10-anekd | angol-becsu | becsv-borka | borke-cynth | dacca-elesk | elesn-elsza | elsze-esket | esku-felhu | felin-fogad | fogai-gyamo | gyana-hason | hasuk-holmi | holna-irtoz | irunk-karja | karko-kezec | kezed-kocka | kocog-kukac | kulac-lelki | lelku-megak | megal-megro | megsa-miska | mitos-nyala | nyalo-olalk | olasz-pilla | pimas-repes | repke-stefa | stere-szere | szeri-tanc- | tanca-tiszt | titka-urugy | uruhu-varka | varke-vissz | visza-zurza
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
10047 2, II | lovam lábáról a patkó. A ló megsántult. Ezt nem viszed ám el ingyen.
10048 2, I | szemöldökkel; még a szemei is megsárgultak már az öregségtől és a lépbajoktól;
10049 3, V | ez volt az egyetlen még megsebezhető pontja. Büszkeséggel nem
10050 2, IV | hódolata találékonyságában megsejt.~Cynthia mindezen apró kedveskedést
10051 3, XV | bizalmasan, hogy az ítélet megsemmisítéséért még maga Dobokyné is felfáradott
10052 3, II | becsesek, ez idő alatt bántana, megsértene, meggyalázna, akkor én a
10053 3, VI | helyre jött; ön engemet rútul megsértett ma, és azt soha meg nem
10054 3, III | akivel hasonló történik, megsirathassa magát bennük.~Kinn az utcán
10055 2, II | nyakszirten vágtak volna.~A megsiratott tárgy egy pezsgőspalack
10056 2, VII | összeget; ha kevés az, mi megsokszorozzuk, de nyújtson segélyt rögtön,
10057 3, XI | utat, éppen a falu végén megsüllyedt a szekér egy kátyúban. A
10058 2, I | vetette a legkisebbet, hogy megsüsse; de bármilyen rettentő volt
10059 3, XII | el.~Annyit szabadnak hitt megsúghatni, hogy „Krénfy”.~Még többet
10060 3, IX | magának, hogy az itt-amott megsűrűdött népességet felbiztassa a
10061 3, I | vizes ruháitól, cipőitől megszabadítani, s addig feleletet sem várt
10062 3, XIV | hozva a gazdag gonosztevő megszabadítására, mint hogy félni ne lehetett
10063 2, VII | uram, és ön lesz a haza megszabadítója, neve dicsőíttetni fog,
10064 2, IX | örömét, e nyomorából kiemelt, megszabadított, a világnak visszaadott
10065 3, I | hogy ön gyűlölt kedvesét megszabadítsa. Ez tény; ezt bizonyítani
10066 3, VI | érte felelős lenni, aznap megszabadul ő. A börtönőrt már megvesztegettem
10067 3, XII | csak azért is, hogy tőlem megszabaduljon. Rám fogja tukmálni saját
10068 3, XIV | e bűntény eszközéül…~Ha megszabadulna ily gonosztevő a törvény
10069 2, I | kezébe egyenként, megnézi, megszagolja, s undorodva hajítja el
10070 2, I | felmarkolt egy-egy csomó földet, megszagolta, szájába vette; csak úgy
10071 3, II | gondolkozhatott a jövő szón, mellyel megszakadt beszédét megint újrakezdje.~
10072 3, IX | azután ismét folytatá szépen megszakasztott működését; sütött melegen,
10073 2, VI | hogy a padlásra fölnézzen s megszámlálja a gerendákat (amik ugyan
10074 2, IV | pecsételve, az összegek megszámlálva, kifizetve, a kastély termei
10075 2, VI | amennyire szerződve volt, megszánná őket, s összeadná kihirdetés,
10076 3, V | őt atyja előtt megalázni, megszégyeníteni jön; de nem félt tőle, s
10077 2, II | kenyeret elvette a tányérról, s megszelte darabokra, mintha lágy tojást
10078 2, II | tegyenek a vármegyében, megszemléljék az éhenhaló népet, kitudják
10079 2, II | kiosszák.~– Piaci áron? – szólt megszeppenve Krénfy úr, s féltében leült
10080 2, V | szították a tüzet: „Hogy megszépült, akkor is milyen szép volt,
10081 3, III | mégis lehetetlen, hogy ma megszeressen egy lányt, s holnap esküvőre
10082 2, VI | hogy valaha bárkit megkért, megszeretett, vagy még csak biztatott
10083 2, VII | okom van, ugyebár, e népet megszeretni? Vagy talán azért, mivel
10084 2, VII | vagyunk azokat bármi áron megszerezni, csakhogy rögtön megnyerhessük,
10085 2, II | mely a háta mögé akadt, megszökék a szobából, s csak a lépcsőzet
10086 3, VI | az a személy majd egyszer megszökik, s helyette Fenyéryt fogják
10087 2, III | törekesznek, hogy engemet innen megszöktessenek. Látják, hogy a brenóci
10088 2, II | Krénfy úr mikor írt – talán megszokásból – rendesen a kis bronzszörnyetegre
10089 2, IX | beszélgetett ön neki, de én megszoktam az emberek arcaiból olvasni,
10090 2, IV | pirul is, ha ez ajkak még megszólalnak, ki véd meg halandó embert
10091 2, III | három úri hintót, melyre megszólaltak a kastély bástyáira kiállított
10092 3, III | legrútabbul megcsalja…~A megszólásnak csak az az eredménye lett,
10093 2, V | volt, megérdemeltem, s amit megszolgáltam, azért kiszenvedtem.~Cynthia
10094 3, IX | már akkor a nyelvükön, s megszólítá őket, hogy miért sietnek
10095 2, VII | kiben a megvető „az úr” megszólítás felkavarta a pórgőg epéjét,
10096 3, IX | Dolga van ott a kutyának.~Megszólítatlan jut a kisleány a gyár ajtajáig,
10097 2, I | szilárd, de nyájas hangon megszólítja őket:~– Ne térdepeljetek.
10098 3, XV | ha éppen a tizenhármasnál megszólítják.~A megcsalt menyasszonynak
10099 3, I | sietnek elmenni mellettem; ha megszólítok valakit, rövid szavakkal
10100 3, III | képet csinált, mikor ön megszólította.~– Bohóskodott. Szokása
10101 2, I | amidőn manna hull az égből…~A megszólítottak egyenként bámulva tekintének
10102 2, IX | magát elhatározni, vajon megszólítsa-e, vagy egyszerűen üdvözölve
10103 2, X | folyót eddig szabadalmaiban megszorítandják, s ahol túlságosan regényes
10104 3, VI | vállára boruljon, akinek kezét megszorítsa, akinek súgva mondhassa: „
10105 2, I | szakács is tud lenni, ha megszorul.~A cinedény Papin-féle légmentesen
10106 2, VI | mennyin maga és vendégei megszorulhassanak, alig jutott ideje olvasásra,
10107 2, III | ilyenek azután mikor hirtelen megszorultak, mert roppant jövedelmeiket
10108 3, IX | fele a bevándorlott népnek megszűnt örülni az ingyen adott földnek;
10109 3, IX | nélkül; a házak eresztékei megszűntek csikorogni, ajtók, ablakok
10110 2, IX | keresztkékkel; valamelyik szónál megszúrta az ujját a hímzőtűvel, a
10111 2, VIII | lusta, korhely naplopóktól megtagadja a martalékot, amit azok
10112 3, XIV | valószínű, hogy ez nem fog megtagadtatni tőle.~Ha Krénfy csak egy
10113 3, XII | leütötte a sötétben, s a hulla megtalálásakor a levél is a hatóság kezébe
10114 2, I | sohasem fogják önök őt megtalálhatni. Régóta nemtője ő e vidéknek
10115 2, I | tarisznyájába, ha fölébred, majd megtalálja.~– Mikor volt ez, kisleányom?~–
10116 2, I | ember. Meggyógyulsz tőle, ha megtalálod? Hát tudnak ők csodákat
10117 3, IX | épületeik megmozdítható részeit, megtámogatták ólaikat, a vihar azonban
10118 3, III | mondaná: olvasd! A költő megtanít arra, ami a szíveknek fájni
10119 2, I | vén csavargó. Milyen korán megtanítja koldulni a kölykeit; gonoszabb
10120 2, I | azzá választottak; mert ott megtanultam írni, olvasni, németül,
10121 3, XIII | mendemondák, amikből mi annyit megtanulunk, amennyit éppen tudnunk
10122 3, I | féreg, mint egy elgázolt, megtaposott féreg.~Brenóczy István még
10123 3, X | még az erdőben.~…Marina megtartá, amit megfogadott. Egy szót
10124 3, III | Lippay alispán évenként megtartott szüretjét. Ugyanazon megye,
10125 2, I | gyilkos, sem káromkodó; megtartottuk a nagyböjtöt, sátoros ünnepeket,
10126 2, III | végzett ügy után, eltávozott, megtartva az illedelmet, mely finom
10127 3, XI | az ő keze között. A levél megteendi hatását. Ilyen levelet ugyan
10128 3, IX | személyesen lejött Kallósfalvát megtekinteni legifjabb fia kíséretében.
10129 3, IX | legifjabb fia kíséretében. Megtekintett mindent praktice, megkóstolta
10130 2, I | elmegyünk mindenüvé, és megtekintjük a dolgok állását.~A bíró
10131 2, I | Ahogy az új haszonbérlő úr megtelepedett, ide építtette ezt a nagy
10132 3, IX | erdővel, mezővel, folyóvízzel megtelepíteni a gazdag, kiműveletlen Magyarországban.~
10133 3, IX | a hó, s akkor egyszerre megtelik az egész meder, az ideszorult
10134 3, VI | senkit.~A temetés napján megtelt ismerősökkel, tekintélyes
10135 2, I | ékesszólása által, hogy szemei megteltek könnyekkel, ami azt bizonyítja,
10136 3, IX | megállj, majd azután is megtéphetem a hajadat, s azt mondta
10137 2, VII | hazáig, mit a megye fog annak megtéríteni. Odaérve majd gondoskodni
10138 3, V | vagyonaimért, perköltségeim megtéríttettek, én egész készséggel bocsátom
10139 3, XV | azokból ép ésszel tudott megtérni, egyedül környezetének köszönheti.
10140 3, III | amíg meghal a várásban. A megtérő csak sírt talál és a hideg
10141 3, X | megígérem, hogy nem bántalak, megteszed-e, amit mondok? Felelj. Mondd
10142 2, V | nagysád kedvéért mindent megteszek – szólt nemes lelkű szenvelgéssel,
10143 3, III | kegyednek mind e készületek megtételére; ez csak elég? Három óra
10144 2, X | tintával, a költségvetés is megtétetett; hanem…~… ekkor azok a tisztelt
10145 3, VIII | bennünket érdekel, de Fenyéry úr megtiltja. Fenyéry úr pedig most mindnyájunknak
10146 2, V | Nekem ugyan Illés gróf megtiltotta, hogy ez ügybe avatkozzam,
10147 3, I | szokott meghívójegyével ismét megtisztelé a Brenóczy családot. István
10148 2, III | volt nála a legalábbvaló megtisztelés.~– Bocsánat, hogy felzavartuk
10149 3, III | szavakat az elfogadásra.~– Nagy megtisztelésnek veszem kedves urambátyám
10150 2, II | amivel a parvenüket szokás megtisztelni, amikor még rongyos csizmában
10151 2, IV | zugában lehetni is nagy megtiszteltetés. Azért ő azt menten le fogja
10152 2, VI | vagy egyéb adóslevél azon megtiszteltetésben nem részesült, hogy az ő
10153 2, II | ez aranypénzekbe kerülő megtiszteltetéssel.~Azért neki választói joga
10154 2, I | Nemigen táplál, de legalább megtölti a gyomrot. Ha sorba járjuk
10155 2, II | pipáját beleállította, megtömte; az asztalon heverő újságból
10156 3, I | nem tevé, hanem makacsul, megtörhetetlenül maradt szívének első, örök
10157 3, XV | bukását; búvárkodó tudósnak a megtörhetlen paradoxont…~És látják őket
10158 3, I | sima, mosolygó világfi egy megtört, roskatag alak most, kit
10159 3, I | egész hosszú emberéletben megtörténhetik; óh, mi jó volt felébredni!
10160 2, IX | lehetetlen… nem, minden megtörténhető az ég alatt. Miért ne eshetnék
10161 3, III | itt most mindjárt, rögtön megtörténjék?…~– Kedves húgomasszony,
10162 2, I | szabad ege alatt kell annak megtörténnie. Én e találkozásban is a
10163 3, IX | jutott eszébe valami, s csak megtörülte tőle a száját.~– Köszönöm.
10164 3, IX | az ideszorult jéghasábok megtorlanak az útjukat álló sziklavölgyben,
10165 3, IX | szájából a pipát, s rettentő megtorlást készült venni azért, hogy
10166 3, IX | szolgáltak neki, mikben megtorlódva, az egész völgyet elönté,
10167 3, I | tartozom, s még a leheletet is megtorlom, ami az ön nevére homályt
10168 2, VII | az ön kapuján, még most megtorolhatja ön rajtam, ami sérelmet
10169 2, II | rászedtem most a zsugorit, megtraktáltattam vele magamat, azért, hogy
10170 2, V | amit ha csak egy lélek megtud, el vagyok veszve. Önnek
10171 2, VI | gondolt, s midőn ez alkalommal megtudá, hogy Lippay ide fog jönni,
10172 3, I | személyesen ***herceghez, komolyan megtudandó tőle, hogy mi akar az lenni,
10173 3, I | kelle bejutnom, hogy attól megtudjam, vajon a tizennegyedik nem
10174 3, I | a grófoknak, amiből azok megtudták, hogy Tarnóczy oly helyzetben
10175 2, I | egy angyal kezében, aki megtudva a közveszélyt, mely a tekintetes
10176 3, XV | egymáson; még most csendesen megül a templomban, tisztes öreg
10177 2, IV | brenóci uradalmak pusztulását megünnepelni segítsem; nem azért követtem
10178 2, I | a másik világot; aki ezt megüti, két világot bírjon, mégsem
10179 3, XII | ispánnak állatok számára. Semmi megütközésre valót sem találtam ebben.
10180 3, I | családot. István gróf nagy megütközéssel vevé észre, hogy a meghívó
10181 3, XII | és azért nincs rajta mit megütköznie. Krénfy nem tegnap óta készül
10182 2, I | tesz az: egy nemesembert megütni? Főbenjáró eset ez. Ez az
10183 2, II | az embert négyszem között megütögetik, a legelső nyíláson, mely
10184 3, VI | készakarva inni, s ugyanakkor megütötte a guta a fél testét.~A vádra
10185 2, II | az bizony nekem nem fáj. Megütötték Boros uramat már máskor
10186 3, III | művelni, s abbéli haragjukat megüzenni el is küldék Náci bácsit,
10187 2, X | mérnököt, küldöttséget megugrattak, a jelpóznákat feltüzelték,
10188 2, V | korhellyel, azt persze a grófok megugratták; most megtudta, hogy egykori
10189 3, XII | más oka volt ezen házasság megújítását kikerülni. Ő új házasságot
10190 3, I | különbséget náluk; mindennap megújítják ezt a járást, s az öreg
10191 3, I | ivadékáról is, ki két ízben megújított ajánlatot tett István gróf
10192 3, XIII | Gondolta, majd felkel onnan, ha megunja.~ ~„Régi szerelmen
10193 3, IX | sovány tőgyeikkel, azok is megunták elégszer a türelmet, s bőrüket
10194 2, I | Hála Istennek, mi még mind megvagyunk.~– Nem szenvednek szükséget?~–
10195 3, I | szíve jobb felétől örökre megválik. E csodás ellentétekből
10196 3, I | lélegzetet vett.~– Tehát ön megvallja, hogy ott volt. Így jobb.
10197 3, V | megborzadtak idegei, de megvallom, hogy olyan emberrel, akit
10198 3, IX | csekély földesúri tartozások megváltásáért, amik különben éven át alig
10199 2, III | amikor az ember természete megváltozik? Korteskedni akar-e a jövő
10200 3, II | látszik, hogy arcomnak kellett megváltozni. Ön hihetőleg nem ismer
10201 3, X | markolta, kétszer-háromszor is megváltoztatá, amíg jó fogást talált rajta,
10202 2, VII | hajdanában! Az idők persze nagyon megváltoztatják az embert: az idők meg a
10203 3, I | kedves kis tündérem, mi megválunk egymástól. Én nem maradhatok
10204 2, V | Nagyon köszönöm önnek, hogy megvárt. Igen nagy szükségem van
10205 2, IV | gyakran egész éjfél utánig, s megvártam, míg az esti csillagból
10206 2, II | szépszerével akarták tőlük megvásálni azokat az útba eső jószágokat,
10207 2, V | siessen. Én nem félek, engem megvéd az Isten.~Azzal sietve ment
10208 3, II | ellen testvéremet akarom megvédeni. Amíg ezt be nem fejeztem,
10209 2, IX | hogy ő bizonyosan jobban is megvédné őt, mint akárki más. Szerinte
10210 3, II | tizediken mindegyik veszteségét megvehesse. Az ifjú ennél sokkal egyszerűbben
10211 2, III | a született urak pénzen megvehetnek.~– Nem méltóztatnék elébb
10212 3, V | hogy méltóságtokat ebédre megvendégelhessem.~Én nem tudom, helyesen
10213 3, XVIII| sem veszi az ember, hogy megvénült, s egyet fordult az egész
10214 2, II | azzal fenyegetett, hogy megver. Azt próbálta volna! Ne
10215 2, V | ismét nem kényszeríti a megverekedésre, amíg csak egyik kettőjük
10216 2, II | amiért az öreg Popákot megverettem szerződés értelmében; sőt
10217 2, IV | amikért szegény ember fiát jól megverik, s azzal átestek a dolgon.
10218 3, XI | e bűbájos nőt, azokkal a megverő szemekkel, azzal az észvesztő
10219 2, II | hagytam el? Úgy! Hogy engem megvertek.~– Ne kezdje elöl, Boros
10220 2, II | megtörtént. Kegyelmedet már megverték, de még engem nem vertek
10221 3, XIII | aki érzékeny szívvel van megverve, leendő férjének: „Ne tedd
10222 2, II | száraz fáról a gyümölcsöt. Megveszik az úri adósságot is, s egy
10223 3, XIII | tessék hinni, a mi bíráink megvesztegethetlenek. Ki volna olyan vakmerő,
10224 3, VI | megszabadul ő. A börtönőrt már megvesztegettem előre. Ez nem volt nagy
10225 3, II | névről névre becstelen, megvetendő embernek fogom nyilvánítani.~
10226 3, III | irányában viseli magát, az oly megvetésre méltó dolog, hogy azért
10227 2, IX | szerencsétlenség mindig megvetést szül; a bukás egyúttal becstelenség.
10228 3, XII | hagyom veszni a meggyalázott, megvetett gonosztevők halálával. Krénfy.”~
10229 2, VII | ezerszámra?~Krénfy, kiben a megvető „az úr” megszólítás felkavarta
10230 2, III | hírlapban kürtöltesd, s ha megvettél egy jótékony albumot, külön
10231 2, I | felszólítása cáfolhatlanságán megvetve lábait.~A nép esze járását
10232 2, VII | öt órára útban voltak a megvigasztalt csoportok, ki-ki a megyei
10233 3, X | a szikrák minden percben megvilágosították arcát.~Marina megismerte
10234 3, X | Kis-Amszterdám házaiban megvilágosult egy-egy ablak, s a szél
10235 3, XI | Tarnócfalvára értek, egészen megvirradt.~Krénfy le sem szállt a
10236 3, I | grófnak nem hogy ártana e megviselő foglalkozás, sőt erőt látszik
10237 3, IX | megyek a nagyságos úrhoz, megviszem neki a füstpénzt, az egy
10238 2, III | végezték tanulmányaikat; megvitatták, amiket hírlapokban olvastak,
10239 3, II | alatta, hogy nem akar velem megvívni? Ah, bocsánat, hogy ezt
10240 2, X | kérdés mibenléte bővebben megvizsgáltatik, addig ne merje folytatni
10241 2, X | összeültek a nemes rendek, megvizsgálva a megye térképeit, elhatározák,
10242 2, I | nagyságos úr, azóta ismerem”.~A megyefőnök is kezdett valamire emlékezni.~–
10243 3, XII | törvényszék urai együtt ülnek a megyeház termében; tisztes komoly
10244 3, III | Tarnóczy Irén nevére.~Azután a megyeházához siettek, hitelesítendők
10245 2, X | ostromolta, hazánk alsóbb megyéiben nem csekélyebb csapás fenyegeté
10246 2, X | oklevelét, s neve nemcsak megyéjében, de az egész hazában az
10247 2, X | Ugyanazon évben, amidőn a felső megyéket az éhhalál ostromolta, hazánk
10248 2, I | mondják azt, hogy akkor megyen a kecske a jégre, mikor
10249 3, XIII | ember gazdag és hatalmas. Megyénkben majd minden úr lekötelezettje:
10250 2, I | cigány az úrfihoz: „Mikor megyünk megint hajtóvadászatra?
10251 3, II | tisztán.~Leonora egészen megzavarodva kelt föl helyéről, ez indulatroham,
10252 2, I | Hát senkid sincs, ahova mehess?~– Szépapa azt mondta, hogy
10253 3, XII | kegyedre nézve. Ezért utána mehetne, fellelhetné és számolhatna
10254 2, I | ilyen esetben.~– De iszen mehetnek oda – kiáltott Popákné –,
10255 2, V | ballagni. – Lassabban is mehetünk.~– Vén vagyok már, kisasszonyom.
10256 3, I | tán emlékezik ön arra a mélabús arcra, mely olykor a tarnóci
10257 2, V | fogadóból. Cynthia grófnő mélázva nézett ki hintaja ablakából
10258 3, VIII | boldogságérzet nála még a napsugár melege, mely halvány arcára süt,
10259 2, V | hóna alá dugva, talán hogy melegebbje legyen.~– Tietek ez a gyermek? –
10260 3, I | segített a jó urak számára meleggé tenni a poklot.~– Én még
10261 3, XIII | fogva. Hát azt a szép opál mell-éket ki nem látta rajta a legutóbbi
10262 2, VII | előre Fenyéry, s egy kezével mellbe ragadva a csavargót, a másikkal
10263 2, V | erdők közé, akkor egészen melléje simult, és fejét odadörzsölte
10264 3, XIV | törvénytevés nem udvarias munka.~A mellékajtók szétnyíltak, egy halovány
10265 2, V | ön kívánja.~– E levélhez mellékel nagysád egy váltót kétezer
10266 2, VII | pezsgőt megittuk, a hozzá mellékelt vers visszavehető.”~– Óh,
10267 3, IV | elhagyá, csendes léptekkel a mellékfolyosón végigment, a ház hátulsó
10268 2, X | be sokszor megárad”. Duna melléki elméncség ilyenkor azt mondani,
10269 3, I | Ekkor felnyitá az apa a mellékszoba ajtaját; ott volt egy pap,
10270 3, IV | félrehívhassa Irént egy mellékszobába, s ott oly sopánkodó arccal,
10271 3, III | elfutottak mind a ketten a mellékszobákba.~Csak Irén nem csicsomázta
10272 2, IV | együtt. István gróf egy mellékteremben.~Cynthia látta, mint veszi
10273 2, X | a kitérések, kifogások, mellékutak gyakorlatában alkalma volt
10274 3, IV | bezárva. Az ajtó előtt, a mellékúton állt egy nyitott szekér
10275 2, V | nézve. Kérem önt, üljön mellém.~Krénfy úr égett és fázott,
10276 2, V | különös érzések szállni meg mellének azt a részét, ahol a poéták
10277 2, IV | ott a falon, egyik kezét mellényébe dugva, de úgy, hogy a gyűrűs
10278 2, VI | hogy segítsen neki ingeket, mellényeket szabni a szegény emberek
10279 2, I | kezét nem lehetett elvonni melléről, sem hangját hallani, akkor
10280 3, I | Ne félj, én itt leszek melletted mindig. Biztatni, vigasztalni
10281 3, I | elém, most sietnek elmenni mellettem; ha megszólítok valakit,
10282 3, VII | egészen világos az idő, az út melletti tárgyak elmosódtak a ködös
10283 3, VII | Látta ezt az embert, aki itt mellettünk elment?~– Nemigen néztem
10284 3, VI | el egyszerre mindnyájan mellőle és a ravataltól, mintha
10285 2, VII | kénytelen teljesítetlenül mellőzni.~Lippay megemelinté kalapját
10286 3, III | ahol kénytelen észrevenni a mellőztetést. Mert ilyenek ezek a mai
10287 2, I | táblabíró urak előtt, nem mellőzve amellett azt a kegyességgel
10288 3, X | hangoztatá ezt a búskomoly melódiát, amin annyit sírnak a kévét
10289 2, I | ügyész segélykezét, s eléggé méltánylandó ügyességgel leszállt a magas
10290 2, VII | emberbaráti és hazafias szándékot méltánylani fogja, és nagy mennyiségű
10291 2, VIII | érni. Mert azt én teljesen méltánylom, hogy kegyed a lusta, korhely
10292 2, VIII | gabonaneműekért az illő méltányos összeget kezéhez venni.~–
10293 2, VIII | sem kívántuk ingyen, sőt a méltányosság szabta árt azonnal készek
10294 3, II | akarná tisztítani róla a méltatlan gyanú homályát, mintha bocsánatot
10295 2, IV | Maróton, ahová anyámat méltatlanul száműzék, ahol szenvedett
10296 2, I | mint aki fáradságra nem méltónak találja, hogy ilyen balgaságra
10297 3, V | Fenyéry-uradalomért nem tenném, hogy méltóságoddal pörbe keveredjem. Remélem,
10298 3, VI | nyugodtan, a gróf is komolyan, méltóságteljesen beszélt.~– Én nem keresem,
10299 2, III | egyes esetben Bécsbe futnom méltóságtokhoz elégtétel végett; hanem
10300 2, III | szerződést úgy, hogy én méltóságtoktól hat évre megvettem a brenóci
10301 2, III | egy szót sem mondanak.~– Méltóztassanak méltóságtok átsétálni az
10302 2, III | kinevetnek! De így van! Méltóztassék elhinni, hogy igazat mondtam.
10303 2, III | pénzen megvehetnek.~– Nem méltóztatnék elébb méltóságtok egy kis
10304 2, III | nyájassággal szólt Krénfy úrhoz:~– Méltóztatott nagysád bennünket szívesen
10305 2, IX | szemeibe tekinte azokkal a mélybe látó, okos szemeivel, s
10306 2, IX | Lippay, féltréfásan, de mélyebb érzelemmel. – A prózai férfiak
10307 2, V | meghalnak.~Cynthia szíve mélyében megborzadt.~– Mennyi az
10308 2, V | begyepesült földre és sírt szíve mélyéből, lelke keservéből, elpanaszlá
10309 2, V | következnék még ezután, melyekből egy vad, bódult kinézésű
10310 2, V | fekete tornyai, mik az út mélyén keresztül régóta láthatók
10311 2, III | mondhatlanja zsebjeibe szokta mélyeszteni s a bennük tartott örök
10312 3, IX | hogy nem tudott felelni.~– Melyitek volt az, aki tegnap is itt
10313 2, I | Milyen szép gyermek. Melyiteké ez a leányka?~A rongyos
10314 2, V | nőnek, melyhez fordulhatna, melytől erőt, tanácsot, vigasztalást
10315 3, III | arszlánnak, és a városi mendemonda úgy alakult, miszerint ez
10316 3, XIII | dolog. Most már nemcsak a mendemonda-körökben beszélnek róla, sőt ki is
10317 2, I | ellen. Hallgass.~Popákné mendemondái alatt leérkeztek a falu
10318 3, XIII | csókért.~…Így szólnak a mendemondák, amikből mi annyit megtanulunk,
10319 3, III | mindennap kell hallani a mendemondákat Fenyéryről, hol a legémelygősebb
10320 3, XV | akkor egy szót sem szólt a mendemondákhoz; hanem, amint a beszédes
10321 3, XIII | volt olyan jó szüretje a mendemondának, mint ezekben a napokban.
10322 3, III | Pesten s így jobban ráérnek a mendemondára, eleget zúgolódnak, hogy
10323 2, I | főzik; az asszonyok mindig mendemondáznak, ne hallgassanak rá a tekintetes
10324 3, I | olyan félve bútt fekhelye menedékei közé, csak ott érzi az ember
10325 3, XII | Nincs kegyednek semmi más menekülése. Meg van fogva azon vádban,
10326 2, IV | az én emberem előlem nem menekülhet. Te hiába intenéd, mert
10327 3, X | s nincs jobb hely, ahová meneküljön előle.~Marina behúzta magát
10328 3, XI | a vidám fütyörészésnek.~Menekült!~
10329 2, I | a lakosok, ha jókor nem menekültek, a háztetőkre szorulva várják
10330 2, I | reggeltől késő estig, egyik menekvő nyomába lép a másik, ugyanazon
10331 2, II | sőt inkább, hogy az ide menekvőket kevés vagyonkáiktól megfosztogassa.~
10332 3, II | ahogy az ellenkező irányba menendő másik vonat elindulását
10333 2, I | görnyeszté, s a jobb válla menés közben mindig előbbre törekszik,
10334 2, I | iparkodott rajta könnyíteni a menésben; a köveket, amik útjában
10335 2, VI | félbenszakadt.~Lippay az ő férjhez menete után még csak kísérletet
10336 2, V | válaszolt Cynthia, ki a sebes menetekben annyira át volt hevülve,
10337 3, I | arra most nem érek rá, mert mennem kell, és estig alkalmasint
10338 2, V | bár egyenesen a temetőbe mennénk innen. Meg sem hagynak halni
10339 2, IV | tudok. Rögtön vissza kell mennünk.~– Miért? Nem értem az okát.~–
10340 3, III | jár az esze? Egy percben a menny körül, másikban egy hitvány
10341 2, II | szenvedőiért megtagadta mennybéli lételét, s leszállt a földre,
10342 3, X | kezdett, akkor féltem nagyon a mennydörgésektől, s elbújtam ide a nád közé,
10343 3, XI | SEDET ATRA CURA!~A zivatar mennydörgését odabenn is hallották a veres
10344 3, XIV | ön?~Mint a végső ítélet mennydörgésszavára, roskadt össze az ember
10345 3, II | ajándékoztak az utasoknak, miket a mennydörgő csoda pihenésül kegyeskedett
10346 3, XIII | egy nap volt még hátra a mennyegző kitűzött határideje előtt.
10347 2, IX | szenvedő nép között; ez mennyei, ez túlvilági. Ezt a Fenyéryt
10348 2, VI | egész vagyoni állapotja mennyiben áll. Előkeresteté vele az
10349 2, VII | Képzelem: e sorok olvasása után mennyien fogják keresni Fényes földirati
10350 2, IV | küldhetnél neki, mert nem tudod, mennyiért van bezárva. Krénfy természetesen
10351 2, VI | annyi helye a kastélyban, mennyin maga és vendégei megszorulhassanak,
10352 3, IX | terményeket, ha kell, kétszeres mennyiségben is kiállíthatja ő.~Krénfy
10353 3, I | miszerint az égből egy pár mennykövet imádkozom alá, melyek a
10354 2, I | asszony?~– Fenn van már a mennyországban! – szóltak vissza az asszonyok. –
10355 3, III | el nem venném Irént egy mennyországért, akik így tudnak titkolózni
10356 3, XIII | alakját, s ígér magának mennyországot, s mikor benne van, kárhozatot
10357 2, IX | mely által tízezer embert mente meg?~– Itt az alispán úr;
10358 2, IV | semmi összeköttetésben – mentegetőzék az elhalványult férfiú –,
10359 3, III | prímásnak kócsagot is adott, s mentéjét ezüsttel hányatta ki. A
10360 2, IX | jelent az asztalnál. Azzal menteté ki magát, hogy rosszul van,
10361 3, XII | míg maga hét országon túl mentette meg bőrét. Most már kimondhatom,
10362 2, VII | legirtózatosabb haláltól mentettek meg.~– Beszéljünk komolyan,
10363 2, X | jönni, semmi hatalom sem mentheté meg, hogy az öt érzékét
10364 3, XIII | okok, amikor az urakat sem mentik fel, hacsak szépen nem tudnak
10365 3, VIII | hogy ő is találjon valami mentő körülményt Cynthia számára,
10366 2, I | alispánnak jutott eszébe valami mentség hamarjában.~– Egyszerű mérgezési
10367 3, VI | Gondoljátok, hogy ezek mentségek a világ előtt? Ezek vádak.
10368 3, VIII | egy sikoltás, egy őrült mentségkiáltás úgy megkönnyítené a szívet,
10369 3, XII | Gróf úr, testvére fel van mentve, Brenóczy Cynthia grófnő
10370 2, III | ajtónál a legildomosabb menüett-bókot alkalmazza, s háttal menjen
10371 3, XIII | egyszer gyöngéden szólt menyasszonyához, ki görcsös vonaglásaiban
10372 3, XV | megbocsátani azon férfinak, ki menyasszonyának első kérelmét meg tudta
10373 3, III | esti nyolc órára megérkezik menyasszonyával az erdei lakba, ott vidám
10374 3, III | kiházasításról is kell gondoskodni: menyasszonyruha, stafírung, bútorok nem
10375 3, IV | éltetik a vőlegényt és a menyasszonyt.~A menyasszony és a hölgyvendégek
10376 3, IV | vele egy fedél alatt. Aki menyegzője éjszakáján el tudja hagyni
10377 3, III | lesz idő. Holnap délben a menyegzőt egész vígsággal üljük azután
10378 3, III | fogadja fiává, a másikat menyévé teszi egy vicekirály, amik
10379 2, I | úr! Tekintetes Érkelety Menyhért főjegyző úr! Tekintetes
10380 3, IX | semmiházi kölyke. Hát nem mered az én kezembe adni? Most
10381 2, I | legördültek az út völgyeletébe a meredekről; maguk sem tudták, hogy
10382 3, VIII | szemeik, mint az álomjáróké, merednek reá, és visszarettenve hanyatlik
10383 2, I | erősebb adagot vettek be a méregből, s bajuk jobban el volt
10384 3, V | egy milliomod része egy méregcseppnek!~– És mégis van ennek valami
10385 3, III | méztengerről, mely egy beléhullott méregcsepptől rögtön ecetté változik?
10386 3, VI | alig különböztethető meg a méreghaláltól, egy régi óhajtásának foganatba
10387 3, I | megteszem én.~S azzal a méregkelyhet saját ajkához emelte.~Irén
10388 3, IX | felfogni az ínség nagyságát, s méregpénzért, átok-uzsoráért osztogatni
10389 3, I | Az a jobb keze, mellyel a méregpoharat ajkához emelé, meg volt
10390 3, I | Brenóczy István még folyvást a méregpoháron tartá kezét, szemeit leánya
10391 3, I | meghalni, mint ama rettegett méregpohártól.~A gróf újra felkavargatá
10392 3, III | egy másikat mondok arról a méregtengerről, mely egy beléhullt mézcsepptől
10393 3, III | éjféli ház előtt.~„Benn merengő nyúgalomban ~Egy leányka
10394 2, VII | hogy az gonosz következésű merénylet fog lenni, mely miatt ön
10395 2, VII | meglepetve húzódott vissza.~– Ki merészel e dologba avatkozni?~– Én,
10396 2, VII | dologba avatkozni?~– Én, én merészelek! – kiálta a csavargó fejszéjét
10397 2, IV | Tarnóczy szerelmes lenni merészelt és nem ezen Illés gróf az,
10398 3, IX | hogy őt egy koldus tegezni merészli, hanem ezzel a szándékával
10399 2, X | tornához, hol ügyesség, merészség, tárgy- és helyismeret nagy
10400 2, V | hogy Krénfy úr oly sokáig mereszti rá szemeit, s a toll hegyét
10401 2, X | reggelt is kívánna, helyet méretett az ásandó új medernek a
10402 2, I | tej, vaj elég, még húst is mérettünk. Akkor még a régi uraság
10403 3, XIII | idő lejárta lassan a maga mérföldeit, csak egy nap volt még hátra
10404 2, I | már késő lesz, mert tíz mérföldnyire már messze lesz. Hogyan
10405 3, XIV | gyógyszerész, ki neki e mérgeket készíté, bevallá, hogy azoknak
10406 3, III | majoris potentiaet. És azután mérgelődnek rajta, ha Fenyéry észre
10407 3, VI | kiderült, hogy a gróf valóban mérgezés által halt meg. A mérgek,
10408 2, I | hirtelen eszébe jutott valami a mérgezések eseteiben teendőkről.~Ah,
10409 2, I | mentség hamarjában.~– Egyszerű mérgezési eset forog fenn, s rendesebb
10410 2, I | az alispán úr oldalán a mérgezett család laka felé, csalhatlan
10411 3, XIV | saját leánya kezei által mérgezteté meg a grófot, ami bűnét
10412 2, VII | kimondom, hogy lattal sem mérhetek ki számukra gabonát.~Azzal
10413 3, IX | volt, nagy gyakorlattal s mérhetlen ismeretbőséggel bírt; költsége
10414 2, X | megvizsgáltatik, addig ne merje folytatni az erőszakos folyamszabályozást.~
10415 3, XIII | Lippay alispánnak pénzt merjen kínálni, azért, hogy ítéletét
10416 2, V | te kisasszonyodat bántani merné!… Ki hinne el ilyet a mai
10417 3, XII | előttünk elmondott, esküvel is merné-e azt bizonyítani?~– Az Isten
10418 2, II | jönnek hozzá kérni, s nem mernek neki ellentmondással vagy
10419 2, III | sem tud a világ, nem is mernének ők előállani; de ha előállnának
10420 1 | közigazgatása, közgazdászata, mérnöke, vízszabályozója, törvényhozója,
10421 2, X | ellenálltak, pörlekedtek, mérnököt, küldöttséget megugrattak,
10422 3, IX | cselekedjék, annyi ezer meg ezer mérő repcére van szerződése egy
10423 3, XIV | védeni magát, hogy mindent merőben tagadott. Száz meg száz
10424 2, II | saját raktárából ötszáz mérőt a székvárosi piacra, s elkezdi
10425 2, II | Gerő gróf sáfárja sajtárral mérte az aranyat az ország viadorának,
10426 3, V | be, ha a görcsök kisebb mértékben vannak; a második: „veratrum”,
10427 3, I | ékesszólásnak ily különös mértékbeni adománya felett, s a hideg
10428 2, IX | szomorú dolog.~– Ez legjobb mértéke annak, hogy bukott ember
10429 3, II | kiálta fájdalma túlömlő mértékében; s mintha elégtételt akarna
10430 2, VI | ütötte meg a klasszicitás mértékét –, sokkal mulatságosabb
10431 3, I | azonban Cynthia százszoros mértékkel fizetett vissza neki a brenóci
10432 2, VII | pillanatban nagyon el van merülve valamely velős vezércikk
10433 3, VIII | Róbert! – susogja, alig merve hangot adni Cynthia, s félve
10434 2, IV | furcsaságok?...)~„Messieurs et mesdames, le diner est servi!”~A
10435 3, IV | mesével.~– Persze; szép mese! Feküdni fog vele hat hétig.~
10436 2, II | csinálok a kend hatpálcás meséjéből, hogy azt regélheti azután
10437 3, I | neki, mint a dajka szokott mesélni altatott gyermekének, ki
10438 3, III | nevetett, valamit suttogva meséltek egymásnak, amire azután
10439 3, XIV | Száz meg száz valótlan mesemondással iparkodott bebonyolítani
10440 3, III | ítéletemet.~Ki ne ismerné a mesét arról a méztengerről, mely
10441 3, IV | magát érdekesebbé tenni e mesével.~– Persze; szép mese! Feküdni
10442 3, XIII | angyalnak nevezi kedvesét, s a mesevilág erényeibe öltözteti alakját,
10443 2, IV | ezek a furcsaságok?...)~„Messieurs et mesdames, le diner est
10444 2, I | megjegyeztem a fák derekait; hogyha messze-messze elmennék is, odáig, ahol
10445 2, VI | csomó váltóügyvéd, pincér, mesterember, mosóné, vendéglős és más
10446 2, I | vargákra, szabókra s egyéb mesteremberekre bízva gondviselésüket, s
10447 2, I | most akasztotta fel magát a mestergerendára, miután gyermekeit megfojtá.
10448 3, VI | előre. Ez nem volt nagy mesterség. Az ablakvasat ki fogják
10449 2, III | van.~Nem ez a hírszerzés mestersége, jámbor felebarátaim! Kürtölni
10450 3, I | árvagyermekeket felruháznak, mesterséget tanulni visznek; megállnak
10451 2, I | szénégető tanya, vagy egy bedűlt mészkemence, mely körül elszórták a
10452 3, IX | barmot hajtanak a fűre, az mételyt, léprákot visz haza, az
10453 2, I | szokottnál fehérebb, ajkainak metszése igen bőkezűleg van szabva
10454 2, II | két igen vékony szeletet metszett le, finomul kiszabva két
10455 2, I | lisztből, még azt az édesapja metszette meg, emlékezik arra a darabkára
10456 2, III | kőbe, fába és szappanba metszik, s az utókorra bízzák, hogy
10457 3, III | gazdag unokabátyja halt meg Mexikóban, ráhagyta millióit.”~Vagy
10458 3, IX | mint tudva van, tej és méz folyik a mezőn, s zsemlyék
10459 3, III | méregtengerről, mely egy beléhullt mézcsepptől merő édessé változik.~Ilyen
10460 1 | tettek legfáradságosabb mezején?~A régi jó táblabírák.~Bölcsességgel –
10461 3, XIV | egyéb, mint a mozdulatlan, mezetlen báb.~Még azt hivé, hogy
10462 3, IX | reggel kinn találta őket mezőiken, s a késő est vetette őket
10463 3, XI | látszott utána jönni. Rétek, mezők az éjjeli esőtől újultan
10464 2, I | itt még tartós a tél. A mezőket ugyan nem lepi hó, mert
10465 3, XI | mindennek, a kétfelől elfutó mezőknek, az erdők távozó képének,
10466 3, IV | szekérre, s elrohantatok a mezőkön keresztül. Én egyedül maradtam
10467 3, IX | csoportok tódultak ki a mezőre; a szorgalom minden gyümölcse
10468 3, IX | nagy darab földet, erdővel, mezővel, folyóvízzel megtelepíteni
10469 2, IV | ez ideál, mint a lepkék mézszívása, mint a galambok szemszedése,
10470 2, I | fenyőkkel benőve, néhol a meztelen sziklaoldal látszik elő,
10471 3, III | ismerné a mesét arról a méztengerről, mely egy beléhullott méregcsepptől
10472 3, III | tevé, akkor egyszerre édes mézzé vált szívében az az egész
10473 2, VI | hagyatékából magához váltá, miáltal alig tizenhét éves korában
10474 3, IV | még azt is megmondta, hogy miattad verekedtek. Ez a Fenyéry
10475 2, IV | pórhad! Ugyan ki búsulna miattuk? Ember volt is, lesz is
10476 3, X | elkezdé halkan rebegni:~„Miatyánk Isten . . . . . . . . . . .~. . . . . . . . . . . . . .
10477 2, III | betegek javára: ez neked mibe sem kerül. És ez az út a
10478 2, X | alispánhoz, hogy amíg a kérdés mibenléte bővebben megvizsgáltatik,
10479 2, II | uram, kezeinek és orcájának mibenlétére hivatkozva, még a mosdást
10480 2, IV | dugott el asztalkendője alá; mígnem arra a gondolatra jött,
10481 2, I | Szólhatunk az ifjú Sztropkó Mihállyal? – kérdé a katonás öregtől
10482 3, IX | betakarta lyukát, Szent Mihály-nap után nem jó a földben hagyni
10483 3, IX | a százesztendős Sztropkó Mihálynál, megyek a nagyságos úrhoz,
10484 3, IX | szépapámtól, az öreg Sztropkó Mihálytól, az küldött a nagyságos
10485 3, V | gyanakodóbb inkvizítor.~Az üvegek, mikből néhány csepp látszott hiányzani,
10486 2, II | összefüggenek egymással, és miképpen, hogy ő nem is lehet részeg,
10487 3, IX | zsilipeket alkalmaztak reá, miknél fogva a szükséges vizet
10488 2, II | teletömve a félpofáját sajttal, miközben félelmetesen járt a kezében
10489 2, VI | arra legyenek rendeltetve, mikre más ember keze és lába;
10490 2, VI | apró kezecskék, lábacskák, mikről alig lehetett elhinni, hogy
10491 2, V | hosszú selyempillák ezeket a mikroszkopikus betűket, s elnézni, mint
10492 3, I | kebelére a mesélt rémek elől, miktől elég lehunyni szemeit, hogy
10493 3, III | meg Mexikóban, ráhagyta millióit.”~Vagy pedig:~…„Elásott
10494 3, V | együgyűségen.~– Csak egy milliomod része egy méregcseppnek!~–
10495 2, III | képpel, mintha ugyanannyi millióról volna szó. – Hát még a faggyú
10496 3, VI | máris elhidegültek iránta. A minap kérdezősködött ő az alispántól
10497 2, I | természet alkotó kezétől, mindamellett sem látszik elégnek lenni,
10498 2, I | egyetlen tárgy az, melyet mindannyian észrevesznek, ezt mohó sietséggel
10499 3, IX | vígan, oly jó kedvvel ment mindaz.~– Látjátok, ti naplopók! –
10500 3, I | István gróf előtt.~Cynthia mindazokat visszautasította.~– Mire
10501 2, VI | alkalmazva, azonban ezen ráncok mindegyike mosolyog; s miután a hölgyekkel
10502 2, III | igazíttatni az övét, és mindegyiké másképpen járt, az övé pedig
10503 2, I | magát aprópénzzel az útra, s mindegyiknek ad közülük valami csekélységet.~
10504 3, V | fehér golyócskák, ráírva mindegyikre a név: „aconitum” – „belladonna” – „
10505 3, II | meg tőle. Szegény gyermek mindekkorig el tudta azokat előlem titkolni,
10506 3, III | akadt rá.”~Ez is szép és mindenekfölött regényes. – Azután meg ez:~…„
10507 2, VI | felügyelője, barátnéja, mindenese. Ez pörlekedik helyette
10508 3, IX | parlag birtokukból; azokat mindenestől feljebb tolták a hegyek
10509 3, IX | gyermeket hoznak be magukkal.~Mindenfelé elágazó összeköttetései
10510 3, IX | Nem is jöttek ők koldulni. Mindeniknek volt zacskóval tallérpénzecskéje,
10511 2, V | szokott lakni. Az országút mindenkié, nekem szabad itt lennem.~
10512 3, VI | első rangú, szellemdús, mindenkitől bámult, akit a birodalom
10513 3, III | ügyészségeiket, s Fenyéry mindenkor fényesen igazolá védencei
10514 2, I | életét meg lehetne menteni mindenkorra. Hol vette ez az ember azt?
10515 2, II | e visszaélések ellen, de mindennel elkésett, s nem maradt egyéb
10516 2, V | szemei égtek, arca hevült; mindenről elfelejtkezett, csak e bűbájos
10517 2, I | magnetikus erővel fogja körül a mindenséget, s jelenségeit adja a népek
10518 2, I | rajtunk, hogy az árvíz elvitte mindenünket, de őszig mégis kiárultunk
10519 3, XIII | lekötelezettje: mióta el van fogva, mindenünnen ismerős és ismeretlen emberek
10520 2, I | élőszóval, sőt magunk elmegyünk mindenüvé, és megtekintjük a dolgok
10521 2, V | Őrült volt.~Cynthia pedig minderről nem tudott semmit.~Mikor
10522 2, IV | kedve volna az embernek mindezeket a dolgokat kihajigálni az
10523 2, I | vadócos kenyérből, s azt mindhármuk gyűrűivel lepecsételve,
10524 3, I | hálószobának.~Irén vacsorát rendelt mindkettőjük számára, vizet forralt a
10525 3, VIII | megtiltja. Fenyéry úr pedig most mindnyájunknak parancsol. Tehát még egyszer
10526 2, VIII | esetben bizton remélem, hogy e mindnyájunkra nézve alkalmatlan jelenetek
10527 3, X | most és mindörökké. Amen.”~Azután csak abban
10528 2, VII | most áruba bocsáthassa; minélfogva a tekintetes vármegye felszólítást
10529 3, I | alatt úgy ismerte már a miniszterek, kamarások, titkostanácsosok
10530 3, I | ez lesz az. Én eljárom a minisztereket, agyonbeszélem a reterendáriusokat,
10531 2, I | haszonbérlő.~– Én nem tudom. Mink csak úgy híjuk, hogy a feketeszájú
10532 2, III | udvaroncot árulának el, minők a leghódítóbb királyné,
10533 2, IV | szemeket adott a költészet, minőké az édes epedések; míg Cynthia
10534 2, IV | kezei a legvakítóbb fehérek, minőkről valaha európai költő álmodott;
10535 3, XII | mond, oly boldoggá teendem, minőnek egy hercegnő sem mondhatja
10536 2, II | pénzt, aprópénzt annyiféle minőségben, hogy a jámbor parasztlegény
10537 3, IX | leggonoszabb feladat, s a föld minősége (televényes agyag, némi
10538 2, II | előszedett mindenféle alakú és minőségű levélpapírokat és írt nagy
10539 3, IV | oly borzalom fogott el, minőt csak álmában érezhet az
10540 3, XII | állást biztosítok önnek, minővel a Brenóczy grófok legfényesebb
10541 3, IX | példánygazdaságot teremtének, melynek mintáján az egész magyar felvidék
10542 2, III | az olaszországi Belvedere mintájára készült, és a…~Krénfy úr
10543 2, III | jószívű embereket, kik valódi mintaképei a keresztyén erényeknek,
10544 2, II | számára készültek volna mintául, kihányatja a fakamrába,
10545 2, V | szomorú kődarab a sötét mirtuszbokrok között. Ez volt az ő anyja
10546 2, IV | egyszer csak előtte terem Miska kocsis, azon szurtosan és
10547 2, IV | ott mindjárt felpofozza Miskát. Szerencséjére a kölcsönvett
|