10-anekd | angol-becsu | becsv-borka | borke-cynth | dacca-elesk | elesn-elsza | elsze-esket | esku-felhu | felin-fogad | fogai-gyamo | gyana-hason | hasuk-holmi | holna-irtoz | irunk-karja | karko-kezec | kezed-kocka | kocog-kukac | kulac-lelki | lelku-megak | megal-megro | megsa-miska | mitos-nyala | nyalo-olalk | olasz-pilla | pimas-repes | repke-stefa | stere-szere | szeri-tanc- | tanca-tiszt | titka-urugy | uruhu-varka | varke-vissz | visza-zurza
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
2520 3, I | elébb, amannak kellett volna elesni, de barrière-ben lőttek,
2521 3, IX | a kapu előtt, s hirtelen elészólítva négy szeszfőző legényt,
2522 3, XII | annyit tett meg, hogy tenyere élét torka előtt végighúzva,
2523 3, XV | intézetet vezényelt nagy életbölcsességgel és tudománnyal.~
2524 3, I | kiegyezteté, s naplójába, mely életbölcsészettel tele volt, fel is jegyzé
2525 3, III | könyvet és beszéljünk az életből. Nem hallotta azt kegyed
2526 3, III | nevezem, mert egy ifjú pár életboldogságáról van szó, és ügynek, mert
2527 3, XIV | élet-halál kérdés. Tudod. Életé vagy halálé.~Az alispán
2528 2, VII | nap száz meg száz ember életébe kerül. Elhisszük, hogy nagyságos
2529 3, I | önnek elmondani egy ember életéből, melyet a napokban kellett
2530 2, VII | kockára tettem; ha kell, életemet is odavethetem. Még most
2531 3, II | hibázzon. Nem is találok az életen semmi szeretnivalót, amiért
2532 2, VI | mágneskúra sem segítene, ő teljes életére szerencsétlenné tenné magát.~
2533 2, I | végórájának.~Az egész faluban egy életerős férfit nem lehetett látni,
2534 3, VI | nagyon is ragaszkodott az élethez; kávét, bort nem ivott:
2535 2, VII | ember kezébe vegye. Hol az Életképek? Ez meg azt írja a borítékon
2536 2, VII | Dobokyné keresi azokat az Életképekben, Divatlapban, Honderűben
2537 3, III | őt az első quadrille-ra. Életkérdés, hogy ki lesz az átellenes.~–
2538 3, XIII | delnő a felpróbálás nagy életkérdésével foglalkozott; Lippaynak
2539 2, I | gondoskodás a vendégek különböző életkora, testalkata és ízlése felől,
2540 3, XI | hallgatá még senki saját életleírását, mint Krénfy úr. A kocsis
2541 3, IX | fiúgyermeke. Hármat már életmódba helyezett, azok mind derék
2542 3, XII | mindazt, amit különben szokott életmódjával és jellemével nem tudnánk
2543 2, II | vidám halandók örülnek az életnek és nem törődnek a szomszédok
2544 3, X | mert többet köszönsz egy életnél annak, hogy a betűket ismered…
2545 3, XIII | hívjuk alá két együvé kötött életpályára… Egy veszendő nyomorult
2546 2, IX | ezer népnek, visszahívni az életre egy egész ivadékot, felosztani
2547 3, IV | egy nap alatt egy egész életszakasz folyt le vele, minden óra
2548 3, V | érezni bomlásnak induló életszervezetükön, s azután képzelnek betegségeket,
2549 2, VII | elmondja apró bajait, csekély élettörténetét, garasos veszteségeit, amiket
2550 3, III | tekintélyesebb, feddhetlen életű férfit agenciáiból; akinek
2551 2, VII | felelt:~– Mit gondolok én életükkel és halálukkal? Semmi gondom
2552 2, III | asztalára volt szánva, neki életveszéllyel csempészték, fontja került
2553 3, X | ordítást hallott, egy halálos, életvesztő ordítást; – azután egy nehéz
2554 3, IX | és gyermekekig mind olyan életvidám színt, olyan önelégült gömbölyűséget
2555 3, IX | melyet a falu építésekor eleve kimértek temetőnek. Néhány
2556 2, III | embereknek tartatnak, és ítélnek elevenek és holtak fölött. Ismertem
2557 2, I | ilyesmit, mert erre a szóra elfakadt sírva.~A jó úr vigasztalni
2558 2, V | elérzékenyült hangon.~– Elfáradt, jó öreg, ugye? – viszonza
2559 2, V | Engedje ön, hogy leüljek; elfáradtam, gyalog jövök Marótról.~–
2560 3, IX | talál, a világ vége.~Végre elfáradtan, kimerülten leül íróasztala
2561 2, I | átkozódás és tompa, szennyes elfásulás a legyőzhetlen ínséggel
2562 2, I | csoportozataitól egész azokig az elfásult, eltompult hordákig, melyeket
2563 2, V | után.~– Igaz. Majd addig elfecsegjük az időt.~Legjobb időtöltés
2564 3, I | reszketett e szavakra, arca elfehérült…~(Talán Irén éppen úgy reszketett,
2565 2, IV | akarnak hurcolni, akkor elfeledem azt, amit ígértem, és eszembe
2566 3, III | változtunk.~– Ön engem igen, igen elfeledett.~Az ifjú szabadságot vett
2567 2, V | lenéző kifejezésre egészen elfeledkezett magáról.~– Uram, ő nem gyáva! –
2568 2, III | midőn megholtak, szépen elfeledtek, vagy tán még akkor sem
2569 2, V | szemeinek egy pillantása elfeledteti velem ezt a tilalmat.~Cynthia
2570 2, VI | hivatalt viselt, s biz ő elfelejté a fiatal ügyészt a főbíró
2571 2, IV | vaddisznóvadászatra, és úgy elfelejtem az egész dolgot, mintha
2572 1 | felejtünk, s utoljára is elfelejtenek nótáinkkal együtt.~ ~
2573 2, I | az egyik félszázad alatt elfelejtesse a másik félszázadot! A gyermek
2574 2, III | viaszfényes szemeitől, hogy elfelejtette, mit akart mondani.~– Mondhatom
2575 2, V | bűneit megvallani, magáról elfelejtkezni. E percben csak Isten hatalmában
2576 2, V | nekem, elviszem magammal! Elfér itt a lábunk alatt; nem
2577 1 | múlva azután már könnyebben elfértünk a kerek asztal mellett,
2578 2, I | vándorok utolsó karavánjait is elfödék a fenyők árnyékai, mikor
2579 3, IX | kelletlenül kocogtató vendég elfogadásához; lekötözték, leszegezték
2580 2, III | fáradsággal készül az ünnepélyes elfogadáshoz, illuminál, futárokat küld
2581 3, III | alig talált szavakat az elfogadásra.~– Nagy megtisztelésnek
2582 3, V | szállottak a kastélyba. Elfogadásukra még most is éppen úgy minden
2583 2, III | méltóságos családot vendégeiül elfogadhassa mind lakás-, mind étkezésre.~
2584 2, III | hogy nagysádat Bécsben elfogadhassuk, ami egyébiránt most sem
2585 2, II | mielőtt az ispán üdvözletét elfogadhatta volna, az iménti furmányos
2586 3, II | indít meg, hogy kihívását elfogadjam. Ön tapasztalhatá máskor,
2587 3, II | Istenem!~– Azaz, hogy Tarnóczy elfogadó aláírása valódi; a forgató
2588 3, II | egy olyan váltóra, ahol az elfogadónak semmije sincs!~– Mindjárt
2589 2, II | ezüsttartó hombárok, az elfogadóterem tallérokkal kirakott padozata
2590 3, I | helyett annak apját találta az elfogadóteremben. A vén katona addig szót
2591 2, II | szokott végezni, mely a pompás elfogadóteremtől csak egy ajtó által levén
2592 3, III | társaságot látott belépni elfogadótermébe.~Elöl a főtisztelendő úr,
2593 3, II | súgva monda Tarnóczynak:~– Elfogadtam.~Azzal vevé kis koporsóforma
2594 2, VIII | szerencsés kegyed által elfogadtatni. Pedig azon esetben bizton
2595 3, IX | embert, s hirtelen rárohanva elfogatá.~A vén csavargót találta
2596 3, XII | vagyok óvást tenni rögtöni elfogatásom ellen, s egyúttal tudatom
2597 2, VI | azt pedig egy év alatt elfoglalják tőle azok, kik annyiban
2598 2, III | királyaik hadaitól sem engedtek elfoglalni.~Az újabb brenóci urak nem
2599 3, III | nem bír neki felelni az elfogódástól. Oly sokat érez, és az érzésnek
2600 2, IX | oly hangon, mely szilárd, elfogulatlan akart lenni, de mégis úgy
2601 3, III | szépség, akinek hirdették. Elfogultak lehettek azelőtt iránta.
2602 2, V | rémülettől és csodálkozástól elfogultan állt e váratlan tünemény
2603 3, III | leányka remegő kezét.~Dobokyné elfogultságában alig talált szavakat az
2604 3, I | van a gyávaság.~E szavakra elfojtá nyögését, reszketését Cynthia,
2605 3, VIII | ellenetek…~– Róbert! – szólt elfojtott, erőszakosan letört sikoltással
2606 3, IX | maleficiuma.~Másik volt az alatta elfolyó patak. Ez rendesen télvíz
2607 2, VII | ami ez országos csapás elfordítására jónak látszik.~– Minden
2608 3, VIII | ember a másik szemébe, csak elfordulna egymástól, anélkül, hogy
2609 2, V | szegezte.~A kulcs másodszor is elfordult, az ajtó feltárult, s a
2610 3, X | nagyot sikoltott, szemei elfordultak, arcai elsápadtak, egy percig
2611 3, XI | kiugorjék a szekérből, s elfusson, amerre legsűrűbb az erdő.
2612 3, XI | örült mindennek, a kétfelől elfutó mezőknek, az erdők távozó
2613 3, XII | szökött fel ültéből. Szemeit elfutotta a vér, arca elkékült, kidülledt
2614 3, VIII | hallucináció… Csak egy mécs elfúvása, egy felébresztő szó, és –
2615 2, I | s ha szekér talál jönni, elgázolja őket.~Hallatszik is valami
2616 2, I | sürgeté az úr – mert ha elgázolod, nem te fizetsz miatta,
2617 3, I | mint egy féreg, mint egy elgázolt, megtaposott féreg.~Brenóczy
2618 2, III | is fejére rántá paplanát, elgondolá magában, hogy milyen sajátságos
2619 3, XII | bőkezűen viselni magát?~Lenczné elgondolkozott, azután vállat vonított
2620 2, I | az Istennél.~Mikor ezt elgondolta, úgy tele volt egyszerre
2621 2, III | bástyáira kiállított mozsarak, elgyújtattak a röppentyűk és tüzes kerekek,
2622 3, IV | férjed korhely, esküvője éjén elhagy vidám cimborák miatt. Miért
2623 2, V | iszákos, gonosz életét, elhagyatott voltát. A vénember sok-sok
2624 3, IV | ha neked volnék, még ma elhagynám őt, még ma! Meg nem virradnék
2625 2, I | emberek után néztem: amint elhagytak bennünket, hogy ölelték,
2626 2, I | a szentkép mögött; mikor elhagytam, a szénégető helyén felvettem
2627 2, V | szegezve tartani, hanem elhajítani a szegletbe.~Cynthia nem
2628 2, I | jövők újra felveszik és újra elhajítják. Napjában száz kézen megfordul;
2629 2, II | érett részét, mit Boros uram elhajított, olyan csínján rakva azt
2630 2, II | rágyújtott vele, az égő darabját elhajítva a viaszos parkettre, s fontos
2631 2, II | görbe kés hegye azonban elhajlott a kísérletben, s hogy fogaival
2632 2, V | magát. Midőn a fogadó előtt elhajtatott, felnézett Cynthia ablakaira.
2633 2, V | beárnyalt odvas fa mellett kelle elhaladni, mely csaknem az út mellett
2634 3, V | az ablakok alatt, egy-egy elhaladó lámpás vetett futó világot
2635 3, II | dühének mondhatlan szavait elhalasztani egy egész állomásig, ahol
2636 2, VIII | az asszonyságot, hogy ha elhalaszthatja máskorra annak az ajtónak
2637 3, XIV | ítéletét a törvényfolyam végéig elhalasztja.~Nem engedékenységért, nem
2638 3, I | fehér foltot térképükön. Ő elhalaványodva kérdezte, hogy hát van ez
2639 2, V | oda kerülni; amint az ebet elhallgattatá, csendesen besuhant a kertbe.~
2640 3, XVIII| mint amennyivel őt az ég elhalmozta. És arca, szemei, mosolygása
2641 3, III | közé emelte őt; egyszerre elhalmozták megbízásokkal, gazdag uradalmak
2642 2, III | engedi magát nyájasságokkal elhalmoztatni, anélkül, hogy azokat vissza
2643 2, IV | összeköttetésben – mentegetőzék az elhalványult férfiú –, én nem tudom,
2644 3, V | összerándult e szóra, ajkai elhalványultak egyszerre; reszketeg hangon
2645 3, II | szép homlokot érte, utána elhamvadtak a szemek, és az ajk még
2646 3, V | míg léptei a kastély körül elhangzottak.~Öt perc múlva ismét visszatért
2647 2, III | dologtalan nép lakik, mely elhanyagolja gazdaságát, rontja, csalja
2648 2, VII | tőlük féláron, uzsorában elharácsolt.~Krénfy csak az utolsó szavakra
2649 2, I | ember azt? Csalta, lopta, elharácsolta szegény emberektől! Fele
2650 3, III | Szokása e mondat túlsó felét elharapni, hogy azt egészítse ki mindenki
2651 2, V | lehető kellemetlenséget elhárít.~A lehető kellemetlenségek
2652 2, X | Ott az országos csapás elhárítása volt a merész tett indoka;
2653 3, XII | maga vetett el. Én csak egy elhasznált, elrongyolt lábkapca vagyok,
2654 2, V | tenyésztek, a kert utai mellett elhatalmadzott a puszpáng, a tuják csoportozatai
2655 2, I | nevet szerzend önöknek, s elhatározá, hogy ismeretlenül, látatlanul
2656 2, X | megvizsgálva a megye térképeit, elhatározák, hogy a nemes folyót eddig
2657 2, IX | nyerni ily nemes, bátor, elhatározó tett miatt, mely által tízezer
2658 3, III | választani tudni csakugyan elhatározott jellemre van szükség. Hanem
2659 2, VII | Azt mondjátok, a vármegye elhatározta, hogy eleséget osszon ki
2660 2, VIII | végett jönnek, hogy az urak elhatározták, hogy minket koldussá tegyenek;
2661 2, VI | vettetett számukra, a többieket elhelyezteté a még üresen álló csűrben.~
2662 2, I | virító delnő alakja látszott elhelyezve lenni.~Fehér, olaszos négyszegkalap
2663 3, I | keserűség. Nem, kedvesem, nem élhetek tovább azzal a gondolattal,
2664 3, VI | legnagyobb pártfogói máris elhidegültek iránta. A minap kérdezősködött
2665 3, XII | hogy Krénfy egy időben elhíresztelé, miszerint Cynthia grófnő
2666 2, VII | száz ember életébe kerül. Elhisszük, hogy nagyságos Krénfy úr
2667 3, III | mutatá, hogy elhiszi, mindent elhisz.~Pedig Fenyéry csalta őt,
2668 2, III | zsebében, mintha mondaná: „Elhiszem, hogy kellemes fog lenni.”~
2669 3, VI | személyével, annál erősebben elhiszik azt.~De különben is minden
2670 3, X | szemeit, s iparkodott magával elhitetni, hogy talán nem is volt
2671 3, XII | adósságait rám tukmálta, s elhitette velem, hogy várni fog rám
2672 3, IX | fogtak. A jó emberek egészen elhitték, hogy ők most itt egy példánygazdaságot
2673 3, XIV | azokért kocsit küldött és elhozatta őket.~Semmi ok sem volt
2674 3, III | szép asszony legyezőjét elhozza. Irén nevét nem is volt
2675 3, VI | végtiszteletet megadni az elhunyt főúrnak. A temetés napján
2676 3, X | mégsem jön erre a zivatar, elhúzódik majd másfelé, ezzel biztatgatá
2677 3, VI | egy házban lakni! Örökre elidegenít mindenkit magától! Mit gondol?
2678 3, VI | nem tudott olvasni, csak elijedni tőle.~A hosszú ügyvéd most
2679 3, II | irányba menendő másik vonat elindulását jelezték, egy utas nagy
2680 2, V | gróf és Cynthia kocsijai elindultak a brenóci fogadóból. Cynthia
2681 3, IV | égen, s ahogy te elmentél, elindultam utánad erdőn, mezőn keresztül,
2682 3, IX | büszkeségének nagyon hízelgett ez elismerés.~Egy napon Krénfy aggódva
2683 3, III | biztosítani magamnak, becsült, elismert nevet vívni ki a világban?
2684 2, VI | igényt tart rá, hogy bájai elismertessenek; ha hozzájuthat, bele is
2685 3, I | Istenem! Mi ez? – kiálta eliszonyodva a leány.~– Mi volna? Méreg.
2686 3, XIII | valakit az úton, azt is elítélem, de a földi legmagasabb
2687 2, IX | Meglehet, hogy önt a törvény elítéli oly tettért, ami önnek nemes
2688 3, II | testvérét, ott, hol van, elítélteti és bezáratja. A szegény
2689 3, XVIII| mamának” nevezik; az alispán eljár hozzájuk kifogyhatlan anekdotáival,
2690 3, XV | Bécsbe, s ott eljárta az eljárandókat, azt adva okul, hogy nem
2691 2, VI | most tisztességes regényi eljárás szerint az következnék,
2692 2, I | legkisebb részletekbeni eljárásra, önökre találva mégis ösztönszerű
2693 3, I | tartozik; most ez lesz az. Én eljárom a minisztereket, agyonbeszélem
2694 3, XV | felfáradott Bécsbe, s ott eljárta az eljárandókat, azt adva
2695 2, III | nemcsak István gróf fog eljönni Brenócra, hanem még Illés
2696 3, XVIII| csendesen. Csak olyankor, midőn eljőnek az őszi napok, s a késői
2697 3, VI | ha valahova néz, mindenki elkapja róla tekintetét, amit eddig
2698 2, V | az eb előtt: hogyan tudja elkapni. Az hozzá sem kapott.~–
2699 3, IX | kifordultak gyökereikből, egyes elkapott gallyak elrepültek a falu
2700 2, III | asszonyságok közé. Adieu!~Azzal elkapta a sipkáját, s futott csuklós
2701 2, III | levegőbe, tenyerével újra elkapva, mint valami kínai zsonglőr,
2702 3, I | mint valami kínjában kacagó elkárhozott lélek, aki jobb szállás
2703 2, IX | miatt. Hát ha egy éjjel elkártyáztam volna vagyonomat és most
2704 2, II | bosszantásokkal akarták elkedvetleníteni őket, majd meg erőhatalomhoz
2705 2, III | Cynthia grófnő, tudja nagysád, elkényeztetett gyermek, amit ő kíván, annak
2706 2, I | is úgy el voltak butulva, elkényszeredve, hogy semmi kérdést nem
2707 2, IX | más visel rám gondot, s ha elképzelem, mennyi kellemes látogatást
2708 3, I | keresték a magasban Cynthia elképzelhetlen eszményképét, akkor egyszerre
2709 2, V | juttasson magának valami elképzelhető rejteket, amit még nem keresett
2710 3, XIV | is volt semmi oka azokat elkéretni a gróftól, mert azon estén
2711 2, II | szekrény újra megnyílt cifrán elkerített nyikorgással, mintha valósággal
2712 3, VIII | föl, ami Fenyéry figyelmét elkerülte.~Meg volt lepetve a mély
2713 3, I | Ki bírná leírni azt az elkeseredést, mely a brenóci grófok szívét
2714 2, VIII | mérgében megint felkapta az elkeserült asszony a letett vaslapátot,
2715 2, VI | az ebédlőbe, a vacsorát elkészíteni, feltálaltatni; Fenyérynek
2716 2, III | méltóságos úri vendégek számára elkészített szobák hallatlan pazarlással
2717 2, I | is az állítást.~– Hiszen elkészítettem volna én, amit magamra vállaltam –
2718 2, I | útra mennek, otthon előre elkészíttetik feleségeikkel fél esztendőre
2719 3, V | holnap reggelig, úgy hiszem, elkészülhet. Nem lehetne szerencsém
2720 3, VIII | föl, óvatosak lesznek, és elkészülnek előre. Hatósági erőt nem
2721 2, V | morogj. Veled majd hamar elkészülnék én, csak azt a gyereket
2722 2, V | írásához, de alig tudott vele elkészülni, s annyi minden bohóságot
2723 2, III | ugrani székről és asztalról, elkezdik rugdalni az ajtókat, betörik
2724 2, VII | rendületlen nyugalommal. – Amit elkezdtem, azt bevégzem. Vagyonomat,
2725 2, V | lekapva pisztolyait a falról, elkiáltá magát:~– Ki az? Mit akar?
2726 2, V | így egyedül térjen vissza, elkísérem az erdőn keresztül. Tudja,
2727 3, IV | nyújtanak neki kezet, s elkísérik szobája ajtajáig, ott „boldog
2728 3, X | fel a Popákékat, azok majd elkísérnek a fiskális úrhoz, még az
2729 2, I | nevezett bíróra hagyva, együtt elkísérték a delnőt szekeréig, s ugyanazon
2730 2, II | a mostan élők iparkodnak elkölteni az unokáiktól beszedendő
2731 2, I | házaknak nevezni többé. Elköltözött gólyák és fecskék fészkei!~
2732 2, III | érdemeik egypár merészen elkötött plágiumon túl nem terjedtek;
2733 3, XI | segíteni, a lovakat ide-oda elkötözni, zabláikat fogaik közé adni.
2734 2, IV | kényelmére, mulattatására mindent elkövessen, amit hódolata találékonyságában
2735 2, II | pazarláson, amit gazdája elkövet. Krénfy úrnak, úgy látszik,
2736 2, I | csapatta meg a kihágást elkövetők helyett. Talán azóta félnek
2737 2, III | mondhatom, hogy mindent elkövettem, hogy méltóságtokat magas
2738 3, III | csodálkozás minden pantomiáját elkövetve –, ezt nem értem. Mióta
2739 2, I | nagyapád? – kérdé a pártfogó úr elkomolyodva.~– Ott a szentképen túl –
2740 3, I | ivadékról ivadékra átmegy, s elkorcsosítja a Brenóczyak valódi ibolyaszínű
2741 2, VIII | s megkapva a saláriumot, elkotródott szépen, magára hagyva Krénfy
2742 2, V | ezekért most az árendás elkótyavetyéli tőlük a háztetőhöz való
2743 2, VII | a szolgabíróhoz, majd az elküld a főügyészhez, az visszaküld
2744 2, V | fogja eszközölni e levél elküldését; az egyszerű levélpostával
2745 3, X | várjak itt a falu végén, majd elküldi a levelet az ispán úrtól,
2746 2, I | Receptet írnak a halál ellen, s elküldik a patikába! Keresd magadnak,
2747 3, XV | s nagylelkű akart lenni. Elküldte Náci bácsit Lippayhoz egy
2748 1 | sajnálkoztak rajta, ha baja volt, s ellátták százféle tanáccsal, hogy
2749 2, I | csoportosulók minden szükségessel elláttassanak, mi addig a szomszéd Kallósfalvát
2750 2, III | kereste, mellyel Jakabot ellazsnakolja, midőn belépett hozzá István
2751 2, V | Azzal sietve ment tova, úgy ellebbenve, mint valami holddal járó
2752 3, II | mind a kettőnk nélkül is, ellehet a világ. Azért azt mondom
2753 3, VIII | mozgó ujjaival ábrándosan ellejtett homloka előtt. Még egypárszor
2754 2, VII | tartva. – Ez az eszköz az ön ellenállását figyelembe nem venni és
2755 3, III | pajtások, körülfogva az ellenállhatlan hódítót. „Nincs olyan leány,
2756 2, I | csalhatlan bizalmával Hahnemann ellenállhatlanságának.~Fájdalom, hogy ezúttal
2757 2, IV | nyugalmáé, mely bizonyos ellenállhatlanságáról, mely tudja, hogy szava,
2758 2, VII | végrehajtásának ünnepélyesen ellenállok.~Azzal kihívó tekintettel
2759 2, X | ezek nem engedték jogaikat, ellenálltak, pörlekedtek, mérnököt,
2760 3, VIII | Mennyit… mennyit vétettem ellenetek…~– Róbert! – szólt elfojtott,
2761 3, II | viaszálarc, és hevesen szólt ellenfeléhez.~– Ön visszautazik Magyarországra?~–
2762 3, VI | nem veszek kezembe, midőn ellenfelemet szerencsétlen voltam nyomorékká
2763 3, II | szemébe nézni, sőt tudtam azt ellenfelemre visszafordítani. Az én kezem
2764 3, II | nem beszélhetett megkapott ellenfelével tovább, mert a kerekek zubogása
2765 3, II | találkozni rég keresett ellenféllel, akivel annyi halaszthatlan
2766 3, I | jégeső-hárítóval, a zivatar elleni harangozással és a szimpatétikus
2767 2, VII | kitudni a véleményét; ennek ellenkezőjét teljesíté Cenci kisasszony,
2768 2, V | Nem kell a szeszélyeinek ellenmondani…~…Hét óra után néhány perccel
2769 2, VII | kunyerál, valódi örökben kapott ellenség! Ha csapás van rajta, megérdemelte
2770 3, II | amiket, ha kegyed legnagyobb ellensége volnék is, kegyetlenség
2771 2, IX | akkor mi önnek határozott ellenségei leszünk.~Fenyéry megragadá
2772 2, I(4) | A kannibálok ellenségeiket eszik meg; te pedig megeszed
2773 3, I | keserűen.~– Istenem. Legnagyobb ellenségének ír, midőn baja van, és nem
2774 3, XIII | örökkévalóság fekszik. Annyi minden ellenséges baleset tolakodhatik közbe,
2775 3, V | ördögök, s megretten mosolygó ellenségétől, akinek nagy, igen nagy
2776 3, XV | kiállt irtózatokat alig bírta ellensúlyozni bátyjának szokatlan, testvéri
2777 3, IV | volna lenni, de ami egészen ellentéte volt annak, úgy nyomta,
2778 3, I | örökre megválik. E csodás ellentétekből még csodásabb lélektani
2779 2, II | levén elválasztva, igen szép ellentétet képezett azzal, vetekedvén
2780 3, VIII | az érintkezést közöttük, ellentmondásba hozni őket egymással. Itt
2781 3, XII | mellé állítva a legnagyobb ellentmondásnak látszottak a világ előtt,
2782 2, II | kérni, s nem mernek neki ellentmondással vagy unatkozással sérelmére
2783 2, VIII | el nem szabad tőle venni. Ellentmondok, protestálok. Itt én vagyok
2784 3, XV | furcsább szofizmákat tud ellenükbe állítani.~– De uram, nem
2785 2, V | sírját, István gróf nem ellenzé, sőt maga is elkísérte odáig.
2786 2, VII | A dicső szónoklatok! Az ellenzék diadala!~– Kérjük, olvassa
2787 3, XIV | e vakmerő visszautasítás ellenzésére, azalatt az alispán felegyenesedék
2788 2, I | Úgysincs mit félteni az ellopástól.~A három úr hazabocsátá
2789 3, XI | hely, mely a drága időt így ellopja tőle; hát még ha azt sejtette
2790 3, VII | lábaihoz; hogy onnan kívülről ellopják, mely miatt az ügyvéd kénytelen
2791 2, IX | gyaníthatja, hogy mi oka Irén elmaradásának. Önnek a sztoicizmusa még
2792 3, XI | nézett vissza a mögötte elmaradó útra. Senki, senki sem látszott
2793 2, IV | sebesebben, mint a postaszekér, elmaradok Maróton, onnan levelet írok
2794 2, I | hallgatva betegek, útfélen elmaradók könyörgéseire, nem emelve
2795 2, V | hintaja ablakából a kétfelől elmaradozó házikók sötét ablakaira.~
2796 3, XIV | törvényszék tagja közül elmaradtak, azokért kocsit küldött
2797 2, I | mostan élőszóval, sőt magunk elmegyünk mindenüvé, és megtekintjük
2798 3, XI | én nem adok semmit. Az úr elmehet világgá, én azt sem tudom
2799 3, III | leginkább meglepni. Mármost elmehetsz.~Náci bácsi rohant vissza,
2800 2, VI | mert Leonora ért ugyan az elmélethez s eltartja beszéddel az
2801 2, VII | empirice nem léteztek, csupán elméletileg, mert azokat Irén csak úgy
2802 2, III | csak odakinn kezdett róla elmélkedni, hogy mit vétettek az ő
2803 2, I | szeretett volna olyanformán elmellőzni, mintha észre sem vette
2804 2, I | becses alkalmat, amit férje elmellőzött, s ő vállalta magára a megfelelést.~–
2805 2, V | tudna.~Egy helyütt egészen elmélyed az út a sűrű gyalogfenyők
2806 1 | tetszik a táblabírák fölött elménckedni.~Azért, ki a „régi jó táblabírák”
2807 2, X | sokszor megárad”. Duna melléki elméncség ilyenkor azt mondani, hogy „
2808 2, VII | jó volt Fenyérynek ez az elméncsége.~– Én tökéletesen tisztában
2809 2, VI | Meg sem vártad, hogy elmenjenek.~– Kik?~Az alispán nagyon
2810 2, I | derekait; hogyha messze-messze elmennék is, odáig, ahol az ég van,
2811 3, IX | egész völgyet elönté, s elmentében három-, négyfelé csinált
2812 3, IV | rohanni az égen, s ahogy te elmentél, elindultam utánad erdőn,
2813 2, II | A jámbor parasztnak csak elmeredt szeme, szája; alig várta,
2814 3, I | bérkocsi kell; látja, hogy elmerültek a cipőim. Az mind gyerekség.
2815 2, II | tudja, miről beszél. Itt elmesélne nekem éjfélig, és inná a
2816 3, V | nélkül nem vesztegeti az elmésséget.~István grófnak ez volt
2817 2, V | vénember sok-sok dolgot elmonda őszintén, töredelmes szívvel,
2818 2, I | jöttök, hová utaztok?~Azok elmondák, hogy az éhhalál elől jönnek
2819 2, V | vele; belehozta a beszédbe, elmondatta vele élete egész történetét,
2820 2, II | nem arra való, hogy itt elmondhassam, amit akarok.~– Olyan fontos
2821 2, V | semmivé tehet e szavával. Elmondhatja, hogy brenóci Maróth Cynthia
2822 3, III | holnapig titok. A többit elmondhatod akárkinek, csak Dobokynénak
2823 3, X | nem adtad. Akkor azután elmondhatsz mindent. Az ispánt ott találják
2824 3, IX | A közeli gazdák azonban elmondják, hogy annak a helynek ott
2825 3, I | következéseket hozott. Én azután elmondtam neki mindent. Látszott arcán,
2826 3, VI | egy párizsi zsűri előtt elmondva, világhírűvé tenné az ügyvéd
2827 3, VII | az út melletti tárgyak elmosódtak a ködös homályban, alig
2828 2, I | csapásai siettetni akarják elmúlását. Ez esztendőben egy soha
2829 2, VII | megnyerhessük, mert itt minden elmulasztott nap száz meg száz ember
2830 3, XIII | karjára. Az alispán ezúttal elmulasztotta őt megengesztelni, s miután
2831 3, VI | mihozzánk, férjem lakába, míg az elmúlik.~– Köszönöm. Én itt akarok
2832 2, II | kicsinyt zavaros, a tetején elmúlni nem akaró hab.~Boros uram
2833 2, V | lesznek hűtelenek a földhöz az elmúló nyárral.~A háznál csak egy
2834 3, I | hogy szerelmes vagyok bele, elmúltam negyvenhat esztendős; teljes
2835 3, V | hátrazsugorodtak, és lélegzete elnehezült.~– Add gyorsan a veratrumot! –
2836 2, III | szemek kéksége és mégsem élnek; szemeiket az emberre szegezik
2837 3, XII | De ezzel mindannyiszor élnem kell, valahányszor kegyed
2838 2, IV | szomorú tréfának vége van. Mi elnevetjük magunkat és azt mondjuk,
2839 3, XV | vagy a golyóbis?”~Cynthia elnevette magát e furcsa válaszra;
2840 1 | példaszóvá vált a táblabíró elnevezés. Így nevezi a közvélemény
2841 3, XIV | kegyelmes ítéletért, nem bűnei elnézéséért ígért félmilliót, csak pár
2842 3, VI | Cynthiával s némán, hosszasan elnézett annak szemeibe, e tiszta,
2843 2, VII | felé fordulni látszott.~– S elnézheti „az úr” – kiálta rá indulatosan
2844 2, III | a hatóságok az ilyesmit elnézik, nem tudják? Sőt védelmezik.
2845 3, XII | egy levelet írok a megye elnökének, melyben felfedezem mindazon
2846 2, II | felugrott az egyik lovára, s úgy elnyargalt a tátosaival, hogy a kapufélfától
2847 2, I | oka van annak, hogy mi így elnyomorodtunk, de legnagyobb oka mindennek
2848 3, IX | védte magát, de a többség elnyomta.~– Rég akartam a szemed
2849 3, IV | előtt!…~ ~Mindenki elnyugodott már a lakodalmas háznál,
2850 2, VII | obligát üdvözlések után előadá az elnök küldetésük célját,
2851 3, XII | kell, valahányszor kegyed előadásában a valótól eltér. Krénfy
2852 3, VI | pedig énnekem nincs olyan jó előadásom, mint önnek.~Fenyéry elsötétült
2853 2, III | méltóztatik parancsolni, tehát előadom. Az én ittmaradásom nagyon
2854 3, IX | a kívánt termékeket mind előállítandja.~Krénfy, mit tehetett volna,
2855 2, I | bizonyos mennyiségű sajtok előállításához, mert ő szállítja a sok
2856 2, III | mernének ők előállani; de ha előállnának is, szerényen, vonakodva,
2857 2, I | elégnek lenni, hogy erősen előálló fogait egészen alól-felül
2858 2, V | aludt.~Pontban négy órakor előálltak a hintók, az ég kezdett
2859 2, I | válla menés közben mindig előbbre törekszik, mint szokott
2860 3, IX | kenyeret kaptak.~Egypár közülük előbbvalónak tartotta mégis, hogy régi
2861 2, I | valami idegent. Ami a nagy előbőrös sipka miatt arcából kilátszik,
2862 3, X | gyermek szívébe. Csendesen előbújt a kévék közül, s nyájas,
2863 2, I | melynek fehér oszlopzatos előcsarnoka kivált az árnyékos háttérből;
2864 2, II | idejében a vitéz Tallóczi az ő elődeit füstölte volna ki a várból
2865 3, VII | kihányta a benneülőket, s a sár elöl-hátul fecskendett reájuk. Azt
2866 2, VII | szegény ügyefogyott nép elöljáróira, kik áhítatos arccal álltak
2867 2, I | felszólítja a helységek elöljáróit, hogy az ínség okait, állását,
2868 2, VII | Popák jött a többi falvak elöljáróival, jelentve, hogy a tekintetes
2869 2, I | pórnő és egy növendék leány, elölről pedig szarvára kötött zsinegnél
2870 3, IX | megtorlódva, az egész völgyet elönté, s elmentében három-, négyfelé
2871 2, VII | Irén mint kifáraszthatlan előfizetésgyűjtő is volt ismeretes, akinél
2872 2, VII | lajstroma ott volt található az előfizetési könyvekben, mint hajdan
2873 2, III | négyszer is változtatja előfogatait, ma broughamban, holnap
2874 3, XI | menjen, sürgesse a bírót előfogatért.~A kocsis kizörgette Popákot
2875 3, VI | mindennap készen vannak az előfogatok állomásról állomásra egy
2876 2, VII | kibékült.~A táblabírák azután előfogatokat hajhásztak össze, kisbíró,
2877 3, XI | szekeremen utazik tovább előfogatokkal. Adj most nekik abrakot,
2878 2, IV | kalaptartók, nyeregben az előfogatosok, köpönyegben a hajdúk.~Illés
2879 3, XI | Ez a biztatás hatott az előfogatosra. Rögtön hozzáfogott istrángjai
2880 2, II | rendelkezők parancsára annyi előfogatot tartson készen, ahányat
2881 2, II | Ez a fuvaros volt, ki az előfogattal jött.~Még az ajtón kívül
2882 2, X | azokhoz, amik Fenyéry perében előfordultak.~Az alispán a megye határozatát
2883 2, IV | szárnyajtókat szétcsapni s az ebédlő előfüggönyeit félrevonni.~Krénfy úr merész
2884 3, IX | ha kelleni fog, ő majd előhívja a grófnőt, s tudatja afelől,
2885 2, V | behúzta magát, de miután az előhívta, kénytelen volt magát Illés
2886 2, VII | azután legjobb alkalom volt előhozhatni Csejti Gazsi érdemeit.~A
2887 3, II | volnék is, kegyetlenség volna előhoznom. Azért öltsön kegyed irányomban
2888 2, I | emberbaráti cselekvényt, rögtön előhozott egy ide illő anekdotát. –
2889 2, IV | arcváltozás, amit e sorok látása előidézett, elárulá meglepetésüket.~
2890 3, VII | benyitott a sajtóshoz, s előidézve azt savók és túrók edényei
2891 2, II | egyre nagyobb lesz; a mostan élők iparkodnak elkölteni az
2892 3, III | szerető lélek.~A környék előkelői messze falvakból összegyűltek
2893 2, II | tizenkét szobát.~Legutoljára előkeresett egy mindennél durvább és
2894 2, II | ismét oldani a tüszőt s előkeresni az öt krajcárt a kérlelhetlen
2895 3, V | meghal.~István gróf rögtön előkérte gyógyszeres szekrényét,
2896 2, I | a víz néhány perc alatt előkerült és a cinedény s a tömött
2897 3, XIV | Lenczné első dühében elárult, előkerültek a méregüvegcsék, miknek
2898 2, I | ihletett panegirikon alatt előkészületeket látszott tenni a tisztelt
2899 3, XI | félóra nem vetett véget az előkészületeknek.~Krénfy a nyavalyatöréshez
2900 2, II | törülve bajuszát, mintegy előkészületül, míg Krénfy úr nagy kénytelen-kelletlen
2901 3, VII | lesietett az udvarba, s előkiáltva a kocsist, ki a fáradt lovakat
2902 2, V | farkát csóválta, míg Cynthia eloldá a fától.~Azután futott előre
2903 2, III | számára egyszerre három évre előlegezze, mely szívességért mi viszont
2904 2, V | Milyen jólesik, ha van egy élőlény ilyenkor közel, melyhez
2905 3, I | ahonnan még csak el sem futhat előlük.~– Irgalmas Istenem! – kiálta
2906 3, II | lepecsételné, még egyszer elolvasá azt.~Óh, milyen keserű volt
2907 2, IX | főjegyző magánlevelének elolvasása után, melyben ez az előbb
2908 3, III | költeményt, melyet annyiszor elolvasott, hogy könyv nélkül is tudja
2909 2, VII | érdekelni. Aztán a novellákat is elolvassa. Neki mindegy: akár Jósika
2910 3, IX | meg azt egyre ösztönözni. Előmunkálatait feldicsérte. Mindent magasztalt
2911 2, VII | végezé. Krénfy ezúttal nagy előnnyel bírt, ő törvényes birtokosa
2912 2, II | és bemegy az ajtón. Nagy előnye volt legelébb menni, mert
2913 2, I | alól-felül eltakarja. Egyébiránt előnyére meg kell mondanunk, hogy
2914 2, X | tárgy- és helyismeret nagy előnyöket adtak; mikor már lováról
2915 2, III | óra felé, hangzottak az előőrsül kiküldött futárok puskalövései,
2916 3, III | hősei úgy bejárták már az előrebocsátott aranytermő tartományokat,
2917 2, III | grófot unszolá, illedelmesen előrebocsátva őt, mint illik házigazdához.~–
2918 2, I | kurtanyakú feje messze előrehajolt, úgy, hogy kopott azúr kaputjának
2919 3, X | aki valami hangra figyel, előrehajtotta fejét, és a botot kezébe
2920 2, I | odafordult hozzájuk, s még jobban előrehajtva nyakát, s még feljebb tartva
2921 3, XII | takarékos volt, vállalataiban előrelátó, kiszámított. A leggyöngébb
2922 2, I | küzdött; ekkor mi, néhány előrelátóbb gazdák, kiosztottuk megmaradt
2923 2, IV | elvárok a válasz után. Én előremegyek a székvárosba, s ott nyolc
2924 2, V | kényszeríté a csavargót előremenni, mindenütt sarkában szaglálva
2925 2, V | gyanakodva morogni, néhány lépést előreszaladt, ottan megállt, s azután
2926 3, VIII | Illés és Fenyéry a gróf előrobogó hintajához siettek; Róbert
2927 2, VII | összesereglett éhenhalók csoportja élősködött, kiket a végső ínség kényszeríte
2928 3, XVIII| tulajdonokat hallott magára elősoroltatni. S amint Leonora elvégezte
2929 2, I | a bőrüket. A nagy zajra előszaladt a vén cigány, s mikor legjobban
2930 2, I | érdemes hölgy egyenként előszedegetett holmit a kifogyhatatlan
2931 2, I(7) | mely olvasói mulattatására előszedi a „Böhmische Kolatschen”
2932 2, III | vannak szorulva.~Egy levél eloszlatta kétségeit. Bécsből jött,
2933 3, II | hanem eléje ment egész az előszobáig, s tárt karokkal fogadá
2934 2, VI | s felviteté őket saját előszobájába, ott ágyat vettetett számukra,
2935 2, II | tünemény. Jelenleg éppen előszobájában látjuk őtet, ahova egyenként
2936 1 | Valami előszóféle~Haj, boldog idők! Haj, szép
2937 3, IX | hogy jöjjön hát vele, majd előszólítja a gazdát.~Egy síkos, bűzös
2938 2, I | fogják tenni, hogy hány élőt találtak itten, hogy egy
2939 2, II | abból a pezsgőspalackból előtámadt. Képzelhető, hogy az pezsgő
2940 3, III | ki legyen a füzértáncban előtáncos, Gazsi-e, vagy én.~A kis
2941 3, XII | végig Fenyéry karján az előterem ajtajáig, folyvást naiv
2942 2, V | szavára kész vagyok azt előteremteni a föld alól is.~Cynthia
2943 3, IX | kellett neki Krénfy számára előteremtenie; természetesen, akitől vette,
2944 3, IV | hálószobájából, amint az előtermet elhagyá, csendes léptekkel
2945 3, VIII | nem azért tettem, hogy itt előttetek sírjak.~Azzal belépett az
2946 2, VII | rendszabályok a gabonaüzérek, elővásárlók ellen; mint adatott teljhatalom
2947 2, VII | nem kérni s minden eszközt elővenni, ami ez országos csapás
2948 2, IX | kérte fel rá, hogy ha ügyét előveszik a királyi táblán, legyen
2949 3, XI | bocsátani; de hiszen nem történt elővigyázat nélkül. Az ispán megbízható
2950 3, XII | E levelet a leggondosabb elővigyázattal oly módon juttatá Krénfy
2951 2, I | kikerülhesse egymást, hanem elővigyázatul a járókelők vaskarikákat
2952 3, XII | alispán egy csomó irat közül elővoná a levelet, a letörlött vércseppek
2953 2, III | szíves hunyorítás, ez az előzékeny hajlongás mind azt a lenéző
2954 2, III | kimérten kerekek, csupa előzékenység, csupa illem, csupa mosolygás
2955 2, III | hintó irányában elkövetett előzékenysége; míg végre a harmadik hintóból
2956 3, XI | féljen ön semmit. Meg fogom előzni; még ma felmegyek a székvárosba.
2957 3, XII | ajánlatomat meg kellett volna előznie. Azon órában, amelyben kegyed
2958 2, V | ugyebár?~– Óh, igen, meg kell előznöm Illést, ki holnap egyenesen
2959 2, V | rendeltetett deszkaládákba elpakolni, s minden egyes emberrel
2960 2, V | mélyéből, lelke keservéből, elpanaszlá néma könnyeivel anyjának
2961 3, XII | Fenyéry-féle jószágot akarja tőle elperelni; kis idő múlva visszajött
2962 2, VII | kezébe sem veheti azokat elpirulás nélkül.~Irén felkel a hímzőráma
2963 3, VIII | egyetlen ember, aki előtt elpirulok, aki előtt reszketek. Lesznek
2964 2, V | István gróf hintaja hirtelen elporzott a sopánkodó tömeg előtt,
2965 2, X | fér, az kiönt a vidékre, s elpusztít húsz-harminc falut, s egynéhány
2966 3, II | aggodalom nem volt képes bájait elpusztítani, csak újakat kölcsönzött
2967 2, I | most minden esztendőben elpusztul egy utca. Ha valami leég,
2968 2, I | utálatos kárörömmel látja elpusztulni saját jobbágyait, és semmi
2969 2, I | fűrészmalmok, kallók lassanként elpusztultak, a házak elrongyosodtak,
2970 2, I | télen, mind nyáron. Mégis elpusztulunk. Emlékezem én rá, mikor
2971 3, V | teljes kárpótlás adatott elrablott vagyonaimért, perköltségeim
2972 3, XI | levelet az úton, ha a grófnő elragadná azt kezéből, s segítségért
2973 2, IX | való, oly égi szépség; egy elragadó tünemény, amilyen csak ritka
2974 2, IV | szokták, amidőn legnagyobb elragadtatása közepett karja alá nyúl
2975 2, IX | igazán tűzbe jött, s heves elragadtatásában többet talált mondani, mint
2976 2, IX | világnak visszaadott nép elragadtatását, óh, az magasztos látvány
2977 2, IX | s azt válaszolá Leonora elragadtatott szavaira, négy gyöngéd ujját
2978 2, V | szobát, székeket, pamlagokat elráncigált helyeikből. A legapróbb
2979 3, I | képemet ne lássa senki, és elrejtem magamat a maróti remetelakban,
2980 3, I | ha rátalálnék-e egy ily elrejtett szívre. Ma reggel azt mondtam,
2981 3, X | romladék közt, ahová azt elrejthesse.~Kezeivel, lábaival tapogatózott
2982 2, VII | önök tartoznak is azt innen elrendelni. Én semmit sem félek; önök
2983 2, IV | azt az ízlést, azt a finom elrendezési tapintatot, amit Krénfy
2984 3, IX | a szorgalmat, a fölséges elrendezést, a haladást, s addig dicséré
2985 3, I | csomagokba rakni, bőröndjeit elrendezni, maga gondoskodott útikészleteiről.
2986 2, VI | illető okiratokat, ott azokat elrendezve, csomagokba kötözteté, s
2987 2, II | egy nagy harang – kár hogy elrepedt –, esténként azt húzatták
2988 2, I | szárnyai hiányzanak, hogy elrepüljön, mint egy szerafim, és az
2989 3, II | ifjú kinézett a mellettük elrepülő tájékra, s egykedvűleg bocsátá
2990 3, IX | egyes elkapott gallyak elrepültek a falu túlsó végére, s tíz
2991 2, I | meg vagyok bízva, azt csak elrettentené, ha jótéteményei napfényre
2992 3, IV | azzal felültél a szekérre, s elrohantatok a mezőkön keresztül. Én
2993 3, IX | eszméje volt, hogy e lusta, elromlott faj helyett, mely inkább
2994 3, XII | Én csak egy elhasznált, elrongyolt lábkapca vagyok, akit maga
2995 2, I | volt mások szomorúságát elrontani, s a legérzékenyebben kezdődő
2996 3, XVIII| megmondani, s amitől úgy elsápad, aki legelőször hallja.~
2997 3, VIII | azt a némaságot, azt az elsápadást tudná kifejezni valaki,
2998 3, X | szemei elfordultak, arcai elsápadtak, egy percig megkapaszkodott
2999 3, II | Illés gróf ajkai egészen elsárgultak.~– Bármibe kerüljön, találni
3000 2, I | elrongyosodtak, a népség elsatnyult; a babonás bolondok azt
3001 2, II | teendője, mint a támadt piszkot elsepergetni az útból.~Miután Boros uram
3002 2, I | előtt kikelt a harasztból, elsietett hírnöke a tavasznak, talán
3003 2, I | gyermekeit, s futott az elébb elsietők után.~A jó öreg úr egészen
3004 2, III | változatlan öntvényi szigor az elsimított vonásokban, az az üvegvisszfény
3005 3, VI | vitatkozva egymással az elsőbbség felett.~Egész életét távol
3006 2, V | vonul a hold elé s hosszasan elsötétíti a tájat. Ezek a sötétség
3007 3, XI | gyilkoltam meg senkit.~Azután elsomfordált a szekér mellől, és félsúgva
3008 3, II | foganatosítni, amiket imént elsorolt. Ha pedig ön ez ajánlatomat
3009 2, VII | között e tekintetben még az elsőség Fenyéryt illeti, aki az
3010 2, II | pedig éppen szembeötlő.~Az elsőt alföldi földesúrtól vette
3011 2, V | odasütött egy ágyra, melyen egy elsoványult női alak feküdt, vénebb
3012 1 | előtti világnak, mely úgy elsüllyedt, mint Solon szerencsés szigetei,
3013 3, XV | ismerőseik mellett félénken elsuhanni; magas ablakokból mély vizekbe
3014 2, I | és a rossz hámot és az elszakadt kerékkötő láncot és még
3015 3, IX | tenyészett, a többi nem nőtt, elszakállasodott, sok gyökér, semmi gumó,
3016 2, V | a vékony foulard kendőt elszakítani, mint egy pókhálót. Cynthia
3017 2, III | befogja és együtt elszaladnak; elszalad a télikert is kertészestül
3018 2, III | másikat befogja és együtt elszaladnak; elszalad a télikert is
3019 3, III | tréfa.~A két unokahúg úgy elszaladt, hogy még a szobát is magára
3020 2, I | Popákné asszonyom nem akarta elszalasztani a becses alkalmat, amit
3021 3, X | Attól félt, hogy az ispánt elszalasztja; nem láthatta meg a sötétben.~
3022 3, VII | Nem keresett senki?~Az elszámlált neki egy csomó mindenféle
3023 3, X | A rettegő leányka éppen elszánta már magát, hogy kijöjjön
3024 3, X | azzal a gyermekeknek sajátos elszántsággal kérdezé az embertől:~– Meg
3025 2, III | munkást, s télen azután elszaporítják koldussal az egész vármegyét.
|