10-anekd | angol-becsu | becsv-borka | borke-cynth | dacca-elesk | elesn-elsza | elsze-esket | esku-felhu | felin-fogad | fogai-gyamo | gyana-hason | hasuk-holmi | holna-irtoz | irunk-karja | karko-kezec | kezed-kocka | kocog-kukac | kulac-lelki | lelku-megak | megal-megro | megsa-miska | mitos-nyala | nyalo-olalk | olasz-pilla | pimas-repes | repke-stefa | stere-szere | szeri-tanc- | tanca-tiszt | titka-urugy | uruhu-varka | varke-vissz | visza-zurza
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
5537 3, IX | urak, akiknek csont van a hasukban.~Mikor kimentek a telepítők
5538 2, I | postremo clysterum dare, ha nem használ resaignare, repurgare, reclysterum
5539 3, V | második: „veratrum”, ez akkor használandó, ha a görcs nehéz félelemmel
5540 2, II | ezer forintot fizet a vár használatáért, forintját három húszassal
5541 2, IV | hagyott, minden divat és használaton kívüli fényes ékszereket
5542 3, I | körülményei ellen bizonyságokul használhassa. Meg kellett neki esküdnie
5543 2, I | mely körül elszórták a használhatlan követ.~Majd bemélyed az
5544 3, IX | legfeljebb marhalegelőnek használják. A közeli gazdák azonban
5545 2, I | válogat, emberi eledelül használni!~– Óh, még a mi kenyerünk
5546 2, V | iratot a másikról, Cynthia használta a percet, s nesztelenül
5547 3, I | rendezték el, hogy az egyiket használták ebédlőnek, a másikat hálószobának.~
5548 2, I | leányomat. Ez már nagy, ez már hasznavehető; ebből lehet tehénpásztor.
5549 2, II | országhoz semmi érdek, csak a haszon; jönnek, mennek, nem óhajtják
5550 2, III | nagyságos árendás úr csak haszonbérbe vette ezt a dicsőséget.~
5551 2, III | büszke brenóci grófok, hogy haszonbérlőjüket saját ősi kastélyukban meglátogassák?
5552 2, I | uradalom haszonbérben van, s a haszonbérlőre nem háramlanak a pallosjogok
5553 2, I | Hogy hívják a kend urát, a haszonbérlőt?~– Nagyságos Krénffy Adolf
5554 2, III | összeget, ami hat év alatt haszonbérül járni fog. Sok pénz! Méltóztatik
5555 3, IX | kapuk elúsztak a vízzel.~A haszonhajtó háziállatokat irtó vész
5556 3, XII | kegyed, hogy Krénfynek a haszonkereset vagy uraskodási vágyon kívül
5557 3, II | nem szokott sokat beszélni haszontalanul, még magánbeszédben sem,
5558 3, XI | urához. Kettős érdek: a haszonvágy és a félelem. Ravaszsága
5559 2, I | asszonyok, apró gyermekeik hátaikra kötve; a többi, aki járni
5560 3, XII | ellen tört, hanem leányát is hatalmába akarta ejteni. Most látok,
5561 2, V | elfelejtkezni. E percben csak Isten hatalmában és az önében vagyok. Mindent
5562 2, I | A tekintetes urak csak hatalmasabbak, mint a te garaboncásod.~
5563 2, VII | legerőszakosabb, a legtörvénytelenebb hatalmaskodás követteték el, s hogy én
5564 3, I | sem hatott hozzá az egész hatalmaskodási esetből, mely Fenyéryre
5565 2, IV | képes és lemondok minden hatalmaskodásról. Ön, mint mondá, anyja sírjához
5566 2, IX | házába erővel betör és ott hatalmaskodik.~– Törvények? Holt betűk!
5567 3, I | Fenyéry-uradalom helyett a hatalmaskodó fejváltságát, kétszáz forintot
5568 2, I | fölé emeli és az együgyűt a hatalmasok fölé.~E dicséretes frázisok
5569 2, VI | tarnóci uradalomnak teljes hatalmú úrnőjévé lett.~Tizenhét
5570 2, II | s akik akarják, azoknak hatalmuk is van rá és megtehetik.
5571 3, I | hölgyet.~– Önnek bűbájos hatalommal kell bírnia atyja felett.~–
5572 1 | sokkal szegényebbek, sokkal hatalomtalanabbak és sokkal indolensebbek,
5573 2, I | csökönyös, mokány paripa, a hátán látszó túr fehér foltjai
5574 2, I | sötétjéből felpárolog.~A falu határához közeledve, a delnő egyre
5575 2, I | elkezdve Zólyom vármegye határától le egész Zemplén vármegyéig
5576 3, IX | telepítő kilovagolt egyszer a határba s látta, hogy a tótok már
5577 3, IX | nyájasan, a kis-amszterdámi határban nem volt minek kizöldülni
5578 3, XIII | hátra a mennyegző kitűzött határideje előtt. Vasárnap volt az
5579 2, V | nézte.~– Nyolc óráig tart határidőm. Még csak húsz perc hét
5580 3, II | esküszöm önnek, hogy ha ön e határon belép, annak, ki önt hazahívta,
5581 3, II | duzzadni. Csaknem a hörgéssel határos hangon viszonza:~– Akkor
5582 2, III | S a bölcs küldöttség mit határoz? Semmi egyebet, mint hogy
5583 3, III | kereste volna kenyerét, s azt határozák a rokonok, hogy Irénnek
5584 3, IV | vették az ügyet, mielőtt a határozást a sorsra bízták volna.~„
5585 2, VII | küldetésük célját, hogy a megye határozatából felhatalmazásuk van minden
5586 3, XV | indítható.~A Maróton töltött éj határozatai csak egy alapjából kiforgatott
5587 2, VII | küldöttség, mely a közgyűlés határozatait foganatosítni határról határra
5588 2, X | előfordultak.~Az alispán a megye határozatát foganatosítá; ezt cselekedte
5589 2, X | terv annak rende szerint határozatba is ment, az átmetszés kijelöltetett
5590 2, VII | is megneheztelt ezért a határozatért. Hát csak azért jöttek ide
5591 2, II | Tarnóczy család ajánlkozott határozatlan mennyiségű pénzt kölcsönözni
5592 3, I | rá a grófot e hirteleni határozatra.~Egyszerű az; tudtára adá
5593 2, VII | egy eszköz van önök előtt határozatukat végrehajtani.~– Igen – szólt
5594 2, VII | kénytelenek kifejezni abbeli határozatunkat, miszerint a brenóci uradalomnak
5595 2, I | volt, arcvonásai komolyak, határozottak, szemei értelmesek, szelídek,
5596 2, V | jelnek tartom, hogy siettél. Határoztál-e már?~Cynthia óráját nézte.~–
5597 2, II | ispán úr mellé. – De hát ki határozza meg azt a piaci árt? Én
5598 3, XII | Gondolja meg kegyed ezt és határozzon gyorsan. Ha igent mond,
5599 2, VII | határozatait foganatosítni határról határra jött.~Az alispán, a főjegyző
5600 2, VII | határozatait foganatosítni határról határra jött.~Az alispán,
5601 2, II | kétfelé osztja az egész határt, s az ezzel szomszédos Fenyér
5602 2, III | nélkül.~Krénfy úr szavainak hatásán gerjedt diadaltól ragyogó
5603 3, XIV | bevallá, hogy azoknak minden hatásáról körülményes utasítást kellett
5604 3, XII | kezét.~Ez a hang legtöbb hatással látszott rá lenni; elmosolyodott,
5605 2, I | tisztelt hölgy vette észre a hatást, sőt tán éppen számított
5606 3, V | zellerlevél az egész orvosszert hatástalanná teheti.~Krénfy úr már a
5607 2, I | pálcájával megbökve kocsisa hátát.~– Kiálts arra az emberre,
5608 2, V | egy férfi feküdt hanyatt, hátával a falnak támaszkodva s két
5609 3, XV | kedélye, Fenyéry nyílt, hatékony lelke nagy befolyással voltak
5610 2, VI | kiválasztotta azt a kis hatéves leánykát, öregapjával együtt,
5611 3, IX | adott földnek; valóban azt a hatlábnyi kis tért saját hazájukban
5612 3, XIII | úton nem lehet az alispánra hatni, Dobokyné által sokkal biztosabb
5613 2, II | szólt hírhedett ötvöshöz, a hatodik téli virágokért a főváros
5614 2, I | szekeret láttak alájönni hatökrös fogattal, melynek szédelgős
5615 2, III | orvosokat, kik mély tudománnyal hatoltak be a természet örök titkaiba,
5616 3, XII | megtalálásakor a levél is a hatóság kezébe került. Íme, itt
5617 3, VIII | lesznek, és elkészülnek előre. Hatósági erőt nem hívhatok föl ellenük,
5618 3, VI | felnyitni. Amint ön átadja őt a hatóságnak, és megszűnik érte felelős
5619 2, III | hát lehetséges-e ez? Hát a hatóságok az ilyesmit elnézik, nem
5620 2, II | történetet csinálok a kend hatpálcás meséjéből, hogy azt regélheti
5621 2, V | Azután futott előre az eb, hátra-hátra tekintve, s olyankor füleit
5622 3, XI | borongós emlék maradtak mindig hátrább, mindig halaványabb kéken,
5623 2, VIII | neki a derék asszonyság, s hátracsapva főkötője kontyát, hirtelen
5624 3, VI | egyet sem ismert, előlépett, hátradugva mindkét kezét, s igen száraz
5625 2, VI | tisztán jutott eszébe; evégett hátradűlt karszékében. A keresett
5626 2, IV | alássan, ismerem jól ezt a hátrafelé dűlő írást, így nem ír senki
5627 2, VII | gúnyos hangon Krénfy, s hátrafordult, hol Boros ispán állt kezében
5628 2, V | szólt egyszer a csavargó, hátrafordulva. – Majd én viszem.~– Csitt!
5629 2, I | tartották a kiküldött urak hátrahagyni hintóikat s gyalog tenni
5630 3, VII | azt az embert?~Az ispán hátrahajolt és ismételteté a kérdést.~–
5631 3, II | mennydörgést, Illés gróf újra hátrahanyatlott ülésébe, ajka és minden
5632 2, VII | Fenyéry gondolatját, mert hátralépett tőle, s a főjegyző karját
5633 2, VII | szekereiket.~Krénfy ijedten hátrált vissza.~– Uraim! Ezért önök
5634 2, II | kucsmáját, pipáját, s az ajtóig hátrálván, ottan álla csak meg, s
5635 2, I | gyakorolhatja.~Az alispán hátratámaszkodva nádpálcájára, hideg büszkeséggel
5636 3, IV | Egyszerre négy a férfiak közül hátravonult, s kettő maradt a téren
5637 3, V | meghűlt, arca elkékült, lábai hátrazsugorodtak, és lélegzete elnehezült.~–
5638 3, IX | tavaszra hagyva a rendkívüli hatsoros árpa, skót zabfajokat, a
5639 2, I | előcsarnoka kivált az árnyékos háttérből; körüle a kis nádfedelű
5640 2, IV | ismét odább barangolt, szép hattyúnyakát hanyagul félrehajtva, mintha
5641 2, II | papírszőnyegekkel, ha a magas hátú karszékeket Mária Terézia
5642 3, VIII | bicegett előre. Fenyéry hátuk mögött jött.~A két hölgy
5643 2, VII | készre! Még zsákot hoznak a hátukon. No, rajtatok ugyan beteljesedik,
5644 3, IX | öltözött fázékony alakok, hátukra kötött motyóikkal, irgalomgerjesztő
5645 2, I | némelynek képe volt elöl és hátul.~– Hallgass, asszony, hallgass!~–
5646 3, XV | a szívességet, s a levél hátuljára azt írta „trop tard”. Náci
5647 2, I | egy riska tehenet hajtott hátulról egy koros paraszt férfi,
5648 3, V | meggyőzze, miszerint az most is hatvankettőt számít egy perc alatt, miként
5649 2, II | levetkőztették, s a vár hatvanöles bástyájáról alátaszigálták.
5650 2, II | regényeket írta: Das weisse Haus, Fifine és több másokat.
5651 3, III | szokott adni, melyre a város haute-volée-ja (értve azokat, akik inast
5652 2, X | alvidéket. A felföldön roppant havak estek, amiből gyanítani
5653 2, III | úr elé. – Cabanos, valódi Havanna…~– Köszönöm, nem szivarozom.~
5654 2, IV | Róbert Károly szerencsétlen havasalföldi hadjárata alkalmával Bazarád
5655 2, IX | arra, ki egy nemesember házába erővel betör és ott hatalmaskodik.~–
5656 2, X | megyéjében, de az egész hazában az ünnepeltek közé lőn sorozva.~
5657 2, I | az ellopástól.~A három úr hazabocsátá a Popák családot, s azzal
5658 3, VI | volna, ha egyenesen az ő házából vinnék a grófnét a siralomházba.”~
5659 2, VII | nem fogadsz, kihúznak a házadból, végigvernek; de tudnád
5660 2, I(4) | eszik meg; te pedig megeszed hazádfiait.”~
5661 3, V | hogy a nagyságos úr, amint hazaérkezett, rögtön görcsöket kapott,
5662 3, XII | elveszettnek hitt, váratlanul hazaérkezvén, felfedezé, hogy Krénfy
5663 2, II | Majd bizony, még elébb hazafáradok, azután meg vissza: az éppen
5664 2, VII | Krénfy úr az emberbaráti és hazafias szándékot méltánylani fogja,
5665 2, VII | pártolása a legnemesebb hazafiúi kötelesség!”, és eszerint
5666 3, II | határon belép, annak, ki önt hazahívta, gonoszabb élete lesz a
5667 2, I | kiosztása végett a bíró házához visszatérniük.~A delnő e
5668 2, I | mellette épült Kallósfalva házai az eszterhajig úsznak a
5669 3, X | távol maradt Kis-Amszterdám házaiban megvilágosult egy-egy ablak,
5670 2, VII | ház úrnőjétől kap mindenki hazáig, mit a megye fog annak megtéríteni.
5671 3, IX | éppen úgy elrongyosodtak, házaik éppen úgy meg voltak támogatva
5672 2, I | nyalábra fogott holmikkal házaikba, míg az érdemes hölgy egyenként
5673 2, I | sem hallott új csapás jött házainkba: a burgonya romlani kezdett.
5674 2, I | jobb lett volna, ha a maguk házaira ügyelnek, és okulnak más
5675 2, I | esztendeje. Amint a katonaságból hazajöttem, akkor azzá választottak;
5676 3, IV | Amint Fenyéry a hátulsó házajtót felnyitotta, hogy egy percre
5677 3, IX | nem az éhség elől szöktek hazájukból; szép, erős lovaik egyes
5678 2, V | Ilyen, évek óta nem lakott házakból olyan nehezen akar kiengedni
5679 2, I | Azokat már nem volt miért házaknak nevezni többé. Elköltözött
5680 3, IX | volt az, amilyet néhol úri házaknál a láncos kutyák számára
5681 2, V | Gondolta, hogy majd elmarad a házakon túl. Hanem a kutya kikísérte
5682 2, I | ennek a tejével tápláltam házam népét s még két szomszédomat,
5683 3, XII | szemei derülten felnyíltak.~– Hazamehetünk? – kérdezé egy gyermek örömével,
5684 3, III | megesküdni, gyalog, karonfogva hazamenni, s a papon és a két násznagyon
5685 2, VII | Akkor ön mint rabló tör házamra.~– Az meglehet.~– És énnekem
5686 3, XIII | ezer meg ezer jó lakóját e hazának ördögi számítással juttatá
5687 3, I | Testvére, Illés, a grófnak első házasságából, egy angol myladytől származott
5688 3, III | mondani. A diszpenzáció, a házasságlevél mind készen van.~– De hát
5689 3, XII | nincs, mert Lencznéveli házasságom érvénytelen, akkor még első
5690 2, VI | volt reá gondolni mind a házasságon kívül, mind az azon belül
5691 2, VI | a derék asszonyságnak a házasságszerzés volt uralkodó szenvedélye.~
5692 2, III | után unni kezdte magát s hazaszédelgett; az ispán alig bírta őket
5693 2, V | le azt a porontyot, innen hazatalál.~Cynthia nem felelt neki,
5694 3, V | volt már az utcán, csak a hazatérő marhák tocsogása hallatszott
5695 2, V | amiért el akarják venni a házatokat?~– Száz forint – nyögött
5696 3, IX | azt sem kérdezve, hogy házával, marháival és földeivel
5697 3, VIII | férfi, mint a halálsebét hazavivő vad, s a két hölgy kezeit
5698 2, V | hogy az egész délkeleti házfal be van futtatva a folyondár
5699 2, I | szalmát, melyben még a kényes háziállat is válogat, emberi eledelül
5700 3, IX | a vízzel.~A haszonhajtó háziállatokat irtó vész lepte meg, egymás
5701 2, VI | felkelni az asztaltól, hogy háziasszonyi tisztjét teljesítse, mert
5702 2, I | nyomban jön a másik; szegény háziasszonyok egész konyhaszereiket, lábast,
5703 2, VIII | szíves kegyed, igen tisztelt „háziasszonyság”, az általam majdan átveendő
5704 3, VI | vette kalapját, üdvözlé a háziasszonyt, bocsánatot kért és eltávozott.~
5705 2, III | ülni? – kérdé az érdemes házigazda, azáltal remélve alkalmat
5706 2, III | előrebocsátva őt, mint illik házigazdához.~– Óh, kérem! kérem! – szólt
5707 2, III | volna ennek hosszas ideig házigazdájának lenni. Ismét elaludt, de
5708 2, V | következik, s ismét egy kis házikó, mely még mind azon faluhoz
5709 2, I | miért sír.~Néhány rendesebb házikóban még emberi arcok fogadták
5710 2, V | ablakából a kétfelől elmaradozó házikók sötét ablakaira.~Milyen
5711 2, V | Egyszer az útfélen egy olyan házikót pillant meg a grófnő, melynek
5712 2, V | odajött a hintóhoz a nagy házikutya, loboncos farkával mind
5713 2, IV | grófot-e, vagy őt magát mint háziurat. A grófot kínálta elébb,
5714 2, III | lábaival ki a szobából, sem a háziúrtól, sem István gróftól búcsút
5715 2, VIII | hatalmaskodást kíván e házon elkövetni, azért senki egy
5716 2, V | nagy rohanva futott felé a házőrző szelindek. Cynthia meg sem
5717 3, IX | miután a telepítvényesek új házsoraikat ott kezdték, ahol a hajdani
5718 2, VII | veri magát, kénytelen lesz háztartását összébb húzni, amit ismét
5719 2, V | árendás elkótyavetyéli tőlük a háztetőhöz való épület szereket, a
5720 2, I | sem, felforgatták még a háztetőket is. Amint meg azt a nagy
5721 3, IX | sziklavölgyben, s olyankor a háztetőkig emelkedik a víz és napokig
5722 2, I | jókor nem menekültek, a háztetőkre szorulva várják a veszély
5723 3, II | tűzzel játszott, s most azt a háztetőn látja kiütni. Látta, hogy
5724 2, V | A télizöld repkény már a háztetőt is benőtte, s szabadon fonta
5725 2, V | Krénfy úr valamit akart hazudni.~– Már ez megtörtént. Most
5726 3, XIV | sem volt. Betegségét csak hazudta. A németországi gyógyszerész,
5727 3, II | görcsös rándulásával meg ne hazudtolja ígéretét.~– Ez ifjúnak okai
5728 3, I | tagadni fog, s kényszerít hazugságok miatt megpirítanom.~Azzal
5729 2, I | nagyot sóhajtott.~– Egy üres házzal megint több! Négy nap óta
5730 2, II | boldog idők is, hol a vándor héber-ivadék ingyen thalittal és prémes
5731 3, XVIII| próbálta, mint az oláh a hegedülést.~Cynthia azt állítá, hogy
5732 3, II | úgy nézett ki, mint valami hegedűtok vagy valami nagyon kicsiny
5733 3, III | inggallérjait komolyan felhúzva orra hegyéig. „Ez delikát kérdés, amiben
5734 2, I | összetéve, egymáshoz az ujjak hegyeit, ahogy szokták a halottak,
5735 2, II | csínján rakva azt fogai hegyére, mintha kreozot-olajba mártott
5736 2, V | mereszti rá szemeit, s a toll hegyét rágja.~– Igen – felelt az,
5737 2, III | csaknem a pallót érinté orra hegyével.~Ez a finom udvaronc valami
5738 2, V | ugrott örömében, s füleit hegyezé és farkát csóválta e kedves
5739 2, V | tekintve, s olyankor füleit hegyezve és nyelvét kitolva, mintha
5740 3, X | vihardörgést, melyet a megáradt hegyfolyók állandó zúgása válta fel.~
5741 3, IX | egy megyét, melyben két hegyhát között igen kellemes völgy
5742 2, III | akkor a Mahomed megy a hegyhez? Ha már egyszer eljöttek,
5743 2, I | öregember, amint onnan a hegyoldalról a világot nézi – nézd csak,
5744 2, I | látszik elő, másutt a mély hegyszakadék, mit a zabolátlan folyam
5745 2, I | egymás közelségében; a mély hegyszakadékba levonuló utca alsó vége
5746 2, I | az anekdotás úr, amint a hegytetőn ismét összejöttek a hintókkal.~
5747 3, III | akit el ne bolondítana, héj, sokan sírva néznek utána.”~„
5748 2, I | Szlipiknének, hogy éjszaka a ház héjáról nézzen négyfelé, ha azt
5749 2, I | alakja, hanem egy darabos héjtalan tömeget képezett, mely ahol
5750 3, V | aconitum” – „belladonna” – „helleborus.”~Arcán a borzadályt akarta
5751 2, II | emlékezettel bír. Ez emlékezet hellyel-közzel nem egészen tiszteletre
5752 2, III | mosolygása. Fejével kegyesen inte helybenhagyást. Krénfy úr csengetett, parancsot
5753 3, XII | kifejezéseket válogattam. Helybenhagyja kegyed ez állításomat?~–
5754 2, II | ismétlé Boros uram.~Krénfy úr helybenhagyólag inte fejével.~– Hát hol
5755 3, IX | foglalhasson, amit a gróf teljesen helybenhagyott, néhány ezer forintot nyervén
5756 2, VI | alszik!~Ott abban az ülő helyében elaludt, a mulatságos delnők
5757 3, IX | négyszögű, árokkal kerített helyecske volt a hegyoldalban, melyet
5758 2, VIII | Eredj fel a konyhába, ott a helyed.~– Én menjek? Te nyomorúság
5759 2, II | kivágták a sánckarókat, s helyeiket beültették burgundirépával,
5760 2, I | magam is; jártam nyaktörőbb helyeken is a Cibles csúcsán, a Kárpátoknál
5761 2, IV | volt az én legkedvesebb helyem, mikor Brenócon laktunk.
5762 3, IV | álomnyomáson, egyszerre felszöktem helyemből, s midőn a harmadik taps
5763 3, II | egészen megzavarodva kelt föl helyéről, ez indulatroham, e felháborult
5764 2, VIII | bőszült amazon ezt igen helyes bosszúállásnak találta Krénfy
5765 2, IV | és azt sehogy sem tartja helyeselhetőnek, hogy az ő arcképe ott függjön
5766 2, II | úgy mosolygott reá, mintha helyeselné, mintha a taktust ütné hozzá
5767 2, X | kénytelenek voltak Fenyéry tettét helyeselni, de a jog szerint el kelle
5768 2, V | betűk szépségével, nem a helyesírással, csak mentül előbb készen
5769 3, IX | kis rézördög így látszik helyesleni mindent.~Végre készen van
5770 2, VII | iparkodik kimutatni: mennyire helyesli annak eszméit; ő is éppen
5771 2, X | a heroikus orvosi műtét helyességét; itt szinte úgy.~E hasonlítások
5772 2, I | leánykának – csókolj kezet helyettem a nagyságos pán vicispánnak.~
5773 2, IV | dúskálódást a ti szerény helyettestek, a ti jószágaitok haszonbérlője
5774 2, II | kihányatja a fakamrába, s helyettük amerikai vas hintaszékeket
5775 3, IX | fiúgyermeke. Hármat már életmódba helyezett, azok mind derék munkás
5776 2, I | ahogy kezeit, lábait állásba helyezi, minden mozdulata elárulja,
5777 2, III | ki sajátszerű büszkeségét helyezte abban, hogy ő is úgy írjon,
5778 2, V | lappal együtt Krénfy elé helyezve, csendes, de határozott
5779 2, VI | fiatalát, s rájuk bízta, hogy helyezzék magukat kényelembe.~Már
5780 2, I | idáig jöttek, felmentek azon helyig, ahol hintaikat elhagyták.~
5781 2, III | a jámbor a kastély egyik helyiségéből a másikba. Hiszen minden
5782 2, X | ügyesség, merészség, tárgy- és helyismeret nagy előnyöket adtak; mikor
5783 3, IX | elmondják, hogy annak a helynek ott maleficiuma van. Úgy
5784 2, I | haszonbérlőnek kellett volna helyreállíttatni, de nem cselekedte; a marháinknak
5785 3, XVIII| senkinek sem jut eszébe helyreegyengetni. Az angolkert utait széltében
5786 2, VIII | rendezett jelenet; nyakravalója helyrehozhatatlan állapotban volt, s orcájának
5787 3, III | belekeverni.~Fenyéry azután helyrehozta hibáját a két szép unokahúgnál
5788 3, VI | távol töltötte honától: íme, helyrehozza hibáját, mármost mindig
5789 2, I | Üdvözlöm önöket. Érdemes helységbíró, ifjabb Sztropkó Mihály,
5790 2, I | bujdosók érzékeiben, hogy Toboz helységében kilátás van az evésre; sokan
5791 2, I | az úttól messze épített helységeket, csak itt-amott látszik
5792 2, V | végződnek, mint mások; messze a helységtől előtűnik újra egy-egy távol
5793 2, VII | Dobokyné, midőn talált valamely helytálló személyre a háznál, akivel
5794 2, I | a másik kárára alkotott helytelen szögleteket, szemöldei kitolták
5795 2, I | szorongatott lakosok elhagyták régi helyüket, s néhány száz lépéssel
5796 2, VI | Irénnel. Ez igen alkalmas helyzet egy gyöngéd viszony megkezdésére;
5797 3, I | bálványozásban, mire szépsége és helyzete feljogosítá. Keze által
5798 2, IX | magát többé vissza előbbi helyzetébe. A társaság minden tagjainak
5799 2, III | haszonbérlőnek, itt nagyon précaire helyzetem van. Igen kellemetlen állás.
5800 2, IX | kellemesnek is fogom találni helyzetemet. Ha pedig kieresztenek (
5801 2, V | indulatzavart arcra, hogy azon helyzetet átértse, melyben forog.
5802 2, VII | rajzolá a köznép nyomorú helyzetét, az ínség megragadó képeit,
5803 3, III | Magyarországon csak úgy hemzsegnek; elmennek Párizsba, ott
5804 2, II | méltó, hanem a tisztelet a heraldikában úgysem nyom semmit, itt
5805 3, III | elbódorodnak; az egyiket egy hercegasszony fogadja fiává, a másikat
5806 3, I | fölöttük az egész világ!~Hercegek helyett egy korhely köznemes,
5807 3, I | Rögtön elment személyesen ***herceghez, komolyan megtudandó tőle,
5808 3, XII | boldoggá teendem, minőnek egy hercegnő sem mondhatja magát, ha
5809 3, I | kilátása volt egy előkelő hercegnővel teendő összeköttetésre,
5810 3, III | felvitte fővezérségig, hercegséget kapott, nagy úr lett belőle.”~
5811 2, III | akiknek vagyona felért egy kis hercegséggel, de akik nem tudták azt
5812 3, I | a gróf –; most jövök *** hercegtől, aki a következő történetet
5813 2, VIII | előrelépett, oly orcával, mely Herkules akármelyik föladatának megfelelni
5814 2, X | ott is teljesen igazolá a heroikus orvosi műtét helyességét;
5815 3, XVIII| utolsó virága az, utolsó hervatag virága, a kiszenvedett Cynthia.
5816 3, II | magánszobájában. Már több hete volt, hogy látogatást nem
5817 3, XII | még csak utána sem mehet; hetekig, hónapokig, lehet, örökre
5818 2, I | három gyerekével. Egész héten át a boszorkánynál dolgozott,
5819 2, II | zsebéből egy csomó rettenetesen heterogén pénztömeget, melyben összevissza
5820 2, I | sajttal, pedig vártunk még két hetet a határidő után, hát én
5821 3, I | szerencsétlen grófnő, ott nevelte őt hétéves koráig, még tán emlékezik
5822 3, XIV | ígért félmilliót, csak pár heti időért: csak azért a néhány
5823 2, IV | prózai tünemény, melyet hétköznapi nyelven evésnek neveznek,
5824 2, II | bálványait, a koplaló, kucorgó, hétrétbe gyűrt parasztnépet és az
5825 3, XIII | nevezhető társas gyülekezetek hétről hétre úgy el voltak látva
5826 2, X | engedé neki feljebb vinni a hétszemélyes táblára.~Jószágai elvesztését
5827 2, III | van, ami az ópiumnak, a hétszerhétnél már horkolt.~Lehetett hajnali
5828 2, I | Kend akkor is volt már hetvenéves.~Úgy van. A szegény öreg
5829 2, II | hagynám. Menjen innen a hetvenhét ördögbe! Mi szükségem van
5830 2, I | utolsó három esztendő alatt hetvennégy egész telek és ötven zsellérház
5831 2, I | alá mutató ujjával, nagy hetykén kiálta:~– Nemesember vagyok!~–
5832 3, VII | első ijedtség rejthetlen hevében.~– Igen, de hát mi baja
5833 2, I | mosva, néhol akkora kövek hevernek a közepén, mint egy fél
5834 2, II | beleállította, megtömte; az asztalon heverő újságból lehasított egy
5835 2, II | nincs itt egy dugóhúzó heverőben?~– Nincs! És nem is lesz! –
5836 2, II | kezét. Az asztalon még ott hevertek az érett sajt maradványai,
5837 2, VII | szép Dobokyné a pamlagon heverve forgatja a divatlapokat,
5838 2, I | egyszerre a heves sírásból még hevesebb kacagásba térni; az ember
5839 2, VII | költöttek is, vitatkoztak, heveskedtek, fejüket törték – és most
5840 3, XIII | és szíve hő dobogásával hevítve azt át, és gyöngéden simogatva
5841 3, XI | ágaskodni e feleletekre.~– A hévíz kútja körül, a lábait mosta.~–
5842 3, VIII | legőrültebb remény tetőpontjáig hevülni, s akkor egyszerre eltűnt
5843 2, V | volt, szemei égtek, arca hevült; mindenről elfelejtkezett,
5844 3, II | ajkaihoz szorítá azt, és hévvel összecsókolá, és könnyei
5845 3, I | lélek, aki jobb szállás hiányában oda vette magát. Irén egész
5846 2, I | szemjárással pótolva a hang hiányát. Az öreg pór fejcsóválva
5847 2, II | a sötétség nem engedi a hiányokat olyan jól észrevenni.~Krénfy
5848 2, I | akinek csak a szárnyai hiányzanak, hogy elrepüljön, mint egy
5849 3, V | mikből néhány csepp látszott hiányzani, a szekrénykébe ismét visszatétettek.~
5850 3, VI | ötezer forintot. Nono; az hiba volt, elismerem, ön majd
5851 2, VI | összebeszélte őket, hanem azután hibái jóvátevéséül ugyanannyi
5852 2, IV | érhet. Ott meg nem bántanak hibáid felfedezésével; ha ügyetlenséget
5853 3, XIII | választottjától lehetetlent, „hibáidat tűrni fogom, szeszélyeidhez
5854 3, IX | föld, aminek gyógyíthatlan hibáit becsületes gazda mindig
5855 3, I | hogy ez bizonyosan a titkár hibájából történt s a herceg szórakozottságból
5856 3, XIII | iránt, s elfogadta őt azon hibákkal, amiket jól ismert. És ez
5857 2, VII | ínségben van, az nem az én hibám. Miért nem iparkodott a
5858 3, VI | ketten félreértettük egymást, hibás fogalmunk volt egymás jelleméről;
5859 3, XIV | nem fogja másodszor azt a hibát elkövetni, hogy mikor szökni
5860 3, XII | azokhoz semmi közöm. Krénfy hibázhatott, de én nem vagyok érte felelős.~–
5861 3, II | ahol ártani kell, ott ne hibázzon. Nem is találok az életen
5862 3, IX | partját egészen átalakították, hidakat vertek rajta merész ívezettel,
5863 3, XV | haláltusáiból eredt, valami hihetlen hidegséget kölcsönzött külsejének,
5864 3, I | érzem az emberek gúnyos hidegségét, mellyel minden nyomon találkozom;
5865 2, IX | volna őt, bizonyosan cinikus hidegséggel beszélt előtte sorsa felől,
5866 3, IX | láb szinte megdermed a hidegtől.~Amint azután a legelső
5867 3, V | tagjaiban, hogy kezei, lábai hidegülnek, hogy úgy fél, úgy szorong:
5868 2, I | megmérte a házak falát, a hídlábakat, a töltéseket. A magas kalapos
5869 2, V | szólíttatni.~A kertből egy hídon kellett átmenni az útig;
5870 2, VIII | megkeserülitek ezt! Még haragja nem higgadt meg annyira, hogy tudhatná,
5871 2, I | volna, hogy őróla valaha azt higgye valaki, hogy szívével, arcával
5872 2, IV | kívánom öntől, hogy nekem higgyen. Gondolja azt, hogy csak
5873 3, XVIII| kiszenvedett Cynthia. Ne higgyetek e piros arcszínnek, a beszélő
5874 3, V | nagysád, ez irtóztató, ez hihetetlen, amit ön nekem mond. Én
5875 3, XV | haláltusáiból eredt, valami hihetlen hidegséget kölcsönzött külsejének,
5876 3, VIII | is ezek még nem tények. Hihetlenné teszik a bűnt, de nem törlik
5877 2, II | egymásnál új civakodásra. Hihető, hogy sem a gazdát nem bírta
5878 3, XI | ismeretlenné tette. Marci sohasem hihette volna el, még ha mondják
5879 2, VII | egyenként ismét vissza ne híja őket.~Csak miután minden
5880 3, VII | most is jó kisasszonynak híjátok. És te azután útbaigazítottad,
5881 2, I | nem tudom. Mink csak úgy híjuk, hogy a feketeszájú úr.
5882 3, II | sem könyvvel kezében, sem hímzése mellett, sem zongorája előtt.
5883 3, II | viselt mást, mint sima, hímzéstelen fehér ruhát, és ez a hanyagság,
5884 2, IX | száradni, s eltakarta azt a hímzet gyöngyeivel.~Leonora ingerelve
5885 2, IV | ujjacskát, melynek finom hímzetein át még folytatása látható
5886 2, VII | tudósok el tudnák olvasni a hímzetek apró keresztjeit!~ ~
5887 2, I | delnő fejét, csupán hátulsó hímzetével takarta kontyát, elöl pedig
5888 2, IX | E szavaknál Irén felkelt hímzőasztalától, s hirtelen kisietett a
5889 2, VII | elpirulás nélkül.~Irén felkel a hímzőráma mellől, s szépen felszedi
5890 2, IX | szónál megszúrta az ujját a hímzőtűvel, a bíbor cseppecske odaesett
5891 3, I | István jellemét, aki azt hinné felőle, hogy ő hasonló meglepetésekből
5892 3, XIII | az enyémnek, mert akkor hinnéd legigazabban, hogy nem vettél
5893 3, III | rejtélyesnek látszik, hogy azt kell hinnem, miszerint álmodom. Legalább
5894 2, I | racionális észlelet tilt is hinnünk, de azt mégis tudjuk, hogy
5895 2, I | felmentek azon helyig, ahol hintaikat elhagyták.~Itt újra elbúcsúzék
5896 3, VIII | Fenyéry a gróf előrobogó hintajához siettek; Róbert mintegy
5897 2, I | A három úr rögtön felült hintajaiba, az anekdotás táblabíró
5898 2, II | s helyettük amerikai vas hintaszékeket állít be; ha a nagybajuszú
5899 2, III | sose nyitogassa azokat a hintóajtókat, mert azokban nem ül senki.~
5900 2, I | kiküldött urak hátrahagyni hintóikat s gyalog tenni meg az utat
5901 2, I | hogy midőn azok is felültek hintóikba, éppen azon az úton volt
5902 2, I | elöl hagyva járatni az urak hintóit, még egyszer, harmadszor
5903 3, VII | ijedten kapta hátra fejét hintója vánkosaiba, s önkéntelen
5904 2, V | őt udvariasan felvezeté a hintókig és gondolá magában, hogy
5905 2, I | hegytetőn ismét összejöttek a hintókkal.~A kocsis mellett ült a
5906 2, I | megmentette a zászlót. Az én hintóm forduljon vissza, az öreget
5907 3, VI | állomásról állomásra egy fedett hintóra egész Fiuméig; ott egy amerikai
5908 3, IX | egész, egész vidék be volt hintve ezzel a mérges cukorral.~
5909 1 | a mulatság, vesződünk a hipochondriával, ezzel a kellemetlen prókátorral,
5910 2, VII | hevert egy csomag Budapesti Híradó. Ennek a borítékját sem
5911 3, VI | ez a per őt nagyon rossz hírbe fogja hozni. A legnagyobb
5912 2, I | Ez esztendőben egy soha hírben sem hallott új csapás jött
5913 2, IV | vannak házak, ahol a kenyeret hírből sem ismerik? Sőt még azt
5914 2, VI | begördülő hintók zörgése hirdeté, hogy a várt vendégek megérkeztek.
5915 3, XIII | folyamodott.~Pedig a háromszori hirdetés időközeiben egy örökkévalóság
5916 2, IV | hivatalos szalonnyelven tett hirdetése adott új lendületet a társalgásnak,
5917 2, I | a többi növényekkel, nem hirdetik új zöldüléssel a tavaszt,
5918 3, II | fogok olyan lapot, mely hirdetményemet felveszi, melyben én önt
5919 2, IX | is. Az evangélium legelső hirdetőit is börtönre vetették. Ők
5920 2, VI | engedte magát újságokban hirdettetni; bujósdit játszott egy csomó
5921 2, VII | illeti: ilyet éppen soha híréből sem hallottam. Első találkozásunkkor
5922 3, XI | sietett neki a falu legújabb híreit elmondani, mint afféle idegennek.~–
5923 3, VI | apám volt, akit megöltek; hírem nélkül csak nem történhetik
5924 2, V | előtt. Kezébe tettem le jó híremet, ön engem semmivé tehet
5925 3, II | Kedves grófnő, azon a szomorú híren kell kezdenem, miszerint
5926 3, XIII | voltak látva a legérdekesebb hírhallással, hogy néha három is jutott
5927 2, III | sem kerül. És ez az út a hírhez.~Hanem csak az a kérdés,
5928 2, III | nincsen; amit áldoztál, minden hírlapban kürtöltesd, s ha megvettél
5929 2, I | kit szokatlan viseletén, hírlapi stílben tartott beszédjén
5930 2, VII | Irén asztala tele volt hírlapokkal. A lapszerkesztők akkor
5931 3, XV | ki, mint a legközönyösebb hírmondást, amit egymásnak el szokás
5932 3, I | birodalomban, elveszti jó hírnevét, a világ becsülését, családja
5933 3, V | kívánta, hogy bocsássák elé a hírnököt.~Az ispán volt az. Amint
5934 3, XI | azokon, mint valami rossz hírrel kocogtató rém, aki figyelmeztetni
5935 2, III | pedig hideg van.~Nem ez a hírszerzés mestersége, jámbor felebarátaim!
5936 3, I | szóval vehette rá a grófot e hirteleni határozatra.~Egyszerű az;
5937 3, XII | Szeretném kegyedet egy rossz hírtől megkímélni, de jobb, ha
5938 2, II | az ő hazájukban. Csak úgy hírükből hallani, hogy most itt,
5939 2, VI | bohóságait, miket olykor hírül hoztak neki, s teljesen
5940 2, II | Ismerem a fajtáját; az egész história nem volt egyéb rossz paraszttréfánál,
5941 2, IV | mikor István gróf elmondta a histórikumokat, azt kérdezé tőle:~– Ezüstből
5942 3, X | nevetett ez adomának. Abban a hitben volt, hogy valami nagyon
5943 3, III | nyugodt, háborulatlan. Neki hite volt. A legerősebb hit,
5944 2, VII | az én hitelem áll. És a hitel nekem drágább, mint minden
5945 2, III | mindenki ládája, erszénye, hitele korlátlan, aláírása készpénz;
5946 2, VII | kell tartanom. Ezen az én hitelem áll. És a hitel nekem drágább,
5947 2, VII | Én nem áldozhatom fel hitelemet tekintetes uraságtok kívánatának.
5948 3, IX | Lippay alispánnál, ittlétét hitelesítendő, az alispán szokott humorával,
5949 3, III | a megyeházához siettek, hitelesítendők Fenyéry végrendeletét, mely
5950 3, II | imádottjuk, vagy kiknek nem hitelezett tovább a csizmadia, s kik
5951 2, II | előre? Még majd én legyek hiteleződ, ilyen rongyos csavargónak,
5952 3, II | került mint Tarnóczy régi hitelezőjéhez, s midőn ez a váltót Buchheimernek
5953 2, IV | Strasbourgba, felkeresem azt a hitelezőt, akinek tartozik, magamhoz
5954 3, VIII | Ez a másik kettő nem bírt hitellel előttük. Azonban Fenyéry
5955 3, II | Melyik nagykereskedő és jó hitelű bankár adná a nevét egy
5956 3, VI | önnek testvére ártatlan, ez hitem! A gyilkos lakolni fog,
5957 3, XIV | még az emberek társadalmi hitét; mi gátolná az éhező embert,
5958 3, IX | volnátok ilyen rongyosak.~Azok hitetlenül csóválták fejeiket és azt
5959 2, VIII | a kettő), de énvelem azt hitette el ez az akasztófáravaló (
5960 3, XV | hölgy búskomorságát; azt hitetve el vele, hogy még a kérdéses
5961 3, IX | jelenettől, de csak azt hitték, hogy néhány óra múlva majd
5962 3, XI | szólt felőle semmit. Mi azt hittük feleségemmel, hogy a gyermeket
5963 2, VII | születtek.~Előtte igen nagy hitványság volt ez az egész izgalom,
5964 2, VII | a sok, regénybe nem illő hitványságot mind írásba tették, aláírták,
5965 3, XII | vagyonait idegenül, mint hogyha hitvese volna. Ugyebár, ezt mondta
5966 3, XII | nő, ki magát azon férfi hitvesének hitte, ezt törvényesen nem
5967 3, XII | teheté. A világi bíró a hitvest nem kényszerítheti arra,
5968 3, III | fekvő vagyonát felvallotta „hitvestársa”, Fenyéryné, született Tarnóczy
5969 3, XIII | tudta jól, hogy Dobokyné hiú, hogy szenvelgő, hogy szeret
5970 2, VI | megmagyarázza.~Midőn betegágya elé hívatá Tarnóczy Mihály okos leánykáját,
5971 3, III | csak annyit kíván, hogy hivatala legyen. Az atyja is hivatalnok.~
5972 2, VIII | akarta szolgálni napidíját, s hivatalához sejtő buzgalommal ajánlkozék
5973 3, I | fátuma minden rangon levő hivatalbeli embernek, akinek legkisebb
5974 2, VII | énrám tartozik – ezt add be hivatalosan – menj vele a szolgabíróhoz,
5975 2, VI | birtokú volt és főbírói hivatalt viselt, s biz ő elfelejté
5976 3, XIV | meglátszik az ünnepélyes, nagy hivatás ihlete. Sorba felhívják
5977 3, III | korán reggel kiment, mint hivatása hozta, két nevelt kisasszonyával.~„
5978 2, I | szerint tudnom illik, hogy hivatásom határát itt elértem, s önöknek
5979 3, III | bankóval, s nem ismer szentebb hivatást, mint hőst kiszabadítani
5980 3, IX | tehát az lehetetlen. Ő pedig hivatkozik azon aranyelvre, miszerint „
5981 3, VI | tőle a hosszú ember szívére hivatkozni. A színpadi hatás kiszámított
5982 2, II | és orcájának mibenlétére hivatkozva, még a mosdást is eltagadhatta
5983 1 | voltam, s attól fogva mindig híve maradtam a kerek asztalnak.~
5984 3, I | Leonora, ígéretéhez híven, kísértete lett a referendáriusoknak,
5985 3, XII | mutatja azt a világ előtt, s hívének védelmére kel, ha idegen
5986 2, I | majdan tanúbizonyságnak hívhassanak közülük valakit. Ők nem
5987 3, VIII | előre. Hatósági erőt nem hívhatok föl ellenük, mert Krénfy
5988 3, XIII | pillanathoz, amidőn Isten áldását hívjuk alá két együvé kötött életpályára…
5989 1 | megérnők a bölcsesség éveit, ne hívnának bennünket gyermekeknek többé;
5990 2, I | szerény neofita vagyok, csak a hívők egyike.~A derék úrhölgy
5991 3, I | estélyre ismét megküldé hívókáját a herceg István grófnak,
5992 3, VIII | remegni és nézzen reá.~– Hívtál. Én megjöttem. Jókor érkeztem
5993 2, V | barátságosan, és fogait hízelegve vicsorgatá fel rá, mintha
5994 3, IX | nemzeti büszkeségének nagyon hízelgett ez elismerés.~Egy napon
5995 2, V | állt meg előtte, azután hízelgő nyüzsgéssel csúszott lábaihoz,
5996 2, III | magasztalásra –, én kevéssel hízelkedem magamnak, de mondhatom,
5997 2, IV | festő mégis nemigen tudott hízelkedni, mert Krénfy úr sokkal fiatalabb
5998 2, IV | sajtnemű olyan sárga; mivel hizlalják ezt a teknősbékát, hogy
5999 2, III | ki kezdett szemlátomást hízni a dicséretek miatt –, hátha
6000 2, III | Nincs.~– Hm, hm.~Azzal nagy hmgetve elballagott a derék követ,
6001 2, VI | annak őt előbb meg kellett hódítani.~Ennek következtében soha
6002 3, III | körülfogva az ellenállhatlan hódítót. „Nincs olyan leány, akit
6003 2, IV | jelen az udvarlásnak, ki a hódolat adóját magához vonzza: egy
6004 2, IV | mindent elkövessen, amit hódolata találékonyságában megsejt.~
6005 2, IV | Cynthia grófnő bálba járt és hódolatokat fogadott el, akkor megtörtént
6006 2, III | méltóságtoknak bebizonyíthatni hódolatomat.~– Óh, mi sajnáljuk azt
6007 2, I | Akkor tudassa kegyed vele hódolatunkat.~– Ezt nem mulasztandom
6008 3, XIII | kívül, legkevésbé pedig szép hölggyeli találkozón, ami igen természetes
6009 3, IV | áhítattal leste érzékeny hölgye minden szavát, s azután
6010 3, VIII | ütött.~– No, lássák tisztelt hölgyeim, én udvarias akartam lenni,
6011 2, IV | különbözők a táblabíró-világ hölgyeitől. Itt a legelső ügyetlenség
6012 2, VI | mindegyike mosolyog; s miután a hölgyekkel közös vágy, a gondolatnak
6013 2, VII | időben szokás volt a házi hölgyeknek kezet is csókolni, bizony
6014 2, VII | elbúcsúzott volna a jelen volt hölgyektől; azon időben szokás volt
6015 3, VIII | szerelmes, egyedül a bűbájos hölgyért őrjöng. Cynthiának csak
6016 2, VI | mulatságot találnak.~E két hölgyön kívül még egy csaknem mindennapos
6017 3, IV | menyasszonyt.~A menyasszony és a hölgyvendégek eltávoztak már hálószobáikba,
6018 3, X | hallgatá a mindig távolabb hömpölygő vihardörgést, melyet a megáradt
6019 3, IX | korán fütyül az erdőben, s a hörcsög betakarta lyukát, Szent
6020 3, II | e szóra. Nehéz sóhajjal hörgé:~– Most nem felelhetek e
6021 3, X | aratáskor. A mogorva férfi hörgő basszushangja még sokáig
6022 2, I | hogy azok a fogak igen szép hófehérek, és az egész arc minden
6023 1 | mint a völgybe gördült hófuvatag, hanem midőn főurai elhagyták,
6024 2, II | átvette a három tízest.~– Hohó, paraszt! Megállj csak.
6025 2, VII | Jósika írta azokat, akár Holdas Péter; – mindegyik szép.
6026 2, V | ellebbenve, mint valami holddal járó tünemény.~A vén csavargó
6027 3, III | csillagocska volna Irén Dobokyné holdudvarában, hanem őt már csak a harmad-,
6028 2, VI | sóhajtozással és obligát holdvilággal illusztrálva; regényhős
6029 2, V | ezzel előlépett a sötétből a holdvilágra.~Valóban nem volt olyan
6030 3, IX | ha velük találkozott a hollandiak viruló árpaföldei között. –
6031 3, IX | Ez végképpen kihozta a hollandit önuralkodásából. Mint termesztő
6032 3, IX | száz forintra.~A becsületes hollandus azután megint visszament
6033 3, II | egyenesen testvérét tudósítja hollétéről és a pénzmennyiségről, amire
6034 2, VII | versek között. Semmi sincs. Holmi Vörösmarty, Petőfi, Tompa
6035 3, I | násznagyok, az eskető pap vették holmijaikat, magukat ajánlották, kocsira
6036 3, I | szerény szobácskába felhordatá holmijait, s midőn már ideiglenes
6037 3, I | segített neki a szükséges holmikat csomagokba rakni, bőröndjeit
6038 2, VIII | van bízva, hogy a kívánt holmikhoz hozzáférjen. Én csupán annyiról
6039 2, I | futottak a nyalábra fogott holmikkal házaikba, míg az érdemes
|