bold = Main text
      Rész,  fezejet                                            grey = Comment text

11551     2,  I    |                    sokat mondó két szó, az olasz-diák műnyelvből:~„SALVA GUARDIA”~
11552     2,  III  |                 látta azokat.)~– Minden az olaszországi Belvedere mintájára készült,
11553     2,  I    |                   elhelyezve lenni.~Fehér, olaszos négyszegkalap fedé, azazhogy
11554     2,  VII  |                  egy kutyáé. Nosza, azt az olcsó életet elég jó árért adom
11555     3,  IX   |                    drágán s vette meg tőle olcsón, hogy ismét eladja drágán.~
11556     3,  IX   |                 azért bocsátja földjét ily olcsóra, mert annak „maleficiuma”
11557     2,  IX   |                    Irén egy vén hárs mohos oldalához támaszkodék. Egészen egyedül
11558     2,  I    |            imádkozni.~A hegyi út a meredek oldalban kanyarodik tovább, alig
11559     3,  IX   |                egész belsején, mind a négy oldalon. Egy füstös szobaajtón bekocogtatott,
11560     2,  I    |                congesta rapinis!”3~A másik oldalra balfelől francia jelmondatot
11561     2,  II   |              semmit, csak ki kellett ismét oldani a tüszőt s előkeresni az
11562     2,  VI   |                    vagy egy irtóztató nagy ollót, hogy segítsen neki ingeket,
11563     2,  IV   |                 meglátogassam, ahol hat év olta nem voltam.~A grófnő deli
11564     3,  XV   |                irtózatos vád rögtön ki nem oltá lelkében az ész lankatag
11565     3,  IX   |                    egész kolónia Krénfy úr oltalma alatt már a második évfordulóban.~      ~
11566     2,  I    |                   hagytak itten jó emberek oltalmára, jó Isten gondviselésére.
11567     2,  III  |          bosszantott, károsított birtokost oltalmazná, mit cselekszik? Imhol ni:
11568     3,  XV   |              elveendi bűneinek díját, mert oltalmazói már Bécset is megjárták
11569     3,  XIV  |        befertőztetve, nem fogadhatok el az oltár előtt. Dobokyné.”~Az alispán
11570     2,  VII  |              minden igaz lelket az áldozat oltára elé, s egy templommá varázsolva
11571     2,  I    |             túlvilági szépséget, aminőt az oltárképekre festenek, glóriával homlokaik
11572     3,  III  |                  is követik példáját. Irén oltárképi szépségének alig marad egyéb
11573     2,  VI   |               házassága, néha már éppen az oltárnál mentek széjjel. Vagy szerette
11574     2,  IX   |                    vinné menyasszonyát, az oltártól egyenesen a börtönbe vándorolhat.
11575     2,  III  |                   már a vendégfogadóban.~– Oltsátok ki a lámpákat! Takarodjék
11576     3,  IX   |                fenn a melegebb vidéken már olvad a hó, s akkor egyszerre
11577     3,  XIII |              külsejű, szilárd férfi tudott olvadékony és gyöngéd lenni annak irányában,
11578      |                  viszontagság alatt el nem olvadt, mint a völgybe gördült
11579     3,  XII  |                  előtt, ki a gondolatokban olvas, s kitalálja a négyszemközt
11580     2,  VII  |                 minthogy már benne volt az olvasásban, folytatá azt, mint lelkesültek
11581     2,  VI   |       megszorulhassanak, alig jutott ideje olvasásra, s gyakran megesett, hogy
11582     2,  IV   |                    levélre gondolt, melyet olvasatlanul dugott el asztalkendője
11583     3,  XV   |                 arcvonásaiból minden ember olvashatja azt, érezheti azt az aggasztó
11584     3,  XV   |                    hallhatni, sőt mi több, olvashatni lapokban: ez vagy amaz ismerősünk,
11585     2,  V    |               sorok alig bírtak már valami olvasható jelleggel.~Egy hosszú gondolatjel
11586     3,  V    |                 gróf szemei a legrosszabat olvashatták arról: a beteg képzelődésnél
11587     3,  II   |               milyen keserű volt e sorokat olvasnia! Így széttépni önnön szívét.~–
11588     2,  IV   |                odafenn el hagyta e levelet olvasnom – folytatá Illés gróf –,
11589     2,  I(7) |               lipcsei lap figyelmébe, mely olvasói mulattatására előszedi a „
11590     3,  XVIII|                  játékszereit, s nem kérdi olvasóitól, sajnálják-e azokat, avagy
11591     2,  II   |                 éppen az a legfőbb baja az olvasónak, hogy a Krímiában nem akarnak
11592     2,  VI   |               hiszem, elég unalmas volt az olvasóra nézve. Dobokyné láttára
11593     2,  I(7) |                  az újabbkori és az idegen olvasót, hogy nálunk a delnők is
11594     2,  IX   |                    az erényt, s visszafelé olvassák az Isten tízparancsolatját!
11595     2,  III  |            megvitatták, amiket hírlapokban olvastak, csináltak maguknak közönséget
11596     3,  IX   |               semmi esetre ki ne adja. Úgy olvastassa el vele, hogy a két széle
11597     2,  X    |                    amikor regényt írunk és olvasunk. Ez a rettentően leverő
11598     2,  I    |              agyaras ember szeretett volna olyanformán elmellőzni, mintha észre
11599     3,  IX   |                  Reggel a fák levelei mind olyanok voltak már, mintha szépen
11600     3,  XII  |           végighúzva, pantomiával mutatott olyasformát, mint mikor valakinek a
11601     3,  XV   |               Bizony, kedves grófné, azzal olyasmi történik, amire a cigány
11602     3,  VI   |                    Brenóczy Cynthia grófné őméltósága innen most eltávozik, ki
11603     3,  X    |                 nagyot koppanva ütődött az omladék falába.~Most megpillantá
11604     3,  X    |                 látott ismét megjelenni az omladozott ajtó küszöbénél, mely egy
11605     2,  I    |                hagytak. A szakadozott part omladványai közt ott állongott még egy-egy
11606     3,  VI   |                     midőn szeretne a porba omlani és fetrengeni, mint egy
11607     3,  III  |                 sápad el a csók után, mint omlik karjaiból ülhelyére vissza. –
11608     2,  VII  |            Maróthoknak, hanem Krénfy Adolf őnagyságának, ki a jelen zálogeladási
11609     3,  XII  |         halálfélelem torzító keze, a rideg ónhalaványság, a lélekvesztett ámulat.~
11610     2,  III  |                  zongoráztak. Vajon ez nem onnét való-é?~Különös sajátság
11611     3,  XIII |               vannak fogva. Hát azt a szép opál mell-éket ki nem látta rajta
11612     2,  III  |              akadémiai tagnak a tyúkszemét operálta – (és még az is kétséges,
11613     2,  III  |                kétséges, hogy szerencsésen operálta-e); ismertem irodalmi tekintélyeket,
11614     2,  III  |                    az a hatása van, ami az ópiumnak, a hétszerhétnél már horkolt.~
11615     2,  X    |            rettentő erőszakra, protestált, opponált, teljes tehetsége szerint;
11616     2,  V    |                 elő a fák közül az éjszaka optikai csalásában.~– Itt van a
11617     2,  I    |                   veregetett az ifjúnak.~– Optimista, idealista…~– Hát a mi kislányunk
11618     2,  III  |                   lógatá, mintha az valami órainga volna, mely a benne levő
11619     2,  V    |                csodálkozott, mert alig pár órája, hogy ama nagy vendégségtől
11620     3,  I    |               útikészleteiről. Az elutazás órájában is megkímélte minden elájulástól,
11621     2,  III  |                 Illés gróf, és mindenik az órájához akarta igazíttatni az övét,
11622     3,  III  |                   ketten értik egymást. Ha őrájuk bíznánk, képesek volnának
11623     2,  III  |        üvegvisszfény a szemek előtt.~Egész órákig el lehet rá nézni, anélkül,
11624     2,  VI   |                    a bálban töltött kedves órákra, bizonyos ottfeledett bokrétákra,
11625     2,  IV   |            ráismerjenek, odafestette arany óraláncát, ezüstgombú sétabotját,
11626     3,  III  |               ékszer?~Nem volt több kilenc óránál, midőn egy hintó és utána
11627     2,  IV   |            vendégszeretetét, miután még ez óranegyedben visszaindulnak Bécsbe.~Krénfy
11628     3,  XVIII|                  élet kezdődik itten.~Alig órányira innen áll a brenóci urak
11629     2,  I    |                belekapaszkodik áldozatába, órárul órára együtt mászik vele,
11630     2,  VIII |                 szép lehetett, de túlpiros orcája éles redőiről meglátszik,
11631     2,  V    |                    veríték ragyogott egész orcáján.~Cynthia nyugodtan, szelíden
11632     3,  XII  |                   szempilláit halványfehér orcájára, s szép ajkai ismét elkezdtek
11633     3,  X    |                Vagy nem volt az rettenetes ordítás, mi? No, felelj! Ugye, hogy
11634     3,  XIV  |            kérdezik…~Krénfy a kétségbeesés ordításával szökött fel székéről, s
11635     3,  X    |                 ébredned arra a rettenetes ordításra, amit az tett. Vagy nem
11636     2,  VII  |             maradjanak.~– Halljátok azt! – ordított kívülről rikácsoló hangon
11637     3,  VIII |                  növényéletének csodálatos organizmusa érzi, az hat öntudatlanul
11638     2,  VI   |                  van kifejlődve, a szokott orgánum azonban hiányzik hozzá,
11639     3,  IV   |             beléptek a temetőbe.~Régi nagy orgonafabokrok egészen eltakarták őket,
11640     2,  VII  |                ország vezetőin fekszik; az óriási munkát, melyhez elég erőt
11641     2,  IX   |                 hozzá, akit tulajdonképpen őriznem kellene. Ez csak önnel történik.
11642      |                   A régi jó táblabírák.~Ki őrizte meg a nép szűz erkölcseit,
11643     2,  VI   |                 nem becsülte őt – az Isten őrizzen, hogy tovább folytassam
11644     2,  VI   |                után rögtön minden gyámnoki őrködés nélkül kezéhez vehesse,
11645     3,  VIII |                   Irénnek:~– Önre bízom az őrködést Róbert felett, tisztelt
11646     3,  XII  |                 inte az alispán a teremben őrködő joggyakornokoknak, azok
11647     2,  V    |                 udvaron egy nagy szelindek őrködött, mely minden neszre ébren
11648     3,  XII  |                válnak; az ülésnek vége.~Az őrök ajtókat nyitnak, s aki a
11649     3,  XIV  |                   volt, civakodni kezde az őrökkel, s dörömbözött a bezárt
11650     2,  I    |                  pedig cukor, ez meg itten őrölt kávé, a cukor a kávéhoz
11651     2,  I    |                    s restellte volna, hogy őróla valaha azt higgye valaki,
11652     2,  VII  |                     E pillanatban, mint az oroszlán, szökött előre Fenyéry,
11653     2,  IV   |              kifejezése, hanem a fejedelmi oroszláni erő és szépség nyugalmáé,
11654     2,  IV   |                   ellenében visszaélni. Az oroszlánnőt nem ingerli fel a játszó
11655     2,  I    |                   nyugalma; száraz, sovány orrában van valami a kos jelleméből,
11656     2,  I    |                 gazdájának, melynek nem az orrából, hanem az állából nőtt ki
11657     2,  I    |                   megszokott affektációból orrán át és fogain keresztül eresztve
11658     2,  X    |                     Hanem azért az alispán orráról senki sem mondta azt, hogy
11659     2,  VIII |                  egymást! Legalább csak az orrát harapná le ennek a szépséges
11660     2,  V    |                   két lábát a szőnyegre, s orrával a grófnő kezeit kereste.~
11661     3,  VIII |                rokonszenvű tündér eregetné orsójáról e szálakat. Honnan jönnek,
11662     3,  IX   |                azután megint visszament az országába, s pár hónap múlva egész
11663     3,  III  |             messziről üdvözli az utcán, az országbíró barátságosan levelez vele,
11664     2,  X    |               tisztújítástól kezdve fel az országgyűlésig; a kitérések, kifogások,
11665     2,  II   |                köti őket sem vidékhez, sem országhoz semmi érdek, csak a haszon;
11666     3,  XII  |             feltörüljék vele, míg maga hét országon túl mentette meg bőrét.
11667     2,  V    |                  az úton szokott lakni. Az országút mindenkié, nekem szabad
11668     3,  IX   |               alagcsöveket is; sőt egyszer országutat próbáltak e völgyön keresztülvezetni,
11669     2,  I    |                 tovább.~Ahol a hegyi út az országútba belevág, mely egyenesen
11670     2,  I    |                  előtt alakoskodást űz.~Az országúttól egy mély, veszedelmes dűlő
11671     2,  I    |                   jámbor, meglepett nép az őrület örömkiáltásával rohant e
11672     3,  I    |                    leány pedig a borzadály őrületétől sikolta fel, és kirohanva
11673     3,  XV   |                    van írva, hogy meg kell őrülnie, szemeiből, arcvonásaiból
11674     3,  VIII |                   titkát. Ez a férfi őbelé őrülten szerelmes. Még most is az,
11675     3,  I    |                    Nem. Nem. A rettegés az őrültség erejét, ékesen szólását
11676     3,  XV   |               hasonlatos volt valami józan őrültséghez, mely hallgat akkor, midőn
11677     2,  IV   |                 Krénfy úr egészen meg volt őrülve örömében, s tökéletesen
11678     3,  XII  |             kiáltva, hogy fussanak a megye orvosáért, valaki elájult.~A visszatérő
11679     3,  I    |                 Gyermekem – suttogá, midőn orvosai hátra vonultak, hogy őt
11680     3,  I    |            visszafekteték ágyába, futottak orvosért. Cynthia csak két óra múlva
11681     2,  X    |                    minden törvényhatóságot orvoslatért a rajtuk elkövetett istentelen,
11682     3,  XV   |               anélkül, hogy számára valami orvoslatot hoztak volna haza. A magas
11683     2,  I    |                   boldogtalan szenvedő, ki orvosoddal tanácskozol indigestióid
11684     3,  V    |                  epidémiák idején maguk az orvosok legkevésbé érzik magukat
11685     2,  III  |                    kiművelésére fordítsák; orvosokat, kik mély tudománnyal hatoltak
11686     3,  IV   |                  ez?”~„Nagy sérelem.”~„Nem orvosolható-e ez más úton, szóvisszavonás,
11687     3,  V    |                  szokott lenni, kik minden orvoson keresztülestek már, s végre
11688     2,  I(7) |                          Halál ellen nincs orvosság.” Meg ne lepje az újabbkori
11689     3,  V    |                   ha tud neki valamit azon orvosságokból adni, küldje rögtön, mert
11690     3,  XII  |               sokszor adott ő szekrényéből orvosszereket az ispánnak állatok számára.
11691     3,  V    |                   egy zellerlevél az egész orvosszert hatástalanná teheti.~Krénfy
11692     2,  III  |             melynek bejáratát bundás kapus őrzi; és ennek tárva-nyitva van
11693     3,  I    |                  véletlenül rájöttek e jól őrzött titokra. Éppen Brenócon
11694     2,  I    |                    ó tokaji bort ivott; az óságtól már az üveg is el volt szivárványosodva.
11695     2,  III  |                    Vagy valamelyik brenóci ősanya ijesztett rá kísértet képében,
11696     2,  III  |                    úgy írjon, mint legelső őse Jeruzsálemi András király
11697     2,  I    |                   Balambérral jöttek ki az őseid, nem visszakapnád-e, amit
11698     2,  VI   |                    alispán lett, megnyerte őseinek egy régi zálogos perét,
11699     3,  III  |             felkereste Dobokynét, mint egy őskori Paladin, odalépett hozzá
11700     2,  III  |                    bántotta-e meg e büszke ősnemes urakat azon merész gondolattal,
11701     3,  I    |                     hogy mikor egy előkelő ősnemest társas ünnepélyre hívnak,
11702     3,  VIII |                való, hogy az időt percekre ossza, ezt egy jó óra is megteszi;
11703     3,  III  |               látszott, azok a sztereotip, ősszokásos kifejezések, a szégyenkedés,
11704     2,  VII  |                 elhatározta, hogy eleséget osszon ki közöttetek, már pénz
11705     2,  IX   |                  menjen.~Óh, a férfiak oly ostobák ilyen helyzetben; – értve
11706     2,  IV   |           ügyetlenséget, nem dicsekedett-e ostobaságokkal, nem kínálkozott-e helytelenül?
11707     2,  IX   |                vagyonát.~– Valóban, nagyon ostobául viseltem magamat – monda
11708     2,  VII  |              nagyobbat, mint ez a te kurta ostornyeled, és azt mondja: takarodjatok
11709     2,  IX   |                  büntessék, gyalázzák meg, ostorozzák meg őt; annál jobban rá
11710     3,  XI   |                várta.~Végre hallatszott az ostorpattogás. Egy fidélis bajusztalan
11711     2,  I    |         jobbról-balról, a kocsis nyűtte az ostort rajtuk, és káromolta a gazdájukat
11712     2,  X    |                  felső megyéket az éhhalál ostromolta, hazánk alsóbb megyéiben
11713     2,  I    |                    elvitte mindenünket, de őszig mégis kiárultunk annyit
11714     3,  XII  |                    ült; az alispán fel nem oszlatá az ülést addig, míg a vallomások
11715     2,  III  |                  mely oly szépen zöldül az oszlopokon, nincsen töve, most szedték
11716     2,  II   |                 kisded falutól, melyben az oszlopos kastély emelkedik, ahol
11717     3,  IX   |                 csodaföld elnyelte a hidat oszlopostól együtt, úgyhogy míg azelőtt
11718     2,  I    |            emeletes kastély, melynek fehér oszlopzatos előcsarnoka kivált az árnyékos
11719     3,  III  |             kellemét,~Várva hő nyárt és az ősznek ~Hulló levelét,~Most lakásom
11720     2,  I    |                  bír a jobbágyai fölött, s oszt nekik botot, amennyit tetszik!~
11721     2,  IV   |             kastélynak eddig zárva tartott osztályát felnyittaták.~Mindössze
11722     2,  I    |              lelkiismeretesen az igazságos osztályra, akinek nagyobb családja
11723     2,  VI   |              osztozatlan testvérei, kiknek osztályrészét bitorolta, beperelték, egzekválták,
11724     3,  XIII |            szeretetben gazdag kebel jutott osztályrészül, mint ennek a jó táblabírónak,
11725     3,  II   |                   Buffon nem rendelt külön osztályt azok számára, kik e név
11726     2,  VII  |                   is. Azonban ma Lippay is osztani látszott társai rosszkedvét.
11727     2,  II   |                uraké, mely mintegy kétfelé osztja az egész határt, s az ezzel
11728     3,  XIII |                 életet nem adott, hogy azt osztogassam.~– De adott halált…~– Mint
11729     2,  I    |                   talpa.~– De hát mi jogon osztogatja itt valaki oly bőkezűleg
11730     2,  I    |                Pusztuljatok egybe! Itt nem osztogatnak semmit. Ha el nem takarodtok,
11731     3,  IX   |               méregpénzért, átok-uzsoráért osztogatni a mindennapra való eleséget,
11732     2,  I    |                olyan szép ezüst húszasokat osztott ki közöttünk, mint a hó.
11733     3,  III  |                    s táncosai kezeit szövő osztovátáknak nézné, amiket flegmatice
11734     3,  VIII |              természet számára, napsugáros osztovátán. Olyan szomorú mindenki,
11735     2,  VI   |                  miután befolyását veszté, osztozatlan testvérei, kiknek osztályrészét
11736     3,  XV   |           számtalan prókátor meg fog abban őszülni és kopaszodni.~Midőn Lippay
11737      |                  és íme eljött az öregség, őszülő hajával, keserű tapasztalásaival,
11738     3,  I    |                   templom. Meg kell törve, őszülve lenniük, érzékeik felét
11739     3,  III  |                dühös szerelemféltő, valódi Othello. Amellett alattomos, csapodár,
11740     2,  V    |                 hozzá sem kapott.~– Óh, be otromba állat ez, hisz ez semmit
11741     2,  VI   |                    kedves órákra, bizonyos ottfeledett bokrétákra, mik miatt a
11742     3,  II   |                   értejövök.~– Köpenyét is ottfeledte. Pedig hideg van.~– Hagyjon
11743     2,  IV   |                     közel volt hozzá, hogy otthagyva Cynthia grófnőt, ott mindjárt
11744     2,  IV   |                   készül el Cynthia grófnő otthoni piperéjével, egyik sem szólítá
11745     2,  I    |                 Semmi sem költ oly boldog, otthonias eszméket, mint annak a távol
11746     2,  II   |                 egy szóra, megrántva kurta otthonkája szárnyát.~– Ifjú uram! Hallja,
11747     3,  XII  |                  itt most bírái előtt áll, óvakodott olyan szót kimondani, mely
11748     3,  XII  |                 felelnék, kénytelen vagyok óvást tenni rögtöni elfogatásom
11749     2,  I    |               nehezen ment; a paraszt igen óvatos, gyanakvó, minden úrfélében
11750     3,  VIII |            nehézség. Ha nyíltan lépek föl, óvatosak lesznek, és elkészülnek
11751     2,  III  |                  gróf jónak látta a magáét óvatosan a szék alá húzni.~De a haszonbérlő
11752     2,  II   |                végig lejátszhassa az egész overturát, azután hirtelen becsapta
11753     2,  II   |                    hogy számára fácánokat, őzeket szállítson; a másik a vágvölgyi
11754     2,  IV   |                   és mulatság nélkül, néha ozsonna nélkül is. Azért a kis gróf
11755     2,  I    |              nagygyűlésén esküdnének az l. p. d. betűk titkos és rémséges
11756     3,  I    |                    keresztülázva, kesztyűi pacallá téve.~– Az istenért, Leonora,
11757     2,  III  |                  nézi a támadó tortákat, a pácban álló vadsülteket, a spékelt
11758     2,  IV   |                    amaz ételt mivel szokás pácolni, micsoda szerekkel teszik
11759     2,  IX   |                hölgyek ülnek a törvényszék padjain! – sóhajtja fel Lippay,
11760     2,  VI   |                  sem vette magának, hogy a padlásra fölnézzen s megszámlálja
11761     2,  V    |                   szőnyegek alatt. Talán a padlat négyszögei félremozdíthatók?
11762     2,  II   |                  kövekből kirakott címer a padlón a sok hulladéktól; a híres
11763     3,  VI   |               levegőbe, s azzal lezuhant a padlóra, élettelen fejét Irén ölébe
11764     2,  II   |         elfogadóterem tallérokkal kirakott padozata helyet adott egyszerűbb
11765     3,  I    |                   szó nélkül végigzuhant a padozaton.~A sikoltásra és zörejre
11766     2,  I    |                 elkezdtek szapuló tilókkal páholni, minden ütésre kiáltva: „
11767     2,  III  |                batárban látjuk kocsikázni; páholyt tart mind a két színházban,
11768     2,  I    |                 házból a másikba lépett a „paizsos ember”2, amit ősszel learatott,
11769     2,  VI   |            rosszkor jött, mert az udvar, a pajta, a pitvarok mind tele voltak
11770     2,  II   |                    csizmáit felrakva annak pakfong arabeszkjeire, úgy várta
11771     2,  IV   |              szemben. Többé nem érzi olyan pakfongízűnek István gróf mosolygását,
11772     2,  II   |              látogatóknak van bejárásuk. A pakróc emberekkel csak odakünn
11773     2,  II   |               belenyomta a dugót a pezsgős palackba, hogy onnan azt sem kézzel,
11774     2,  II   |                   valóságos francia pezsgő palackja, a Chateau Laffitte devise-zel,
11775     2,  II   |                miatt, ki a kezében tartott palackkal olyanforma taglejtéseket
11776     2,  II   |                   tartja Krénfy úr pezsgős palackokban, boldog illúziókkal ámítva
11777     2,  II   |                    ki ispán uram kezéből a palackot. – Kend most is olyan részeg
11778     3,  III  |                 Dobokynét, mint egy őskori Paladin, odalépett hozzá a legyezővel.~–
11779     2,  X    |                 átvágásnak, felemelék az ő pálcáikat és azt mondták, hogy ebből
11780     3,  IX   |                   kovász, ahová az ember a pálcáját leszúrja, szökőkút buggyan
11781     2,  I    |                    felemelkedett üléséből, pálcájával megbökve kocsisa hátát.~–
11782     3,  XIV  |           fölkentjénél.~Azzal kettétörte a pálcát, s maga elé veté az asztalra.~
11783     2,  VII  |           takarodjatok innen! Hát az a kis pálcika erősebb ám az ő kezében,
11784     2,  VII  |                 hogy annak a birtokosa egy pálcikát a kezébe vesz, nem nagyobbat,
11785     2,  I    |                     Azelőtt csak Péterhez, Pálhoz ragasztották a nemes végzetű
11786     2,  I    |               pálinkában adták ki nekik, a pálinka mindig nagyobb-nagyobb rész
11787     2,  I    |                    azután a bér egy részét pálinkában adták ki nekik, a pálinka
11788     2,  I    |           malmokból minden munkás átment a pálinkafőzőhöz. Ott azután a bér egy részét
11789     2,  I    |                   ház az, a haszonbérlő úr pálinkafőzője; az meg az ő gazdasszonya,
11790     2,  I    |                  náluk nem rohad meg, mert pálinkának főzik; az asszonyok mindig
11791     2,  I    |                  rájuk. – Részeg gazember! Pálinkáravaló kellene, ugye? Most sem
11792     3,  IX   |                   Krénfy azután egy bőhasú pálinkásüveget vett elő üveges szekrényéből,
11793     2,  II   |               gondolá: vajon mi baj lehet? Pálinkaüst pattant-e szét? Göbölyök
11794     2,  II   |                azalatt odahúzta maga elé a paliszanderfa asztalt, újezüst foglalójával,
11795     3,  XIV  |                urak; a gazdag vétkest az a pallos sújtja, ami az útonállót.
11796     2,  I    |                     Hát a brenóci uradalom pallosa sajtvágó késnek is jó?~Az
11797     3,  VIII |               védik az áldozatot a törvény pallosától, de nem mutatják meg, hogy
11798     2,  I    |                ember –, a brenóci uradalom pallosjoggal bír a jobbágyai fölött,
11799     2,  I    |             haszonbérlőre nem háramlanak a pallosjogok és azokat az uradalom is
11800     2,  III  |                  grófnőnek, hogy csaknem a pallót érinté orra hegyével.~Ez
11801     3,  I    |               viszonya rögtön félbeszakadt Pálmaffy grófnővel; Illés ez órában
11802     2,  I    |                anekdotát. – Tudjátok azt a palócról, aki hallotta, hogy Buda
11803     2,  III  |                tart mind a két színházban, palotában lakik, melynek bejáratát
11804     3,  I    |                    az éjfél, midőn hintaja palotája kapuin berobogott. Pitvarnokától
11805     2,  IV   |                   fognék csinálni e merész pályán is; de ha ellenkező volna
11806     3,  III  |                    egész erejét az ügyvédi pályára fordítá.~„Dat Justinianus
11807     3,  XIII |                   s neheztelve könyökölt a pamlag túlsó karjára. Az alispán
11808     2,  VII  |               volna azt.~A szép Dobokyné a pamlagon heverve forgatja a divatlapokat,
11809     2,  V    |              gyertyánál, s levetve magát a pamlagra a grófnő mellé, elkezde
11810     3,  XIII |                    görcsös vonaglásaiban a pamlagról leesőfélben volt.~– Kedvesem…~–
11811     3,  II   |                 keservesen kínlódva borult pamlagvánkosára. Hasztalan. Nem tudott sírni.~–
11812     2,  II   |              mintha kreozot-olajba mártott pamukot rakna fájós fogára s féltené,
11813     2,  I    |                kezet helyettem a nagyságos pán vicispánnak.~Az anekdotás
11814     2,  I    |                lemondás a halál ellenében; panasz és átkozódás és tompa, szennyes
11815     3,  V    |             kihallgatá türelmesen képzelgő panaszait, álomlátásait, megnyugtatá,
11816     2,  II   |               magunkforma kurta nemesember panaszára!~Krénfy úr valami ellenvetést
11817     2,  V    |                    idő, meg más is. De nem panaszképpen mondom. Ami bajom volt,
11818     3,  IX   |                megalázott fejeiket, mintha panaszkodnának, hogy miért hozták őket
11819     3,  V    |               betakarózott, s azon kezdett panaszkodni, hogy fázik és úgy veszi
11820     3,  V    |                nyugtalanabb kezdett lenni; panaszlá, hogy valami idegen nyomást
11821     2,  VII  |                 beszédeiket, nem mondták a panaszlónak: ezt már hallottam egyszer –
11822     2,  V    |                  az út mellett, valami nem panaszos, csak önkéntelenül jövő
11823     2,  IV   |                odaakasztatá arcképét a sok páncélos, prémes és aranysujtásos
11824     3,  XI   |                    oly sebesen.~Két megyei pandúr jött a biztossal.~Néhány
11825     3,  XI   |                    Most beszélték a megyei pandúrok, uram – felelt Popák nagy
11826     2,  I    |               jótéteményeiért.~Ez ihletett panegirikon alatt előkészületeket látszott
11827     3,  III  |              kezeivel a csodálkozás minden pantomiáját elkövetve –, ezt nem értem.
11828     3,  XII  |                    torka előtt végighúzva, pantomiával mutatott olyasformát, mint
11829     2,  II   |                   fejezé ki azt az ismerős pantomimikát, ami pénzzel való kenést
11830     2,  IV   |               kezeknek. Arca szebb, mint a paphoszi istennőé, mert a szerelem
11831     2,  I    |                   ha megszorul.~A cinedény Papin-féle légmentesen zárható, lapos
11832     2,  V    |                  vett újra maga elé tiszta papírlapot; biztos, szilárd kézzel
11833     2,  V    |             elnézni, mint simulnak végig a papíron, hajszálnál vékonyabb betűkből
11834     3,  IX   |                 őket egypár fűrészmalom és papiroskalló munkásai közé; ezek még
11835     2,  II   |             borokért.~Azután ismét durvább papirosok következtek: egy levél ment
11836     2,  I    |             tehetnek ők? Mit fognak tenni? Papirosra fogják tenni, hogy hány
11837     3,  IX   |                  meggyújtja azokat. Néhány papírszeglet nem égett el, azokat gondosan
11838     2,  II   |                 behúzatja aranyos, ezüstös papírszőnyegekkel, ha a magas hátú karszékeket
11839     3,  I    |            tárcájából egy összehajtogatott papírtokocskát vett elő, azt szétbontotta,
11840     2,  VII  |                   tépegeti fel. Restelli a papírvágó zománcos késecskét keresni,
11841     2,  III  |                  másodszor is fejére rántá paplanát, elgondolá magában, hogy
11842     2,  IX   |                    áldozatra járuló druida papné, lépett a megdöbbent ifjú
11843     2,  I    |             zsidóknak a pusztában, ahogy a papok beszélik? No, hát lássuk,
11844     2,  II   |                 akkor álljon elő valaki és papoljon három hétig folyvást arról,
11845     3,  III  |                  karonfogva hazamenni, s a papon és a két násznagyon kívül,
11846     2,  I    |               szekér megfelelt. Még csak a paprika sem hiányzott.~A bíró felügyelt
11847     3,  XIII |           legjobban bevallja magáról, hogy papucs alatt van, annak legkevésbé
11848     3,  IX   |                 múlva elszökni Krénfy uram paradicsomából, szekér nélkül, függők nélkül,
11849     3,  IX   |               egész magyar felvidék egy új paradicsommá fog átalakulni.~Csak az
11850     3,  XV   |                    tudósnak a megtörhetlen paradoxont…~És látják őket az emberek
11851     2,  X    |             emlékezőtehetség kell hozzá, a paragrafusok bő ismerete, megfelelő stylus
11852     2,  I    |                    feleket egymással, azok paralizálták a legsúlyosabb dikciókat,
11853     2,  IV   |               ötven aranyat, s azokat urai parancsából az úri cselédség között
11854     2,  II   |             emberek által, s a rendelkezők parancsára annyi előfogatot tartson
11855     3,  VIII |                  pedig most mindnyájunknak parancsol. Tehát még egyszer bocsánat
11856     2,  I    |               kérdezé az uraktól, hogy mit parancsolnak.~Az ember haja egészen ősz
11857     2,  III  |               helyett fehér gyolcsruhás úr parancsolt, fehér tányérsipkával felkenve
11858     2,  II   |               patkó.~– Volt hát; miért nem parancsolta meg neki az úr, hogy ne
11859     2,  I    |               embert odarendelt mellé; azt parancsolva, hogy kettő fogja, egy pedig
11860     2,  I    |                   puszta erdő közepén, egy parancsszavára a táblabírónak, éltető levesillat
11861     2,  VII  |                  amikor kérdezik.~A népség parancsszó szerint, illő távolban helyet
11862     2,  I    |                    hajdú sebesen követte a parancsszót, maguk az urak azalatt kocsivánkosból
11863     2,  I    |               ismeretlenül, látatlanul egy parányát képzendi azon közreműködő
11864     2,  I    |                    A ház előtt csak néhány parasztasszony maradt, kik egyre bámulták
11865     2,  II   |                     Künn a folyosón egypár parasztember ül, maga alá gyűrt subáján,
11866     3,  V    |                   azon éjszakán valakivel; parasztembereknek adott pénzt. No ugyebár?
11867     3,  VII  |                 járt rajta senki.~Csak egy parasztház konyhaajtajából nézett ki
11868     2,  I    |                     körüle a kis nádfedelű parasztházak mind oly bizalmasan füstölögtek.
11869     2,  III  |                    hogy a brenóci uradalom parasztjai közül minden tizediket bátran
11870     2,  I    |                 van kölcsönözve, a derekát parasztkontár csinálta elrontott remekbe,
11871     3,  IX   |     kis-amszterdámi utcán egy hat-hét éves parasztlányka megy végig, félénken haladva
11872     3,  X    |                   úrnak. Nagyon félti ám a parasztleányoktól.~Mikor hallhatott ez a gyermek
11873     2,  II   |                  minőségben, hogy a jámbor parasztlegény másnap reggelig sem lett
11874     2,  II   |                   az egyik lovad.~A jámbor parasztnak csak elmeredt szeme, szája;
11875     2,  I    |           építtette ezt a nagy házat. Ez a parasztnép babonás; mindenféle balgatag
11876     2,  II   |                    kucorgó, hétrétbe gyűrt parasztnépet és az ő viganós vagy bajuszos
11877     3,  XI   |                  magát. Pedig hisz ez csak parasztnyájasság volt. Legjobb volt ráhagyni.~–
11878     3,  IX   |                  szedetni, ne hallgasson a parasztokra.~Három nap múlva azután
11879     2,  III  |               legközelebb kapnak, s arra a parasztságot rászabadítani. Melyik hát
11880     2,  II   |                 melyen valamely negyedrész parasztsajt ruinái voltak láthatók,
11881     3,  VII  |                    rejtő sziklák közé, egy parasztszekér jött Krénfy hintajával szembe,
11882     2,  II   |              história nem volt egyéb rossz paraszttréfánál, hogy majd holnap eldicsekedhessék
11883     3,  I    |              tekintetes úr!~– A gyalázatos parasztvér! – kiálta István gróf, kit
11884     3,  IX   |         feldicsérte. Mindent magasztalt és páratlan sikerűnek mondott, amihez
11885     3,  XII  |      fiatalemberhez, kit emiatt Illés gróf párbajban készült megölni; ez ifjú
11886     3,  IV   |               bízták volna.~„Van-e helye a párbajnak, van-e elég ok reá?”~„Egy
11887     2,  IV   |               Illés gróf már kártyázott és párbajokat vítt, Cynthia grófnő bálba
11888     3,  IV   |             maradhattak mellettük. Egy-egy párbajsegéd hajtotta mindkét szekérnél
11889     3,  III  |           találkozni fog két ellenfél négy párbajtanú kíséretében, húsz lépésre
11890     3,  IV   |           mindegyik felet, ha nem akar-e a párbajtól önként elállni.~Mindkettő
11891     3,  I    |                   egy pisztoly van, ez nem párbajvívásra való.” És azután tudtára
11892     3,  I    |       rézcsatornában zuhogó víz infernális párdalt bömbölt a kandalló kürtjében
11893     2,  III  |                 Bocsánat, méltóságos uram. Pardon ezerszer. Nem gondoltam.
11894     3,  I    |               becsülik.)~Irén megcsókolá e parentézisért Leonora arcát.~– Nemde,
11895     3,  III  |                magát bennük.~Kinn az utcán pariparobogás hallik, éppen mint az éjféli
11896     2,  X    |             mostanihoz, mint a négy szilaj paripát kormányzó kocsis nyaktörős
11897     3,  II   |                  nagyon kicsiny koporsó.~A Párizsból jött vonat kalauza utána
11898     3,  VI   |               replika volt, mondhatom, egy párizsi zsűri előtt elmondva, világhírűvé
11899     3,  II   |                     hogy hová megy, helyét Párizsig fizette. Hanem ez biztosítá,
11900     3,  III  |                  olyan jó kedve volt, hogy párjára nem emlékezik. Miért is
11901     3,  I    |                   mert oly finom, hogy egy párjavesztett madárka szenvedéseit is
11902     2,  V    |                    nem nyitották már ki. A párkányzaton a vastag levelű fülfű zöld
11903     2,  V    |                   észrevehette a tükörsima parketten, amik ott végiglejtettek,
11904     2,  II   |               darabját elhajítva a viaszos parkettre, s fontos talpú bagariacsizmájával
11905     3,  IX   |                   könnyű volt kisajátítani parlag birtokukból; azokat mindenestől
11906     3,  I    |                     Rendezd el fejed alatt párnáidat, takaródat vond kebledre
11907     3,  I    |              felfogta őt, és visszafekteté párnáira, és azután odaült ágya szélére,
11908     2,  II   |                   s tulok- és ürühullákkal paródiázzák a múlt századok regényesebb
11909     2,  VI   |                  hallott belőlük.~A friss, párolgó gulyáshús már az asztalon
11910     2,  I    |              üresen hagytak. A szakadozott part omladványai közt ott állongott
11911     2,  III  |                  színházban most is csak a parterre váltottak jegyet, miként
11912     3,  VI   |                  Egy ily bűnnel vádolt nőt pártfogása alá venni, vele barátkozni,
11913     3,  VI   |                  fogja hozni. A legnagyobb pártfogói máris elhidegültek iránta.
11914     2,  V    |             találja őt kísérni e jóakaratú pártfogója, s a házi ebek zajt ütnek
11915     2,  VI   |                 könnyen választott magának pártfogót, akit a jó magyar nők ezen
11916     3,  III  |             Kisvárosban az ilyen embert jó partinak nevezik.~Az öreg ügyvédek
11917     2,  X    |          készülhetett volna már mind a két partján a kérdéses folyamnak, mely
11918     2,  I    |               laknak jó emberek, azok majd pártodat fogják.~A gyermek hallgatta
11919     2,  VII  |                     miszerint az „irodalom pártolása a legnemesebb hazafiúi kötelesség!”,
11920     3,  III  |                     Az indítvány általános pártolásra talál.~Fenyéry odafordul
11921     3,  XIII |                Dobokyné egy idő óta nagyon pártolja Krénfyt.~Talán csak azért,
11922     3,  VI   |                  nő az, ki őt vigasztalni, pártolni jön, aki éppen legtöbb szenvedését
11923     3,  I    |                    két ember úgy áll a két parton és nem tudja, hogyan jusson
11924     2,  I    |                 medret mosott magának, s a partot mindig tovább szaggatja.
11925     2,  I    |              csizmás úr azt akarta, hogy a partra építsenek, de a feketeszájú
11926     2,  I    |             vándorlók oly irigyen néztek a pártul fogott leánykára.~Hát még
11927     2,  II   |                              II. JÖTTMENT (PARVENÜ)~Hagyjuk el egy kis időre
11928     2,  II   |                   gróf egyszer ki is hívta párviadalra az ifjoncot, az ekkor belelőtt
11929     3,  XI   |                  különös egy ember ez a te pasasérod. Úgy kérdezősködik tőlem,
11930     3,  X    |                 hallgatá szívdobogva, mint paskolja a zápor a falat, melyet
11931     2,  IV   |                    aki szinte szenvedélyes pasziánszjátszó volt. A nagy emberek mind
11932     2,  IV   |             emberek mind igen szenvedélyes pasziánszjátszók.~Mikor Illés gróf az utolsó
11933     2,  IV   |                   egy kis asztalnál ült és pasziánszozott. Azt a nagy Laudon-pasziánszt
11934     2,  I    |               prozopopeával, mint Lázár, a pásztor a velencei tízek szőnyegét,
11935     2,  I    |                 lesz kocsisnak, ez jó lesz pásztornak, ennek bocskorkája is van,
11936     3,  II   |                  sírni, annyit sírni, hogy patakká vált könnyei által. Az a
11937     3,  X    |                Hiszen kegyelmed a molnár a patakmalomban, jól ismerem a prémes sipkájáról,
11938     3,  X    |              vagyok teneked Vince bácsi, a patakmolnár, hanem vagyok a vén csavargó
11939     3,  X    |                    égiháború moraja, még a patakzuhogás is, még az esőcsepp koppanása
11940     3,  IX   |                    torokgyík, forró láz és patécs váltogatták egymást, mint
11941     2,  I    |                  halál ellen, s elküldik a patikába! Keresd magadnak, szegény
11942     2,  III  |                   gondolja a gróf, hogy én patikárius vagyok vagy alkimista? –
11943     2,  II   |             csináltam volna én azzal a fél patkóval.~– Mit csináltál volna?
11944     2,  I    |             Olajjal! Tejjel! – szólt nemes pátosszal a delnő. – Pfuj, pfuj, allopátia!
11945     3,  VI   |                 színpadi hatás kiszámított pátoszával lépett ez a ravatal elé,
11946     3,  XII  |               mondott szavakat. Az alispán patriarkális nyájassággal szólt a nőhöz:~–
11947     2,  IX   |                  földről átmenekvő lengyel patriótákat felfogni. Ki mentől magasabb
11948     3,  III  |                   a székvárosbelieket, kik patronátusa alatt álltak, piros atillába,
11949     2,  II   |             dolognak az én magtáraimhoz? – pattant fel végre Krénfy úr, kinél
11950     2,  II   |                   mi baj lehet? Pálinkaüst pattant-e szét? Göbölyök közül esett
11951     2,  III  |                  azazhogy úri lakjukba… (A patvar! Még az inassal is milyen
11952     3,  VI   |                  hát nagyon természetes, a patvarba! Nekem is apám volt, akit
11953     3,  XV   |              tanúságot, melyet a természet pazar kézzel ruháza rá.~Sokáig
11954      |                  nép nemzeti lételéért, ki pazarlá erejét a tettek legfáradságosabb
11955     3,  XII  |                    máskor megint elkezdett pazarlani, egy vendégség kedvéért
11956     3,  XII  |                   Krénfynek e megfoghatlan pazarlásában oly jelenségeket keresni,
11957     2,  II   |          valósággal sírna azon a hallatlan pazarláson, amit gazdája elkövet. Krénfy
11958     2,  II   |                 aki nagy szélkergető, nagy pazarló.~– Tudom, ismerem.~– No,
11959     2,  III  |              látják, ott légy fösvény, ott pazarolj, ahol látatja van; magadról
11960     3,  II   |                   volt, olyan szerény, nem pazarolt. Igaz ugyan, hogy az idén
11961     2,  III  |           elmondhassa nekik, hogy ez a tea pecco, terem Kínában, a kínai
11962     3,  IX   |                   levélbe; azzal másodszor pecsételi azt le s ráírja a címet.
11963     3,  IX   |                    elolvasta, ismét előtte pecsételtesse le a grófné gyűrűjével.
11964     2,  IV   |                    vannak, aláírva, meg is pecsételve, az összegek megszámlálva,
11965     3,  IX   |                 összehajtja levél alakban, pecsétviaszt gyújt, lepecsételi. Címet
11966     2,  VII  |                 háza oldalán s beleállítsa péknek? Egy szem búzát nem fogtok
11967     3,  III  |               gyermektől.~Mások is követik példáját. Irén oltárképi szépségének
11968     3,  V    |            meglepetve lenni azon nagyszerű példák által, miket István gróf
11969     2,  VI   |                    következnek a féltréfás példálózások a bálban töltött kedves
11970     2,  II   |                     hanem valami másért.~– Példának okáért?…~– Azért, hogy körutat
11971     2,  III  |                  saját magát nem bírta két példányban, egyikkel Illés grófot kísérendő,
11972     3,  IX   |             elhitték, hogy ők most itt egy példánygazdaságot teremtének, melynek mintáján
11973     3,  III  |           csodálatos lovagias egy fiú, aki példányképe lehet minden igazi arszlánnak,
11974     2,  II   |                   s mint egyike azon ritka példányoknak, kiktől a drámaírók eltanulták
11975      |            elmúltak már.~Adagiummá, gúnyos példaszóvá vált a táblabíró elnevezés.
11976     3,  II   |                szíve szakadt meg érte.~Mit példáztok Niobé fájdalmával! Niobé
11977     2,  I    |              hamvadzik még csak a férfikor pelyhe, kinek dús szőke fürteiből
11978     2,  IX   |                monda neki:~– Ön rossz húrt pendített meg, kedves barátom, kedves
11979     3,  IX   |                   száraz, sárfekete, félig penészes korpakenyérdarab volt az,
11980     2,  VI   |         Kötelezvényekben közel kétszázezer pengőforintja volt; ez tisztán keresmény.
11981     2,  II   |                  Tudja az úr, hogy a magam pénzéből adtam négy garast a tapolcai
11982     3,  XII  |               meglopta…~– Igen, meglopott, pénzeimet kicsalta, adósságait rám
11983     3,  XII  |                 azon időben csaknem minden pénzerejét kimerítette.~– Igen jól
11984     3,  II   |                sötéten tekinte reá.~– …Egy pénzes emberrel, ki neki kölcsönözni
11985     2,  V    |                 sóhajta Cynthia, ki minden pénzkészletét ez órában egy nyomorult
11986     3,  II   |                  tudósítja hollétéről és a pénzmennyiségről, amire szüksége van; ezt
11987     2,  II   |               csomó rettenetesen heterogén pénztömeget, melyben összevissza voltak
11988     2,  V    |                    voltak, benne veszett a pénzük. A gazda bújában megbetegedett;
11989     3,  III  |                  hőst kiszabadítani minden pénzzavarokból, olvasó előtt örökké titokban
11990     2,  II   |                esztendő alatt nem lehetett pénzzé tenni.~E szárnyosztályon
11991     2,  X    |             civakodtak, perlekedtek, a sok perből, perorvoslatból kényelmesen
11992     2,  V    |         ellenmondani…~…Hét óra után néhány perccel érkeztek meg a hintók a
11993     3,  X    |                 egyszerre. Marina a villám perce alatt megismerte az embert.
11994     3,  X    |                   támaszkodva.~Az ijedtség percében a lélek annyit felfog egyszerre.
11995     2,  V    |                   a tájat. Ezek a sötétség percei egy erős gondolatot adnak
11996     3,  VIII |                    arra való, hogy az időt percekre ossza, ezt egy jó óra is
11997     3,  X    |                   meg-megvilágított néha a percnyi villám. Milyen tüzes szegélyük
11998     3,  I    |                     Fenyéry vagyonvesztési pere minden feljebbezésen elbukott…~–
11999     2,  X    |          hasonlított azokhoz, amik Fenyéry perében előfordultak.~Az alispán
12000     2,  VI   |                   őseinek egy régi zálogos perét, mely rögtön nagy uradalmakhoz
12001     2,  II   |                     inkunábulák, unikumok, pergamen- és marokenba kötve. Ritkasággyűjteménye
12002     3,  III  |                    most is azt az egyszerű perkálruháját vette fel, azzal a kis köténykével,
12003     3,  V    |                    elrablott vagyonaimért, perköltségeim megtéríttettek, én egész
12004     2,  V    |                ezer frank. Azonfelül még a perköltségek és a szükséges útiköltség,
12005     2,  III  |               azért ő ott jár mindenütt és perlekedik az emberekkel óra hosszat
12006     3,  V    |                   készen volt rá, hogy egy perlekedő, kifogásokkal teljes sértett
12007     2,  X    |                     gyűléseken civakodtak, perlekedtek, a sok perből, perorvoslatból
12008     2,  X    |                 perlekedtek, a sok perből, perorvoslatból kényelmesen gát készülhetett
12009     2,  II   |                   méltóságos grófok örökké perpatvarban éltek a Fenyéryekkel meg
12010     3,  VIII |                 azt, hogy tudni sem akar a perről, most érdekelte azt minden
12011     3,  I    |          megmásítani már nem lehet, minden perújítás haszontalan volna. Kegyelmet
12012     3,  XIII |                valaki elég eszes ez égető, perzselő tekintet alatt egyetlen
12013     2,  VIII |               üljön kocsira, menjen vissza Pestre. Tisztelem a principálisát.
12014     3,  XIII |                  hogy azt is Lenczné hozta Pestről.~Dobokyné egy idő óta nagyon
12015     2,  VII  |                   írta azokat, akár Holdas Péter; – mindegyik szép. A legújabb
12016     2,  I    |                   nemes úr. – Azelőtt csak Péterhez, Pálhoz ragasztották a nemes
12017     2,  VII  |                   sincs. Holmi Vörösmarty, Petőfi, Tompa s egyéb érdektelen
12018      |        piramidtalan kornak, ezek az eleven petrefaktumai és fosszíliái egy özönvíz
12019     2,  VI   |                    mindig volt valakije in petto, magyarul mondva „a begyében”,
12020     2,  II   |                    A megsiratott tárgy egy pezsgőspalack volt, valóságos francia
12021     2,  II   |                   a valamivel, ami abból a pezsgőspalackból előtámadt. Képzelhető, hogy
12022     2,  VII  |                 borítékon Cs. G. úrnak: „A pezsgőt megittuk, a hozzá mellékelt
12023     2,  IV   |                  teszik ezt a bort édessé, pezsgővé, nehézzé; mitől lesz ez
12024     2,  III  |                 holnap calessben, délelőtt phaetonban, délután batárban látjuk
12025     2,  X    |              törvénykiszolgáltatás legfőbb piacain sem neki, sem az alispánnak
12026     2,  II   |                  ötszáz mérőt a székvárosi piacra, s elkezdi árultatni tízforintjával,
12027     3,  VI   |                udvaronc, aggkorában kegyes pietista; most már csendes, zárt
12028     3,  IV   |              álmodik, mert keble oly sűrűn piheg, ajka szólna, kiáltana,
12029     3,  IV   |                  szemeket, felszabadíták a pihegő szívet, kilopták a lelket
12030     3,  III  |                 kitartással dolgozom, hogy pihenésre, mulatságra nem adok magamnak
12031     3,  II   |                   miket a mennydörgő csoda pihenésül kegyeskedett nekik engedni.~
12032     2,  III  |          kiszenvedniük.~Krénfy úr legalább pihenhetett valahára. Egy darab ideig
12033     3,  VIII |                 Kelj föl és jer szobánkba. Pihenj meg.~– Majd Tarnócon – felelt
12034     3,  XII  |                  arcot mutat most; vonásai pihennek, még öltözéke is rendben
12035     3,  VII  |                    sietett kifelé, meg sem pihent tovább, pedig a sajtos akart
12036     2,  IV   |                  úr mellett, hosszú selyem pilláit sötét szemeire eresztve,
12037     3,  XIV  |                 felrezzen, s amint legelső pillanata az asztalon álló feszületre
12038     3,  XV   |                   sokat szenvedett. Voltak pillanatai, amikor környezői azt állították
12039     3,  XIII |                 vevése úgy fog illeni azon pillanathoz, amidőn Isten áldását hívjuk
12040     3,  I    |             örömtelen napokat élni; minden pillanatját az ő vigasztalására, nyugalmára
12041     2,  VI   |                    Látni téged és szeretni pillanatnak míve volt”, hanem előkeresteté
12042     3,  X    |                   van ezen?~Az acélszikrák pillanatnyi fényében odanézett a gyermek,
12043     3,  XIV  |                   toll alá mond.~E csendes pillanatokban nagy sebesen érkezék Krénfy
12044     3,  XIV  |              Lelkem, barátocskám: csak egy pillanatot áldozzál reá; ez is élet-halál
12045     3,  VIII |                   magam előtt látom, ahogy pillanatról pillanatra le tudnám rajzolni
12046     3,  VIII |                egészen magához.~De ettől a pillanattól kezdve el látszott veszteni
12047     2,  V    |                  útfélen egy olyan házikót pillant meg a grófnő, melynek nem
12048     2,  III  |        megmozdulnának, hogy szemével egyet pillantana, hogy ajkain meglátszanék,
12049     2,  V    |                   de nagysád szemeinek egy pillantása elfeledteti velem ezt a
12050     2,  I    |               aggodalomnak nincsen szava a pillantásban.~A vén szemei a kerek világot