondta, hogy
 1460     2,  I    |                  vidékre.~A táblabírák egy bókot akartak a dicséretes működésre
 1461     3,  III  |               elárultad magadat! Vagy az a bokréta? He? Hát aztán az a titkos
 1462     2,  VI   |               órákra, bizonyos ottfeledett bokrétákra, mik miatt a szegény kis
 1463     2,  VI   |                 ember maga dicsekszik, egy bokrétát kapott is Iréntől emlékbe,
 1464     3,  IV   |                   legnemesbike szerelmével boldogít. És mégis úgy nyomja valami
 1465     3,  III  |                   kedveséért élni akar, őt boldogítani fogja. Nem igaz. Éppen azon
 1466     3,  I    |             leveleihez. Voltak főurak, kik boldognak tartották volna magukat,
 1467     2,  IV   |          illatszernél, s ennélfogva milyen boldogoknak tartja azokat az embereket,
 1468     3,  IV   |                  boldog vagyok, szeretek.” Boldogság és szerelem jelképe a főkötő,
 1469     2,  VII  |                 ennyi meg ennyi ezer ember boldogságán munkálódik, ahelyett, hogy
 1470     3,  XVIII|                   De mikor azután elmondja boldogságának okait, akkor fut végig a
 1471     3,  VIII |               Isten. Derék, jó férjem van. Boldogságban, bőségben élünk.~– Óh, azt
 1472     3,  VIII |               kényszerítse?~Talán egyetlen boldogságérzet nála még a napsugár melege,
 1473     2,  IX   |                  szívvel, amely tele, tele boldogsággal, érzelemmel, reménységgel!~
 1474     3,  I    |               éreztem. Hiszen büszkeségem, boldogságom voltál. Ne remegj. Térj
 1475     3,  IV   |                 boldog éjt” kívánnak neki, boldogságos boldog éjt a szerencsés
 1476     3,  XVIII|                  oly hűn bizonyítják ezt a boldogságot. Az ember azt hiszi, hogy
 1477     3,  XVIII|               egész környék, minden fű, fa boldogságról tanúskodik, még maguk az
 1478     2,  I    |                 mondott, ráismerhetünk, az boldogságunkat tetőzni fogja.~– Nem, uraim,
 1479     2,  VI   |               kedves tündérkéjét boldogok, boldogtalanok előtt.~Azután van a háznál
 1480     2,  V    |                    még a gunyhókban is van boldogtalanság!~Éppen tizenegy óra volt,
 1481     2,  VI   |                    VI. A KIS TÜNDÉR HÁZA~A boldogult Tarnóczy Mihály életében
 1482     2,  IV   |               tapintá a selymet, s fejével bólinta, hogy az igen finom.~Krénfy
 1483     2,  II   |                   kend engemet egy óra óta bolonddá tart?~Az ispán úr szeretett
 1484     2,  IV   |              követtem önöket ide, hogy egy bolonddal többet megismerjek, hanem
 1485     3,  III  |                    olyan leány, akit el ne bolondítana, héj, sokan sírva néznek
 1486     2,  III  |                  függ: hogy tudja az ember bolondítani egymást.~Ismertem olyan
 1487     2,  IX   |                  Fenyéry nem volt a vagyon bolondja soha. – Ezzel nyugtatá magát
 1488     2,  I    |               lakva, azért beszéltem ilyen bolondokat.” Hiszen ki tudja azt, hogy
 1489     3,  III  |                   gomblyukánál fogva.~– Ne bolondozz, te! Fenyéry holnap esküszik.
 1490     3,  IX   |                 vármegyeköltségen tizenkét bolthajtásos kőhidat emeltek a legsárosabb
 1491     2,  VII  |                fiskálist extrapostán, hogy boltot nyisson a háza oldalán s
 1492     2,  III  |                    a termekbe, miknek ódon boltozataival újdivatú szőnyegek és ragyogó
 1493     2,  II   |                 Krénfy úr kénytelen volt a boltozatra nézni, vajon nincs-e valaki
 1494     3,  XII  |               évvel, amidőn kegyednél mint boltsegéd működött; hanem az a házasság
 1495     2,  X    |                   gyenge szívű ember e per bolygatásához fogni, mert annyi volt már
 1496     2,  II   |                   tatárok elől az erdőkben bolyongott, követte a vigasztaló harangszót,
 1497     3,  V    |                érzik, vagy képzelik érezni bomlásnak induló életszervezetükön,
 1498     2,  VI   |                  jegyben, s ugyanannyiszor bomlott fel leendő házassága, néha
 1499     3,  VI   |                testét.~A vádra következett bonctani vizsgálatból kiderült, hogy
 1500     3,  XV   |                  Lippay fel sem akarta azt bontani. Náci bácsi, ki egy betűig
 1501     3,  XI   |              Rögtön hozzáfogott istrángjai bontogatásához s az előfogat felszereléséhez.~
 1502     2,  III  |                   melyik tartozik inkább a bontonhoz. Ha nem szégyenlette volna,
 1503     3,  V    |        keresztüllábolhatatlan okiratokkal, bonyolódott szövevényekkel jön őt megkötözni,
 1504     3,  I    |                    még csodásabb lélektani bonyolulatoknak lehetett támadni, melyeket
 1505     2,  II   |                 rossz élceit és a gazda jó borát, s az országot ért csapásokat
 1506     2,  II   |                    borkereskedőhöz pezsgő, bordeaux-i és spanyol borokért.~Azután
 1507     2,  VII  |                 rongyos istenadta tótnak a bőre megmaradjon.~Óh, ezek a
 1508     2,  II   |                   alá, most az esett juhok bőrei vannak kiteregetve a napra;
 1509     3,  IX   |              telepítők tapasztalatait az ő bőreik is öregbíték.~És jött végre
 1510     3,  XII  |                  országon túl mentette meg bőrét. Most már kimondhatom, hogy
 1511     2,  III  |               asztal az ezüst virágtartók, borhűtők és egyéb látványra kirakott
 1512     2,  II   |                 volt írva, melynek illatos boríték és aranyporos pecsét jutott.
 1513     2,  IV   |               levélre tekintettek, melynek borítékcímje oly szép gömbölyű betűkkel
 1514     2,  VII  |           gyöngéden lesimogatva összegyűrt borítékjaikat s visszateszi az asztalra.~
 1515     2,  VII  |                  Budapesti Híradó. Ennek a borítékját sem volt szokás felszakítani.
 1516     2,  VII  |               Életképek? Ez meg azt írja a borítékon Cs. G. úrnak: „A pezsgőt
 1517     3,  VIII |                    nyári lak félig üveggel borított előtermében. A déli nap
 1518     2,  V    |                    egészen felhők alá volt borítva.~Azon percben, amint a földre
 1519     2,  I    |               melegebb ruhát. Fején vastag bőrkarimájú posztósipka volt, mely sehogysem