10-anekd | angol-becsu | becsv-borka | borke-cynth | dacca-elesk | elesn-elsza | elsze-esket | esku-felhu | felin-fogad | fogai-gyamo | gyana-hason | hasuk-holmi | holna-irtoz | irunk-karja | karko-kezec | kezed-kocka | kocog-kukac | kulac-lelki | lelku-megak | megal-megro | megsa-miska | mitos-nyala | nyalo-olalk | olasz-pilla | pimas-repes | repke-stefa | stere-szere | szeri-tanc- | tanca-tiszt | titka-urugy | uruhu-varka | varke-vissz | visza-zurza
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
6040 3, II | tartozott, kik eladják a holnapi túzokot a mai verébért.
6041 3, III | Kivel esküszik?~– Ez, tudod, holnapig titok. A többit elmondhatod
6042 2, V | holnap eltemetik az apját, holnapután eladják a házát, s most
6043 2, III | és ítélnek elevenek és holtak fölött. Ismertem orvost,
6044 3, II | látni fogja – meglehet, hogy holtan, de mindenesetre tisztán.~
6045 2, II | kivert gerézdes tányérok, a hólyagos kulacsok, a szenteltvíztartók,
6046 2, I | világ az, melyből ez a véres homály jön a jámbor szemei elé;
6047 3, II | tisztítani róla a méltatlan gyanú homályát, mintha bocsánatot akarna
6048 3, XIV | eseményeket új átlábolhatlan homályba lehetne keverni. Minden
6049 3, VII | tárgyak elmosódtak a ködös homályban, alig lehetett már kivenni,
6050 3, XII | szájról szájra került, hogy a homályos ügy minő fordulatot kezd
6051 2, II | sem látszott a fogyaték a hombár tartalmán.~Haj, bizony hatszáz
6052 2, II | az arany- és ezüsttartó hombárok, az elfogadóterem tallérokkal
6053 2, II | nyeregből. Kár, hogy azt a hombárt is nem mutogathatják, amiből
6054 3, V | de a szakács mégsem ért a homeopátiához, egy zellerlevél az egész
6055 3, V | István gróf előtt csak a homeopátiát nem volt szabad gyalázni,
6056 3, XIV | azután végigsimítá kezével homloká:~– Úgy! Igaz. Tudom már.
6057 2, I | Kérem – szólt süvegét homlokába nyomva az ispánnak állított
6058 2, I | oltárképekre festenek, glóriával homlokaik körül, oly kedveset, oly
6059 3, II | arcot, azzal a büszke, nemes homlokkal, azokkal az igazmondó szemekkel,
6060 3, IV | fejednek célzott, egyenesen homlokodra; sikoltani akartam, és lélegzetem
6061 2, III | a viaszfény az arcon és homlokon, az a változatlan öntvényi
6062 2, III | volt rendezve; a palota homlokzatán öles betűkkel ragyogott
6063 3, XVIII| legutolsó, hazatért ősei honába meghalni.~Csapjátok be a
6064 3, I | szülte száműzetése első hónapjaiban Cynthiát a szerencsétlen
6065 2, VI | huszonhárom éves és tizenegy hónapos korában revokált mintegy
6066 3, IX | elzárva, hogy itt rendesen egy hónappal későbben kezdődött a természet
6067 3, VI | Egész életét távol töltötte honától: íme, helyrehozza hibáját,
6068 2, VII | Életképekben, Divatlapban, Honderűben a versek között. Semmi sincs.
6069 2, I | túlzásnak veendi, s tán egy honi Beecher Stowe alkalmat vesz
6070 2, VII | eszerint a jó hazafiak és honleányok neveinek legteljesebb és
6071 3, III | sóhajtott, hogy legyezőjét honn feledte. Elhoztam.~És mindenki
6072 3, VI | borongó fájdalom látszott honolni. Egyszerre fölkelt székéről
6073 3, III | fordítá.~„Dat Justinianus honores.”~Hirtelen ismeretessé lett
6074 3, IX | munkásabb, gazdagabb népcsaládot honosítani meg ezen a földön. Megunta
6075 1 | mívelődési hajlamát, szent honszeretetét? Ki járt legelől vallás,
6076 2, I | folyam tép magának nagy hóolvadáskor.~Ugyanez a folyam meglátszik
6077 2, I | azokig az elfásult, eltompult hordákig, melyeket semmi emberi érzés
6078 2, IV | annak a kolostornak kulcsát hordanám magammal, amelybe be vagy
6079 3, I | meghallotta azokat, száz hordár, utcakölyök, kofa s egyéb
6080 2, X | senki szavára, hanem ássák, hordják a földet, míg benne tart.~
6081 2, I | meleg ételt főzni. Itt egy hordóban borocska lábadozók számára.
6082 3, V | gróf saját tapasztalásából hordott fel neki; egészen megtért,
6083 2, VI | szüntelen szivartárcájában hordoz, neki is megmutatta.~Erről
6084 3, XV | ki, midőn őt szíve alatt hordozá, sokat tehetett a leány
6085 3, XIII | szerelmet tizennyolc évig hordozta elzárt lelkében, anélkül,
6086 3, VI | ott egy amerikai gőzös horgonyoz, katlanát szüntelen fűtve,
6087 2, III | ópiumnak, a hétszerhétnél már horkolt.~Lehetett hajnali négy óra,
6088 2, IV | bán, hogy látszik meg a horpadás gerezdjén, mellyel Athlamos
6089 2, I | mortis, nulla medicamina in hortis7 – szólt Hahnemann derék
6090 3, III | szerencsésebb költők boldogabb hősei úgy bejárták már az előrebocsátott
6091 2, II | görögök idejében olyan derék hőskölteményeket írt; csak ez az egy van
6092 3, III | regényes és meglepő kilátásokat hősöm boldogítására, szerencsésebb
6093 3, XIII | kihirdetés közötti napok oly hosszúk voltak!~Hogy rövidíthette
6094 3, X | kisleány fázott és félt.~Olyan hosszúnak tetszett előtte az idő,
6095 2, I | betakarni, egész képe egyenlő hosszúságú ősz sertével volt benőve,
6096 3, VIII | mozdulatot kezével, és azután hosszút és nagyot sóhajtott.~Csak
6097 3, III | alkalmat nyújt rendkívüli hőstettek és kalandok leírására. –
6098 2, I | látvány! A gyermek azt a hóvirágot nézi, mely lábai előtt kikelt
6099 2, I | szemekig, s gonosz helyzetbe hozá ezáltal a rendkívüli pisze
6100 2, I | rendszabályai végleges mentséget hozandnak, addig is legalább egy időre
6101 3, X | levelet küldte el, s hogy a hozandó választól függ a szép grófkisasszony
6102 3, I | maga sietteti az ügy rendbe hozását. Az ember nem tudja, hogy
6103 3, XV | hogy nevezze meg azt.~– Hozassa ide kegyed Leonorát. Kegyed
6104 3, IX | mindent külföldről kellene hozatnia, legalább húszezer forintot
6105 2, VII | Azt gondolod, hogy azért hozatta ez a lakatszájú azt a pesti
6106 2, VII | adakozás; minő erős határozatok hozattak az ínség gyökeres megorvoslására;
6107 2, I | iparkodunk rögtön segélyt hozhatni. Azért állapodjatok meg
6108 2, VII | fogják vinni. Bárcsak addig hoznák, amíg Irénnél van; ez majd
6109 2, IV | mert akkor még gúnyt is hoznék reá. Pedig megteszem.~Illés
6110 3, V | megakadályozandó a rossz hír hozóját a hangos beszédben. Már
6111 2, IV | minden egyéb menyasszonyi hozományról lemondva, csupán ezt kérte
6112 2, III | valami rendkívüli automatot hozott-e magával István gróf, amivel
6113 3, XIII | egyebet lehetett szőni, fonni, hozzáadni, illusztrálni és dekorálni.~
6114 2, I | malaszt van azzal, amihez ő hozzáért.~A tisztelt delnő annyira
6115 2, I | amint a hosszú tengelyek hozzáfenődnek, s ilyenformán arra sincs
6116 3, V | háládatlan, cudar, ahhoz hozzáfér, de nemesember! Ah, igaz
6117 2, VIII | hogy a kívánt holmikhoz hozzáférjen. Én csupán annyiról biztosítom,
6118 2, I | felét az Isten kertjének hozzáfoglalta az udvarhoz. Hallottam,
6119 2, VII | felhalmozott élelmiszereihez hozzájussak. Meg van ön elégedve ennyi
6120 2, VI | bájai elismertessenek; ha hozzájuthat, bele is szövi a beszélgetésbe
6121 2, II | szeretett volna ahhoz valahogy hozzájutni; a görbe kés hegye azonban
6122 2, II | fenyegetőztek, hogy törvényszék elé hozzák a dolgot, s büntetést kérnek
6123 2, VI | sipogva: – Ön is visszatér hozzánk már, ugye Fenyéry úr? Hát
6124 2, III | Illés grófhoz nem mert hozzányúlni, attól tartva, hogy valamelyik
6125 2, VI | megesett, hogy saját maga, hozzátartozandóival együtt, csak késő este jutott
6126 2, I | nem látva, nem törődve hozzátartozóikkal, nem hallgatva betegek,
6127 3, IX | félelmét, saját véleményét is hozzátéve, miszerint ő még egypár
6128 2, I | Félre azokkal a babonákkal! Hozzatok ecetet! – szólt az alispán,
6129 2, II | sajtnak, Krénfy úr nagy hüledezésére. Minthogy pedig a sajtnak
6130 2, III | inasa volt az, Jakab, egy hülye fickó, akit mindig kérni
6131 3, XVIII| határozott, ez jó; ellenben ez a hüvelyk mellett lefelé a makacsság
6132 2, II | nem mondta szóval, hanem hüvelyk- és mutatóujjának morzsolásával
6133 3, VII | közül a kétcsövű puskát, s hüvelykét folyvást sárkányán tartotta.~
6134 3, IX | azt kegyetlenül tizenkét hüvelyknyi mélyen, minden gazt kiirtottak
6135 2, IV | Illés gróf képét, emez pedig húgáét száműzte a csúnya szobába,
6136 3, III | illik, Málcsi és Luiz kedves húgaim elvállalják a nyoszolyóleányságot.
6137 2, II | amaz a könyv attól a híres Hugo Grotiustól való, aki a görögök
6138 3, XIV | egy-kettő a harmadikból; huh! milyen arca volt a halálnak.
6139 2, II | kirakott címer a padlón a sok hulladéktól; a híres kínzóteremben most
6140 2, IV | a tengeren halt meg, s a hullámuk közé temették. Ön tökéletes
6141 3, XIII | felfelé, s keble oly sebesen hullámzott, koronkénti görcsös fuldoklásoktól
6142 2, I | sírhat, tehát kacag, és úgy hullanak a könnyei – örömében. Azután
6143 3, XVIII| ablakredőnyök leeresztve; a falakról hullani kezd már a vakolat, s tarkán
6144 2, I | urakat, hogy vagy mannát hullasszanak az égből, vagy segítsenek
6145 2, V | emlékezet növényei, mik nem hullatják el örökzöld leveleiket,
6146 3, III | Várva hő nyárt és az ősznek ~Hulló levelét,~Most lakásom hideg
6147 2, I | nem tudták, hogy az égből hullottak-e e szavakra. Eleinte nem
6148 2, VII | már minden étel el volt hűlve; nem is ért rá senkivel
6149 3, IX | hitelesítendő, az alispán szokott humorával, mely még a keserűben is
6150 2, I | már eddig szívtad – szólt humoros nyugalommal az alispán úr –,
6151 3, XVIII| szemei, mosolygása oly hűn bizonyítják ezt a boldogságot.
6152 2, II | a tajtékpipa volt a nagy Hunyadi János szájában, mikor a
6153 3, XV | homlokra van írva.~Hiába rejti, hunyja le szemeit, hogy ne lássanak
6154 3, IX | hátára.~A csavargó meg sem hunyorítá szemeit ez ütés előtt; csendesen
6155 2, III | udvariasság, ez a szíves hunyorítás, ez az előzékeny hajlongás
6156 2, VIII | úr. – Boros, fogja meg és hurcolja el innen.~Boros uram előrelépett,
6157 2, IV | ide, holnap oda akarnak hurcolni, akkor elfeledem azt, amit
6158 3, X | másik, önakaratlan tetemet hurcolt maga után. A képzelet ilyenkor
6159 2, I | órára együtt mászik vele, hurcoltatja magát napokig, míg a kínzott
6160 2, I | német szájába ez a nagy hurka.~A kisleány nagyon szomorú
6161 3, XIII | saját fejét kihúzhatja a hurokból. A bűntudat egy része őt
6162 2, IX | szóval monda neki:~– Ön rossz húrt pendített meg, kedves barátom,
6163 3, XIV | erősebbnek tartja, meg ne ölje a húsáért, a véréért, a rajta levő
6164 3, XVIII| vonal itt a gyűrűujj alatt a hűség vonala, ez mély és határozott,
6165 2, IV | kénytelen vele. Adott szava, hűsége ellenére.~– Úgy valami irtóztatónak
6166 3, IX | és ismét vissza tízszer, hússzor, számtalanszor.~Nem győzte
6167 2, I | újig, tej, vaj elég, még húst is mérettünk. Akkor még
6168 2, X | kiönt a vidékre, s elpusztít húsz-harminc falut, s egynéhány ezer
6169 3, I | A leány egy nyugalmazott huszártiszt gyermeke volt, kit a gróf
6170 3, XI | szekérből, hanem adott még egy húszas borravalót a kocsisnak,
6171 2, I | két forintért. Én adom két húszasért. Én mind a hármat odaadom
6172 2, I | pisztrángokat, s olyan szép ezüst húszasokat osztott ki közöttünk, mint
6173 2, II | használatáért, forintját három húszassal számítva; ezért joga van
6174 2, VI | tekintetben apjára. Ő már huszonhárom éves és tizenegy hónapos
6175 3, V | Tarnócfalván már többen estek bele huszonötnél, s négyen kívül mind belehalt.
6176 2, I | tehenet. Nos aztán.~– Micsoda huszonötről van itt szó? – kérdé az
6177 2, V | leveleiket, mik nem lesznek hűtelenek a földhöz az elmúló nyárral.~
6178 3, XV | szavakat suttogja fülébe, miket hűtlen vőlegénye mondott neki;
6179 2, II | visszaijeszti rettentő sajtszagával hűvös koporsóikba az úri ravatalok
6180 2, V | egyes emberrel lármázni, huzakodni, s mikor ez mind megvan,
6181 2, I | mosdatlan sihederek félve huzakodtak vásárt ütő apjaik térdei
6182 2, VI | követeli adóját. Egyszer huzamosabban kellett valamin gondolkoznia,
6183 2, X | keresztül kellett volna húzatni az átvágásnak, felemelék
6184 2, II | elrepedt –, esténként azt húzatták meg a vár urai, s a jámbor
6185 3, III | megdorgálják a zsaroló, huzavonó kollégákat! Ki adott neki
6186 3, XI | úr, agyonázott kesztyűit húzkodva ujjáról –, egy kis idézőlevelet
6187 2, I | arcvonása, mintha a szemöldökei húznák ki belőle a füstöt.~– Huszonöt
6188 3, IX | fogva, kis szekérkét kell húzniuk. Dolga van ott a kutyának.~
6189 3, VIII | hangot adni Cynthia, s félve húzódik el tőle, mintha rettegne
6190 3, XV | kérdéses per sokáig el fog húzódni, addig sokat lehet e tárgyról
6191 2, I | ellentétben, szorosan egymáshoz húzódtak, mintha kölcsönös oltalomért
6192 3, XVIII| A kutakról elvesztek a húzók, nincs rájuk szüksége senkinek,
6193 2, III | mondom, hogy védelmezik. Nem húzom vissza kifejezésemet. A
6194 2, I | kis gyerkőcöket, s erővel húzták a kezeit, hogy nyúljon utánuk.~
6195 3, XII | lehetett, ki egy szögletbe húzva magát, iparkodott mentől
6196 2, VIII | emberek bátorságos helyekre húzván el magukat.~Krénfy urat
6197 3, VII | menni, hogy a kutyák le ne húzzák az udvaron, s a két puskát
6198 3, IX | kínálás közben egyet rá ne húzzon vele a hátára.~A csavargó
6199 1 | szerencsés szigetei, mint a mesés hyperboraeok országa?…~…Óh, az valóban
6200 2, I | halálkíné.~– Ez a facies hypocratica… – szólt a felölelt haldokló
6201 2, I | indigestióid felől, s kimeríted Hyppocrates minden segédszereit, hogy
6202 3, VIII | virágokról, eper illatáról, bohó ibolyák, szamócák meg hagyták magukat
6203 3, I | elkorcsosítja a Brenóczyak valódi ibolyaszínű nemes vérét.~A leány a legborzasztóbb
6204 3, V | ajánlatra újólag megborzadtak idegei, de megvallom, hogy olyan
6205 3, V | valami borzadást érzett idegeiben e szavaknál; önkéntelen
6206 2, IX | galvanikus ütés érintette volna idegeit. Az én pszichológiámnak
6207 3, II | nem törődik a rajta ülők idegeivel.~Most egy kissé hosszabb
6208 3, XI | híreit elmondani, mint afféle idegennek.~– Gondolja csak el, tekintetes
6209 2, I | mindenki vesz fel magára valami idegent. Ami a nagy előbőrös sipka
6210 3, XII | lefoglaltatni az ő vagyonait idegenül, mint hogyha hitvese volna.
6211 3, II | Tréfa? – kérdé Cynthia idegenülten.~– Igen. Tréfa ahhoz képest,
6212 2, IV | mosolygását, mely mindig ideges izgatottságba hozta, nem
6213 2, VI | nem hagyta el a házat, sem ideglázba nem esett; most megint volt
6214 3, II | sincs otthon; hogy beteg, ideglázban van.~Nem is nagy túlzás
6215 2, VI | ha vasból volna az ember idegzete, mégsem állaná ki. Ez a
6216 3, XV | sokat tehetett a leány idegzetére.~A sokévi feszült aggodalom,
6217 3, VIII | megkapják nagyon fogékony idegzetű emberek, erre bizton számíthatott.
6218 3, IV | hogy sehol másutt, mint idehaza.~Ha valaki azt találta volna
6219 2, II | Hiszen, ha éppen akarja, idehozathatja a vacsoráját.~– Majd bizony,
6220 3, II | akarok inni.~– Maradjon, idehozom.~S azzal maga futott bicegő
6221 3, II | sőt szerencsétlenség, ami idehozott – szólt Leonora, midőn Cynthia
6222 2, I | boszorkány odabenn. Most amit az ideírt kétfelől a falra, meg középen
6223 3, II | istennő volt a homéri énekek idejéből.~Sohasem látták őt azóta
6224 2, I | melyet barbár fösvénység idejekorán szekér elé fogott. Két lába
6225 3, VI | az egész gyászszertartás idejére, Cynthia grófné rendelkezheték
6226 1 | fog bennem csalatkozni, s idejét rossz helyen kapitalizálja.~
6227 2, VII | fiatalembert, akit, ha még egyszer idejönne, szeretne kicsukni az ajtón.
6228 3, VI | Uram. Én nem tudok az ön idejövetelének nevet adni. Én megmondtam
6229 3, XVIII| rabok, a nők, találtak fel idejük rövidítésére. Mond neki
6230 3, VI | addig olyan lánccal van ő idekötve, amit nem lehet felnyitni.
6231 3, X | mely térdére volt kitéve.~– Idenézz. Mi van ezen?~Az acélszikrák
6232 3, IX | megtelik az egész meder, az ideszorult jéghasábok megtorlanak az
6233 3, XIII | akarjuk hinni. – Ezért minden idevonatkozó beszédet szándékosan kerülni
6234 3, III | kifakadása általános derültséget idézett elő.~– Én is váltig mondom
6235 3, IX | bírja az ispánt maga elé idézni.~Az ispán úrnak kellemes
6236 2, VI | Amint ő meghalt, egyik idézőlevél a másikat követte a tarnóci
6237 2, II | vértörvényszék sorompókba idézte a főurakat, az levén szabva
6238 2, VII | felelősek! E lázadást önök idézték elő.~– Legyen ön nyugodtan –
6239 3, IX | hogy kárpótlási perbe fogja idéztetni.~A szegény fiatalember sírva
6240 3, IV | nő becsülete.”~„Alkalmas idő-e ez a vívásra?”~„Éppen az,
6241 3, XIV | félmilliót, csak pár heti időért: csak azért a néhány napért,
6242 3, IX | célszerűen vannak az ottani időjáráshoz alkalmazva.~Egyébiránt nagyon
6243 3, II | kölcsönkért összegeket, boldogabb időkbeni visszafizetés reményével.
6244 2, VII | a maguk útján folyni az időket, s megnyugodnék a bölcsek
6245 3, IV | volna állítani, hogy Fenyéry időközben itt meg ott kalandozott,
6246 3, XIII | Pedig a háromszori hirdetés időközeiben egy örökkévalóság fekszik.
6247 3, X | látottakat, kipótolja a sötétség időközeit, s kifesti a fekete körrajzokat –
6248 3, I | ön testvéréhez még ezen időktől kezdődik.~A gyermek érzeni
6249 3, I | lenni, nekem nincs arra időm! Most is azt mondom. Akinek
6250 2, II | joga van oly célszerűvé idomítani azt, amint rá nézve leghasznosabbnak
6251 3, XIV | még borzasztóbb alakúvá idomítja.~És végre apagyilkossággal
6252 2, II | megbotlik, gabonaszeleltetőnek idomította.~Ama terem, hol egykor a
6253 2, IV | lágyságot kölcsönöz minden idomnak, minden vonásnak, de ez
6254 2, IV | vénuszi szépség. Bájosan telt idomok, miknek arányát a legízletesebb
6255 2, I | sertéikkel tökéletes lakat idomot képeznek.~A szekér nagy
6256 2, I | kövekből, melynek közepébe idomtalanul faragott fenyődúc van felállítva;
6257 3, III | parancsoljon.~– Nekem rövid időn szükségem lesz arra, hogy
6258 2, IV | embereké.~Ebéd előtt még annyi időnek kellett telni, amíg a brenóci
6259 2, VII | híják oda.~– Ah, Lippay ily idős korában mennyivel más ember
6260 2, VI | feltenni; hisz alig látszott idősebbnek tizenkét éves gyermeknél,
6261 3, III | körül tartani, kivált a téli időszakban; akkor ő estélyeket szokott
6262 3, VI | alkalmasnak találá azon időszakot, amidőn egy új, ismeretlen
6263 2, V | elfecsegjük az időt.~Legjobb időtöltés volt ez idő alatt Illés
6264 3, IX | Az ispán úrnak kellemes időtöltése akadt azalatt. Észrevette,
6265 2, IV | barna volt már egészen az időtől, csak a gerézdjein látszottak
6266 2, V | Cynthia sohasem ismerte őket ifjabbaknak.~Milyen nagyon örültek mind
6267 2, V | van a világ. – Gyerünk, ifjasszony, nem tartozik ez miránk.~–
6268 2, V | magtárra.~– Elvezetem az ifjasszonyt – dörmögé még egyszer, közelebb
6269 2, III | simára borotválva, mint egy ifjoncé, vonásai teltek és ragyogók,
6270 2, II | is hívta párviadalra az ifjoncot, az ekkor belelőtt a tomporába
6271 2, II | A brenóci grófok erre az ifjoncra nagyon haragusznak, s miatta
6272 2, IX | érdekelhetik.~Irén karját az ifjúéba akasztva, komoly, érdeklett
6273 3, XVIII| Más öröm, más bánat, más ifjúság, más öregség.~Egyet-egyet
6274 3, I | levelet kapott a szerencsétlen ifjútól, ki abban a régi gonosz
6275 2, VIII | köszönöm. Kegyed valóban igan szíves hozzám. Mennyire
6276 3, VII | megérdemlené, hogy maga is igásló legyen valaha!~Krénfy alig
6277 2, I | bornyúk, szamarak az emberek, igavonó barmok, akik azt gondolják,
6278 2, I | fejében jó huszonöt botot. Igaz-e ez, Popák? Nem aláírtad-e
6279 3, III | majd bebizonyítja, hogy igazam volt, hogy Fenyéry egy titkolózó,
6280 1 | pénzzel – sok becsülettel ki igazgatta a közügyeket, ki ügyelt
6281 2, III | gróf, gyémánt inggombjait igazgatva helyre.~– Az csekélység,
6282 2, III | azért küldi az óráját, hogy igazítsa hozzá a magáét a tekintetes
6283 3, VI | volt egymás jelleméről; ezt igazítsuk ki és felejtsük el.~Illés
6284 2, III | mindenik az órájához akarta igazíttatni az övét, és mindegyiké másképpen
6285 3, II | nemes homlokkal, azokkal az igazmondó szemekkel, s mentől tovább
6286 2, II | udvarban, míg lemegyek. Ha igaznak találom, amit mondtak, ittmarad
6287 2, V | belefirkált, hogy maga sem igazodott ki belőle; azok a száraz,
6288 3, VIII | lepetve a mély lélektani igazságok által, mikkel az ügyvéd
6289 3, VIII | messze, messze földről, hogy igazságot szolgáltasson nekik, valahogy,
6290 2, III | gyűlölettel fogadnak, oly igazságtalanul bánnak velem, mintha ember
6291 2, IX | viselhetni, melyet mások igaztalanul megbélyegeztek…~A kedves
6292 3, XV | bíráknak egyáltalában nincs igazuk, amidőn Krénfyt ítélik halálra
6293 3, XII | vegyült azt esküvés Istenthívó igéi közé.~…„Isten engem úgy
6294 2, VI | szép ő most is, s nem kis igényt tart rá, hogy bájai elismertessenek;
6295 3, XIII | erényeibe öltözteti alakját, s ígér magának mennyországot, s
6296 3, XII | fogok csókolni érte. Amit én ígérek, azt meg is tartom; ím ön
6297 3, II | megszorítá a különös hölgy kezét, ígérete jóváhagyásául.~– Akkor elmondhatom.
6298 2, V | bizalmat, mellyel az szilárd ígéretében megnyugodott. Cynthiának
6299 3, I | érzelméből.~ ~Leonora, ígéretéhez híven, kísértete lett a
6300 3, XI | kiáltana; ha az ispánt nagy ígéretekkel rávenné, hogy azt a levelet
6301 2, VIII | akármelyik föladatának megfelelni ígérkezett.~– Ide ne próbáljon jőni –
6302 3, XIV | kegyetlen, irgalmat nem ígérő szóval kérdé tőle:~– Feleljen
6303 2, I | hogy ne menjen oda, de azt ígérték neki, hogy majd kap egy
6304 2, III | sipkáját, míg újra meg nem ígérteté, hogy a magtárakat és a
6305 2, I | tele érzelemmel, tűzzel, igézettel, ajkai még csukva is beszédesek.~
6306 2, IV | régen kigondolt áldomást igyék a brenóci Maróth grófok
6307 2, I | anekdotás úr észrevette ez igyekezetüket, s rámondá az anekdotát,
6308 3, X | futnak, kerülnek előle, s úgy igyekszik őket a zivatar megkergetni,
6309 3, XIV | ünnepélyes, nagy hivatás ihlete. Sorba felhívják a tanúkat;
6310 2, I | vagyok; az pedig, akinek ihletét, óhajtatát, belső hajlamát
6311 2, I | mint jótéteményeiért.~Ez ihletett panegirikon alatt előkészületeket
6312 2, IX | Fenyéryhez, s annak homlokát ihletteljesen megcsókolá.~Dobokyné visított
6313 2, III | gondoltam.~És a legőszintébb ijedelemmel iparkodott úgy-ahogy felöltözni
6314 3, I | lett a referendáriusoknak, ijedelme az ágenseknek és fátuma
6315 2, II | meg, némileg magához térve ijedelméből, s mint egyike azon ritka
6316 2, II | Feleljen érte.~– No, no, ne ijedjen meg. Engem vertek meg. Ez
6317 3, IX | IX. KIS-AMSZTERDÁM~Ne ijedjünk meg a névtől! Magyarországon
6318 3, IX | kinéztek ablakaikon, az ijedség bámulata fogott el minden
6319 3, I | tudta, hogy örüljön-e vagy ijedtében sikoltozni kezdjen.~– Egy
6320 2, VIII | alig bírt magához térni ijedtéből, s megkapva a saláriumot,
6321 2, I | gyermek és az öreg ekkor ijedtek fel a zajra, s az ősz férfi,
6322 3, VII | kell. Nagyon rossz volt ijedtségét így elárulnia.~– Én nem
6323 3, VI | gyászruhája, fehér arca nem ijeszte vissza senkit.~A temetés
6324 2, III | valamelyik brenóci ősanya ijesztett rá kísértet képében, s most
6325 3, X | mely a félénk gyermekeket ijesztgeti. A vén csavargó alakja folyvást
6326 3, XI | kell azzá lennie.~Egyik ijesztő kép a másikat váltotta képzeletében,
6327 2, V | neki, adja tudtára, hogy illanjon tova, míg Illés gróf oda
6328 3, VIII | a nyíló virágokról, eper illatáról, bohó ibolyák, szamócák
6329 2, IV | nagyon szereti ő a fenyőfák illatát; mikor itt lakott, volt
6330 2, IV | szagát többre becsüli bármi illatszernél, s ennélfogva milyen boldogoknak
6331 2, VIII | lépett közelebb, s egészen illedelemmel meghajtva magát a kétséges
6332 3, V | ezek helyett egy udvarias, illedelmes férfi lépett eléjük, aki
6333 2, III | eltávozott, megtartva az illedelmet, mely finom társaságokhoz
6334 2, III | csupa előzékenység, csupa illem, csupa mosolygás az egész
6335 2, III | hogy tán ez mégsem divat, s illendőbb otthon fogadni el őket.
6336 3, VIII | elmaradt vándormadárka, oly jól illenek a szívhez, akinek most öröme
6337 2, I | egy csontkalánt szájába illeszteni, a harmadik a tálat fogta.~
6338 2, I | fordítva, két keze imára illesztve mellén, ahogy a ravatalokra
6339 3, XII | amik őt születésénél fogva illetik, hogy ne engedjen neki a
6340 2, VII | urak bálja is elmarad, az illetők az összes kiállítás költségeit
6341 2, IV | hogy tarnóci birtokaira, illetőleg testvérjeére, küldjön neki
6342 2, III | fokkal feljebb címezni az illetőnél: az árendását nagyságosnak,
6343 2, II | finomul kiszabva két ember illetőségét, s azzal ismét duplán belakatolva
6344 2, III | méltóságtokat magas rangjukhoz illően fogadhassam el. Tetszett
6345 2, I | táblabíró urak igen helyesnek és illőnek találták ez ideig akadálytalan
6346 3, V | valószínűleg nem várták sem illuminációval, sem diadalkapuval.~Cynthia
6347 2, III | ünnepélyes elfogadáshoz, illuminál, futárokat küld előre, tűzijátékot
6348 3, XIII | szőni, fonni, hozzáadni, illusztrálni és dekorálni.~Beszélik,
6349 2, VI | és obligát holdvilággal illusztrálva; regényhős és regényhősné
6350 2, II | pezsgős palackokban, boldog illúziókkal ámítva hol magát, hol mást.~–
6351 3, III | kollégákat! Ki adott neki jogot ilyeneket kigondolni? Csak söpörjön
6352 2, V | egyensúlyozni tanítá. Az ilyenekhez nem szokott komondor nyugtalanul
6353 2, IV | neveznek, erre a kérdésre ilyenformát felelt volna:~– Uram, a
6354 3, I | jegyezte naplójába.~Mindig ilyennek ismeré ezt a lánykát. Szíve
6355 2, II | kilyukasztották; de hát minek fizetsz ilyennel?~– Hát nincs másforma.~–
6356 2, III | akarja szedni. A gróf az ilyesekre sokat költött, s voltak
6357 2, V | ennek az inába?”~De úrnője ilyesmire nem látszott őt bátorítani.
6358 3, IV | szép nejére mosolygott, az imádattal néze fel rá, s ha hitte
6359 2, I | aki megengedi, hogy őt imádják, de nem, hogy megismerjék;
6360 2, I | magasztaljatok, ne énértem imádjátok az Istent, hanem egy távollevő
6361 3, XV | tudta tagadni, s majd ő imádkozik az éghez, hogy amit Lippay
6362 3, I | égből egy pár mennykövet imádkozom alá, melyek a felperest
6363 2, I | A gyermek letérdepelt és imádkozott halkan, az öregember utánamondá
6364 3, IX | megkezdett.~A jó telepítők buzgón imádkoztak ingadozó hajlékaikban, hogy
6365 3, X | kegyelmed, hogy előbb hadd imádkozzam magamban.~– Tedd.~Marina
6366 2, V | írni: „Én szeretlek, én imádlak, én bolond vagyok!” vagy
6367 3, II | kiket nem hallgatott meg imádottjuk, vagy kiknek nem hitelezett
6368 2, I | letérdel pihenni, és azután az imádság nem jut eszébe, amit pedig
6369 2, I | mondd el előttem azt az imádságot szépen.~A gyermek letérdepelt
6370 3, VI | birodalom legderekabb ifjai imádtak…~Gondoljátok, hogy ezek
6371 2, IV | mondhatá el azon este amaz imát, mely ekképp kezdődik: „
6372 2, III | oltalmazná, mit cselekszik? Imhol ni: kiküldenek egy deputációt,
6373 2, VIII | förmedt fel erre Krénfy úr. – Ímhol van az úrnak napidíja, itt
6374 3, XIII | kíváncsiságát.~Az alispán hallott imitt-amott fülheggyel olyasmit beszélni,
6375 2, V | tőle: „Ne kapjak ennek az inába?”~De úrnője ilyesmire nem
6376 3, VII | meg ilyen köpenyegben?…~Az inas nem tudott semmit.~A hajdúk,
6377 2, IV | eltérni.~Egyik ott ácsorgó inasának néhány szót súgott fülébe.
6378 2, V | megállítá a magáét s odaküldé inasát, hogy tudja meg, mi bajuk.~
6379 2, III | valamelyik bérbe fogadott inasától.~Mégis inkább csak otthon
6380 2, III | kiszállt nagy ásítva egy inasforma egyéniség, aki álomtól bosszús
6381 2, III | parancsot adott a berohanó inasnak, hogy hová vigye azt az
6382 2, V | kiveszekedni magát bérenc inasokkal, kocsisokkal, ledisputálni
6383 2, III | lakjukba… (A patvar! Még az inassal is milyen nehezen megy a
6384 3, III | haute-volée-ja (értve azokat, akik inast tartanak) hivatalos. Ilyenkor
6385 2, V | benőtte, s szabadon fonta indáit a bezárt ablakredőnyökön
6386 2, V | folyondár bércse (clematis) erős indáival, azok bizonyosan meg fogják
6387 2, II | Krénfy úr azóta kinyerte az indigenatus taksáját rév- és vámmentességen,
6388 2, I | ki orvosoddal tanácskozol indigestióid felől, s kimeríted Hyppocrates
6389 3, II | percben önnek semmi szava sem indít meg, hogy kihívását elfogadjam.
6390 2, I | hosszú dolog volna érte pert indítani.~Ez meglévén, félretette
6391 3, XV | örömtől, nyájasságtól meg nem indítható.~A Maróton töltött éj határozatai
6392 2, VIII | kisdedek látása könnyekre indítja. Óh, kérem, ne titkolja
6393 3, III | indítványozza Fenyéry.~Az indítvány általános pártolásra talál.~
6394 2, VII | határozatok miatt a pünkösdre indítványozott urak bálja is elmarad, az
6395 2, III | hanem ha jó alkalom nyílik, indítványozz nagyszerű hangversenyeket,
6396 3, III | Csejti Gazsit. Jó lesz-e? – indítványozza Fenyéry.~Az indítvány általános
6397 3, II | gróf felállt, megnézte az indóházra felírt állomás nevét, feljegyzé
6398 2, X | elhárítása volt a merész tett indoka; Fenyéryt is ugyanaz buzdítá.~
6399 3, XII | mindennapi üzletnél magasabb indokokat gyaníttatnak?~Ezt Lenczné
6400 1 | hatalomtalanabbak és sokkal indolensebbek, mint hogy az ő barátságukat
6401 2, V | holnap egyenesen Strasbourgba indul, hogy azt a párbajt folytassa,
6402 2, IV | hangom tiszta, csengő, indulataimmal tudok bánni, bizton hiszem,
6403 2, IV | úr annyira nem volt ura indulatainak, mik e rögtöni utazás fölötti
6404 3, XII | asszonyom. Parancsoljon indulatának. Itt egyéb baj van, mint
6405 2, III | sokszor tanúsított szíves indulatját legközelebb ismét igénybe
6406 2, V | van önmérsékletére, minden indulatos köszönet és hálálkodás helyett
6407 2, I | magas lehetett valaha, midőn indulatosságában néha fölegyenesedett. Egy
6408 3, II | megzavarodva kelt föl helyéről, ez indulatroham, e felháborult női alak
6409 2, IV | erőszakolja, s mely minden indulatrohamok között a legnehezebben leküzdhető.~
6410 3, XVIII| eszébe, amiknek veszedelmes indulatviharában elveszté lelke kormányát;
6411 2, V | elég volt a grófnőnek az indulatzavart arcra, hogy azon helyzetet
6412 3, V | kalapot kezében tartá, hogy induljon, hanem elébb még igen alkalmasnak
6413 2, III | méltóságos grófok holnap útnak indulnak, két nap alatt ott lesznek,
6414 2, V | úthoz. Négy órakor el kell indulnunk.~– Úgy? Tudom – szólt a
6415 3, V | képzelik érezni bomlásnak induló életszervezetükön, s azután
6416 2, I | végét, hanem rohamlépésekkel indultak előre, néhány becsülettudónak
6417 2, IV | válaszoljon, míg el nem indultam, mert azután késő lehet.~
6418 2, V | megfogadta a szót; nagy léptekkel indulva meg a kősziklás úton, útközben
6419 3, I | rézcsatornában zuhogó víz infernális párdalt bömbölt a kandalló
6420 3, I | a bírákhoz szaladgálás, informálás változtat valamit a dolgok
6421 3, III | azért megyek, hogy a bírákat informáljam, s peres feleket békítsek?
6422 3, I | bajainknak, s az ellen járok informálni. Ő nem látszott érteni szavaimat.
6423 3, IV | húszlépésnyi távolban, nem látszott ingadozni egyik is.~…A tenyércsattanások
6424 3, IX | telepítők buzgón imádkoztak ingadozó hajlékaikban, hogy fordítsa
6425 2, I | alispán ítéletében meg nem ingadozva erre a mindent jelentő szóra. –
6426 2, III | és fejét malasztteljesen ingatá; Illés gróf most is csak
6427 3, XIV | minden rémképei meg nem ingathatták soha!~
6428 2, III | mellénye közül kilátszó inge is kockás; az embernek szinte
6429 2, VI | ollót, hogy segítsen neki ingeket, mellényeket szabni a szegény
6430 2, VI | a háziak varrjanak fel, ingeknek rongyos emberek számára.
6431 3, VI | már a per javában foly, s ingerálom magamat – ugye így nevezik
6432 3, XII | beszédek a bőszültségig ingereltek, ez egy halavány viaszsárga
6433 2, IX | hímzet gyöngyeivel.~Leonora ingerelve volt Dobokyné jókedve által,
6434 2, IX | lett volna, s éppen azért ingerlé Leonorát, hogy az mentől
6435 3, V | van-e. Éjszaka különösen ingerlékeny volt a gróf. És Cynthia
6436 3, VI | dühtől; sohasem látták őt ily ingerültnek, melle zihált és szemei
6437 3, XI | arca, zöld szemüvege, magas inggallérai s körültekert angolos gentleman
6438 3, III | tiltakozék Csejti Gazsi, inggallérjait komolyan felhúzva orra hegyéig. „
6439 2, III | kérdezé István gróf, gyémánt inggombjait igazgatva helyre.~– Az csekélység,
6440 2, IV | kedveskedésből még egy nagy smaragd inggombot is festett neki, mellyel
6441 2, II | megszökött adós felejtette nála ingó zálogképpen.~A derék férfiú
6442 2, I | Hanem most jó volna az ingyenáldás! Pusztuljatok egybe! Itt
6443 3, VIII | szavait, s arcának viaszába új inkarnát kezdett vegyülni.~A két
6444 2, II | is, híres klasszikusok, inkunábulák, unikumok, pergamen- és
6445 3, V | képzelődésnél nincsen gyanakodóbb inkvizítor.~Az üvegek, mikből néhány
6446 2, II | elmesélne nekem éjfélig, és inná a boromat, ha hagynám. Menjen
6447 2, II | fiával: ennem csak ad, de innom nem.~Krénfy úr nagyot sóhajtott.~–
6448 2, VII | kívánatának. Hogy a nép most ilyen ínségben van, az nem az én hibám.
6449 2, VI | fogyott volna; a szegény ínséges nép csak oda tartott, ahol
6450 2, I | elfásulás a legyőzhetlen ínséggel szemközt. A vad, veszett
6451 2, VIII | népszínműnek, s igen nyájasan instálta az asszonyságot, hogy ha
6452 2, II | neki választói joga van, s instellációknál ő is sorba állhat a maga
6453 2, VI | megnyerhetni, minthogy az instellácionális bálban táncolt is vele,
6454 3, V | felületesen ítélt, mások inszinuációi után.~Ah, ezt tehát meg
6455 2, IV | nem menekülhet. Te hiába intenéd, mert onnan nem eresztik;
6456 2, II | széket húzott oda, mely intermezzót Boros uram sietett felhasználni
6457 3, XIV | lehetett.~Az alispánnak ez intés volt arra, hogy siessen!~
6458 2, I | kaszálni?~Az öreg csak fejével intette az igent.~– Kend akkor is
6459 3, XV | akkor Pesten egy nőnevelő intézetet vezényelt nagy életbölcsességgel
6460 2, III | egy városnak, vagy tán egy intézetnek, vagy csak egy családnak
6461 3, XIV | a forma szerinti kérdést intézi hozzá.~– Kegyed neve Brenóczy
6462 2, II | helyett nagyon célszerű intézkedés volt egy rossz ágyterítőből
6463 3, VI | teendőm volt, arról már intézkedtem. Mától fogva mindennap készen
6464 3, I | bajaim vannak, amiket el kell intéznem. Ő rögtön egész készséggel
6465 2, II | mindazok, akikhez e levelek intézve voltak, bizony csóválhatták
6466 3, IX | tudom) nem volt Krénfy úr ínyére. Éhes, koplaló népséget
6467 2, IV | asztal. A négy világrész ínyletes étkei mosolyognak előttünk.
6468 2, IV | előttünk. Ami a szemnek és ínynek kedves, ezüsttálcákon, aranyozott
6469 2, I | compatriotes.”4~– Egy kis inzultus biz ez – monda az alispán –,
6470 2, IX | emlékbe hozott apró célzataira iparkodék mindannyiszor megfelelő
6471 2, II | nagyobb lesz; a mostan élők iparkodnak elkölteni az unokáiktól
6472 2, V | miszerint lemond, és azután iparkodnék hasznára fordítani azt a
6473 2, I | elhagyására kényszerít, s iparkodunk rögtön segélyt hozhatni.
6474 2, VI | szemével, arcfintorításával iparkodva megértetni vele közlendő
6475 3, II | jött vonat kalauza utána iramodott, s még a felhágó lépcsőknél
6476 2, IV | Igazságos akarok lenni irántad. Tudtad, hogy egy másodszori
6477 3, I | akkor ő – lemond Tarnóczy iránti szerelméről.~– És lemondott? –
6478 2, II | ablakaiban a szélrózsa minden irányából jövő vihar megbotlik, gabonaszeleltetőnek
6479 3, II | percben, ahogy az ellenkező irányba menendő másik vonat elindulását
6480 2, V | s maga pedig ellenkező irányban indult sebes léptekkel a
6481 3, II | előhoznom. Azért öltsön kegyed irányomban lehető legharagosabb arcot.~
6482 2, III | gondolatai egyszerre más irányt vettek volna, azt a kérdést
6483 2, V | hozzáfogott a záloglevél írásához, de alig tudott vele elkészülni,
6484 2, III | tartanak arra, hogy aki írásaikat olvasni akarja, beleizzadjon
6485 3, XII | Elismeri ezt kegyed Krénfy írásának?~A nő csak némán inte fejével.~
6486 3, XI | megtartotta magának; a haszontalan írásokat pedig, amiknek semmi hasznát
6487 3, XII | miatta fölmondanom. Mind írásom van róla, hogy én adtam
6488 3, XII | van.~Az alispán egy csomó irat közül elővoná a levelet,
6489 3, IV | vannak minden féltettebb iratai, pénze és titkai.~Miért
6490 2, IV | fehér és fekete.~A hivatalos iratok már készen vannak, aláírva,
6491 3, VIII | monda Fenyéry, miután az iratokat végignézette a gróffal. –
6492 2, II | hétre, akármibe kerül.~Másik íratott ottani speditőrjének, hogy
6493 3, XIII | tekinte a neki nyújtott iratra.~– Mi szükség erre? Mit
6494 3, VI | engedelmeskedett. Fenyéry ezt íratta vele:~„Uram, ön jól tudja,
6495 2, III | jótékony albumot, külön ívre írd a nevedet; hagyd meghalni
6496 2, VI | mind más, ezek kiállják: Irénben éppen semmi érzékenység
6497 2, VII | egy levelet Cs. G. úrnak. „Irénehez stb. versek nem közölhetők!”
6498 3, II | Akkor elmondhatom. Az én kis Irénemnek van egy könnyelmű testvére,
6499 2, VII | Istenért, hogy írhat ön Irénéről ilyet: ,Szemeidnek éjkoránya
6500 2, VII | Bárcsak addig hoznák, amíg Irénnél van; ez majd írna akkor
6501 2, VI | egy bokrétát kapott is Iréntől emlékbe, melyet szüntelen
6502 2, I | neked se adjon az Isten maga irgalmából soha!~Az ember fel sem látszott
6503 3, XI | Kezében fog lenni, az ő irgalmára, az ő kényére bízva. Nincs
6504 3, I | el sem futhat előlük.~– Irgalmas Istenem! – kiálta Irén,
6505 3, XIV | nővel szembe, s kegyetlen, irgalmat nem ígérő szóval kérdé tőle:~–
6506 3, XIII | szívéről, hogyha ez ember irgalomesdő szavára siket maradna akkor,
6507 3, IX | hátukra kötött motyóikkal, irgalomgerjesztő gyermekcsoportok, ökörszekérre
6508 3, II | legnagyobb könnyelműséggel sem írhatott alá. Ez képtelenség! Melyik
6509 3, XII | kik e szép processzust irigyelték Fenyérytől, jónak látták
6510 2, I | jut.~A többi vándorlók oly irigyen néztek a pártul fogott leánykára.~
6511 3, XIII | azért, hogy Fenyéryékre irigykedik.~Van is oka rájuk irigykedni,
6512 3, XIII | irigykedik.~Van is oka rájuk irigykedni, mert Illés gróf visszaadja
6513 2, IX | túlvilági. Ezt a Fenyéryt irigylem és becsülöm, miként senkit
6514 3, XIII | többi nők közül. Lippayt irigylésre méltó embernek is lehete
6515 2, VI | kapott száz forintért ezret írjon-e alá vagy tízezret.~Ilyenformán
6516 2, VII | amíg Irénnél van; ez majd írna akkor helyette is alá.~Irén
6517 2, I | embereknél, akik sokat ültek íróasztal mellett.~A harmadik egy
6518 2, II | roppant nagy érckalamáris állt íróasztalán, melynek porzó- és tintatartója
6519 3, VI | hölgyeket.~Egyszerre Irén íróasztaláról papírt és tollat vett fel,
6520 2, V | úr odahúzta a grófnő elé íróasztalát, azzal a kis réz démonnal
6521 2, VI | rögtön megint szaladt az íróasztalhoz, s mert nagy válogatás nem
6522 3, IV | melyikkel mi zár nyílik. Ez az íróasztalka, ez a szekrény kulcsa. Ez
6523 3, VIII | fölé nagy betűkkel volt az „iroda” szó jegyezve, egyenesen
6524 2, III | szerencsésen operálta-e); ismertem irodalmi tekintélyeket, akiknek érdemeik
6525 2, VII | a frázist, miszerint az „irodalom pártolása a legnemesebb
6526 2, VII | Irén csak úgy gondolomra írogatta oda maga, hogy a boldog
6527 3, I | hogy minden századbeli írók a legmakacsabb álarcossággal
6528 2, II | freskófestményeit, melyek hálószobája, írókamrája és ebédlője falait díszíték,
6529 3, V | üvegcsét választa ki a gróf, s irónnal mind a hármat számokkal
6530 2, II | úrnak, hogy utánamenjen; az írószobában leült a legszebbik bársonyszékre,
6531 3, XIII | szívreható vezérszózatokat írtak mások is e tárgy ellen;
6532 2, III | mozdítani.~– Igenis. Azt írtam… volt szerencsém írni… méltóságtoknak,
6533 3, IX | volt elégedve a hellyel, irtani nemigen kellett, ami az
6534 3, IX | haszonhajtó háziállatokat irtó vész lepte meg, egymás után
6535 3, I | kell halnod.~Cynthia az irtózat kétségbeesésével veté magát
6536 3, XV | törvényszék előtt kiállt irtózatokat alig bírta ellensúlyozni
6537 2, IV | de jól tudom, hogy annál irtózatosabb döfés volna ez a ti büszkeségteken,
6538 3, VIII | különben nem bánnék ily irtózatosan vele. A grófné egy ízben
6539 3, XIII | Menjen ön – lihegé. – Én irtózom öntől. Ne öljön meg. Ne
6540 3, II | neki. Megírom, hogy mily irtóztatóan rágalmaztatik, mert rágalom,
6541 2, IV | hűsége ellenére.~– Úgy valami irtóztatónak kellett vele történni.~–
|