10-anekd | angol-becsu | becsv-borka | borke-cynth | dacca-elesk | elesn-elsza | elsze-esket | esku-felhu | felin-fogad | fogai-gyamo | gyana-hason | hasuk-holmi | holna-irtoz | irunk-karja | karko-kezec | kezed-kocka | kocog-kukac | kulac-lelki | lelku-megak | megal-megro | megsa-miska | mitos-nyala | nyalo-olalk | olasz-pilla | pimas-repes | repke-stefa | stere-szere | szeri-tanc- | tanca-tiszt | titka-urugy | uruhu-varka | varke-vissz | visza-zurza
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
6542 2, X | kellene jutni, amikor regényt írunk és olvasunk. Ez a rettentően
6543 2, I | bíró hajdanában, ez volt az iskola, az iskolamestert onnan
6544 3, X | rajta?”~A leányka, mintha iskolában volna, haragos mestere előtt,
6545 2, I | hajdanában, ez volt az iskola, az iskolamestert onnan ásták ki a romok közül
6546 3, X | életnél annak, hogy a betűket ismered… Most szedd fel magad, és
6547 2, III | Krénfy úrnak.~– Valóban alig ismerek rá e rozzant kastélyra,
6548 2, IX | leánykával, még mint gyermeket ismerém. Szüléi szerették volna,
6549 3, IX | gyakorlattal s mérhetlen ismeretbőséggel bírt; költsége is volt rá.
6550 2, X | hozzá, a paragrafusok bő ismerete, megfelelő stylus curialis,
6551 2, III | embereket, akik tudományos ismeretek gyűjtésében megőszültek,
6552 3, III | Justinianus honores.”~Hirtelen ismeretessé lett neve a hazai első nevezetességek
6553 3, I | szomorú emlék alkotja e név ismeretét önre nézve. Ön eléggé tudja,
6554 3, XI | őt az előtt tökéletesen ismeretlenné tette. Marci sohasem hihette
6555 3, II | szerencsétlen ifjúnak egy vészes ismeretsége…~Cynthia sötéten tekinte
6556 2, VIII | és szelídebb úton kegyed ismeretségébe juthatni; de sohasem lehettem
6557 3, IX | mert ha sokáig folytatod az ismeretségedet Krénfyvel, ez a kabát sem
6558 2, IX | Lássa kegyed: tízévi ismeretségem volt egy leánykával, még
6559 3, VIII | képzelődő, s számtalan esetet ismerhetett, amidőn a cholerint puszta
6560 2, I | tartalmát megpillantá.~– Nem ismeritek? Ez kizárólagos magyar találmány.
6561 2, III | azokat a rendkívüliségeit se ismerje, miszerint az nem szivarozik,
6562 3, XI | elégette, hogy azokról rá ne ismerjenek? Nemde?~A bíró vállat vonított.~–
6563 3, II | vele, suttogá:~– Önnek sok ismerője van Magyarországon, akik
6564 1 | akadtam néha-néha egyre a régi ismerők közül, kitől a többiek felől
6565 2, IX | hajdani szép ismerőseim és ismerőnéimtől, még kellemesnek is fogom
6566 3, XV | arcokkal járni az utcán, ismerőseik mellett félénken elsuhanni;
6567 2, IX | fogok kapni hajdani szép ismerőseim és ismerőnéimtől, még kellemesnek
6568 3, IX | lakosok zabföldei, amik jó ismerősek voltak már ezzel a gonosz
6569 3, VI | A temetés napján megtelt ismerősökkel, tekintélyes urakkal, delnőkkel
6570 3, XVIII| Szokott beszélni is, ha ismerősre talál. El szokta mondani,
6571 3, IX | pedig mégis valami régi ismerőssel találkoznék, s azt kérdezné
6572 2, V | hogy egyszerre mindazok ismerősüknek tartják, kik azelőtt rá
6573 3, XV | olvashatni lapokban: ez vagy amaz ismerősünk, akit okos, nevezetes embernek
6574 3, III | kegyetekhez és több kedves ismerősünkhöz is lesz szerencsénk. Íme,
6575 2, I | leánya, és szépapádat is ismerted. Tudod ugye, hogy én vagyok
6576 2, IV | rendkívüli kémiai és technológiai ismertetései.~Krénfy úr egy tál császármadár
6577 2, II | kénytelenek tőle hasonló ismertetéseket végighallgatni, akik tudniillik
6578 2, II | kocsisa és ispánja, kiket már ismerünk.~Krénfy úr csönget, amire
6579 3, XII | kegyed, rokonai bosszúvágyát ismerve. Gondolja meg kegyed ezt
6580 3, VII | Az ispán hátrahajolt és ismételteté a kérdést.~– Látta ezt az
6581 2, IX | becsülöm, tisztelem s ezt ismétlem önnek szemében. Tekintsen
6582 2, V | Három órát ütött István gróf ismétlő zsebórája, midőn a feje
6583 3, XII | hoztak neki.~– Krénfy meghitt ispánjára bízta levelét, amit a grófnőnek
6584 3, XI | összeveszett a nagyságos úr ispánjával, s azt egy doronggal agyonütötte.~
6585 3, VII | Azzal felült a szekérre az ispánnal együtt, s parancsolá a kocsisnak,
6586 3, XII | ez éjjel Fenyéry házát, s ispánom segélyével utazzék Ó-Helybe,
6587 2, III | mondtam. Tessék megkérdezni az ispánomat, aki ősi nemesember, armálista,
6588 3, X | nálad van, sem rólam, sem az ispánról, míg a levelet a fiskálisnak
6589 2, IV | nem tudja különböztetni az ispántól.~Krénfy úrnak pedig minden
6590 3, XI | helyére.~– Micsoda? A mi ispánunkat ölték meg? – kérdezé a kocsis
6591 2, II | találja az italt, hogy meg sem issza, megmarad. De akkor ugyan
6592 2, VII | azért, hogy néhány rongyos istenadta tótnak a bőre megmaradjon.~
6593 2, IV | istennőé, mert a szerelem istenasszonyának kicsiny szemeket adott a
6594 3, VI | gyilkos lakolni fog, ez istenbeni bizalmam!~Cynthia mint egy
6595 2, X | vidéket örök időkre a szokott istencsapásától.~Ez analóg esetben sok mellékes
6596 2, VII | emberek? Hát van itt miért isteneskedni többé? Hát könyörögni akartok-e
6597 3, II | százszorta szebbé tették őt: egy istennő volt a homéri énekek idejéből.~
6598 2, IV | Arca szebb, mint a paphoszi istennőé, mert a szerelem istenasszonyának
6599 2, IV | szemszedése, mint a mítoszi istennők ambróziaszürcsölése.~Cynthia
6600 2, VII | velem. Olyat ütött, mint az istennyila!~Lippay szomorúan nyúlt
6601 3, XII | nem vegyült azt esküvés Istenthívó igéi közé.~…„Isten engem
6602 3, XI | előfogatosra. Rögtön hozzáfogott istrángjai bontogatásához s az előfogat
6603 2, I | fenyegetőzék a kocsis tépett istrángjait kötözve bosszúsan.~*~– Vezess
6604 3, XI | összekötni való, hámok, istrángok úgy össze voltak bogozva,
6605 2, I | csupa seb belül, amint az istrángon keresztül szokott hágni.~
6606 2, I | fogyasztotta azt el, hanem eldugta iszákja fenekére. És ezek most mind
6607 3, IX | Köszönöm. Majd inkább iszom egy garas árát Tarnócon
6608 3, I | a napokban kellett egész iszonyatosságában megismernem. Ezen ember
6609 3, VIII | kényszerítve arcát, hogy az iszonyatot, mit szíve érez, el ne árulja. –
6610 3, IV | rohanni, megakadályozni az iszonytató jelenetet, de nem bírtam
6611 3, XI | csodát mutatnak, és egyik iszonyúbb a másiknál.~Minden embernek
6612 3, IX | engedte jókedvvel nyúlni olyan italhoz, amit Krénfy úr töltöget
6613 2, I | színét sem láttam semmi italnak, s hetek óta gyökérrel élek?
6614 3, I | ily rögtön, ez ismeretlen italtól, e kétségbeesett lélekkel;
6615 3, XII | bíró vagyok, ki a tényekből ítél, s most elmondom kegyednek
6616 2, I | Én nem vitatkozom, én ítélek! – monda szigorúan, s inte
6617 2, II | ország bajnokával Isten ítélete szerint egyenként párbajt
6618 2, I | kölcsönadtál? – viszonza az alispán ítéletében meg nem ingadozva erre a
6619 3, III | Én így tettem, s várom ítéletemet.~Ki ne ismerné a mesét arról
6620 3, XIV | nem részrehajló kegyelmes ítéletért, nem bűnei elnézéséért ígért
6621 3, XIII | a soha meg nem javítható ítélettel. Én nem Krénfy bűnhődése,
6622 2, IX | Antikrisztus országa, amikor a bűn ítéli el az erényt, s visszafelé
6623 3, XV | nincs igazuk, amidőn Krénfyt ítélik halálra Brenóczy István
6624 2, X | jog szerint el kelle őt ítélniük. Lippay maga aláírta a tanúvallomást
6625 2, V | töredelmes szívvel, miket az ítélőbíró előtt és a gyóntató atyának
6626 3, XIV | sújtja, ami az útonállót. Mi ítéltünk a bűnös felett, s nyugodtan
6627 2, II | hol egykor a brenóci urak ittak örök szövetséget a hírhedett
6628 2, I | már, s egészen eltérően az itteni szokástól, rövidre nyírva,
6629 3, XII | vagyok, akit maga helyett itthagyott, hogy rútságait feltörüljék
6630 2, V | egykor, és sehol semmi nyoma ittlétének többé. Krénfy úr százszor
6631 2, II | igaznak találom, amit mondtak, ittmarad az egyik lovad.~A jámbor
6632 2, III | parancsolni, tehát előadom. Az én ittmaradásom nagyon kétséges, csaknem
6633 2, VIII | velem jönni, uram, vagy ittmaradni? – kérdé Krénfytől, midőn
6634 3, I | németországi fejedelmi család ivadékáról is, ki két ízben megújított
6635 2, IX | visszahívni az életre egy egész ivadékot, felosztani szívét, lelkét,
6636 3, I | átkos testi kór, ivadékról ivadékra átmegy, s elkorcsosítja
6637 3, I | valami átkos testi kór, ivadékról ivadékra átmegy, s elkorcsosítja
6638 2, VII | szentelvén.~Azonfelül a koldulási ívet bizonyosan őhozzá is el
6639 3, IX | hidakat vertek rajta merész ívezettel, jégtörő sarkantyúkat emeltek
6640 2, III | jótékony albumot, külön ívre írd a nevedet; hagyd meghalni
6641 3, XI | Az úr az a répakereskedő izé, ugye?~– Az ám.~– No lám.
6642 1 | is fáj, ott is fáj, semmi ízecskénk sem szolgál bennünket úgy,
6643 2, IV | után szemedbe kacagnak, ízetlenkedéseidre orrt fintorítanak, udvarlásod
6644 2, VII | az udvariatlanságnak és ízetlenségnek kvintesszenciája.~És az
6645 2, VII | hitványság volt ez az egész izgalom, miután a furcsa határozatok
6646 3, VI | elkezdett fel s alá járni izgatottan, feszült várakozásban hagyva
6647 2, III | cselekedett.~Az éjszakai izgatottság, az éhen maradt kedély és
6648 2, IV | mosolygását, mely mindig ideges izgatottságba hozta, nem fullad el Illés
6649 2, I | a gasztrikus nedvek nagy izgultságban vannak, s túlterhelés könnyen
6650 2, II | csecsebecsékkel, amik az ízlés embereinek szobáit oly kedélyesekké
6651 2, I | életkora, testalkata és ízlése felől, mint amennyinek ama
6652 2, I | fenntisztelt hölgy nem szokta ízlését a divat kényszerének alárendelni,
6653 2, IV | eléggé magasztalni azt az ízlést, azt a finom elrendezési
6654 2, II | való, bőr és bársony bútor ízléstelenül van egymással keverve, s
6655 2, IV | legyen a húsa, s több efféle ízletes dolgokat, amiknek tudása
6656 2, II | királykáknak; megfordult az idő, az izmaelita lett úr, és ő szedi a száraz
6657 3, V | félrekapta a szemeit, s homloka izzadni látszott azon gondolattól,
6658 3, IX | kifelé.~Krénfy homlokán annyi izzadságcseppek gyöngyöztek, mint a legkegyetlenebb
6659 2, III | fáradságba.~Krénfy úr nem hiába izzadt. Kívánatai minden reményen
6660 2, III | alóla a lepedőt.~Krénfy úr izzadtan és ijedten riadt fel:~–
6661 2, V | is száz. Húsz esztendeig izzadtunk, koplaltunk, s egy esztendő
6662 3, VII | ablakokon át a fűtött katlanok izzó világa piroslott elé.~A
6663 2, I | szépen, hanem hogy nagyon jajgatott, rám esett a felesége, gyereke,
6664 2, I | arcát, homlokát, szemeit, jajgatva fájdalmasan.~Az anekdotás
6665 3, V | szenderéből felébredt a jajveszékelésre, s ijedten kérdezé annak
6666 2, V | asszony, gyermek sírt és jajveszékelt.~István gróf hintaja hirtelen
6667 2, II | tajtékpipa volt a nagy Hunyadi János szájában, mikor a csatából
6668 3, IX | Irtóztató jeges vízáradat január derekán megrohanta a kis
6669 2, I | visszaválthatja a paraszt a további járandóságáért.~Az embernek olyan nagyon
6670 2, X | talp, mely nem fárad el a járás-kelésben; a többi mellékes dolog.~
6671 2, VII | csoportok, ki-ki a megyei járása felé.~A kis tündérkének
6672 2, VII | ember térjen vissza a megyei járásába, ott maradjanak együtt a
6673 2, VII | alatt csupán egy megyei járásban hétszáz telek maradt üresen!
6674 2, X | napon parancsot adott ki a járásokban, hogy kétezer szekér húszezer
6675 2, I | Egyszer szolgabíró koromban a járásomban utazva, valami faluvégen
6676 2, II | mulatságul.~Mintegy félnapi járásra attól a kisded falutól,
6677 3, XIV | háborodott szemeit vadul járatá végig a termen, egyik arcról
6678 3, I | utcáin. Kérdé tőlem, hogy mi járatban vagyok. Én kitérőleg feleltem
6679 3, XI | tudom kicsoda, micsoda, mi járatbeli ember…~– Kérem, nekem rendes
6680 2, I | szekerét, s elöl hagyva járatni az urak hintóit, még egyszer,
6681 2, IV | gondolkozol: bátyám nem járhat sebesebben, mint a postaszekér,
6682 2, IX | Csakhogy azzal a koszorúval úgy járhatna – szólt az alispán –, mint
6683 2, V | Egyszer mégis abbahagyja a járkálást, s leküldi társalkodónéját
6684 3, I | felment szobáiba, ott sokáig járkált egyedül, cselédeit elküldé
6685 3, XVIII| szekerei, mintha mindig vásárra járnának egyiktől a másikhoz. Az
6686 2, III | Mintha a Luxemburg-palaisban járnék.~– Óh, kérem alássan – szólt
6687 2, I | egymást, hanem elővigyázatul a járókelők vaskarikákat szoktak a kerékagy
6688 3, XV | csak egy botlás kell a járónak még, és azután leszédül;
6689 2, III | termeibe érve kitörő örömmel járta végig nagy léptekben azt
6690 3, VI | kik oly hivatalos arccal jártak-keltek ottan, s kik közül Cynthia
6691 3, IV | ég minden léptén, minden jártán balesettől, fájdalomtól
6692 3, XI | folyosóról a kocsist, aki lovait jártatta alá s fel a brenóci út után.
6693 2, IX | volna belőlünk. Már jegyben jártunk, nemsokára meg kellett volna
6694 2, VIII | felvilágosítással kegyed elé járulhatok, okvetlenül célt fogok érni.
6695 2, IX | ünnepélyesen, mint egy áldozatra járuló druida papné, lépett a megdöbbent
6696 2, I | teljesen megfelelő léptekkel járult az alispán úr oldalán a
6697 3, VIII | halálát a megfoghatlan járványnak számították volna be, s
6698 2, VI | néma beszéd legfurcsább játékaival szokta rendesen meglepni
6699 2, IV | adósságért, amit úgy hiszem, játékban veszte, s most onnan ír
6700 3, V | találni, ki elég gonosz játékot űzni egy nő legkényesebb
6701 3, XVIII| leteszi tollát, eltöri játékszereit, s nem kérdi olvasóitól,
6702 3, I | Bécsbe! El kellett válnia játékszereitől, játszótársaitól s egész
6703 2, IV | akarsz is lenni, előttem ne játsszál komédiát. Én keresztüllátok
6704 2, IX | kellett neki sok alakoskodást játszania, mert valóban nem törődött
6705 2, X | kenyér milyen nagy szerepet játszik a földi tényezők között,
6706 3, I | kellett válnia játékszereitől, játszótársaitól s egész parasztos magaviseletétől.~
6707 2, IV | a nagy Laudon-pasziánszt játszotta két tucat kártyával, ami
6708 2, II | márványmedencékben, ahol a brenóci delnők játszottak az úszkáló aranyhalacskákkal,
6709 2, II | őnagysága –, hiszen az a java!~– Egye meg, aki szereti! –
6710 3, VI | megjövök, midőn már a per javában foly, s ingerálom magamat –
6711 3, V | családjának tartozom minden javammal, amivel e földön bírok,
6712 2, II | embert, mikor legjobban javát akarná. Még azzal fenyegetett,
6713 3, XIII | ne ezzel a soha meg nem javítható ítélettel. Én nem Krénfy
6714 3, V | Fenyéry-uradalmat, úgysem javítottam benne semmit, úgy adom vissza,
6715 3, I | napról napra látja, mint javul választott szegényeinek
6716 2, I | elverte a jég a vetést; olyan jegek estek, hogy orra, füle,
6717 3, XVIII| két uradalmat egy hosszú, jegenyefákkal beszegett sétányút köti
6718 1 | kiáradtak, mostoha évjárás volt, jégeső, tűzvész, ragály rémíté
6719 3, I | egyenlő szűk felfogás a jégeső-hárítóval, a zivatar elleni harangozással
6720 3, XI | ablaktáblákat, néha egy-egy tévedt jégesőszem koppant meg azokon, mint
6721 3, IX | egész meder, az ideszorult jéghasábok megtorlanak az útjukat álló
6722 3, VI | koporsóhoz lép, hogy atyja jéghideg kezét megcsókolja, hogy
6723 3, V | rajta semmit.~Cynthia valami jéghidegséget érzett szívén végigfutni.
6724 2, I | füle, szarva volt mindenik jégnek, némelynek képe volt elöl
6725 2, I | akkor megyen a kecske a jégre, mikor legjobb dolga van.
6726 3, IX | rajta merész ívezettel, jégtörő sarkantyúkat emeltek szakadékain,
6727 3, IX | rándulnak, hogy egészen idegen jegyek támadnak a sorok között.~
6728 2, I | harmadévi naptár széleire jegyezgetem a tennivalókat.~– Jól van,
6729 2, I | volna, ha azokat sohasem jegyezné fel senki. Ez nagyon fogja
6730 2, I | igazság érdekében meg kell jegyeznünk, hogy ha a tisztelt delnő
6731 3, XII | A jelenvoltak komolyan jegyezték a mondott szavakat. Az alispán
6732 3, II | legközelebbi állomás nevét jegyezzük fel tárcáinkba, az, úgy
6733 3, XV | levéllel, melybe visszakért jegygyűrűje volt zárva; Lippay fel sem
6734 2, IX | kényszeríteni. Egy nő, ki annak jegygyűrűjét, akit szeretett, ujjára
6735 2, I(7) | nem volt ritkaság. Ezt a jegyzést ajánlhatom azon lipcsei
6736 3, XII | teremből kijövő királyi táblai jegyző nem állhatá meg, hogy főnökének
6737 3, XII | szerződésem és az esketési jegyzőkönyv kivonataival. Ügyvédemnek
6738 2, VII | Fenyéry ismét elkésett a jegyzőkönyvírással, s akkor jött, amikor már
6739 2, VII | halmozá a tollfaragó, ásítozó, jegyzőkönyvíró, senkire sem ügyelő fiatalembert,
6740 2, IV | legelegánsabb szalonöltözékben jelenék meg méltóságos vendégei
6741 2, IX | sem értett.)~A mulatságos jelenetben senki sem gondolt a ház
6742 3, XII | és a törvényszolgáltatás jelenete közti különbséget csak a
6743 3, VI | grófnak voltak igen heves jelenetei leányával, sőt egy időben
6744 3, XII | számtalanszor oly heves jeleneteik voltak, hogy a cselédek
6745 3, XIV | ekkor még egy fájdalmas jeleneten kellett átesnie. Cynthiát
6746 3, I | oly iszonyú hatása volt e jelenetnek, hogy miként a kínzott hölgy
6747 2, IX | ritka boldog halandónak jelenik meg életében.~– És most
6748 2, II | összeválogatva, mintha azokat jelenlegi birtokosuk egyenként kobzotta
6749 3, VI | s akkor az ő és Lenczné jelenlétében történt, hogy Krénfy az
6750 3, III | Hogy nem tréfa, arról az én jelenlétem kezeskedik – szólt bele
6751 2, VI | a lovagon kacagnak, aki jelenlétükben Morpheusz karjai közé szenderült.~
6752 3, XII | patvarista rohant ki az ajtón, a jelenlevő hajdúknak kiáltva, hogy
6753 2, I | taglejtésekkel szólítá meg a jelenlevőket:~– Tekintetes Lippay Károly
6754 3, XIV | végigbámult vele minden jelenlevőt, azután végigsimítá kezével
6755 3, II | a rendelt időre meg nem jelennék, akkor azután szabadságában
6756 3, XIV | nőnek még egyszer meg kell jelennie e helyen, tökéletesen meg
6757 3, XVIII| fogják, hogy ez nagyszerű jelenség. Cynthia magánkívül volt
6758 3, I | visszajövök, melyben csodálatos jelensége van annak, hogy azon általános
6759 3, XII | mint egyeznek meg egyes jelenségeikben, hogy támadnak egymásból,
6760 3, XII | megfoghatlan pazarlásában oly jelenségeket keresni, amik a mindennapi
6761 3, VI | cseléd lépett be az ajtón s jelenté, hogy egy úr akar szólni
6762 2, VI | mindenféle zavart eszmék jelentek meg agyában, egyszer csak
6763 3, V | vizet, majd orvosságot, majd jelentéktelen, haszontalan tárgyakat,
6764 3, II | grófnővel beszélni! – jött jelenteni az egyik cseléd.~Cynthia
6765 3, IV | megfenyegette ujjával Fenyéryt, s jelentésteljesen súgá fülébe:~– Ön ravasz
6766 3, IV | monda neki:~– Az álom azt jelenti, hogy rólam gondolkoztál
6767 3, VII | hasonló fiatalember nem jelentkezett.~Krénfy megfordult és sietett
6768 2, I | ingadozva erre a mindent jelentő szóra. – Legények, csak
6769 2, VII | többi falvak elöljáróival, jelentve, hogy a tekintetes küldöttség
6770 3, XII | után szabad rendelkezni.~A jelenvoltak komolyan jegyezték a mondott
6771 3, II | másik vonat elindulását jelezték, egy utas nagy sietve rohant
6772 3, IX | a levett kalap, melynek jeligéje: „Könyörüljetek a szegény
6773 2, I | dicsőbb lénynek: én egy puszta jelkép vagyok, én egy közvetítő
6774 3, I | hóna alá csapott esernyője jelképei által gyaníttatva, hogy
6775 2, V | bírtak már valami olvasható jelleggel.~Egy hosszú gondolatjel
6776 2, I | orrában van valami a kos jelleméből, sokkal több a sasok profiljából,
6777 3, XIII | fog a rozsda…?”~…De a régi jellemen sem!…~
6778 3, VI | hibás fogalmunk volt egymás jelleméről; ezt igazítsuk ki és felejtsük
6779 3, XII | szokott életmódjával és jellemével nem tudnánk összeegyeztetni.
6780 2, I | járó embert legnehezebb jellemezni, mert akkor mindenki vesz
6781 3, III | tudni csakugyan elhatározott jellemre van szükség. Hanem azért
6782 2, I | alsó részét azután nagyon jellemzetessé teszi az, hogy bajusz és
6783 2, I | oldalra balfelől francia jelmondatot írt:~„Les Cannibals dévorent
6784 2, V | fölkeresni.~– Vártalak. Jó jelnek tartom, hogy siettél. Határoztál-e
6785 2, X | küldöttséget megugrattak, a jelpóznákat feltüzelték, gyűléseken
6786 2, I | rikácsolá a garaboncás veszélyes jelszavát, mindkét öklével botjára
6787 2, I | nekem semmi érdemem, én csak jelvény, én csak külső alak vagyok,
6788 2, I | emelve kalapot a szentek jelvényei előtt, mik vigaszul vannak
6789 2, II | ami pénzzel való kenést jelvényez.~– Ohó hó! Azt ugyan nem.
6790 2, IV | jó tréfának tartja. Igazi jenki ötletek. István grófnak
6791 2, III | írjon, mint legelső őse Jeruzsálemi András király idejében,
6792 2, V | házig találja őt kísérni e jóakaratú pártfogója, s a házi ebek
6793 3, III | esze, akkor énnekem nagyon jóakaróm.~Pedig a következés majd
6794 2, II | dolog, a szomszédok tulajdon jobbágyainkat uszíthatták volna ránk.
6795 2, I | látja elpusztulni saját jobbágyait, és semmi sem leend sötét
6796 3, VII | bőrkereskedőt, hajcsárt és jobbágyot, aki eszébe jutott.~– …Egy
6797 2, VII | nemes urai, hogy a szegény jobbágyság rögtöni segély által végveszedelméből
6798 2, I | Az a másik úr mellette jobbfelől egy sápadt, öreg férfi,
6799 2, I | írással felírta a ház oldalára jobbról, a kapu mellett, ezt a latin
6800 2, VIII | követelnek, de én a megye nevében jöendék kegyedhez tisztelettel könyörögni,
6801 2, IV | asztal alá esett, azért nem jöhet ki a játék, amiért István
6802 2, IV | legnehezebben leküzdhető.~Vajon hogy jöhetett Krénfy úr arra a gondolatra,
6803 3, II | ifjúnak okai vannak haza nem jöhetni és a külföldön is eltitkolni
6804 2, I | fölemelkedve.~– No, csak jöjjek megint vissza, s találjalak
6805 2, III | hogy a rövidebb gyalogúton jöjjenek előre Brenócig. A kisasszonynak
6806 3, VI | ráfüggesztve tartott, s jönnek-mennek hivatalos arcú emberek,
6807 2, I | ezek az urak jót akarnak, jóért jöttek. De mit tehetnek
6808 3, X | gyermek szavait.~– És te hogy jöttél mégis ide?~– Hát a Krénfy
6809 2, II | uramat”, amely megilleti a jöttmentet, mikor már hintóban jár,
6810 2, II | adósságaik kamatja rúg.~A jövedelem egyre kevesebb, az adósság
6811 3, III | Azt beszélték felőle, hogy jövedelmei felérnek egy uradalommal,
6812 2, III | megszorultak, mert roppant jövedelmeiket tán lelkiismeretesen kifizetett
6813 2, I | szaggatja. Kallósfalva, melyet jövedelmes kallóiról neveztek így,
6814 3, III | vagyont gyűjteni; fáradsággal jövedelmet biztosítani magamnak, becsült,
6815 3, I | nagy befolyású személytől jövék, ki által a tizenharmadikhoz
6816 3, XVIII| a jó Leonora összevissza jövendöl neki mindenféle balgaságot:
6817 2, IX | szívét, lelkét, vagyonát, jövendője kincseit egy szenvedő nép
6818 2, III | mire Jakab beereszté a jövevényt, már fel volt öltözve.~A
6819 3, XIII | kegyedhez, hogy ami a kegyed jövőjére nézve nagyon lényeges, azt
6820 2, VII | miatt ön egész vagyonát, jövőjét, becsületét elvesztheti:
6821 2, I | hajítja el ismét. Az utána jövők újra felveszik és újra elhajítják.
6822 3, IX | kabát sem marad rajtad. Jövőre pedig tanuld meg, hogy ahol
6823 2, I | figyelmezteti a szemközt jövőt, hogy ahol tisztásra akad,
6824 2, X | tettét helyeselni, de a jog szerint el kelle őt ítélniük.
6825 2, X | sem engedett senki a maga jogaiból.~Nem is igen bátorkodott
6826 2, X | kisbirtokos, ezek nem engedték jogaikat, ellenálltak, pörlekedtek,
6827 2, VII | ami sérelmet ejték nemesi jogain. Ha még egy lépést akar
6828 2, X | megbántotta a birtok igaz jogait, megmenté az egész vidéket
6829 3, V | uradalomnak, ragaszkodhatnám azon jogelvhez, hogy „accessorium sequitur
6830 3, XII | alispán a teremben őrködő joggyakornokoknak, azok az átelleni terem
6831 2, VII | brenóci uradalom birtokosának jogigazgatója.~– A gróf Maróthoknak?~–
6832 2, I | fejtették meg a legbonyolultabb jogkérdéseket, azok engesztelték ki a
6833 2, X | a rokonszenv, az emberi jogok, a becsületesség kétségtelenül
6834 2, VII | Az meglehet.~– És énnekem jogom van önt akkor főbe lőni,
6835 2, VII | a törvények által adott jogomnál fogva minden hozott határozat
6836 2, I | csizmám talpa.~– De hát mi jogon osztogatja itt valaki oly
6837 2, I | gondviselésüket, s nem képzelt jogtalan és természetellenes dolgot
6838 2, VII | hangon az alispán –, kiknek jogunk van parancsolni és nem kérni
6839 3, I | nyertes felperes. Egy új jogvitát kell tehát az iránt támasztani,
6840 3, III | vagy én.~A kis barna olyan jóízűen nevetett e furcsaságnak.~
6841 2, VI | parányi tündér kiosztogatott jók és gonoszak között. Utoljára
6842 3, IV | kívánja, hogy míg vendégeit a jókedv ébren tartja, addig a vőlegény
6843 2, IX | ingerelve volt Dobokyné jókedve által, most már igazán tűzbe
6844 3, IV | vőlegénynek, menyasszonynak jókedvéről, rosszkedvéről; csak Dobokyné
6845 2, IX | Dobokyné.~– Hogy erőszakolja jókedvét a bánatra – gondolá Lippay
6846 3, V | Sőt, ellenkezőleg; igen jókedvűek voltak, nem is a szekeret
6847 3, II | maga hajtá össze hajzatát jól-rosszul, egy fekete selyemhálóval
6848 3, I | hosszan, amilyen hosszan jólesett fájdalommal teljes tele
6849 2, V | veled megyek én.”~És valóban jóleshetett e jámbor vadállat barátsága
6850 2, V | olyan ismeretlen… Milyen jólesik, ha van egy élőlény ilyenkor
6851 3, III | gondolkozott, hogy amíg a jólét és jó hír után küzdött,
6852 3, XIII | nem magas állásod, nem jóléted, nekem csak te kellesz egyedül;
6853 3, III | de igen kényelmes vagyoni jóléttel is jutalmazta. Azt beszélték
6854 2, III | természet örök titkaiba, kik jóltevői voltak a szenvedő emberiségnek,
6855 3, V | gonosz Krénfy még az ő ősi jóltevőivel is pörbe elegyedett. Ezt
6856 2, III | magán-, mind közéletükben a jóság és bölcsesség munkáit művelték,
6857 3, I | voltam neki megmondani, hogy jóságával lehetetlen visszaélnem,
6858 2, III | már az emberek előtt, s jóságukban éppen úgy nem találtak semmi
6859 2, VII | elolvassa. Neki mindegy: akár Jósika írta azokat, akár Holdas
6860 3, XVIII| rövidítésére. Mond neki jóslatokat arcvonásokból, tenyérvonalzatokból,
6861 2, X | a hétszemélyes táblára.~Jószágai elvesztését nem gátolhatta
6862 2, IV | szerény helyettestek, a ti jószágaitok haszonbérlője szerezte.
6863 3, I | elküldé új nejét maróti jószágára, ott egy kis szerény lakba
6864 2, II | megvásálni azokat az útba eső jószágokat, majd bosszantásokkal akarták
6865 2, II | De te nem vigyázasz az én jószágomra, te kárt tevő gazember.
6866 2, I | lejárt ezelőtt harminc évvel jószágunkra kaszálni?~Az öreg csak fejével
6867 2, V | az ilyen hölgyek rendesen jószívűek szoktak lenni. Az összeg
6868 2, VIII | annyit hallottam kegyed jószívűségét, igaz emberszeretetét magasztaltatni,
6869 3, XV | baja sem lett volna neki. Jótállok érte.~Irén nem állhatta
6870 2, X | véletlen, de mivel nagy jótékonysággal hatott mind a mi ügyeinkre,
6871 3, II | vezetjük a számadásokba. A jótékonyságra kiadott fillérek sohasem
6872 2, I | azt csak elrettentené, ha jótéteményei napfényre jönnének; képes
6873 2, I | oka egyébért pirulni, mint jótéteményeiért.~Ez ihletett panegirikon
6874 2, IX | eset. Azért ezt a hibáját jóvá kell tennie.~– Mutasson
6875 3, I | hogy István gróf teljes jóváhagyását adta a tervhez.~Kénytelen
6876 3, II | különös hölgy kezét, ígérete jóváhagyásául.~– Akkor elmondhatom. Az
6877 3, XVIII| düledezőben áll, s csak magasabb jóváhagyásra vár, hogy összeomolhasson.
6878 3, VI | szegény leányt.~Fenyéry jóváhagyólag inte, s maga vezette oda
6879 2, VI | őket, hanem azután hibái jóvátevéséül ugyanannyi házasságot el
6880 2, VII | kalapjaikat levéve, s bízva uraik jóvoltában.~Még egy kísérletet kívánt
6881 3, VIII | helyette ezt az elveszett Józsefet, aki önöket az ideig mulattatni
6882 3, III | ezüst szakállal, arany juhászbundával, mondott neki három számot,
6883 3, IX | látott, egyszerre meg szokott juhászulni, s egy perc alatt visszanyerte
6884 2, II | lobogtak alá, most az esett juhok bőrei vannak kiteregetve
6885 3, IX | magát benne, s ha ilyenkor juhot, barmot hajtanak a fűre,
6886 2, V | mondták neki: csihi-te! juhoz-te!, erővel odafurakodott a
6887 2, VI | Franciaországban esett el a júliusi napokban, most rendes gondnoka,
6888 3, IX | az aratást soha.~Úgy lőn.~Június közepén, a legmelegebb napra
6889 2, III | váltottak jegyet, miként jurátus korukban, egy csézán eljártak,
6890 2, I | segélyével tápláló, meleg ételhez jussanak. Táborban sok hasznát lehetne
6891 3, III | ügyvédi pályára fordítá.~„Dat Justinianus honores.”~Hirtelen ismeretessé
6892 3, III | kényelmes vagyoni jóléttel is jutalmazta. Azt beszélték felőle, hogy
6893 2, V | kisasszonyom.~– Íme, vegye ön ezt jutalmul, jó öreg – szólt Cynthia,
6894 2, VIII | úton kegyed ismeretségébe juthatni; de sohasem lehettem szerencsés
6895 2, IV | hogy bezárt arcképéhez nem juthatott; akkor István gróf levetette
6896 2, IV | ajtóhoz lépdelt, s mintha ott jutna hirtelen valami eszébe,
6897 3, I | elveszteniük, míg erre a gondolatra jutnak.~Azután megint az egész
6898 3, II | gonoszabb élete lesz a pokolba jutottakénál.~A fenyegetett vállat vonított,
6899 2, V | lelki erőfeszítéssel eszébe juttasson magának valami elképzelhető
6900 3, XVIII| megaranyozza, azon elmúlt órákat juttatja eszébe, amiknek veszedelmes
6901 3, IX | ismeretségedet Krénfyvel, ez a kabát sem marad rajtad. Jövőre
6902 2, IX | keresztülszúrni e könnyelmű fiatal kabátján.~– Hogy tud ily könnyen
6903 3, IX | vagy világoskék leffentyűs kabátokban, nagy fényes gombokkal.~
6904 2, I | szinte megcsapta ama nehéz, kábító bűz, ami a szoba levegőjét
6905 2, I | ha már nem sírhat, tehát kacag, és úgy hullanak a könnyei –
6906 2, VI | többi hölgyek egészséges kacagása hangzott alá. Bizonyosan
6907 2, I | heves sírásból még hevesebb kacagásba térni; az ember ilyenkor
6908 2, IV | kettő, s mind a két arcon a kacagáshoz készülő vidámság derűje
6909 2, I | onnan, folyvást erőltetve a kacagást és fejét rázva és kezével
6910 3, I | botrány kitudódott. Hogy kacaghatott fölöttük az egész világ!~
6911 3, XV | ösztönzi, úgy nógatja, hogy kacagjon fel a legájtatosabb szónoklat
6912 3, I | csövében, mint valami kínjában kacagó elkárhozott lélek, aki jobb
6913 2, IV | mikor most mondom, nem kacagsz. Én jól tudom, hogy szép
6914 2, IV | Mikor először mondtam, kacagtál rajta, mikor most mondom,
6915 3, XVIII| kezeibe tapsolt és nevetve, kacagva borult Leonora nyakába.
6916 3, III | úr számára.~Lippay homéri kacajra fakadt.~– Megijedt, ugye?
6917 3, XIII | gyöngéden.~Dobokyné tréfás kacérsággal simult oda hozzá, s most
6918 3, VII | puskát.~– Rossz idő lesz most kacsázni – szólt bosszús tréfával
6919 2, I | hanem itt a szeszgyárban kádakkal áll, mert ott ecetfőzés
6920 3, IX | cifrán kifaragott furcsa kakasokkal.~A kis folyam partját egészen
6921 2, IV | Cynthia az egyik bíborpiros kaktuszrózsát minden gond és számítás
6922 2, VI | folyamodni, hogy elvegye előle a kalamárist, s így kényszerítse abbahagyni
6923 3, II | visszatérni kényszerít. Ez nem kaland, nem szerelem; hanem egy
6924 3, III | rendkívüli hőstettek és kalandok leírására. – Jobb még a
6925 2, V | gondolkodott:~„Ez egy könnyelmű kalandornő, aki nem hiába okoz főfájást
6926 3, IV | Fenyéry időközben itt meg ott kalandozott, lövöldözött másra, és hagyott
6927 3, V | Abból minden öt percben egy kalánkával kell nyújtani a betegnek,
6928 2, V | zaj, lárma, csörömpölés, kalapácsolás lassanként elcsendesült,
6929 2, I | pofonütni való fickó, kerek kalapban, tulipános szűrben, fazékkarima
6930 2, VII | arccal álltak a kapun kívül, kalapjaikat levéve, s bízva uraik jóvoltában.~
6931 3, VII | spanyol köpenybe burkolva; kalapjának karimája lefelé volt hajtva,
6932 3, VIII | elérté ezt, s gyöngéden intve kalapjával, monda Irénnek:~– Önre bízom
6933 2, I | hídlábakat, a töltéseket. A magas kalapos úr felmarkolt egy-egy csomó
6934 2, IV | udvarán, felpakolva bőrládák, kalaptartók, nyeregben az előfogatosok,
6935 2, I | csizmaszárú úrral, meg egy magas kalapú úrral, akinek téli ablak
6936 3, II | és odanyújtá a magáét.~A kalauz megint elfogta a grófot,
6937 3, II | A Párizsból jött vonat kalauza utána iramodott, s még a
6938 3, II | nyugvásköz következett; a kalauzok öt percet ajándékoztak az
6939 3, II | érek rá.~Azzal félrelökte a kalauzt, s felugrált féllábbal a
6940 3, II | kiveszekedte magát a másik kalauzzal, de vissza nem hagyta magát
6941 3, XI | képzeletében, mint valami félelmes kaleidoszkópban, ahol ugyanazon diribdarabkák
6942 2, VIII | hirtelen ráfordítani.~A tigris kalickájába zárt Fenyéry óhajtá véget
6943 3, IX | nyargal tovább, mint valami kalitkába zárt fenevad, mely sehogy
6944 2, III | István gróf saját kezű kalligráfiájával, ki sajátszerű büszkeségét
6945 2, II | levelet nagy gonddal és kalligráfiával szerzé Krénfy úr, írása
6946 2, I | Kallósfalva, melyet jövedelmes kallóiról neveztek így, már harmadszor
6947 2, I | felépült, a fűrészmalmok, kallók lassanként elpusztultak,
6948 2, I | nagyobb bért fizettek, mint a kallókban, azért a malmokból minden
6949 2, I | veszedelmes dűlő vezet le Kallósfalvához, melynek rosszasága minden
6950 2, I | hogy félszáz esztendő alatt Kallósfalváról soha egy ember sem ült a
6951 3, IX | uram mondogatni a hajdani kallósfalviaknak, ha velük találkozott a
6952 2, I | mely előtt ki volt téve a kaloda. – Itt lakik az ifjú Sztropkó.~–
6953 3, XI | kocsis kizörgette Popákot a kalodás házból. Most ő volt a bíró.
6954 3, II | lett volna inkább tengeri kalózzá lenni vagy meghalni éhen,
6955 2, I | Miben hozzam?~– Hozz a kalpagodban, azért csináltatta a vármegye
6956 3, I | ismerte már a miniszterek, kamarások, titkostanácsosok bejárásait,
6957 2, IV | utolsó gombot bekapcsolá kamásliján, a postakürt éppen akkor
6958 2, II | mint amennyire adósságaik kamatja rúg.~A jövedelem egyre kevesebb,
6959 2, III | súlyától; a sok kés, villa és kanál csak úgy halomra öntve állt
6960 2, III | ezüstserlegek, medencék, kések és kanalak is futnak hazafelé, amint
6961 3, I | gróf csendesen kevergeté a kanálkát a pohárban.~– Most önre
6962 3, I | leülepedett salakot a kis arany kanálkával, míg az egészen lilaszínűre
6963 2, I | van szükségük, hogy egy kanálnyi morzsalék segélyével tápláló,
6964 3, XV | hoztak volna haza. A magas kancellária nemcsak hogy meg nem rótta
6965 3, IX | Boros uram morogva ment a kancelláriának nevezett füstszoba felé,
6966 2, V | gróf odavitette asztalát a kandallóhoz, s lábait felrakva annak
6967 2, V | mondogatták egymásnak, amint a kandallókban szították a tüzet: „Hogy
6968 3, I | teát, megmelegíté kezeit a kandallónál; a hideg csak most látszott
6969 3, XII | nem tudtam, hova. Ő maga a kandallós teremben volt velem és arról
6970 3, IX | eső vidékeken.~Rendesen a kánikula idején szokott támadni egy
6971 2, I(4) | A kannibálok ellenségeiket eszik meg;
6972 2, I | házra mutatva:~– Fejszét, kanócot neki!~Az ifjú táblabíró
6973 2, I | azért csináltatta a vármegye kanta formára. Szaladj! Ennek
6974 2, I | fedé, mely alól sötétkék kantus folyt alá, fekete bársony
6975 2, I | háza előtt.~Itt azután egy kanyarodásnál mintegy negyven apró, alacsony
6976 2, I | hegyi út a meredek oldalban kanyarodik tovább, alig érintve itt-amott
6977 3, VII | elmaradt itt-amott.~Az út egy kanyarulatánál, mely hirtelen befordít
6978 2, X | kalandor hajlamból illetlen kanyarulatokat képez, ott egy szép átmetszést
6979 2, I | káromkodó, protestáló, kapacitáló szavaira, ki, amidőn nagy
6980 2, I | asszony megengedte neki, hogy kapaszkodjék a kötényébe, s szaladjon
6981 2, I | egyenesen visz felfelé a kapaszkodó lejtőn, három úri hintó
6982 3, I | leányától kísérve, annak karjába kapaszkodva; s korán reggel már ott
6983 2, I | tanítványnője, szomorúan kapcsolva össze ládikáját.~Az alispán
6984 2, III | fájdalom, nem voltak bérbe kaphatók, és amellett titkos szobájában
6985 1 | csalatkozni, s idejét rossz helyen kapitalizálja.~Azonban arról legalább
6986 2, VIII | puskát, de ő nem írta alá a kapitulációt.~– Óh, ti akasztófáravalók,
6987 2, V | mintha kérdené tőle: „Ne kapjak ennek az inába?”~De úrnője
6988 2, I | legyen reá, hogy az erőtlenek kapjanak belőle. Én önt felelőssé
6989 2, VI | sem volt, hogy szívéhez kapjon, elénekelve: „Látni téged
6990 3, XI | azután ezt a szekeret honnan kapjuk mi vissza?~– Sehonnan sem,
6991 3, XV | előtt az újoncé, aki vén káplárjától azt kérdezte: „Melyik már
6992 2, III | magtárt, amit legközelebb kapnak, s arra a parasztságot rászabadítani.
6993 2, III | világbolondítás, szemfényvesztő kápra.~Amit itt látunk, az semmi
6994 2, III | üvegsifonér alatt, hogy káprázott a szeme, aki reá nézett.
6995 2, II | odaszámlálva a markába kápráztató gyorsasággal öreg pénzt,
6996 3, IX | rajta, hogy állandó kenyeret kaptak.~Egypár közülük előbbvalónak
6997 2, X | egypár hét alatt meg is kapták, amiért jártak; a magasabb
6998 3, XIII | meg, de ingyen szerelemből kaptál.~És azzal átölelte a férfi
6999 3, III | s egyenesen hajtatott a káptalan elé, ahol Fenyéry, a törvény
7000 3, XI | egy kis idézőlevelet kaptunk a székvárosból.~– Tarnóczytól,
7001 3, IX | aki jól érti a másikat. A kapuban rágyújtott a pipájára, a
7002 3, I | kocsiig kikísérte, mely a kapubejárat előtt állt felpakolva.~–
7003 2, I | félrevonult nagy morogva a kapuból, s könnyebb volt a lelkének,
7004 2, III | meghalni éhen a rongyos koldust kapud előtt, cselédedet koplaltasd;
7005 2, II | elnyargalt a tátosaival, hogy a kapufélfától sem vett búcsút.~– Hát kedves,
7006 3, I | midőn hintaja palotája kapuin berobogott. Pitvarnokától
7007 2, I | előtt, ez éhség tornyának kapuinál lőn találkozásunk; mert
7008 2, I | tárházait, éléskamráit, kitárta kapuit az ügyefogyottak előtt;
7009 3, III | fél órakor pedig a temető kapujánál találkozni fog két ellenfél
7010 2, II | ott a domb tetején, vas kapujával, arany címerével, kiülő
7011 2, I | uraságtól bármilyen kamatra kapunk élelmiszereket. Azonban
7012 2, I | mely még zárva sem volt.~A kapunyikorgásra a ház alacsony ajtaján egy
7013 2, III | melynek bejáratát bundás kapus őrzi; és ennek tárva-nyitva
7014 2, I | előrehajolt, úgy, hogy kopott azúr kaputjának a gallérja arasznyira volt
7015 2, VII | bejárat túlsó felén egy másik kapuval van elzárva az udvar.~E
7016 2, VI | következtében soha Gyimóton és Karádfalván annyi kosarat nem kötöttek,
7017 2, I | helyéből, hogy egyik a másik kárára alkotott helytelen szögleteket,
7018 2, III | hogy méltóságtoknak akarják kárát, mert ha én innen elmegyek,
7019 2, I | mikor már a vándorok utolsó karavánjait is elfödék a fenyők árnyékai,
7020 2, I | szarva.~Az út szűk volt, a karavánnak nem lehetett a tehénnel
7021 2, IV | kölcsönös tósztok nem vesztek kárba; Krénfy úr maga olyan jókedvű
7022 2, VI | a legjobb gazdáknak. Jó karban tartott vagyona megért kétszázezer
7023 2, VIII | zsebkendőjével nyomogatva a karcolásokat. – Majd megkeserülitek ezt!
7024 2, IV | szemöldökök alól; kinek kard, kinek buzogány volt a kezében:
7025 3, VI | nyomorékká lőni; hanem a karddal még szabad vagyok, s ha
7026 3, XIV | poroszlókat az ajtók előtt kivont kardjaikkal.~Fenyéry eléje megy, s megállítja
7027 2, IV | vizsgálgatá a szép drágaköves kardok, emailos függórák s vésett
7028 3, XIII | mennyországot, s mikor benne van, kárhozatot és csalódást emleget. Aki
7029 2, V | Ha mindjárt egyenesen a kárhozatra kellene is azzal mennie.
7030 3, II | esküdtem, azt mondtam, hogy kárhozzam el, legyek egész életemben
7031 2, II | mintha a taktust ütné hozzá karika lábaival. Ha az ember hirtelen
7032 3, XI | sikert eszközölni egy jó karikás ostorral.~Végre mégis nyeregben
7033 3, VII | köpenybe burkolva; kalapjának karimája lefelé volt hajtva, hogy
7034 2, I | fejéről levette a széles karimájú kalapot, s fényes homlokát
7035 2, IV | legnagyobb elragadtatása közepett karja alá nyúl Illés gróf, azzal
7036 2, IV | összefont karokkal dűlt a szék karjához, melyen Cynthia hevert s
7037 2, II | rendesen a kis bronzszörny karjaiba tevé, miként a hajdani bálványimádók
7038 3, III | a csók után, mint omlik karjaiból ülhelyére vissza. – Ah,
7039 2, IV | csak a két végét tartva karjain. Krénfy úr kétszer is feladta
7040 3, XIV | eszméletlen alakot tartának karjainál fogva felemelve, mely öntudatlanul
7041 3, XII | szánalommal ment oda hozzá, s karjánál fogva fölemelte és a székre
7042 2, IV | Bátorkodott, mint háziúr, karjával kínálni meg Cynthia grófnőt.~
|