10-anekd | angol-becsu | becsv-borka | borke-cynth | dacca-elesk | elesn-elsza | elsze-esket | esku-felhu | felin-fogad | fogai-gyamo | gyana-hason | hasuk-holmi | holna-irtoz | irunk-karja | karko-kezec | kezed-kocka | kocog-kukac | kulac-lelki | lelku-megak | megal-megro | megsa-miska | mitos-nyala | nyalo-olalk | olasz-pilla | pimas-repes | repke-stefa | stere-szere | szeri-tanc- | tanca-tiszt | titka-urugy | uruhu-varka | varke-vissz | visza-zurza
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
9047 2, III | félrebúttak egy odúba, hogy ott lelkük minden erejét egy kedvenc
9048 3, XV | kedélye valódi balzsam Cynthia lelkületére.~– Tudok én még nálamnál
9049 3, VI | boldogtalan hölgy sorsát, lelkületét lerajzolá, könnyeztek rajta,
9050 3, V | keresztülestek már, s végre lelnek valamit, aminek hatását
9051 3, III | pedig:~…„Elásott kincset lelt véletlenül, melyre csodálatos
9052 3, I | összeköttetésénél fogva azok úrnőihez lelve bejuthatást, két oldalról
9053 2, V | elhatározni magát?~– Igen.~– Lemond-e?~– Sohasem – felelt Cynthia
9054 2, I | kétségbeesett küzdés, ott a bénult lemondás a halál ellenében; panasz
9055 3, III | szemeit becsuknia azzal a lemondással, hogy Irénnek el ne mondja,
9056 2, IX | börtönbe vándorolhat. Ilyen lemondást senkitől sem kívánhatok,
9057 2, IV | kedvéért sem állapodom meg. Lemondasz-e?~– Nem – felelt Cynthia
9058 3, I | hogy gyűlölt hajlamáról lemondjon. Ön sajnos tudja a következményeket,
9059 3, I | Istenem, Istenem! És lemondott-e?~– Másnap reggelig határidőt
9060 2, IV | menyasszonyi hozományról lemondva, csupán ezt kérte magának.
9061 3, XI | bezárta szobáját és átment Lencznéhez.~Az udvaron megpillantá
9062 3, XII | esketni. Nekem nőm nincs, mert Lencznéveli házasságom érvénytelen,
9063 2, IV | tett hirdetése adott új lendületet a társalgásnak, a kölcsönvett
9064 2, I | mutatta arcával, mennyire lenézi, semmibe veszi azt az eszmét,
9065 3, IX | termesztő és vállalkozó volt lenézve. Azt mondták szemébe, hogy
9066 2, IX | úgyis éppen most hagyta el a lengyelje, majd beszegődöm hozzá –
9067 2, IX | Ki mentől magasabb rangú lengyellel bírt, annál nagyobb dicsőség
9068 2, IX | majd beszegődöm hozzá – lengyelnek.~Azon időben nagyon népszerű
9069 2, I | csúcsán, a Kárpátoknál a Lengyelnyergen; egy férfi sem vállalkozott,
9070 3, IX | gonosz, átokterhes szél, mely Lengyelország felől jött, s melyre nézve
9071 3, III | francia négyest, keringőt és lengyelt, amire a többi delnők táncot
9072 2, I | keresett. Még tavaly is lenn volt az alföldön, s szakmában
9073 3, III | Fenyéry, reánk bízta, hogy lennénk szíves szószólói kedves
9074 3, I | Meg kell törve, őszülve lenniük, érzékeik felét elveszteniük,
9075 2, V | csóválgatva. Soha ilyen lénnyel nem jött ő még össze, akinek
9076 3, V | undokabb lett a jöttment egész lénye; hogy még a kegyes István
9077 3, XIII | kegyed jövőjére nézve nagyon lényeges, azt előlegesen elvégezzük.
9078 2, IV | jegyezte meg, hogy vannak lények, amikre nézve a bogácskóró
9079 2, I | nálamnál magasabb, dicsőbb lénynek: én egy puszta jelkép vagyok,
9080 2, I | elmondásához: miután pipájába lenyomkodta a tüzet, s vagy hármat szítt
9081 2, I | mint a másikat, a kucsmáját lenyomta a szemére, a pipáját a két
9082 3, VIII | tette magát és azt a két lényt, akit egyedül szeretett
9083 2, I | megbízatásom ama fensőbb lénytől korlátlan teljhatalommal
9084 3, XIII | alakítja át ekkor egész lényüket. Az ismeretlen szeme is
9085 3, I | rendkívül érdekelve.~Leonora leönté az utolsó csésze teát, megmelegíté
9086 2, VIII | ellenében.~– Tessék! – szólt leoldva harcias csípőjéről a csomó
9087 2, IV | tűz a viaszmázt egyszerre leolvasztotta volna róla, minden vonása
9088 3, I | felszökött ágyából, s odafutva Leonorához, annak ölébe rejté el arcát,
9089 3, II | lázasan égő szemekkel tekintve Leonorára.~– Hogy megírhassam neki,
9090 2, II | félreforduljon, azonnal leosontott, összekapkodta hámistrángjait,
9091 2, I | megsárgultak már az öregségtől és a lépbajoktól; termetét az aranyér kétrétbe
9092 2, III | vendég és amaz a gazda.~A lépcsők aljáig kíséré őt le Krénfy
9093 3, I | Előre kifutott eléje a lépcsőkig.~Nem csalatkozott; csakugyan
9094 3, II | iramodott, s még a felhágó lépcsőknél elfogta.~– Uram, ön nem
9095 2, V | olyankor, midőn csak egy lépcsőn lehetett lejönni azon hálószobából,
9096 2, II | megszökék a szobából, s csak a lépcsőzet közepén álla meg, némileg
9097 2, IV | grófnő azután a túlsó ajtóhoz lépdelt, s mintha ott jutna hirtelen
9098 3, IX | alakban, pecsétviaszt gyújt, lepecsételi. Címet akar írni: nem, az
9099 2, I | kocsizsebben volt egy kis lepecsételt palack, azokból a kedves,
9100 2, I | azt mindhármuk gyűrűivel lepecsételve, magához vevé.~– Volt-e
9101 2, III | ágynál, és rángatta alóla a lepedőt.~Krénfy úr izzadtan és ijedten
9102 3, VIII | Itt a nehézség. Ha nyíltan lépek föl, óvatosak lesznek, és
9103 3, IV | világrész a másikhoz csak egy lépés, egyik század a másikhoz
9104 3, I | egyéb sárban járó teremtés lépései közül kiismeré az ő sarkos
9105 2, V | legcsöndesebb kertben, csak néhány lépésnyire attól a háztól, ahol annyit
9106 3, I | kedvesét, ahol az hatvan lépésről lőtte meg a grófot tomporán,
9107 3, XI | a kertben, ahol meg nem lephetik. Kezéből a levelet ki nem
9108 2, I | tél. A mezőket ugyan nem lepi hó, mert egész télen nem
9109 2, IV | piros ajkát ábrándosan lepittyesztve, míg István gróf arcát kendőjébe
9110 2, I | hozd el, szaladj! Kettőt lépj egy helyett. Te harmadik
9111 2, I(7) | nincs orvosság.” Meg ne lepje az újabbkori és az idegen
9112 2, IV | plasztika, ez ideál, mint a lepkék mézszívása, mint a galambok
9113 2, IV | Cynthia grófnő név alatt lépnék oda, amit az anyakönyvben
9114 3, IV | tetszék, mintha éppen akkor lépnél ki szobámból, s amint hallgatóztam,
9115 2, I | Uraim, meg látszik önöket lepni, hogy én önöket szerencsés
9116 2, VIII | szemekkel várta az eléje lépő fiatalembert.~Krénfy gúnyos
9117 3, IX | hajtanak a fűre, az mételyt, léprákot visz haza, az ember napos
9118 2, III | örömmel járta végig nagy léptekben azt a szobát, melyben e
9119 3, X | ház felé, mégpedig súlyos lépteké, mint mikor valaki kettős
9120 2, I | sem hallani, így is minden lépten meg kell állania, hogy valamit
9121 3, IV | hogy védje azt az ég minden léptén, minden jártán balesettől,
9122 2, I | üljenek mellé. Szép csendes léptetve vigyétek Tobozra a kastélyba.
9123 3, VI | hölgy sorsát, lelkületét lerajzolá, könnyeztek rajta, s a szív
9124 3, XI | szidni saját maga előtt; lerajzolta gonosz fejétől elkezdve
9125 2, VIII | udvaron felállított cselédség lerakja fegyvereit, a szelindekek
9126 3, IV | szereti az, kit ő is szeret.~Lerakta könnyű öltönyeit, pedig
9127 2, VIII | udvar közepén.~A cselédek lerakták már a puskát, de ő nem írta
9128 2, V | mit csinál. Olyan vadul leráncolá szemöldeit, mintha nem tetszenék
9129 2, I | fekete szemei villogtak leráncolt szemöldei alól.~Az a másik
9130 3, I | engedte magát emberi nyakról lerázatni, ez elől hiába tagadta el
9131 3, XIV | átvette a levelet, csak hogy lerázhassa ez alkalmatlan embert a
9132 2, I | magát napokig, míg a kínzott lerogyik alatta, megint fel hagyja
9133 3, X | melyet nem bírt még jobban lerontani; hogy ordít a szél a szűk
9134 3, XII | felhoztam, egy szavammal leronthatom. De ezt a szót ki nem mondom
9135 2, VIII | és a szenvedélyek korán lerontották annak virágát, s most tökéletesen
9136 2, I | francia jelmondatot írt:~„Les Cannibals dévorent leurs
9137 3, VII | csináljon, amit akar.~Maga újra lesietett az udvarba, s előkiáltva
9138 2, VII | elszórt lapokat, gyöngéden lesimogatva összegyűrt borítékjaikat
9139 2, IV | akaratomra hagynak, ha nem leskelődnek, nem gyanakodnak utánam,
9140 3, IX | az idegenekre szeretnek leskelődni.~Egy év alatt fele a bevándorlott
9141 3, II | a mindenütt útban álló, leskelődő kis démon és barátnője,
9142 2, V | szeg kirántása után, rögtön lesüllyed, s miután a rajta állót
9143 3, X | nyitá fel újra szempilláit s lesve kémlelődék maga elé. Most
9144 3, III | vagyonomat, ha szerencsétlen lész, sorsodat enyémhez kötöm,
9145 3, III | felhívom Csejti Gazsit. Jó lesz-e? – indítványozza Fenyéry.~
9146 3, VIII | nagyobb, mint egy nyíló virág leszakítása, szerencsétlenné tette magát
9147 3, II | csendesen a magasba, s csendesen leszálla újra, egy feketévé égett
9148 2, I | tisztelt hölgy a szekérről leszálláshoz, melyet a főfiskális észrevéve,
9149 2, V | rajta állót a földszintre leszállította, egy rugó nyomására ismét
9150 2, I | ahol a nagyapa alszik, ott leszállok, felébresztem, azután neki
9151 2, III | urak még az állomáson túl leszálltak, kedvük telvén benne, hogy
9152 2, II | szobák maguk, bizonyos hiány leszámításával, a legnagyobb eleganciát
9153 2, V | függönyöket, csillárokat leszedetni és azokat mind a számukra
9154 2, IV | mellett rizskását talál, azt leszedi, s a mártásokat kenyérszeletekkel
9155 3, XV | a járónak még, és azután leszédül; mindig lejjebb, mindig
9156 3, IX | elfogadásához; lekötözték, leszegezték épületeik megmozdítható
9157 3, XIII | engesztelheti ki.~– Szép leszek-e? – kérdé Dobokyné a legigézőbb
9158 2, I | halom csáté, kopott kötéllel leszorítva. Öt ló van a szekér elé
9159 3, IX | valamennyi ház cserépzsindelyeit leszórta kertekbe és utcákba, a vaskéményeket
9160 3, IX | ahová az ember a pálcáját leszúrja, szökőkút buggyan fel utána;
9161 2, I | mérgesen tekinte oda, botját leszúrva maga elé a földre s fél
9162 3, III | ellenállhatatlan vágyat érez lábakat letaposni, akkor ő is bejut a táncba.
9163 3, IX | gyümölcse le volt dúlva, letarolva, jobban, mintha egy csatázó
9164 3, XI | beadva, hogy előlegesen is letartóztassanak.~– Értesültem róla.~– Én
9165 3, XII | vagyunk mégis kegyedet addig letartóztatni, míg Krénfynek azon tudósítása,
9166 3, XII | amelyen ő megszökött és kegyed letartóztatott, egy levelet írt Krénfy
9167 3, I | az adósok börtönében van letartóztatva. Ezt a levelet írta Strasbourgból.~
9168 2, II | amivel az ország viadorát letaszította a nyeregből. Kár, hogy azt
9169 2, I | ámbár a közvetlen csodák lételében okszerű és racionális észlelet
9170 1 | e rokontalan nép nemzeti lételéért, ki pazarlá erejét a tettek
9171 3, I | és tanúbizonyságait adja lételének ott, hol legjobban kétkednek
9172 2, II | szenvedőiért megtagadta mennybéli lételét, s leszállt a földre, éspedig
9173 2, III | még életben voltak; mert lételük megszokott volt már az emberek
9174 2, II | szerződvényben is biztosították lételüket, különben a haszonbérlő
9175 3, I | Tisztán akarom nevedet letenni a sírba. A halottaknak mindent
9176 2, IV | egész a télikertig: ott letépett egy csomó cifra virágot
9177 2, V | kinyitogatá, a szőnyegeket letépte. Sehol senki. Ismét visszarohant
9178 2, I | képe van az úton, mindenütt letérdel pihenni, és azután az imádság
9179 2, VII | mögött szid, átkoz, szemben letérdepel és kunyerál, valódi örökben
9180 2, I | búcsút véve az uraktól, ismét letért az országútra, általuk odáig
9181 2, I | erőknek, melyeknek összege létesíti a tökéletes sikert. Az ő
9182 3, XVIII| minden költők nagymestere, leteszi tollát, eltöri játékszereit,
9183 3, VIII | tartott számomra készen letéteményképpen. Azonban itt hagyom helyette
9184 2, VIII | az elkeserült asszony a letett vaslapátot, s amint Krénfy
9185 3, I | Nyomorult. Gyáva – monda a gróf, letéve az asztalra a poharat. –
9186 2, II | valami sajátságos viszony létezett, ami abból állt, hogy ők
9187 2, VI | uralkodó szenvedélye.~Nem létezhetett miatta békével fiatal férfi
9188 2, VIII | viszonynak kell kettőjük között létezni, mert mikor összejönnek,
9189 2, VII | aláírók ugyan empirice nem léteztek, csupán elméletileg, mert
9190 3, XI | szabad annak őt látnia. Előbb letörli arcáról a verítéket.~– Mindjárt,
9191 3, II | Venni fogom zsebkendőmet és letörlöm arcomat, s még csak arra
9192 3, XII | közül elővoná a levelet, a letörlött vércseppek még meg sem fakultak
9193 2, VIII | borotvált helyein egypár letörölhetetlen ruinája maradt az asszonyi
9194 3, XIII | szólt Dobokyné, könnyeit letörölve. – Engem megbántana ön a
9195 3, VIII | színdarabok jönnének akkor létre, ha a költők úgy akarnák
9196 2, VIII | örökre hálás lekötelezettei lettünk volna.~A sárkánykígyó egészen
9197 3, I | gróf újra felkavargatá a leülepedett salakot a kis arany kanálkával,
9198 2, V | másképpen. Engedje ön, hogy leüljek; elfáradtam, gyalog jövök
9199 2, IV | zongorahangokat többé, s ott leültették maguk közé, midőn egyedül
9200 2, VI | íróeszközeit, s egy szögletbe leülve, nagy sietséggel megírá
9201 3, II | kezét felemelje s az üldözőt leüsse.~– Sőt erre számítok: ön
9202 3, V | farkasnál s megérdemleném, hogy leüssenek egy bottal, ha csak a legkisebb
9203 3, XII | többször összekocódott, leütötte a sötétben, s a hulla megtalálásakor
9204 2, I | a gyermek legelső volt leugrani, a táblabíró megfogta a
9205 2, I | Les Cannibals dévorent leurs ennemis; mais tu dévore
9206 3, XII | mikor valakinek a nyakát levágják.~Az ügyvédek között nagy
9207 3, III | legnevezetesebb ügy, ami valaha levátába kerül. A mi kedves barátunk,
9208 2, V | volt minden. A hűs éjszakai levegő égő arcába csapott kívülről.
9209 3, V | hegyek között fekszik, jó levegője van, ha az egész világon
9210 2, I | kábító bűz, ami a szoba levegőjét terhelé; az ember melle
9211 2, I | felszelt kenyér. Aki a szabad levegőről belépett, szinte megcsapta
9212 3, I | elbámulásából bizonyossá levék, hogy egy szót sem tud a
9213 3, I | ragyogó nevet törzsfája leveleihez. Voltak főurak, kik boldognak
9214 2, V | nem hullatják el örökzöld leveleiket, mik nem lesznek hűtelenek
9215 2, IV | akihez címezve van. Az én leveleim tartalma engem illet, és
9216 3, I | előtt kijelölt, hogy legelső leveleit oda intézze, amíg a sors
9217 2, II | És mindazok, akikhez e levelek intézve voltak, bizony csóválhatták
9218 3, IX | csak kényes volt virágára, levelére. Nem állta azt ki más vetemény,
9219 2, IV | odatartva az asztalra a tálcát levelestől. A jámbor azt is feledte,
9220 3, III | országbíró barátságosan levelez vele, s azonkívül valamennyi
9221 3, VI | átvevé az iratot, összehajtá levélformába s keblébe dugta.~– Kinek
9222 2, V | teszek, ahogy ön kívánja.~– E levélhez mellékel nagysád egy váltót
9223 3, III | He? Hát aztán az a titkos levélke? Nono! Jobb lesz megadni
9224 2, V | már Bécsben voltak, egy levelkét kapott Illés gróftól, melyben
9225 2, V | szükségem van önre. Ennek a levélnek holnap reggel a legelső
9226 2, II | mindenféle alakú és minőségű levélpapírokat és írt nagy gyorsasággal
9227 2, V | elküldését; az egyszerű levélpostával térítvény mellett előbb
9228 3, X | arról, amit láttál, sem a levélről, ami nálad van, sem rólam,
9229 2, I | akasztottak, száraz lett azóta és levéltelen. Másutt látszik egy domb
9230 3, IX | leírta.~Most összegyűri a levéltöredékeket, s a lámpánál meggyújtja
9231 2, V | lenni.~– Ott lesz.~– Ezen levéltől két ember élete függ, ha
9232 2, V | A párkányzaton a vastag levelű fülfű zöld rózsái tenyésztek,
9233 2, X | olvasunk. Ez a rettentően leverő tanúbizonysága az ember
9234 2, I | feleségeikkel fél esztendőre a leveshez való rántást, azt hólyagba
9235 2, I | parancsszavára a táblabírónak, éltető levesillat gőzölgött.~Most a három
9236 2, IV | juthatott; akkor István gróf levetette az ajtót a szobáról sarkaival
9237 2, II | aholott aztán megragadták, levetkőztették, s a vár hatvanöles bástyájáról
9238 3, IX | Amint az alispán megmondá, levetkőztetve, elcsüggesztve, kifáradva
9239 2, V | hogy sálját kénytelen volt levetni fejéről s félkarjára venni.
9240 3, IX | kezében zászló helyett a levett kalap, melynek jeligéje: „
9241 2, V | meggyújtotta a gyertyánál, s levetve magát a pamlagra a grófnő
9242 2, VII | kapun kívül, kalapjaikat levéve, s bízva uraik jóvoltában.~
9243 3, III | cigányait, s a gáton belül levők puskalövésekkel üdvözlék
9244 2, I | nyúljon utánuk.~Ez sokat levont a jelenet tragikumából.
9245 2, I | közelségében; a mély hegyszakadékba levonuló utca alsó vége szomorú sötétben
9246 2, V | hogy e váltó értékéből levonva Tarnóczy úr adósságát, őt
9247 2, IV | szempilláit e büszke szemekre lezárja.~Illés gróf hideg gúnnyal
9248 3, I | fogom tartani fejedet, és lezárom szemeidet, és lecsókolom
9249 3, VI | kapott a levegőbe, s azzal lezuhant a padlóra, élettelen fejét
9250 2, VIII | nyomorúság bálványa, te reszkető lidérc, te tehetetlen féreg; hát
9251 3, XVIII| fű, a vén faunusok ott a ligetben, töredezett cserépkarjaikkal
9252 3, XII | érthetlen szavakat bírt lihegni.~– Óh… e… gaz! Bocsássanak
9253 3, I | felkavargatá, lassanként sötét lilaszínbe ment át, s ha abbahagyta
9254 3, I | kanálkával, míg az egészen lilaszínűre festé az egész pohár vizet,
9255 2, II | szolgáló mosogat konyhai limlomot.~A haszonbérlő ezer forintot
9256 2, I(7) | jegyzést ajánlhatom azon lipcsei lap figyelmébe, mely olvasói
9257 3, XV | lenni. Elküldte Náci bácsit Lippayhoz egy levéllel, melybe visszakért
9258 3, XIII | jobban észrevehető a hatás Lippayn, amit rá Dobokyné gyakorol.
9259 2, I | zabszalmát, azt kevertük a liszt közé.~– A szalmalisztet! –
9260 2, I | édesanyja sütötte az utolsó lisztből, még azt az édesapja metszette
9261 2, IV | zongorázott is ebéd után, egészen Lisztet utánozva feje hajigálásával.
9262 3, X | rögtöni villámlás fényre lobbantá a tájat. A lobogó, sistergő
9263 3, X | fényre lobbantá a tájat. A lobogó, sistergő villám nem messze
9264 2, V | hideg; a kandallóban vígan lobogott már a tűz, és mégis olyan
9265 2, V | hintóhoz a nagy házikutya, loboncos farkával mind összesározva
9266 2, III | hasonlított valami cifra lócához, hanem azért mégis kár volt
9267 3, XI | szekeréhez, s jó szokás szerint a lőcsnek támaszkodva két könyökével,
9268 2, VIII | aki ha megharagítasz, úgy löklek ki „velük” együtt ebből
9269 2, II | polyva, amit a szemétre löknek. Pénz! Azt gondolod, hogy
9270 2, II | szállítani segítette. Két lóért jár neki két stációra két
9271 2, IV | szemek még villámokat is lövellnek, ha ez arc még pirul is,
9272 3, I | akarta őt még ereszteni, hogy lövése halálos legyen.~Ez eset
9273 3, IV | gondolkoztál ébren.~– De még a lövéseket is oly élénken álmodtam
9274 3, IV | Háromszor mindegyik; ha három lövésre egyik sem talál, a párbaj
9275 2, I | belőle, néha-néha egy-egy lövet szikrát trüszkölve a feketeség
9276 3, I | nincsen, mint vagy főbe lövetni magát, vagy elvenni azt
9277 3, I | esetében oly hidegvérrel lövi főbe, mintha csak célba
9278 3, IV | itt meg ott kalandozott, lövöldözött másra, és hagyott magára
9279 2, VII | az ügyvéd, míg az ispán a lőfegyvert az ifjú szívének tartá.~
9280 3, IX | betegek, kiknek keze, lába lóg a földre, elöl a társaság
9281 2, III | hogy felüljön rá, s lábait lógassa le róla.~Krénfy úr félve
9282 2, III | az asztalra feltett lábát lógatá, mintha az valami órainga
9283 2, III | automatról, mely a lábait lógázza a zongorán. Most mindjárt
9284 2, I | a pszichológiát, etikát, logikát, ő csak mind empíria útján
9285 2, I | gondját szokták viselni; a lógós még csak harmadfű csikó,
9286 3, IX | növények levelei száraikhoz lohadtak, s leforrázva terültek el
9287 3, V | kolerába. Krénfy úr őt küldte lóhalálába a méltóságos úrhoz, hogy
9288 3, XIII | beszélnének még csak Fenyéryék lóhátról Dobokynéval. Akkor fogna
9289 3, IV | rejtély marad.”~„Hányszor lőhetnek a vívók?”~„Háromszor mindegyik;
9290 2, I | odaadja a kezembe: „Ugyan, lőjön agyon belőlük vagy ötöt
9291 2, I | mennyország kapuja egy akasztott lókötő előtt, mint ez itt a nyomorultak
9292 2, X | kocsis nyaktörős utakon a lokomotívon ülő tendervezetőhöz, kinek
9293 2, III | végeztével összeszedi üstjeit és lombikjait és szalad. Bérben van a
9294 2, V | a szél úgy sóhajt a sűrű lombokon keresztül, s ahol a hold
9295 2, VIII | ruinának. Öltözete hanyag és lompos, féloldalt ráncaiból kiszakadva,
9296 3, I | főbe, mintha csak célba lőne, s kénytelen volt beleegyezni.
9297 2, II | garast a tapolcai kovácsnak a lópatkolásért. Hát ide vele. Mert azt
9298 2, III | dolgot. Ezek csalnak, ezek lopnak, ezek koldulnak, ezek részegeskednek…
9299 2, III | nincs mit lopni, honnan lopnának, mint az uraságoktól? Ha
9300 2, III | minthogy egymástól nincs mit lopni, honnan lopnának, mint az
9301 3, IX | folyosóra ki volt téve, azt te loptad el. Mi van a tarisznyádban?~–
9302 2, II | beültették burgundirépával, a lőrésekből ablakokat vágtak, s a kazamatákban
9303 2, VI | pörlekedik helyette ahol kell, ez lót-fut gazdaság, cselédség után,
9304 2, III | kezdve egész sötét éjfélig lótott-futott a jámbor a kastély egyik
9305 3, I | elesni, de barrière-ben lőttek, s Illés gróf néhány lépéssel
9306 2, VII | az utca hosszában, sovány lovacskákkal, kifáradt ökrökkel befogva.
9307 2, II | mondtak, ittmarad az egyik lovad.~A jámbor parasztnak csak
9308 3, III | beszélni nem illik, hogy igaz lovag sohasem árulja el hölgyei
9309 2, II | griffmadaras rácsozatán hajdan a lovagi tornák alatt címeres szőnyegek
9310 2, IV | furcsa tulajdonnal, amit lovagiasságnak neveznek, erre a kérdésre
9311 2, X | hasonlított egy gyönyörű lovagjátékhoz, egy szellemi tornához,
9312 3, III | fel van hevülve a sebes lovaglástól, szép arca büszkén kipirult.~–
9313 2, III | egy század előtt a fiatal lovagok viseltek; István gróf fürteit
9314 2, VI | tiszteletbeli főjegyző, fölségesen lovagol. Azután következnek a féltréfás
9315 3, III | nem restellt fél mérföldet lovagolni, hogy egy szép asszony legyezőjét
9316 2, VI | hangzott alá. Bizonyosan azon a lovagon kacagnak, aki jelenlétükben
9317 3, IX | szöktek hazájukból; szép, erős lovaik egyes fogatokban, kövér,
9318 2, I | hányva cigánykereket. Fiatal lovaim nem voltak szokva az ilyen
9319 3, XI | hirtelen el nem hajtat a lovaival szaporán, így aztán csak
9320 3, XI | széna-szalma közül tarisznyáját s lóvakaró eszközeit, s mindazt felkötözte
9321 2, I | magasra; talán az éghez?~A lovaknak több becsületérzésük volt,
9322 3, IV | állt egy nyitott szekér két lóval. Egy férfi a gyeplőt fogta,
9323 2, II | miatt elveszett az egyik lovam lábáról a patkó. A ló megsántult.
9324 2, II | mi? Nem az úrét? Az úr lovának kellett a patkó.~– Hát hiszen
9325 2, X | előnyöket adtak; mikor már lováról le volt verve a hős, még
9326 3, III | alispán szőleje felé, egy-egy lovas gavallér is vágtatott közöttük,
9327 3, XI | ködében három fegyveres lovast látott Krénfy úr szembejönni.~
9328 2, II | mentül elébb! Hát kinek a lovát hajtom én, mi? Nem az úrét?
9329 2, V | el volt fáradva, mint egy lóversenyből hazatért paripa. Ez nagy
9330 2, I | hintóból, hogy könnyítsen a lovon. A paraszt azt mondja: „
9331 3, IX | skót zabfajokat, a kék lucernát és turnipszet meg a fél
9332 2, I | kenyeret, mikor a nyers lucfenyőt fűrészelik, akkor jól összeáll
9333 2, I | pillanatra ebbe a camera lucidába, melynek függönyét felhúzom
9334 3, VIII | valami még, ami azt sebesebb lüktetésre kényszerítse?~Talán egyetlen
9335 3, III | három számot, hős betette a lutriba, ternót csinált, nem tud
9336 2, III | vagyok lepetve. Mintha a Luxemburg-palaisban járnék.~– Óh, kérem alássan –
9337 3, I | d’enfant, et un coeur de lyon.” Ezt a mondást mindjárt
9338 2, III | szer, amit ha az egerek lyukaiba töltenek, azok megfulladnak
9339 2, I | görcsös botja szeges végével lyukakat fúrhatott a lehámlott, vakolatlan
9340 3, IX | erdőben, s a hörcsög betakarta lyukát, Szent Mihály-nap után nem
9341 3, III | macskával megmenekült, a macska megmentette a nagymogul
9342 2, VI | körét.~Hajdani nevelőnéje, Madame Rayon, beszármazott lengyel
9343 3, I | hogy egy párjavesztett madárka szenvedéseit is megérzi,
9344 3, XI | annyi csomó volt kioldani, madzag összekötni való, hámok,
9345 2, II | jobb. Húzz rajta keresztül madzagot, s akaszd a nyakadba.~–
9346 2, III | mi viszont készek vagyunk magából az évi összegből elengedni.
9347 3, X | ismered… Most szedd fel magad, és jer velem.~A gyermek
9348 3, I | voltál. Ne remegj. Térj magadhoz. Így. Szűnj meg remegni.
9349 2, III | pazarolj, ahol látatja van; magadról beszélj és beszéltess, ahol
9350 2, I | én gondolom! Nem adhatsz magadtól? No, hát neked se adjon
9351 2, II | brenóci Gerő gróf megállta magáért a sarat, s utódai máig is
9352 3, IV | joga a kihívónak ez ügyet magáévá tenni?”~„Van, mert e nőnek
9353 3, IX | gyűrűjével. Érti? Nem a magáéval, hanem a grófné gyűrűjével.
9354 3, X | hogy előbb hadd imádkozzam magamban.~– Tedd.~Marina letérdepelt
9355 2, I | élek? Világos, hogy mikor magamforma szegény ördög zúgolódik,
9356 2, I | elkészítettem volna én, amit magamra vállaltam – felelt felsóhajtva
9357 2, I | De bocsánat, hogy ismét magamról beszélek, holott én semmi
9358 2, III | keresztyén erényeknek, mind magán-, mind közéletükben a jóság
9359 3, II | beszélni haszontalanul, még magánbeszédben sem, amit különben is csak
9360 2, II | a drámaírók eltanulták a magánbeszédet, elkezde magában dörmögni,
9361 3, XVIII| nagyszerű jelenség. Cynthia magánkívül volt örömében: az alispán
9362 2, IX | Leonora hallatá, a főjegyző magánlevelének elolvasása után, melyben
9363 2, IV | Provenceaux-nál találhassatok; magános úri bankettekről nem is
9364 2, I | keverik az étel közé, vagy magánosan ehetik. Azon igen jól kitelelnek.1~
9365 1 | szentségére, ki torolta meg a magánsérelmeket?~A régi jó táblabírák.~Ki
9366 3, II | Brenócra, Cynthia egyedül volt magánszobájában. Már több hete volt, hogy
9367 2, V | kereskedőhöz – átadja a magántárcájában levő kis összeget neki –
9368 2, VII | Fenyéry. – Amit tettem, az magántényem, s azért magam vagyok felelős.
9369 2, V | ilyenformán azt, mint Cynthia magántulajdonát, nem lehetett az eladólevélbe
9370 2, IV | unalmas adomáidat, érdektelen magánügyeidet a legőszintébb csodálkozással;
9371 2, V | saját lakán – éjszaka – magányosan – el fogja neki mondani
9372 1 | ügyekkel; sok volt rábízva a magányosokra, egy jó szív, egy bölcs
9373 3, XI | által még szintén fél fővel magasabbnak is látszott, mint különben.
9374 2, I | régóta a hegyi úton, s az út magasán előtűnik az utazó jármű,
9375 3, II | kép felszállt csendesen a magasba, s csendesen leszálla újra,
9376 3, I | És amidőn így keresték a magasban Cynthia elképzelhetlen eszményképét,
9377 3, IX | haladást, s addig dicséré és magasztalá az ifjú tőzsért, míg az
9378 2, III | ki egészen felbuzdult e magasztalásra –, én kevéssel hízelkedem
9379 2, VI | rendez jótékony célokra, és magasztalja a maga kedves tündérkéjét
9380 3, XV | szerzett magának, s odafenn is magasztalják, akkor Dobokyné megbánta
9381 2, I | csókok ellen. – Ne engem magasztaljatok, ne énértem imádjátok az
9382 2, IV | István gróf nem győzte eléggé magasztalni azt az ízlést, azt a finom
9383 3, IX | Előmunkálatait feldicsérte. Mindent magasztalt és páratlan sikerűnek mondott,
9384 3, XII | a szóra. Sokan Fenyéryt magasztalták, mások kétkedtek a végkimenetelben,
9385 2, VIII | jószívűségét, igaz emberszeretetét magasztaltatni, miszerint bizonyos vagyok
9386 2, I | délceg és egyenes; egész magatartása, ahogy kezeit, lábait állásba
9387 2, I | teremtésért. Képzeljetek magatoknak egy túlvilági szépséget,
9388 2, III | hozzá.~Az ő alkata, modorai, magaviselete egy tökéletes udvaroncot
9389 3, VI | azért jött ide, hogy rút magaviseletének újabb bizonyságát adja,
9390 3, I | játszótársaitól s egész parasztos magaviseletétől.~Ott szép, bájos delnőt
9391 2, I(5) | múlva!” Ezt mondta Tilly Magdeburg küldötteinek, kik könyörögni
9392 2, I | mint minden varázslata a mágiának.~– Íme, uraim, e csekélység
9393 2, III | szemet, s a faluvégen egész máglyák lobogtak szurkos fenyőkből.~
9394 2, VI | nervózába esnék, őrajta még a mágneskúra sem segítene, ő teljes életére
9395 2, I | ujját veszem észre, mely magnetikus erővel fogja körül a mindenséget,
9396 2, III | a legközelebbi uradalmi magtár? Talán a Fenyéryeké? Óh,
9397 2, VII | azt meg nem lelem, mely magtáraihoz vezet.~– Akkor ön mint rabló
9398 2, VII | kimondom, hogy nem akarom. Magtáraim teli vannak, de azokból
9399 2, II | köze ennek a dolognak az én magtáraimhoz? – pattant fel végre Krénfy
9400 2, VIII | Uram, lesz ön szíves magtárait felnyittatni? – kérdezé
9401 2, III | a brenóci és kallósfalvi magtárak? Hisz azok csak egy haszonbérlő
9402 2, I | segítsenek betörni a haszonbérlő magtárát, vagy pedig vallják be,
9403 2, VIII | sok kulcs közül, amelyik a magtárhoz vezet.~A bőszült amazon
9404 2, V | akarta lázítani a népséget a magtárra.~– Elvezetem az ifjasszonyt –
9405 2, III | legelső, legjobb uradalmi magtárt, amit legközelebb kapnak,
9406 2, II | tennünk, akik ügyeinket magukévá tegyék. Tudja az úr, nekünk
9407 2, VII | emberek csak úgy vesztek el maguktól.~… – Ah, mily unalmas, rendkívüli
9408 2, III | reményről, hogy nagysádat magunknál tisztelhessük.~Krénfy úr
9409 3, XII | Ezt Lenczné nem értette.~– Magyarán szólva: nem gyanakodott
9410 2, I | sietett megelőzni a kérdést a magyarázattal.~– Igen ám, mert hogy nem
9411 2, II | Kinek híják?~A legény rossz magyarázó volt. Félórai munkába telt
9412 2, V | Azt beszéli a poronty – magyarázta azután a csavargó –, hogy
9413 3, VI | szándékát félreértve, azt balul magyaráztam. Mind a ketten félreértettük
9414 2, I | És éppen ezen összhang magyarázza ki azon felötlő körülményt,
9415 2, VII | kenyeret adnak neki; most ám magyarázzák meg neki az ellenkezőt.~–
9416 2, I | kezét sem tudta mozdítani. A magyarok vezére azután maga elé viteté,
9417 2, I(7) | jutott adomáit, s azokat magyarokra travesztálja, mindazon balgaságokat,
9418 3, XIV | becsületes ember.~Aztán Magyarország nincs is kínai fallal körülkerítve;
9419 3, IX | népességet felbiztassa a Magyarországba vándorlásra, ahol, mint
9420 3, IX | megtelepíteni a gazdag, kiműveletlen Magyarországban.~Krénfy úr úgy felmagasztalá
9421 2, I | melynek rosszasága minden magyarországi fogalmat felülmúl; itt csak
9422 2, II | felkelni, felnyitni a kettős mahagóniszekrényt s újra egy darab kenyeret
9423 2, III | jönni Mahomedhez, akkor a Mahomed megy a hegyhez? Ha már egyszer
9424 2, III | ha a hegy nem akar jönni Mahomedhez, akkor a Mahomed megy a
9425 2, II | s érintetlenül elcsuká a mahóni szekrénybe. Hiába, gazdálkodni
9426 2, II | kénytelen-kelletlen egy férges mahónifa szekrényhez lépett, s annak
9427 2, I | dévorent leurs ennemis; mais tu dévore tes compatriotes.”4~–
9428 2, IV | pompát nem hiszem, hogy a Maison Dorée-ban, vagy Frères Provenceaux-nál
9429 2, III | öltözékeivel, mint a vad majom az enyves csizmákkal.~–
9430 3, XII | prédált, mint egy korhely majoresco, ki vénségére jutott örökségéhez
9431 2, IV | leckéjét meg nem tanulta, ha makacskodott, ha tiszteletlen volt nevelői
9432 3, XVIII| hüvelyk mellett lefelé a makacsság és önfejűség vonala, s nagyon
9433 3, IX | telepítvényüket. A föld makacsságán győzött a mindenható kitartás.
9434 3, I | Cynthia ezt nem tevé, hanem makacsul, megtörhetetlenül maradt
9435 2, I | térdeiről a port, beléigazítá makrájába a kurta pipaszárt, s rekedt
9436 2, I | üvegcsékkel. Mi van ezekben? Apró mákszemek. És ezen mákszemekkel én,
9437 2, I | Apró mákszemek. És ezen mákszemekkel én, egyszerű tudatlan nő,
9438 3, IX | láthatók, s Borneóban meg Malabárban célszerűen vannak az ottani
9439 2, I | kenyéren, mert áldás és malaszt van azzal, amihez ő hozzáért.~
9440 3, IX | ott át. Ezt nevezik a föld maleficiumának.~Volt egy ismerősöm, kinek
9441 3, IX | jól ismerte a kallósfalvi maleficiumokat. Az első volt ezek közül
9442 3, IX | maleficiuma” van. Az ilyen maleficus föld az, amit a száz meg
9443 2, I | kilenc garasáért és egy málépogácsáért. Minden azon menő vet reá
9444 2, I | mint a kallókban, azért a malmokból minden munkás átment a pálinkafőzőhöz.
9445 3, IX | kellő erőben lehetett a malmokra bocsátani, az alantabb fekvő
9446 3, X | Hallod-e már a tarnóci malom kelepelését? Nem messze
9447 3, XVIII| gyermekeit, akik Cynthiát „kis mamának” nevezik; az alispán eljár
9448 3, XI | egy uralkodó szenvedély mámorában. Egy lapra van téve minden.
9449 2, VI | felnyitá szemeit, s azon mámorosan, ahogy szokott az ember
9450 2, V | szokása szerint egy pohár mandulatejet cukorral megivott.~Néhány
9451 2, I | kiküldött urakat, hogy vagy mannát hullasszanak az égből, vagy
9452 3, VI | nyugalmából ki van véve. Maradás nélkül járt fel s alá a
9453 2, VI | pillanatig sincs helyben maradása.~Késő este végezte el a
9454 1 | munkaidőt, ragaszkodtak a maradáshoz, tartóztatták a sietőket,
9455 3, XIII | Valahányszor Lippayval egyedül maradhat, mindig ráviszi a beszédet.
9456 2, IV | István gróf és ön Maróton maradhatnak az éjjel, ahol nekem nincs
9457 2, VI | rendelkezhető nagy birtokkal nemigen maradhatott titokban a környék ifjai
9458 3, IV | ákászfákhoz, mert a kocsisok nem maradhattak mellettük. Egy-egy párbajsegéd
9459 2, II | viszed ám el ingyen. Csak maradj itt. Várj odalenn az udvarban,
9460 2, I | csak a feldúcolt sövény maradványa látszott.~Popákné minden
9461 2, II | ott hevertek az érett sajt maradványai, a félig tölt palack, almaborral
9462 3, VIII | karjába fűzte karját, és ott marasztá náluk.~Illés elérté ezt,
9463 2, VII | körülményességgel, de szintoly maraszthatatlanul sietett az eltávozással.
9464 3, XI | a vidéken a vén csavargó Marcinak híják – toldá a kocsis.~–
9465 3, I | keresztül turfás lápokon és márga földeken, s azoknak minden
9466 2, I | teheneinket, emiatt azután marhadög jött rájuk, nekem nyolc
9467 2, I | helyreállíttatni, de nem cselekedte; a marháinknak nem lehetett a jó legelőre
9468 3, IX | kérdezve, hogy házával, marháival és földeivel mi történik
9469 3, IX | járt útnak is, legfeljebb marhalegelőnek használják. A közeli gazdák
9470 3, X | érkező szekeret, maga sietett Marinát leemelni arról.~A gyermeknek
9471 2, VII | beteg százéves öreget, a kis Marinával együtt, nála hagyta. Ezen
9472 2, VIII | ennek hajbozontjait Krénfy markából, s kétfelé tolva a tépett,
9473 2, II | poflével nem lehet ezer márkát lefizetni.~A brenóci grófok
9474 2, II | tudsz számlálni? Tartsd a markodat. Azzal elővett a zsebéből
9475 3, VII | gondolkozott rajta, túróba markolt keze szárával félretörölve
9476 2, II | unikumok, pergamen- és marokenba kötve. Ritkasággyűjteménye
9477 2, I | lába pókos; a másik két marokkal kisebb, csökönyös, mokány
9478 2, VIII | egy tűzvonó vaslapát volt marokra fogva, mely elszánt akaratot
9479 2, III | hódított el buzogányviselő Marót ős, bár csak hat évre, avagy
9480 2, IV | azt IV. Béla idejében egy Maróthi bán, hogy látszik meg a
9481 2, V | elfáradtam, gyalog jövök Marótról.~– Gyalog idáig? Ebben az
9482 3, I | feljebbezésen elbukott…~– Márpedig én azért sem teszek le róla –
9483 2, IV | figyelemvonzó, amire őt maga Soult marsall tanította, aki szinte szenvedélyes
9484 3, XIV | hogy mikor szökni akar, marsrutáját írásban adja ki. Kereshetik
9485 3, XV | kerget; és amidőn azt hiszi martaléka, hogy elfutott, megmenekült
9486 3, XIII | ilyen könyörtelen zsarnok martalékául vetni magát.~Az alispán
9487 2, VIII | naplopóktól megtagadja a martalékot, amit azok követelnek, de
9488 2, IV | talál, azt leszedi, s a mártásokat kenyérszeletekkel felitatja.
9489 2, IX | annál jobban rá fog illeni a mártír név, s annál jobban fogják
9490 3, V | gondolattól, és azt hivé, hogy a mártírok között foglaland helyet,
9491 2, VII | rendet egymás között. A vén Mártonnak szinte meghagyatott, hogy
9492 2, V | bástyák alját szegélyező többi márványkockák közé, s ajtó gyanánt befelé
9493 2, III | Az esett bőrök eltűntek a márványkorridorokról s pompás veres és arany
9494 2, V | végig, s kívül egy vékony márványlap által volt álcázva, mely
9495 3, XII | azután félretolva a kandalló márványlapját, három nagyobb üvegből ismét
9496 2, II | karjait hagymakoszorúkkal, s a márványmedencékben, ahol a brenóci delnők játszottak
9497 2, III | lesz, s kidobják; a szép márványszobrok a kertben fazekasművek,
9498 3, V | másokban finom fehér por, ismét másban apró fehér golyócskák, ráírva
9499 2, IV | és köhögésük is egészen másféle, mint a közönséges embereké.~
9500 3, XIV | az egyikből – egy-kettő a másikból – egy-kettő a harmadikból;
9501 3, VIII | egyik kezét, és azután a másikét, ajkaihoz emelte mind a
9502 3, XV | káromolja magában az Istent.~A másiknak azt, hogy számláljon tizenháromig,
9503 3, XI | mutatnak, és egyik iszonyúbb a másiknál.~Minden embernek van egy
9504 2, V | figyelmesen másolta egyik iratot a másikról, Cynthia használta a percet,
9505 3, IV | helyre állni.”~Sötét van, másként látni nem lehet, mint hogy
9506 2, VIII | hogy ha elhalaszthatja máskorra annak az ajtónak a döngetését,
9507 2, II | rá véleményét:~– Brenóci máslás!…~Brenócon pedig nem terem
9508 2, I | végveszélyüket.~S ez a csapás minden másod-, harmadévben elő szokott
9509 2, VI | magasabbra lépett, főügyész, majd másodalispán, végre első alispán lett,
9510 2, III | negyediket megveretni s minden másodikat becsukatni, egy cseppet
9511 3, IX | tételben nem nyer, majd a másodikban annál többet.~A gyökerek
9512 2, IV | irántad. Tudtad, hogy egy másodszori találkozásunkból vagy ő,
9513 3, V | átlátszó folyadék volt, másokban finom fehér por, ismét másban
9514 2, VI | nem szokott mosolyogni, s másoktól is rossz néven veszi, ha
9515 2, VII | alispánnak a záloglevél hiteles másolatát.~Lippay rendkívül meg volt
9516 2, V | állva nézi, hogy ugyanazt másolja-e le. Az a kis rézördög úgy
9517 2, V | Amint Krénfy figyelmesen másolta egyik iratot a másikról,
9518 2, IX | súlyos balesetről?~– Hisz ez máson is megtörtént, és sokkal
9519 2, III | ahol készítik. Hanem most másról beszéljünk. Mi nem jöttünk
9520 2, VII | minden a világon.~– Hát a másvilágon! – kiálta egy hang a nép
9521 3, V | lelkén egy olyan terhet a másvilágra vinni, s azt a birtokot
9522 2, I | áldozatába, órárul órára együtt mászik vele, hurcoltatja magát
9523 2, VII | akartok-e még, csúszni, mászni kutyamódra? Adjatok egy
9524 3, XI | fáradva végképp, s csak mászva haladtak hegynek fel a tarnóci
9525 2, III | ellentétben Illés gróffal, ki egy matrózkabátban jött mellette, mely éppenoly
9526 2, IV | melyet valami vándor művész mázolhatott koszt, kvártély árában,
9527 2, I | völgysíkon szétterített mázsányi kövek bizonyítják, hogy
9528 3, IX | és turnipszet meg a fél mázsára növő burgundirépákat, a
9529 3, III | tekintettel, aki úgy táncolja a mazurt, mint egy kis ördög. Minden
9530 3, VIII | egy hallucináció… Csak egy mécs elfúvása, egy felébresztő
9531 2, I | dacára sem világít be ablakok mécsfénye vagy tűzhelyi láng. És a
9532 3, I | Az ember nem tudja, hogy meddig él.~Én csodálkozva kérdezém: „
9533 2, III | lát. Még az ezüstserlegek, medencék, kések és kanalak is futnak
9534 2, X | helyet méretett az ásandó új medernek a félszigeten keresztül,
9535 2, I | Contra vim mortis, nulla medicamina in hortis7 – szólt Hahnemann
9536 2, VIII | jőni – förmedt reá az élő Medúza –, mert úgy képen felejtem,
9537 2, V | neki, felsegítette a nagy medvényi komondort a hintóba, mely
9538 2, I | egy kaputos ember. A tehén meg-megállt, visszafordította nyakát
9539 2, IX | percben.~Keblének elfogultsága meg-megszaggatá a szavakat, amiket mondott.~–
9540 3, X | felhők emelkedtek, amiket meg-megvilágított néha a percnyi villám. Milyen
9541 2, VII | kért és nem várta be, hogy megadják; kocsija már be van fogva,
9542 2, II | sincsen több. Már ezért megadtak volna háromezer forintot.
9543 3, V | szökött ki az előszobába, megakadályozandó a rossz hír hozóját a hangos
9544 3, IV | abban! Oda akartam rohanni, megakadályozni az iszonytató jelenetet,
9545 2, V | s szemei mindannyiszor megakadtak azon a fényes ékszeren.~
9546 2, I | monda az alispán, kit nagyon megakasztott ez a goromba válasz. – Ki
|