10-anekd | angol-becsu | becsv-borka | borke-cynth | dacca-elesk | elesn-elsza | elsze-esket | esku-felhu | felin-fogad | fogai-gyamo | gyana-hason | hasuk-holmi | holna-irtoz | irunk-karja | karko-kezec | kezed-kocka | kocog-kukac | kulac-lelki | lelku-megak | megal-megro | megsa-miska | mitos-nyala | nyalo-olalk | olasz-pilla | pimas-repes | repke-stefa | stere-szere | szeri-tanc- | tanca-tiszt | titka-urugy | uruhu-varka | varke-vissz | visza-zurza
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
3528 3, XII | szilárd hangon mondá előtte az eskü szavait. A némber csendesen
3529 2, I | szabadkőművesek nagygyűlésén esküdnének az l. p. d. betűk titkos
3530 2, I | viganót engedve láttatni. Esküdni lehetett rá, hogy a fenntisztelt
3531 3, I | használhassa. Meg kellett neki esküdnie az elcsábított leánnyal,
3532 2, IX | nemsokára meg kellett volna esküdnünk. És most ez eset után íme
3533 2, IV | úr mindent megmondott és esküdött rá, hogy igazat mond. Cynthia
3534 2, VII | össze, kisbíró, öregbíró, esküdtek segítettek a csoportokat
3535 3, III | is töri a fejét: ügyvédi esküdtszéket, zsűrit akar felállítani,
3536 3, XII | itt előttünk elmondott, esküvel is merné-e azt bizonyítani?~–
3537 3, XII | Egyéb hang nem vegyült azt esküvés Istenthívó igéi közé.~…„
3538 3, III | akarja vele mondani, hogy az esküvő itt most mindjárt, rögtön
3539 3, IV | mondott férjed korhely, esküvője éjén elhagy vidám cimborák
3540 3, IV | kétségbe kellett volna esnie, és férjét magához szorítni
3541 3, X | patakzuhogás is, még az esőcsepp koppanása is… Vagy talán
3542 2, I | hogy a múlt ősszel a nagy esőszakadás elrontotta a hidat, mely
3543 3, I | egyszerre meghallja a nagy esőtocsogásban az ismerős kopogásokat;
3544 3, XI | Rétek, mezők az éjjeli esőtől újultan terültek kétfelől.
3545 3, III | Elöl a főtisztelendő úr, az esperes, utána az alispán, az öreg
3546 3, I | pincérnek, hogy hozza fel az estebédet. Sokszor hallotta azt a
3547 3, VI | fejét Irén ölébe szegve, kit estében magával ránta alá, nyitott
3548 3, XIV | Krénfynek, ami a gyilkosság estéjén történt, nyomról nyomra
3549 2, I | szegény öreg didergett az esteli hűs légben.~Az alispán,
3550 3, III | gavallérok elé tolakodni.~Az estélyek alkalmával Irén rendesen
3551 3, III | téli időszakban; akkor ő estélyeket szokott adni, melyre a város
3552 3, I | István gróf a herceggel, s az estélyen csak fiával jelent meg,
3553 3, I | azokat elmondani.~A második estélyre ismét megküldé hívókáját
3554 2, II | harang – kár hogy elrepedt –, esténként azt húzatták meg a vár urai,
3555 2, V | V. ESTÉTŐL REGGELIG~Tíz óra lehetett
3556 3, IX | csodálatosan volt kinyitva északnak, s másfelé elzárva, hogy
3557 2, I | négyszegletes ládát – itt járjon az eszed! Nehogy a borotválkozó eszközt
3558 3, II | mintha kérdezné: mi jutott eszedbe, hogy ezt velem tudatod.
3559 2, IV | úgy látszik, mégis kezd eszéhez térni.~Pedig csak akkor
3560 2, V | semmivé vagyok téve.~(Van eszemben, gondolá Krénfy úr –, hogy
3561 3, I | szemmel, hisz az elveszi eszemet.~A szegény leány félaléltan
3562 2, V | látta, már akkor tökéletesen eszén kívül volt, szemei égtek,
3563 2, VII | bír, földön és szívében, eszének, kezének munkáival együtt,
3564 3, XIII | beszédhez. Volna-e valaki elég eszes ez égető, perzselő tekintet
3565 2, IV | csak akkor kezdett még az eszétől eltérni.~Egyik ott ácsorgó
3566 3, III | családra, ha egy tagja saját eszével kereste volna kenyerét,
3567 2, I | kezeiben mindnyájan csodák eszközei vagyunk.~Ez épületes vezércikk
3568 3, XI | tarisznyáját s lóvakaró eszközeit, s mindazt felkötözte a
3569 3, XIV | átkozottul használt e bűntény eszközéül…~Ha megszabadulna ily gonosztevő
3570 2, VI | kellett ahhoz az erőszakos eszközhöz folyamodni, hogy elvegye
3571 3, VIII | összesúgásait, a bizonyságtevő eszközöket, és megesküdném rá, hogy
3572 3, XIV | benne, hogy parancsolatot eszközöljön ki, mely Krénfy ítéletét
3573 2, II | Valamelyik korábbi országgyűlésen eszközölte ki számára ezt a kegyet
3574 2, I | lételében okszerű és racionális észlelet tilt is hinnünk, de azt
3575 2, IV | másikra.~– Önnek bizarr eszméi vannak, Cynthia. Kész vagyok
3576 2, IV | temették. Ön tökéletes ura eszméinek és tetteinek holnap nyolc
3577 3, I | Bécsbe ért, egészen ki volt eszméjében dolgozva az a szilárd, belül
3578 2, VI | egyre-másra mindenféle zavart eszmék jelentek meg agyában, egyszer
3579 3, I | szerencsétlen hölgy, kit az eszmélet kezde elhagyni.~– Nem tudja
3580 2, I | feküdt a ház gazdája, annyira eszméletén kívül, hogy egy fakérget
3581 3, XIV | mellére. A poroszlók egy eszméletlen alakot tartának karjainál
3582 2, V | elé vette pisztolyait, s eszméletlenül bámult leégő gyertyája fényébe.~
3583 3, I | magasban Cynthia elképzelhetlen eszményképét, akkor egyszerre kisült,
3584 3, IX | kenyeret náluk a kutyák sem esznek. Visszadugták azt a csavargó
3585 3, X | mert ottan az a hárpia észrevehetett volna és azt gondolhatá,
3586 3, II | lehete tartani, egyik lábára észrevehetőleg biccentett; egész úti készülete
3587 2, V | azokat a lábnyomokat is észrevehette a tükörsima parketten, amik
3588 2, I | tárgy az, melyet mindannyian észrevesznek, ezt mohó sietséggel rohanja
3589 2, IV | zöldül, amint Illés gróf észrevételei folytán villára szúrt legízesebb
3590 3, XVIII| jelenet mellett, s gonosz észrevételeket tett Leonora dodonai mondataira.~–
3591 3, XII | Fenyérytől, jónak látták azon észrevételüket kimondani, hogy azért Krénfynek
3592 2, IX | támadt rosszkedvét másokkal észrevéteti, kivált ha az ember vendég.
3593 3, XV | beszélni, s tartózkodik azt észrevétetni másokkal, hogy lelkében
3594 2, I | gyámoltalanabb rész szenvedései észrevétlenül maradjanak, társzekerekre
3595 3, X | gyermekek fölött lebeg, józan észt és lélekjelenlétet sugallt
3596 2, VI | és más egyéb fogdmegekkel esztendőkig; ha pedig pénzt kapott,
3597 2, III | előkelő klubban ő a tónadó, esztendőnként négyszer is változtatja
3598 2, I | épült Kallósfalva házai az eszterhajig úsznak a vízben, s a lakosok,
3599 2, II | tárgyakat igazság és az esztézis szabályai szerint nem is
3600 2, II | közepén van végighúzva az esztrenga, látszik is, nem is a színes
3601 3, I | melyek a felperest és másokat eszükre térítsenek, de folyamodom
3602 2, X | tárgyról, melynek olyankor eszünkbe sem kellene jutni, amikor
3603 3, XI | megverő szemekkel, azzal az észvesztő alakkal. Kezében fog lenni,
3604 3, IV | IV. A MENYEGZŐI ÉJ~Az étcsarnokban vígan foly még a férfimulatság,
3605 3, V | Hiszen tudnék én is olyan ételeket számára külön főzetni. Szakácsot
3606 2, I | segélyével tápláló, meleg ételhez jussanak. Táborban sok hasznát
3607 2, VI | vagy felkérte, hogy az ételkiosztást segítse végrehajtani, mely
3608 2, I(1) | Mindez elmondott ételszurrogátumokat szerző maga is látta Felső-Magyarországon
3609 2, VI | működött mindenütt, hogy ételükről, ruházatjukról gondoskodjék,
3610 2, I | hozzáfogott, hogy a félholtat etesse.~Egyik tartotta a fejét,
3611 2, I | az: három kaputos úr hogy etet egy rongyos öreg tótot!
3612 3, VI | a grófék meg akarják őt étetni.~Neki is akkor villant agyába,
3613 2, IV | adomát közrebocsátani: hogyan etette ő meg több nagy urak társaságában
3614 2, I | tanulta a pszichológiát, etikát, logikát, ő csak mind empíria
3615 2, III | lépett ki elébb az ajtón. Az etikett szabályai szerint most már
3616 3, I | szórakozottságból nem vette észre az etiketthiányt, hogy a grófnő is külön
3617 2, IV | tenni.~Jakab megértve ez etikettszabályt, kifordult a konyhába, felfedezett
3618 2, I | érthet valaki rosszul az etimológiához, s lehet azért becsületes
3619 2, IV | négy világrész ínyletes étkei mosolyognak előttünk. Ami
3620 2, III | elfogadhassa mind lakás-, mind étkezésre.~István gróf azt állítá,
3621 2, IV | Aki ételt, italt adott…” Étlen, szomjan be sokan feküdtek
3622 3, III | az öklöm.”~Igen érdekes etnográfiai leírásokat lehet csatolni
3623 2, VI | óra óta egy falatot sem ettek, s el vannak fáradva és
3624 3, IV | úgy hallám, hogy nem az étterembe tértél vissza, hanem kimentél
3625 2, IV | találja, s egymásnak jó étvágyat kíván.~Illés grófnak ezenfelül
3626 2, I | a kellemes érzést, amit étvágynak neveznek, nézz egy pillanatra
3627 2, I | embervásár felett a civilizált Európa közepén; pedig ezek valódi
3628 2, IV | fehérek, minőkről valaha európai költő álmodott; Krénfy úr
3629 2, IX | ne eshetnék meg ez is. Az evangélium legelső hirdetőit is börtönre
3630 2, III | csillárok tagadtatták meg éveik számát.~A lépcsőkön ezüst
3631 3, XII | bizonyosság. Krénfy az utóbbi években sok olyan tényt követett
3632 3, XI | nyeregkápából.~– Mikor? Mikor? – évelődék a kocsis. – Azt bizony ezelőtt
3633 3, IX | megváltásáért, amik különben éven át alig mentek mindössze
3634 2, IV | csak vizet iszik, s minden evése abból áll, hogy amely étel
3635 2, IV | melyet hétköznapi nyelven evésnek neveznek, ez költészet,
3636 2, VI | nem volt idősebb tizenöt évesnél; de már akkor is oly okos,
3637 2, I | helységében kilátás van az evésre; sokan meg sem várták a
3638 2, IV | emberek! Mennyire különbözik evésük is más közönséges emberétől,
3639 2, I(7) | kérdésére, vajon appetitussal evett-e, azt felelé, hogy nem azzal,
3640 3, IX | oltalma alatt már a második évfordulóban.~ ~Alkonyat elmúlt
3641 1 | folyók kiáradtak, mostoha évjárás volt, jégeső, tűzvész, ragály
3642 2, I | Becsületére válik. A megye évkönyveiben fel van jegyezve, hogy félszáz
3643 2, II | kezei közé, kik azokból evőkanalakat és fülönfüggőket csináltak
3644 2, II | látszik; az első haszonbéri évsor kezdetén még nem volt szabad
3645 2, II | vásárolja össze számára az évszak legdrágább ritkaságait,
3646 3, I | midőn a farsangi vigalmak évszaka elkezdődött, herceg ***,
3647 2, VI | sokkal idősebb, mint hogy évszámai után tudakozódni udvariatlanság
3648 2, III | készül-e, vagy újabb hetes évszámba lép, amikor az ember természete
3649 2, VII | hogy a szép lelkek gyakran évtizedekkel megelőzik a kort, melyben
3650 2, IV | függjön annyi méltóságos és excellenciás úré között, s ezerszer engedelmet
3651 2, II | gyorsasággal küldözze szét expresszus emberek által, s a rendelkezők
3652 2, VII | lakatszájú azt a pesti fiskálist extrapostán, hogy boltot nyisson a háza
3653 2, I | vigasztalanul eltávozni.~– Ezeken mégsem tudtak segíteni!~
3654 2, III | tekintete annyira, mint ezekhez a merev, mozdulatlan szemű
3655 2, V | valami baj érné. Még majd ezekre a szegény emberekre hárulna
3656 2, III | kiadni bátorságuk támad; és ezekről mit sem tud a világ, nem
3657 2, III | bemutatni a tíz esztendővel ezelőtti divatot, akkor is a legócskább
3658 2, IV | étvágyat kíván.~Illés grófnak ezenfelül még az a rendkívülisége
3659 2, I | pedig, közrendű földieim, ezennel láthatják, hogy vannak esetek,
3660 3, VIII | Mit adhat az élet őneki ezentúl? Mi van ott a távolban?
3661 2, I | elég volt, s ha megszorult, ezeres kamatra vette vissza tőle
3662 2, VII | tudott kimondani, akkor ezerféle ráncba húzta arcát és homlokát.~–
3663 2, IX | lehetett, kenyeret adni ezernyi ezer népnek, visszahívni
3664 2, VII | haljanak meg az emberek éhen ezerszámra?~Krénfy, kiben a megvető „
3665 3, V | is, itt nem lehet. Tessék eziránt megnyugodni.~Ezzel azután
3666 3, XII | egy vendégség kedvéért ezreket szórt ki, úgy prédált, mint
3667 2, VI | a kapott száz forintért ezret írjon-e alá vagy tízezret.~
3668 2, IV | odafestette arany óraláncát, ezüstgombú sétabotját, kesztyűjét,
3669 2, II | szegélyzettel. Az ötödik ezüstneműekről szólt hírhedett ötvöshöz,
3670 2, III | aki reá nézett. Minden ezüstneműn a nagyságos árendás úr címere
3671 2, VII | kövecset adok, vagy egy marok ezüstöt, nem mindegy? Annyi százezer
3672 2, III | szalad, ki merre lát. Még az ezüstserlegek, medencék, kések és kanalak
3673 2, IV | szemnek és ínynek kedves, ezüsttálcákon, aranyozott edényben, télszaki
3674 2, II | kiürültek az arany- és ezüsttartó hombárok, az elfogadóterem
3675 3, III | kócsagot is adott, s mentéjét ezüsttel hányatta ki. A két megye
3676 2, III | s a tágas kocsiszínben ezüsttől ragyogó batárd csillogott
3677 2, III | akiknek arcképeit kőbe, fába és szappanba metszik, s
3678 2, I | a templom, most már csak fából van, rongyos az is, s a
3679 2, II | erdészéhez, hogy számára fácánokat, őzeket szállítson; a másik
3680 2, I | elkésett halálkíné.~– Ez a facies hypocratica… – szólt a felölelt
3681 2, II | beszedendő hasznot is, s olajat facsarnak a kőből.~A nagy brenóci
3682 3, XI | hirtelen puskája csövébe fogja facsarni a levelet, s kilövi azt
3683 3, IX | amit a csavargó kezéből facsartak ki ketten-hárman. – Mit
3684 3, IX | levő készpénzeket, mint res factit tekintve, azokkal minden
3685 2, I | nyáron eljártak kaszálni, faedényekkel, túróval, erdei gyümölccsel
3686 3, III | hallgatás.”~Ez még több ürügy a faggatásra.~„De iszen tudjuk minden
3687 2, III | millióról volna szó. – Hát még a faggyú mennyibe kerülhetett? Mert
3688 3, IX | azután jött egy tökéletes fagy a vidékre, a telepítvényes
3689 2, I | mintegy negyven apró, alacsony faház tűnt elő, melyek a többiekkel
3690 3, IX | burgonyának is csak egy faja tenyészett, a többi nem
3691 3, II | vált könnyei által. Az a fájás, ahol nem jön a könny; ahol
3692 2, VI | lám, hogy elesik az alma a fájától; egyetlen figyermeke, Béla,
3693 2, VIII | ordíta erre mérgében és fájdalmában Krénfy úr. – Boros, fogja
3694 3, XIII | versecskével is könnyített volna fájdalmain.~Ez a kérges külsejű, szilárd
3695 3, I | kérte leányának mindazon fájdalmakért, miket neki okozott.~Midőn
3696 3, VI | tovább ellent mondhatlan fájdalmának, odaborult Irén nyakába
3697 3, XIV | törvényszéknek ekkor még egy fájdalmas jeleneten kellett átesnie.
3698 3, XII | Sajnálom, hogy kegyed szívének fájdalmat kell okoznom, de amit mondtam,
3699 3, II | érte.~Mit példáztok Niobé fájdalmával! Niobé tudott sírni, annyit
3700 3, IV | minden jártán balesettől, fájdalomtól s engedje, hogy sokáig boldog
3701 2, I | elébbeni hang, élesen vontatott fajkiejtéssel. – Szemtelen koldusok! Egész
3702 3, III | vált szívében az az egész fájó tenger, aminek partját nem
3703 2, II | kreozot-olajba mártott pamukot rakna fájós fogára s féltené, hogy a
3704 2, I | szidtam az egész cigány fajt, amint lábra tudtam állni,
3705 2, II | Takarodjék kend! Ismerem a fajtáját; az egész história nem volt
3706 3, III | számára.~Lippay homéri kacajra fakadt.~– Megijedt, ugye? Hogy
3707 2, II | volna mintául, kihányatja a fakamrába, s helyettük amerikai vas
3708 2, I | eszméletén kívül, hogy egy fakérget tartott fogai között, melyet
3709 2, V | erdőszélen Cynthiára. A legszélső fákig előre mert jönni.~Cynthia
3710 2, III | puskalövései, s nemsokára nagy fáklyafény között látták alászállani
3711 2, I | nem esett, minden olyan fakó, aszott színű; a völgyvágányok
3712 3, VIII | ragyogása, elkésett bimbó a fákon, társaitól elmaradt vándormadárka,
3713 2, I | meg volt törve, száraz, fakósárga színével inkább hasonlított
3714 3, XII | letörlött vércseppek még meg sem fakultak rajta jól.~– Elismeri ezt
3715 2, I | ládikát hóna alá véve, a fakultásnak teljesen megfelelő léptekkel
3716 2, I | melyen túl még egész sor fakunyhó volt látható. Azokat már
3717 3, IX | akarja elhinni, hogy az a fal, amit minden negyedik lépésnél
3718 3, XI | távolban onnan a puszta ház falai közt, ott fekszik az ő veszélyes
3719 2, I | nevezhetlen lény, ki annak falain belül lakik, utálatos kárörömmel
3720 2, I | éhség tornyának, e Bábelnek falaira feljegyezhessek.~– Csak
3721 2, II | írókamrája és ebédlője falait díszíték, behúzatja aranyos,
3722 2, V | midőn alszik!~Elkezdte a falakat kopogtatni. Sehol sem talált
3723 3, XVIII| ablakredőnyök leeresztve; a falakról hullani kezd már a vakolat,
3724 2, I | azzal megmérte a házak falát, a hídlábakat, a töltéseket.
3725 2, I | sokért: csak egy betevő falatért.~Az a ragyásképű úr odalép
3726 2, IV | villára szúrt legízesebb falatjait visszateszi a tányérra,
3727 2, I | a lehámlott, vakolatlan falba.~Az alispán bezörgetett
3728 2, I | sincs meg a híd, sással, falevéllel teleltettük a teheneinket,
3729 2, III | felült egy három oktávás fali zongorára, mely ugyan eléggé
3730 2, V | üres volt.~Csak egy nagy falitükör állt az átelleni falon,
3731 3, XIV | Magyarország nincs is kínai fallal körülkerítve; ott mehet
3732 2, II | pókhálókban s rozzant lábú falócákban akármelyik pusztai csárdával.
3733 2, V | hirtelen lekapva pisztolyait a falról, elkiáltá magát:~– Ki az?
3734 2, I | töprenkedései alatt beértek a faluba, elhagyták a bádogfödeles
3735 2, V | házikó, mely még mind azon faluhoz tartozik.~Egyszer az útfélen
3736 2, I | tenni meg az utat a kérdéses faluig. Bár késő volt már az idő,
3737 2, VII | brenóci nagy uradalom minden faluja képviselve volt e nagy éhenhalók
3738 2, III | eléggé kimutatni, örökké falujukban ültek, s nagy ritkán jöttek
3739 2, I | meglátogasson; nem volt a mi falunkban sem tolvaj, sem gyilkos,
3740 2, I | úgy küldözé azt faluról falura, hogy amíg a nemes megye
3741 2, I | eleséget, úgy küldözé azt faluról falura, hogy amíg a nemes
3742 2, I | csirkék érnek meg, kiket a faluzó tyúkászok ilyenformán szednek
3743 2, VII | majd lesz gondom rá, hogy falvaim üresen ne maradjanak.~–
3744 2, I | felett, mely benneteket falvaitok elhagyására kényszerít,
3745 2, III | mondok. Ezekben a körülfekvő falvakban csupa merő léha, dologtalan
3746 3, III | környék előkelői messze falvakból összegyűltek arra, s a szomszéd
3747 2, II | Brenócfalva.~A házak, melyek a falvat képezik, úgy szét vannak
3748 2, IV | adva elő.~– Ah, superb! Ah, fameus! – sóhajtozék Krénfy úr,
3749 2, I | egész vármegye!~A Popák família már akkor tehenestül hegyen-völgyön
3750 2, V | férfialak támaszkodik annak a fának, két kezével görcsös botjára
3751 2, II | való, mikkel a vasöntészek fantáziája népesíté meg a világot.
3752 3, III | meggazdagodni?”~Alig van eleven fantáziával bíró ember, akinek ez az
3753 2, I | kendtek mit állnak itt, mint a fanyelű kép, ahelyett, hogy segítenének?
3754 2, V | haragosan csaholni kezdett a fára.~Cynthia figyelmesen tekinte
3755 2, X | curialis, jó két talp, mely nem fárad el a járás-kelésben; a többi
3756 3, I | kényelembe tevé magát, hogy úti fáradalmait kipihenje, kopogtatnak az
3757 2, III | háborítatlanul élvezhetem fáradságaim gyümölcsét.~Krénfy úr elég
3758 2, III | olvasni akarja, beleizzadjon a fáradságba.~Krénfy úr nem hiába izzadt.
3759 2, I | bíró mondott, s mint aki fáradságra nem méltónak találja, hogy
3760 2, I | azt, mit tesz éhségtől, fáradságtól, testi sanyarúságtól eldűlni,
3761 2, I | tovább a járást, s az emberi fáradtságtól leroskadt; utánuk síró asszonyok,
3762 2, II | ezer forint fejében fúrhat, faraghat rajta, amennyit tetszik.
3763 3, IX | jár, mint hogy öltözetéért fárassza magát; minden leleményessége
3764 2, I | szemközt. A vad, veszett farkas agóniája, mely a hosszú
3765 3, V | hálátlanabb volnék a felnevelt farkasnál s megérdemleném, hogy leüssenek
3766 2, IV | borzasztó egy nőre nézve. A farkasokkal, rókákkal állani egy koszton.
3767 3, VII | meg is kérdezte tőle, hogy farkasoktól fél-e, vagy mi.~A tarnóci
3768 2, I | öklével botjára támaszkodva, s farkasszerű vigyorgással mutatva elő
3769 3, X | a kutyát, mint egy rossz farkast. És te ezt láttad, mert
3770 2, V | nagy házikutya, loboncos farkával mind összesározva a körülállókat,
3771 2, I | kinyújtott nyakkal, eleresztett farkkal, alákonyult füllel engedik
3772 3, I | Egy napon azonban, midőn a farsangi vigalmak évszaka elkezdődött,
3773 2, VII | abban, hogy soha unalmasabb, fásabb, ridegebb emberekkel még
3774 2, V | csóválta, míg Cynthia eloldá a fától.~Azután futott előre az
3775 2, I | Én e találkozásban is a fátum intő ujját veszem észre,
3776 3, I | ijedelme az ágenseknek és fátuma minden rangon levő hivatalbeli
3777 3, XII | ahelyett egy kissé rekedt, fátyolozott hangon és igen határozottan.~–
3778 3, XVIII| széltében benőtte a fű, a vén faunusok ott a ligetben, töredezett
3779 2, VIII | által természetesen csak a fazekakban történt kár, az emberek
3780 2, III | márványszobrok a kertben fazekasművek, a zöld pázsit most van
3781 2, I | kalapban, tulipános szűrben, fazékkarima mentében vágott hajjal,
3782 3, IX | házi eb, szigorúan öltözött fázékony alakok, hátukra kötött motyóikkal,
3783 3, V | kezdett panaszkodni, hogy fázik és úgy veszi észre, mintha
3784 2, VI | leírni.~Ez a jó fiú mindazon fázisokon keresztülment, amiket a
3785 2, I | mely gyalog, rongyosan, fázva, dideregve jön alá a hegyek
3786 2, I | többé. Elköltözött gólyák és fecskék fészkei!~Az udvar elé érve
3787 3, VII | benneülőket, s a sár elöl-hátul fecskendett reájuk. Azt szokták mondani: „
3788 2, I | ne káromold az Istent! – feddé a zúgolódót a bíró, kegyesen
3789 3, III | minden más tekintélyesebb, feddhetlen életű férfit agenciáiból;
3790 3, IV | Meg nem virradnék vele egy fedél alatt. Aki menyegzője éjszakáján
3791 3, I | hallgatja, mint szegezik annak fedelét reá; de e szóra, e meggyalázó
3792 3, VIII | hogy tán valami új világot fedezhet föl, ami Fenyéry figyelmét
3793 3, IV | e nőnek férje.”~„Micsoda fegyver választandó e párbajra?”~„
3794 2, VII | vármegye, ha mind talpig fegyverben állna is. Igaz, nagyon igaz,
3795 2, VIII | felállított cselédség lerakja fegyvereit, a szelindekek láncaikra
3796 3, XV | szép sima késekkel, töltött fegyverekkel mosolyogva játszani. Látják,
3797 3, XI | szürkület ködében három fegyveres lovast látott Krénfy úr
3798 2, VIII | dühödt némber nyelvét, ki fegyverezi le egy harcra fölkészült
3799 2, VII | hogy cselédeim fel vannak fegyverezve és lőni fognak.~– Takarodjatok
3800 2, IV | harmadikban mindenféle régi fegyvernemű. A brenóci grófok hajdan
3801 2, VII | Ez pedig nem ügyelt sem fegyverrel, sem tiltakozással.~– Bocsássák
3802 3, V | asszisztencia nélkül, egészen fegyvertelenül, még csak egy botot, még
3803 3, XIII | kapott e szavakra. Szemei fehéreikkel fordultak felfelé, s keble
3804 2, V | csendesen besuhant a kertbe.~Ott fehérlett egy szomorú kődarab a sötét
3805 2, I | azelőtt, fák zöldültek, kövek fehérlettek – más, idegen világ az,
3806 3, IX | kerítések mind, mind valami fehérrel voltak bevonva. És mi volt
3807 3, VIII | veszem el azt addig, amíg e fej a kezemben nem marad.~Illés
3808 2, I | urak azalatt kocsivánkosból fejealját raktak az öregnek; a víz
3809 2, IV | mintha még az a kedves fejecske is nehéz hajzatával terhére
3810 3, IV | nyugtatva az ifjú férj, s a szép fejecskét odavonta keblére szelíden
3811 3, I | mindig voltál. Rendezd el fejed alatt párnáidat, takaródat
3812 2, VIII | voltak mondva, hogy a sárkány fejedelemasszony elszégyenlé magát, hogy
3813 3, IX | a pipát, és úgy verem a fejedhez, hogy …~Marina jól tudta,
3814 3, IV | hogy ellenfeled egészen fejednek célzott, egyenesen homlokodra;
3815 3, XII | nagyon félt. A gazdagok fejei magasan állnak.~Nemsokára
3816 3, X | egyszerre üssön kegyelmed a fejemre, ne kínozzon sokáig, olyan
3817 3, XI | előtt; lerajzolta gonosz fejétől elkezdve átkozott körméig,
3818 2, I(6) | Magyar nép-szójárás, egyenlőt fejez ki a tündérrel.~
3819 2, II | mutatóujjának morzsolásával fejezé ki azt az ismerős pantomimikát,
3820 3, II | legérdekesebb. Olvasta ön már azt a fejezetet, ahol a principális üldözi
3821 3, XVIII| belőle, ez bevégezte a maga fejezetét, a többiek folytatják. És
3822 3, II | megvédeni. Amíg ezt be nem fejeztem, addig nem vagyok senkié,
3823 3, XIII | meglepő esemény még ki sem fejlett egészen, már a másik támadt
3824 3, XVIII| betegsége a leggyötrőbb fokra fejlődhetnék. Így megvan csendesen. Csak
3825 2, I | már szolgáló is volt és fejni tud. Az enyimet vegyétek
3826 2, VII | alkalom előtte áll. Csak egy fejszecsapás, uram, és ön lesz a haza
3827 2, VII | merészelek! – kiálta a csavargó fejszéjét rázva öklében. – Menjenek
3828 2, VIII | úr, ki ott az ajtón belép fejszével kezében, hatalmaskodást
3829 3, XI | Sőt, erőltetett egyenes fejtartása által még szintén fél fővel
3830 2, I | ároknak, a kocsi feldűlt, én fejtetőre bele a pocsótálba. El lehet
3831 2, I | közgyűléseken, az ő adomái fejtették meg a legbonyolultabb jogkérdéseket,
3832 2, VI | ha valami ilyen borzas fejű koldus azt találja neki
3833 2, VII | vitatkoztak, heveskedtek, fejüket törték – és most szépen
3834 3, I | Fenyéry-uradalom helyett a hatalmaskodó fejváltságát, kétszáz forintot fogadni
3835 2, X | általa sértett birtokos, ha fejváltságával megelégedni nem akar, egész
3836 2, II | gazdagok; az ő jobbágyaik féken tartották a többieket, végtére
3837 2, I | kilátszik, az két mindennél feketébb szem, melynek soha sincs
3838 3, VI | aluszik a sötét halott; a feketén bevont falak címerekkel
3839 2, I | lövet szikrát trüszkölve a feketeség közé.~– Az az ördög háza,
3840 3, II | csendesen leszálla újra, egy feketévé égett szemfödél, melyen
3841 3, X | összeomlott ház sárfalai feketülnek, ott leült a puszta ház
3842 3, I | két hölgy olyan félve bútt fekhelye menedékei közé, csak ott
3843 3, I | gyöngültségével, sietett atyja fekhelyéhez.~A büszke Brenóczy István
3844 2, VI | ágyakat, pamlagokat rendeztek fekhelyekül, azután azok is elmentek
3845 3, I | dobogó szívvel emelkedve föl fekhelyéről.~– Ne aggódjék, kedvesem.
3846 3, V | szomszéd szobában rendezte fekhelyét, nyugtalanul kérdezve, ha
3847 2, II | álmodom bikával, amikor éhen fekszem le. Jójcakát kívánok.~–
3848 2, I | asszonyok. – Éppen mostan fektetjük a terítőre.~A bíró nagyot
3849 2, I | férfi, kik kaszanyeleikre fektetve visznek magukkal egy-egy
3850 3, I | kérte Irént, hogy előbb feküdjenek le szépen, mielőtt elbeszéléséhez
3851 3, I | anyja lakott. És mint őr feküdtem az alsó szobában, ön mint
3852 3, II | a vonal mellett regényes fekvésűnek? – kérdé e furcsa utazó
3853 2, V | legalább meghalhatnánk egy fekvőhelyünkben. Nem, mint a haldokló kutyát,
3854 2, I | anekdotás táblabíró odahajolt a fekvőhöz, megtapintá üterét, rátartotta
3855 3, VII | kérdezte tőle, hogy farkasoktól fél-e, vagy mi.~A tarnóci kastély
3856 3, XI | szórt mindegyik postának, s fel-felállt szekerében nyugtalanul előre-hátra
3857 2, V | nagy okai voltak magában fel-felsóhajtani: „Óh, anyám, édesanyám.”~
3858 3, III | Micsoda súgás, búgás ez? Én feladlak benneteket az asszonyoknak,
3859 2, IV | keresztül azt a grófnő vállaira feladni.~Óh, ez valóban kegyetlenség
3860 2, IV | karjain. Krénfy úr kétszer is feladta azt vállaira, de egy perc
3861 3, V | lehetne szerencsém az ideig felajánlani méltóságtoknak a kastélybani
3862 3, VII | említett ügyvédje, kinek nagy felakadása volt amiatt, hogy a lábait
3863 3, I | megkönnyült kebellel Irén, s a felakadt vér annál sebesebben kezdett
3864 3, IX | nyelven, mert nálunk olyan felakasztás-formát is jelent.~Ilyen ember kellett
3865 3, X | meglehet, hogy magam is felakasztom magamat. Mármost eredj előre.
3866 3, I | eszemet.~A szegény leány félaléltan rogyott le ágyáról, de a
3867 2, I | fáradsággal bírt már térdeiről felállani.~A gyermek bevezette őt
3868 3, III | esküdtszéket, zsűrit akar felállítani, melyben maguk az ügyvédek
3869 3, III | kíséretében, húsz lépésre felállítják őket, egy-egy lámpát tesznek
3870 2, VIII | az ajtó, uram!~Az udvaron felállított cselédség lerakja fegyvereit,
3871 2, I | idomtalanul faragott fenyődúc van felállítva; arra van felírva csodarossz
3872 2, I | szokástól, rövidre nyírva, elöl felálló üstökbe csavarintva, bajuszt
3873 3, XIV | mindnyájan egy akarattal felálltak, és rámondák az „úgy van”-
3874 2, VII | pénzért azt, amit tőlük féláron, uzsorában elharácsolt.~
3875 3, II | Tarnóczy hideg mosollyal vevé félbenhagyott olvasmányát kezébe, s a
3876 2, VI | sorából s ott kezdeni, ahol félbenszakadt.~Lippay az ő férjhez menete
3877 2, V | tőle.~A gyerek sírástól félbeszaggatott hangon hebegett rá feleletet,
3878 2, IV | rándult, egyszer-egyszer félbeszakasztott „ha!” kiáltásokat hallatva.~–
3879 2, IV | adott, de melyet rögtön félbeszakított, s István gróf zsebkendőjét
3880 3, IX | itt-amott megsűrűdött népességet felbiztassa a Magyarországba vándorlásra,
3881 2, VIII | ajándékba, sem fizetésképpen. Te félbolond asszony. Tönkre akarsz tenni,
3882 3, I | gyermeke fejét ölébe vevé, és felbomlott hajfürteit lesimogatá, ahogy
3883 2, VII | valahol egy fejszét, s a felbőszült éhdühös néppel odarohant
3884 3, IV | másik viselőjével együtt felbukott.~Öt perc múlva a két szekér
3885 2, III | szólt Krénfy úr, ki egészen felbuzdult e magasztalásra –, én kevéssel
3886 3, I | szürke harisnyái, csatos felcipői s hóna alá csapott esernyője
3887 3, I | azután az előbbi kopogó felcipőivel végigcsattogott a folyosókon;
3888 3, XI | voltak bogozva, egymással felcserélve, hogy félóra nem vetett
3889 2, II | kenyérszelet. Krénfy úr felcsipegette mutatóujjával a tányérra
3890 3, XV | adomázott, és végül egészen felderíté a hölgy búskomorságát; azt
3891 1 | mely az újabb kor tréfás felderítésére van szánva, az meg fog bennem
3892 3, II | beszélni.~E névre rögtön felderül a delnő arca és sietve küldé
3893 3, IX | ösztönözni. Előmunkálatait feldicsérte. Mindent magasztalt és páratlan
3894 2, IV | amit Krénfy úr e kastély feldíszítésében tanúsított. Krénfy úr rá
3895 2, IV | midőn méltóságos vendégeit feldíszített termeiben végigvezetheté.
3896 2, I | egész üres telken csak a feldúcolt sövény maradványa látszott.~
3897 2, I | neki az ároknak, a kocsi feldűlt, én fejtetőre bele a pocsótálba.
3898 3, I | szokatlan órában és e szokatlan feldúlt arculattal.~– Ébren van
3899 2, III | hírszerzés mestersége, jámbor felebarátaim! Kürtölni kell mindent!
3900 2, IX | emberi kötelességek? Hol a felebaráti szeretet? Egy férfi, ki
3901 3, IV | mindkét szemét; a hölgy felébred arra.~S mint aki rossz álmában
3902 3, IV | a lövés eldördült, s én felébredtem. Óh, milyen jó, hogy te
3903 2, I | nagyapa alszik, ott leszállok, felébresztem, azután neki adom ezt a
3904 2, I | Engem nem szabad senkinek felébreszteni. Te ne várj rám itten, mert
3905 2, VI | ember lenni, ha első álmából felébresztik, felállt nagy nehezen, körülnézett
3906 3, VIII | Csak egy mécs elfúvása, egy felébresztő szó, és – nincs ott semmi…~–
3907 2, III | itt – susogá Jakab, tátva feledett szájjal.~– Jöjjön be, no –
3908 2, V | csodálatos hölgy nála, nem feledett-e ott valami csekélységet,
3909 3, I | szembekötősdit, s kit azóta sem feledhet. Ez az ön testvére.~Ki bírná
3910 2, VII | előtt mélyen:~– Uram, ne feledje ön, hogy ön nekem e percben
3911 3, XIV | ellenzésére, azalatt az alispán felegyenesedék székéből, s dörgő férfihangon
3912 2, V | ülve a grófnővel, rajta felejté szemeit.~A levél készen
3913 2, VIII | Medúza –, mert úgy képen felejtem, hogy mind a két szeme kiugrik.~
3914 2, I | Isten gondviselésére. El ne felejtsd, kisleánykám.~A gyermek
3915 3, VI | jelleméről; ezt igazítsuk ki és felejtsük el.~Illés és Fenyéry kezeik
3916 1 | gyermekkora. Mindennap egy nótát felejtünk, s utoljára is elfelejtenek
3917 3, XIV | tanúkra egyenként, úgy nyújtja feléjük néha láncos kezeit, mintha
3918 2, X | kihajigálni.~A sérelmet vallott felek nosza futottak Bécsbe-Budába,
3919 3, I | betegekkel, sokan kérdezték, nem félek-e, hogy én is megbetegszem.
3920 3, IX | forintig van lekötve a szerződő feleknél, s még legrosszabb vásár
3921 3, IX | tarisznyádban?~– Egy fél kenyér – felele a csavargó tompán.~– Ahá!
3922 2, I | mintha attól leghamarább feléledne.~És valóban nemsokára elkezdtek
3923 3, II | levél által?~– Erre nem felelek.~– Én esküszöm önnek, hogy
3924 3, IX | melynek nevet nem lehet adni. Félelem-e az, gonosz vágy, kétségbeejtő
3925 3, V | használandó, ha a görcs nehéz félelemmel van összekötve; a harmadik: „
3926 3, IX | telepítvényesnek oly furcsa volt ez a felelet, hogy Krénfy lakáig mind
3927 3, XII | veszélyest sem talált a feleletben.~– Igen, midőn a Brenóczy
3928 2, VII | elvégzi a dolgot, s minden felelete „igen” vagy „nem”, ha már
3929 3, III | egy sóhajtást is toldott feleletéhez, s suttogva mondá el bizalmasan
3930 3, IV | aztán furcsánál furcsább feleleteket és csodálatos arcokat e
3931 3, XI | ló is kezdett ágaskodni e feleletekre.~– A hévíz kútja körül,
3932 3, VI | Mi okból?~A hosszú ügyvéd felelethez készítette szemét, száját.~–
3933 3, XIV | állítja, hogy készen van. Felelhet.~Az alispán a forma szerinti
3934 3, II | sóhajjal hörgé:~– Most nem felelhetek e szóra.~– És ha önt arcul
3935 3, XIV | vissza, amiket mondottak; ne feleljenek reá ily irtóztató vádakat!~
3936 3, I | nyögött a haláltól való félelmében, mely kínosabb, mint maga
3937 3, IX | elmondá ennek a paraszt félelmét, saját véleményét is hozzátéve,
3938 2, II | félpofáját sajttal, miközben félelmetesen járt a kezében tartott baranyai
3939 3, IX | készen van rá, hogy mit felelne neki: „Itt voltam a szépapámnál,
3940 3, XII | Mielőtt alispán úr kérdésére felelnék, kénytelen vagyok óvást
3941 2, VII | vissza.~– Uraim! Ezért önök felelősek! E lázadást önök idézték
3942 2, I | kapjanak belőle. Én önt felelőssé teszem az igazságos osztály
3943 2, I | csak a nagy szelindekek feleltek a zörgetésre.~– Mondtam
3944 3, IX | csóválták fejeiket és azt felelték:~– Tudja azt kegyelmed nagyon
3945 2, VII | legszárazabb hivatalos hangon felelve, melyben még az a rendkívüliség
3946 3, IV | háttal, a másik arccal állt felém. Irtóztató volt az: a te
3947 2, I | visszatérniük.~A delnő e motióra felemelé az égre nagy, álomlátó kék
3948 2, X | volna húzatni az átvágásnak, felemelék az ő pálcáikat és azt mondták,
3949 3, II | nőt bántalmaznak, kezét felemelje s az üldözőt leüsse.~– Sőt
3950 2, I | embert.~A lakat képű úr felemelkedett üléséből, pálcájával megbökve
3951 2, V | egy rugó nyomására ismét felemelkedik.~A hideg veríték csorgott
3952 3, I | megmondani – szólt a gróf felemelkedve székéből, s a felkavargatott
3953 3, VI | odahajolt hozzá, és segíté őt felemelni Fenyérynek, Irén átölelte
3954 3, IX | lefüggönyözve. A függöny kissé felemeltetett belülről, azután kinyílt
3955 3, IX | Krénfy komoly arcot csinált. Felemlíté, hogy ez nem tréfa ám. Ő
3956 2, I | itten szeszgyár. Amint ez felépült, a fűrészmalmok, kallók
3957 3, III | felőle, hogy jövedelmei felérnek egy uradalommal, s rendes
3958 2, III | embereket, akiknek vagyona felért egy kis hercegséggel, de
3959 2, I | burgonyák termettek az idén a feles földeken, hogy szörnyűség
3960 2, I | otthon előre elkészíttetik feleségeikkel fél esztendőre a leveshez
3961 3, XI | felőle semmit. Mi azt hittük feleségemmel, hogy a gyermeket láz gyötri,
3962 2, I | kiáltson rá az úr maga – feleselt a kocsis.~– Tudod, hogy
3963 2, IV | ráírva.~– Nem tudod, te féleszű – suttogá, karjába csípve
3964 3, I | nem sír, midőn szíve jobb felétől örökre megválik. E csodás
3965 3, I | szót sem tud a legközelebbi félév alatt történtekről. Mennyire
3966 3, II | ön számomra hoz, csupán e félévi várakozásból áll; ha a rendelt
3967 3, XV | megsemmisítéséért még maga Dobokyné is felfáradott Bécsbe, s ott eljárta az
3968 3, XII | váratlanul hazaérkezvén, felfedezé, hogy Krénfy az ő nevének
3969 3, XII | megye elnökének, melyben felfedezem mindazon titkos körülményeket,
3970 2, II | még korábbi időkből. Ez a felfedezés legkisebb bátorságot sem
3971 3, XV | lehettek.~Rejtegetett titkának felfedezése s István gróf kegyetlen
3972 2, IV | meg nem bántanak hibáid felfedezésével; ha ügyetlenséget követsz
3973 3, II | Buchheimer tudatá vele a felfedezést. Semmi kétség nem lehetett
3974 2, IV | etikettszabályt, kifordult a konyhába, felfedezett valahol egy nagy huszonnégy
3975 3, XII | Ezt kíméletlenség volt felfedeznem. De ezzel mindannyiszor
3976 3, XVIII| tulajdont tud a kezemen felfedezni: akkor egyúttal tartsa is
3977 3, IX | gazdaságnak olyan nemét felfedezte volna, amit ott sikerrel
3978 2, X | jövő tavasz az alvidéket. A felföldön roppant havak estek, amiből
3979 3, X | percében a lélek annyit felfog egyszerre. Marina a villám
3980 3, I | találkozástól, s kedvese felfogadá előtte becsületére, szerelmére,
3981 2, I | A jámborok közakarattal felfogadták az elárvult leányt; eggyel
3982 2, IV | másikig, ugye így van?~– Én felfogadtam – susogá Cynthia –, hogy
3983 3, I | valóságos babona, egyenlő szűk felfogás a jégeső-hárítóval, a zivatar
3984 3, I | rogyott le ágyáról, de a gróf felfogta őt, és visszafekteté párnáira,
3985 2, VIII | Fenyéry szívét fenékig felfordítá ez az utálatos jelenet.
3986 2, I | családi béke tökéletesen felforduljon.~Azért az öreg táblabíró
3987 3, IV | azt mondva, hogy szekérrel felfordult s kitörte a karját, de nekem
3988 2, I | hallották még az öregek sem, felforgatták még a háztetőket is. Amint
3989 2, I | tüze mellett öt perc alatt felforr a víz; amit a színpadi bűvészek
3990 3, XIV | ki, mely Krénfy ítéletét felfüggessze, s igen valószínű, hogy
3991 2, VIII | nagy átok, szitok között felfutott a konyhába, kihajigálva
3992 2, IV | betűkkel volt írva, mint a felfűzött gyöngysorok.~Ezt az írást
3993 2, I | bizonyítják, hogy mikor haragjában felgerjed, be szokta tölteni az egész
3994 2, V | vannak ott – szőnyegeket felgöngyölgetni, függönyöket, csillárokat
3995 3, I | tudva azt, hogy mihelyt ez felgyógyuland, nem nyugszik addig, míg
3996 3, VI | Mind a négy szem egyszerre felgyúltan tekinte rá.~– Látom a gyilkost;
3997 3, II | helyéről, ez indulatroham, e felháborult női alak látása egészen
3998 3, II | utána iramodott, s még a felhágó lépcsőknél elfogta.~– Uram,
3999 3, IV | köpönyegét, mit az magára véve, felhágott a kocsiülésbe, s a szekér
4000 3, VI | jobban tenné Fenyéry, ha felhagyna az egész grófné védelmével,
4001 2, III | E szavakra Illés gróf is felhagyott az üvegalmáriomokba rakott
4002 3, IX | csikorogni, ajtók, ablakok felhagytak a folytonos dörömbözéssel,
4003 2, I | becsületére váló rögtönzet után felhajtá a jeles delnő a szekeret
4004 2, VII | bezúztam önnek kapuját, hogy felhalmozott élelmiszereihez hozzájussak.
4005 2, IV | amíg az én bolond bátyám felhányja Strasbourgot, mint egy szénaboglyát,
4006 2, V | már tízszer volt, és újra felhányta bútorait, és lábaival toporzékolt,
4007 2, VII | hogy a megye határozatából felhatalmazásuk van minden fölösleges élelmi
4008 2, VII | semmit sem félek; önök jobban félhetnek attól, hogy e nép kicsapongásokat
4009 2, I | érkezhetém, amidőn csaknem felhíva volt a gondviselés könnyelmű
4010 3, I | megnyugtató választ adott felhívására. Az ítéletet megmásítani
4011 2, V | odáig elvezetni?~E bátor felhívásra valamit dörmögött magában
4012 3, XIV | nagy hivatás ihlete. Sorba felhívják a tanúkat; szembesítik a
4013 3, III | lesz az átellenes.~– Majd felhívom Csejti Gazsit. Jó lesz-e? –
4014 3, XVIII| tudja azt magyarázni, hogy a felhőkkel és nappal való konjunktúrák
4015 3, X | Milyen tüzes szegélyük van a felhőknek ilyenkor.~Talán mégsem jön
4016 2, I | valóban nemsokára elkezdtek a félholt arcvonásai lágyulni, szelídülni,
4017 2, I | három úr hozzáfogott, hogy a félholtat etesse.~Egyik tartotta a
4018 3, V | szobába, melyet az éji lámpa félhomályban tartott; Cynthia maga is
4019 3, IV | csillag kibukkant néha rongyos felhőpalástja közül; sietett azután ismét
4020 3, I | egy szerény szobácskába felhordatá holmijait, s midőn már ideiglenes
4021 2, II | drágakövekkel rakott serlegek, felhordótálak, a lecsavarható nyakú egyszarvúk
4022 2, I | hogy mikor a kéményes házba felhordtuk felét, a másik felét pedig
4023 3, X | biztatgatá magát, s nézte a tüzes felhőszegélyeket, merre mennek, hogyan járnak.~
4024 2, IV | úr egy tál császármadár felhozatala alkalmát meg akarta ragadni
4025 3, XII | esetében, saját sorait ellene felhozni soha ne lehessen.~Lenczné
4026 3, XII | amit kegyed terhelésére felhoztam, egy szavammal leronthatom.
4027 2, VIII | egész világ előtt, hogy felhuszított, mint egy láncos kutyát,
4028 2, I | lucidába, melynek függönyét felhúzom előtted.~ ~Egy erdős
4029 3, IV | amint két pisztoly sárkányát felhúzták. A bokrok közt közelebb
4030 3, III | inggallérjait komolyan felhúzva orra hegyéig. „Ez delikát
|