10-anekd | angol-becsu | becsv-borka | borke-cynth | dacca-elesk | elesn-elsza | elsze-esket | esku-felhu | felin-fogad | fogai-gyamo | gyana-hason | hasuk-holmi | holna-irtoz | irunk-karja | karko-kezec | kezed-kocka | kocog-kukac | kulac-lelki | lelku-megak | megal-megro | megsa-miska | mitos-nyala | nyalo-olalk | olasz-pilla | pimas-repes | repke-stefa | stere-szere | szeri-tanc- | tanca-tiszt | titka-urugy | uruhu-varka | varke-vissz | visza-zurza
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
12051 2, IV | látszott rajta, hogy él.~– Ez a pimasz odafenn el hagyta e levelet
12052 3, I | mégsem jött, csengetett a pincérnek, hogy hozza fel az estebédet.
12053 2, I | végét szíva, amit máskor a pipába szokás dugni.~A bőrülésen
12054 2, I | szájából.~– Csak szídd a pipádat azalatt fiam, ha már eddig
12055 2, II | meggyőződött felőle, hogy pipája igazán ég, két tenyerét
12056 2, I | eset elmondásához: miután pipájába lenyomkodta a tüzet, s vagy
12057 3, IX | A kapuban rágyújtott a pipájára, a puskát hátára vetette,
12058 2, I | összehúzva, úgy sandított a pipakupakja felett fél szemmel az alispánra,
12059 3, IX | megfordítod három esztendő múlva a pipaszárat, öreg bürgözdi, s a keserű
12060 2, I | kevélységében meg is fordította a pipaszárát, azt a végét szíva, amit
12061 2, I | beléigazítá makrájába a kurta pipaszárt, s rekedt hörgéssel szólt,
12062 3, IX | nyitott ajtónak támaszkodva pipázik az ispán, szinte megijed
12063 3, III | lett; ebéd után a férfiak a pipázószobába vonultak, a hölgyek kimentek
12064 2, IV | el Cynthia grófnő otthoni piperéjével, egyik sem szólítá meg a
12065 2, V | gondolá magában, hogy akinek a pipereváltoztatás még az úton is eszébe jut,
12066 2, II | hanem a tajt-gyűjtemény ékes piramidja ott áll azért az ablakban –,
12067 1 | bebalzsamozatlan múmiái egy piramidtalan kornak, ezek az eleven petrefaktumai
12068 2, V | vallott soha.~A hölgy nem pirongatá, nem gyalázta érte, hanem
12069 3, VII | fűtött katlanok izzó világa piroslott elé.~A bennlakók nem ismerték
12070 3, III | rokonok leánykái, az első kis pirospozsgás barna, tűzszemű leányka,
12071 2, IV | lövellnek, ha ez arc még pirul is, ha ez ajkak még megszólalnak,
12072 3, IV | nevetett és szeretetreméltó pirulással mondá, hogy azt ő mégis
12073 2, IV | lelte? Olyan alázatos, olyan pirulékony lett, mint egy ünnepi legátus
12074 2, I | számára. Ebben a katulyában piskóta van, szopós gyermekek számára…~
12075 3, III | szükségesek a ragyogó hold körül a pisla csillagocskák is. Ilyen
12076 2, II | ernyőik alá, s csak úgy pislognak elő félszemmel rejtekeikből.~
12077 2, I | hozá ezáltal a rendkívüli pisze orrt, melyet az önfenntartási
12078 2, II | Allgemeine Zeitungot, hogy el ne piszkolja az asztalt; azután magának
12079 2, II | hozzá, mert a szolgálatában piszkoltak meg, amiért az öreg Popákot
12080 2, II | teendője, mint a támadt piszkot elsepergetni az útból.~Miután
12081 2, I | sokszor neveztek így. Egy piszok eb vagyok, akit agyon kell
12082 2, II | képezett azzal, vetekedvén piszokban és pókhálókban s rozzant
12083 2, I | nyújtják kezeiket.~– Léhűtő piszoknép! – kiálta vissza rájuk. –
12084 3, VII | rángatózásba hozni.~Mintha pisztollyal céloztak volna felé, oly
12085 3, II | koporsóforma tokját, melyben pisztolyai voltak, s indulni készült.~–
12086 2, V | vagyonával, nem Illés gróf pisztolyaival, nem a pokol valamennyi
12087 2, IV | csinálok két töltést két pisztolyba, odaállok a börtön ajtajához,
12088 3, IV | félóra járásnyira innen pisztolyra párbajt vítt Csejti Gazsival;
12089 2, II | halászat árendásához a legszebb pisztrángok- és egyéb halakért; harmadik
12090 2, I | minden küszöbben.~Egy helyütt pitvara előtt feküdt a ház gazdája,
12091 2, I | látni.~A bíró belépett a pitvarba, s előhozta a kenyeret.~
12092 3, VII | földet tömjön a csőbe.~A pitvarban hagyva Borost, maga benyitott
12093 3, VII | szava az volt szembejövő pitvarnokához:~– Nem keresett senki?~Az
12094 3, I | palotája kapuin berobogott. Pitvarnokától kérdezé, hogy Cynthia grófnő
12095 2, III | méltóságos grófoknak! – szólt a pitvarnokhoz fordulva, ki akkorákat ásított
12096 2, IV | pitvarnok –, hogy becsületes pitvarnoknak a levelet, mikor vendégek
12097 2, III | tudta Krénfy úr, mert a pitvarnoktól is hallá.~– De egy szivarral
12098 2, VI | mert az udvar, a pajta, a pitvarok mind tele voltak éhen holt
12099 3, XI | tarnóci erdőbe értek, már pitymallani kezdett, s az első szürkület
12100 1 | fogalmukat…~…„Victrix causa diis placuit, sed victa Catoni”.~Én ugyan
12101 2, III | egypár merészen elkötött plágiumon túl nem terjedtek; és íme
12102 3, III | bíró pedig kitörülte veres plajbásszal.~Gonosz a világ!~ ~
12103 2, IV | neveznek, ez költészet, ez plasztika, ez ideál, mint a lepkék
12104 3, VIII | mondani, anélkül, hogy egy plasztikai mozdulatot tudna tenni.~
12105 2, II | veres pedig, ez az a híres platina, ami éppen egyezeregyszázszor
12106 3, III | biztosítják jövendőjét.~A pletykakörökben már azt is tudják, hogy
12107 2, I | feldűlt, én fejtetőre bele a pocsótálba. El lehet képzelni, milyen
12108 2, I | melyet beszéd közben egyre pödörgetni szokott, s ilyenkor apró,
12109 2, VII | hogy a bajusza felfelé van pödörve, s a szemeit szokatlanul
12110 2, X | közbirtokosság szénáját, szalmáját a pörben forgó félszigetről betakarítani;
12111 2, X | mindig sikertelenül.~Fenyéry pöre ezzel a felsőbb régiókba
12112 2, VI | barátnéja, mindenese. Ez pörlekedik helyette ahol kell, ez lót-fut
12113 2, X | engedték jogaikat, ellenálltak, pörlekedtek, mérnököt, küldöttséget
12114 2, II | egy csomó obskúrus doktor, poéta és művész kőnyomatú arcképét
12115 2, I | közepébe, két hosszú ránc a két pofa mentében meghiúsult törekvéssel
12116 3, IX | szőrű csálé tehenek, nyurga pofáikkal, sovány tőgyeikkel, azok
12117 3, IX | fényes orra, szemei, kiülő pofája, úgy diktálja neki, hogy
12118 2, II | adósságot is, s egy vaskesztyűs poflével nem lehet ezer márkát lefizetni.~
12119 3, VI | volt, elismerem, ön majd pofon vágott érte, ami kár lett
12120 2, I | kocsiülésen ketten ülnek; egy pofonütni való fickó, kerek kalapban,
12121 2, I | alá a zökkenős úton, a rúd pofozta a lovakat jobbról-balról,
12122 3, II | Tudom. Úgy akarom.~– De poggyásza emezen van, s ez Bayonne-ig
12123 3, IX | Krénfy úr töltöget a más poharába.~– De csak siessen hát,
12124 3, IV | foly még a férfimulatság, poharak csengnek, vidám felköszöntések
12125 3, II | megvette egytől a vizet poharastól, odavetett neki érte öt
12126 3, I | csendesen kevergeté a kanálkát a pohárban.~– Most önre nézve csak
12127 3, II | nadály gyomrába, e tízkörmű pók hálójába került; mert ő
12128 2, II | vetekedvén piszokban és pókhálókban s rozzant lábú falócákban
12129 2, V | kendőt elszakítani, mint egy pókhálót. Cynthia attól tartott,
12130 3, I | számára meleggé tenni a poklot.~– Én még most sem adom
12131 3, XII | világ végén, fölkeresem a pokolban is, és visszahozom. Ide
12132 2, VII | takarmányának, amin úgy ül, mint a pokolbeli szörnyeteg az elásott kincsen,
12133 3, XI | Kis-Amszterdámba, vagy mi a Pokolfélegyházára, ahogy azt a bolond falut
12134 3, XI | lett azzal, mintha tulajdon pokolgőzükben akarná megfojtani a benne
12135 3, II | lehet. Ez csak egy rút, pokoli játék egy megkötözött emberrel,
12136 2, I | csupa üres volt, vagy tele pokolsárral, az övé pedig nem rothadt
12137 2, I | melynek csak a két első lába pókos; a másik két marokkal kisebb,
12138 2, II | circumspectus polgárok és polgárleányok számára.~Elmúltak a boldog
12139 2, II | csináltak circumspectus polgárok és polgárleányok számára.~
12140 2, I(5) | foglaló katonái gyilkolták a polgárokat. A legenda szerint azután,
12141 2, VIII | kihozta sodrából – vagy mint polgárosultabb nyelven mondanák: egészen
12142 2, II | mintha az ocsú volna, vagy polyva, amit a szemétre löknek.
12143 2, III | Krénfy úr házánál.~A nagy pompa, a nagy sütés, főzés, zajos
12144 2, III | az új statuetteket?~– Óh, pompásak, remekek. (István gróf bizonyosan
12145 3, V | Cynthia mindannyiszor felkelt, pongyoláját felölté, kiment hozzá, adott
12146 3, IX | nagyon közel vagyok ehhez a ponthoz. Ért ön engem?~– Hogyne.~
12147 2, III | tekintetes úr, mert ő percre pontos szokott lenni.~Krénfy úr
12148 3, X | Tarnócig. Ottan keresd fel a Popákékat, azok majd elkísérnek a
12149 3, X | sem szólt a látottakról Popákéknak, csak Fenyéry úr kocsisa
12150 2, I | Huszonöt botot kell a Popáknak kapni, vagy megválni a tehenétől,
12151 2, I | kérdé az ősz táblabíró Popáknétól, ki az ajtóban állt meg
12152 2, I | fűrészelik, akkor jól összeáll a pora, valami íze is van a gyantás
12153 3, VI | magát, midőn szeretne a porba omlani és fetrengeni, mint
12154 3, III | mely az aranyból port, s a porból ismét aranyat csinál, az
12155 2, V | findzsafülekért, s azután meg a porcelán- és edényárus biztosával
12156 2, II | negyedik a legelőkelőbb porcelángyároshoz, hogy neki huszonnégy személyre
12157 2, VIII | világával, sem semmi eltörhető porcikájával, esze nélkül rohant be az
12158 2, V | innen a házból, adósság, porció miatt, bár egyenesen a temetőbe
12159 2, VII | megszólítás felkavarta a pórgőg epéjét, egyszerre hevesen
12160 2, IV | csőcselék! A renyhe, iszákos pórhad! Ugyan ki búsulna miattuk?
12161 2, VII | milyen szemtelenek, durvák, póriasak ezek a magyar divatlapok! –
12162 3, X | sorsa.~Ez bátorítá a kis pórleány szívét – őt e nagy okos
12163 3, II | bicegő lábával a vizet áruló pórleánykákhoz, kik a vonat mellett álltak,
12164 2, I | s azon keresztül három pórnőt látva meg, hirtelen ki nem
12165 2, V | beszél.~– Azt beszéli a poronty – magyarázta azután a csavargó –,
12166 2, I | érzékenység jele nélkül siettek porontyaikat odahurcolni a három úr köré,
12167 2, I | forintért!…~A kis bozontos porontyok, a szőke molyhos hajú, mosdatlan
12168 2, V | csavargó. – Tegyük le azt a porontyot, innen hazatalál.~Cynthia
12169 3, XIV | feje lecsuklott mellére. A poroszlók egy eszméletlen alakot tartának
12170 3, XIV | láncokkal kezein, sem a poroszlókat az ajtók előtt kivont kardjaikkal.~
12171 3, XIV | veszve!~Az alispán inte a poroszlóknak, hogy emeljék föl az embert,
12172 2, V | odanyújtá a csavargónak zománcos portmonnaie-ját, melyben az apróbb ércpénzt
12173 3, XI | képének, a kerekek alatt porzó útnak és a vidám fütyörészésnek.~
12174 2, II | állt íróasztalán, melynek porzó- és tintatartója között egy
12175 3, XI | közeledő tájat, a kerekek alatt porzott a száraz út; a nyeregben
12176 3, III | egri nevet?~Jókor reggel porzottak a hintók és szekerek mindennemű
12177 3, XI | XI. POST EQUITEM SEDET ATRA CURA!~
12178 3, XV | levélben volt írva (mert az a posta díja, hogy elébb ő olvassa
12179 2, II | franciául.~Azután közönséges posta-velinre írt néhány levelet.~Egyik
12180 2, V | holnap reggel a legelső postaállomáson kell lenni.~– Ott lesz.~–
12181 2, IV | is, én is. Láttad, hogy a postabélyegre kívül Strasbourg volt nyomva.
12182 2, III | midőn a három hintó négyes postafogataival behajtatott a dübörgős felvonóhídon
12183 3, II | vitte azt el egy külvárosi postahivatalba, hogy senki se tudjon róla.~
12184 2, V | Ahová tetszik.~– Adieu.~A postakocsi készen állt. Illés gróf
12185 2, IV | útiköpenyét vevé vállára. A postakocsis újra trombitált.~– Kedves
12186 2, IV | bekapcsolá kamásliján, a postakürt éppen akkor szólalt meg
12187 2, IV | ládákba és küldje fel utána postán. A címezetre írja azt, hogy
12188 2, IV | járhat sebesebben, mint a postaszekér, elmaradok Maróton, onnan
12189 2, II | nemesemberek. – Ilyenkor azután a posteriori tette a „nagyságos uramat”,
12190 2, I | ereszteni! Saignare, purgare, postremo clysterum dare, ha nem használ
12191 2, III | eltűntek a véres tócsák és posványok, a trágyagödrök helyén zöld
12192 2, I | Fején vastag bőrkarimájú posztósipka volt, mely sehogysem volt
12193 2, VII | elvesztheti: ez crimen majoris potentiae!…~– Tudom – szólt Fenyéry,
12194 3, III | ki magát actus majoris potentiae-vel bélyegezte meg, ennyire
12195 3, III | Fenyérynek az actus majoris potentiaet. És azután mérgelődnek rajta,
12196 2, I | uraknak, élénk szemjárással pótolva a hang hiányát. Az öreg
12197 3, IX | kíséretében. Megtekintett mindent praktice, megkóstolta a földet, a
12198 2, IX | mondani.~A szép Dobokyné praktikusabb oldaláról vette fel a kérdést,
12199 2, III | haszonbérlőnek, itt nagyon précaire helyzetem van. Igen kellemetlen
12200 2, II | jöttem. Pénz kell.~– Pénz? Te préda gazember, csak úgy mondod
12201 2, I | szorgalmas, takarékos nép prédáló, renyhe, dologtalan lett;
12202 3, XII | kedvéért ezreket szórt ki, úgy prédált, mint egy korhely majoresco,
12203 3, IX | nemigen kellett, ami az ős prérikben leggonoszabb feladat, s
12204 3, III | sárga nadrágba varratta, a prímásnak kócsagot is adott, s mentéjét
12205 3, V | accessorium sequitur suum principale”, azonban elismerem, hogy
12206 3, II | azt a fejezetet, ahol a principális üldözi előle futó bizományosát?~–
12207 2, VIII | vissza Pestre. Tisztelem a principálisát. Majd ha beszélni akarok
12208 3, I | legnehezebb feladat, ez próbálja meg legjobban a filozóf
12209 3, IX | sőt egyszer országutat próbáltak e völgyön keresztülvezetni,
12210 3, IX | tőle, még aki megszokta is. Próbálták már a rajtasegítést alagcsövezéssel;
12211 3, XII | végkimenetelben, néhányan, kik e szép processzust irigyelték Fenyérytől, jónak
12212 3, V | megmagyarázott neki mindent, akár egy professzor; egészen tűzbe jött bele.~
12213 2, X | gyanítani lehete minden prófétai ihlet nélkül, hogy rendkívüli
12214 2, I | jelleméből, sokkal több a sasok profiljából, meghódíthatlan, könyörületlen
12215 3, I | nyugdíjából él, testvérei prókátorok, és aki neki már azelőtt
12216 1 | hipochondriával, ezzel a kellemetlen prókátorral, kit a halál küldött a nyakunkra,
12217 3, V | egy botot, még csak egy prókátort sem hozott magával.~A legnagyobb
12218 2, I | agyaras rimánkodó, káromkodó, protestáló, kapacitáló szavaira, ki,
12219 2, VIII | tőle venni. Ellentmondok, protestálok. Itt én vagyok az úr. Egy
12220 2, VIII | az ajtón, kézzel-lábbal protestálva e veszedelmes tény ellen.~–
12221 2, IV | Maison Dorée-ban, vagy Frères Provenceaux-nál találhassatok; magános úri
12222 3, XIII | alkalmával.~– Ah, milyen prózaian veszi ön fel a dolgot –
12223 2, I | ponyvát, nem csekélyebb prozopopeával, mint Lázár, a pásztor a
12224 2, III | melyek ünnepélyes szikraözönt prüszköltek a csendes fenyőfák közé,
12225 2, IX | érintette volna idegeit. Az én pszichológiámnak ez is sokat mond.~Fenyéry
12226 2, I | a paraszt nem tanulta a pszichológiát, etikát, logikát, ő csak
12227 3, III | célzatot.~A főjegyző szelíd publikánus arccal szólt, Fenyéryre
12228 2, VII | furcsa határozatok miatt a pünkösdre indítványozott urak bálja
12229 2, I | mondja: „Miért nem lett püspök?”, de a jóravaló ember szánja
12230 3, I | karszékből; lábai alá egy puha zsámolyt tett, és azután
12231 2, I | putrijából kilenc félmeztelen purdé szaladt a kocsim elé, ősi
12232 2, I | kell ereszteni! Saignare, purgare, postremo clysterum dare,
12233 3, XV | Melyik már a rosszabb, a puska-e, vagy a golyóbis?”~Cynthia
12234 2, VIII | tud lőni. Tegyen abba a puskába három golyóbist, lője agyon
12235 3, XI | hogy meglepnék, hirtelen puskája csövébe fogja facsarni a
12236 3, VII | rám nézett, egyszerre a puskájához kapott?~Boros azt sem látta.~–
12237 3, VII | tréfával az ispán.~– Töltse a puskákat golyókra. Kettőt tegyen
12238 2, III | előőrsül kiküldött futárok puskalövései, s nemsokára nagy fáklyafény
12239 3, III | cigányait, s a gáton belül levők puskalövésekkel üdvözlék a most érkezőket,
12240 2, I | odahozza a kocsiból kiesett puskámat, s odaadja a kezembe: „Ugyan,
12241 2, VII | puskával. Az ispán azt hitte: a puskára van szükség. Nem, csak a
12242 2, VII | kezében tartott kétcsövű puskával. Az ispán azt hitte: a puskára
12243 2, VII | kell.~És azzal felemelve a puskavesszőt, odaállt Krénfy az ajtó
12244 2, V | mellett elhatalmadzott a puszpáng, a tuják csoportozatai is
12245 2, I | fürjek, mint a zsidóknak a pusztában, ahogy a papok beszélik?
12246 2, II | lábú falócákban akármelyik pusztai csárdával. A sok unalmas
12247 3, IX | kiismertek, s ott hagyták pusztának. Ezek várnak a jámbor telepítőkre.
12248 3, VI | ismeretlen betegség általánosan pusztít az országban, mely lefolyásában
12249 2, I | mint valamennyi tót. Ki is pusztítanám őket innen, ha az uramnak
12250 2, VII | mely mindenütt rontja, pusztítja urait, hátam mögött szid,
12251 3, XI | mikor a gazdám ül rajta. Ő pusztította ki innen ezeket az embereket,
12252 3, IX | gondolni sem mert. Milyen pusztulás lehet ott most!~Estig kitartott
12253 2, IV | hogy a brenóci uradalmak pusztulását megünnepelni segítsem; nem
12254 2, I | mintha megrettenve a környező pusztulástól, vigasztalást keresnének
12255 2, I | jó volna az ingyenáldás! Pusztuljatok egybe! Itt nem osztogatnak
12256 2, I | faluvégen a szegkovácscigány putrijából kilenc félmeztelen purdé
12257 3, III | láthatók, s a rákövetkező quadrille-ban a kis barna nemcsak hogy
12258 3, III | unokahúg lefoglalta őt az első quadrille-ra. Életkérdés, hogy ki lesz
12259 2, VII | Ein Bild ohne Knall”.~– Quanta species! – Aesop rókájaként
12260 2, IV | városból, amelyben éppen ráakadtam; ez a bujdoklás egy ellenfél
12261 3, VIII | érzi, az hat öntudatlanul a rab lélekre vissza…~…Az udvaron
12262 2, V | gyermek? – kérdé a grófnő a rábámuló pór szülőktől. – Miért hagyjátok
12263 3, VI | és kívánjon tőlem bármit, rabja leszek.”~Cynthia leírta
12264 2, VIII | Krénfyt), hogy ide erőszakos rablás végett jönnek, hogy az urak
12265 3, XI | találkozni.~– Talán mégis inkább rablási vágyból tette? Nem beszélte
12266 2, I(3) | Sok rablással összehordott kőhalom!”~
12267 2, I | kölykeit; gonoszabb az útonálló rablónál.~A szekér rohanó döcögése
12268 3, XVIII| számára, amiket e szegény rabok, a nők, találtak fel idejük
12269 2, III | édességet, ezt a gyönyörűséget rabolta el Krénfy úrtól Jakab.~Még
12270 2, I | ajánlatoktól –, mi nem vagyunk rabszolga-kereskedők, kik embereket vásárlani
12271 3, XII | szívemnek, és én leghívebb rabszolgája. Most elmondom azt, minek
12272 2, I | csodák lételében okszerű és racionális észlelet tilt is hinnünk,
12273 3, IV | Fenyéry odasietett. A kert rácsajtaja nem volt bezárva. Az ajtó
12274 2, VIII | másik a lakatkulcs, mely a rácsajtó vasdorongját fogja. Hanem
12275 2, I | megérkeztek a fehér kastély rácskapuja elé, ott megállt ismét mind
12276 3, IX | bekocogtatott, melynek közepén kis rácsos ablak volt, belül lefüggönyözve.
12277 2, II | végig, melynek griffmadaras rácsozatán hajdan a lovagi tornák alatt
12278 3, III | mint Pesten s így jobban ráérnek a mendemondára, eleget zúgolódnak,
12279 2, IV | kitalálta, de nem merte ráfogni.~– És ez egy elegáns, mívelt,
12280 2, VIII | ajtót s a kulcsot hirtelen ráfordítani.~A tigris kalickájába zárt
12281 3, VI | róla tekintetét, amit eddig ráfüggesztve tartott, s jönnek-mennek
12282 2, IV | nem látszik rajta, hogy rág valamit. Egyik kezében a
12283 3, V | s kétségbeesett vággyal ragadá ki leánya kezéből a kanalat,
12284 3, XV | embert ott maga mellett ragadja torkon azzal a kézzel, melynek
12285 2, IV | felhozatala alkalmát meg akarta ragadni azon célra, hogy egy régen
12286 2, I | Ezen bölcs beszédből az ragadt meg leginkább a bujdosók
12287 3, XV | gonosz Krénfy irtóztató rágalmaiból kiszabadult, s vigasztalásul
12288 3, IV | elég ok reá?”~„Egy férfi rágalmazott egy hölgyet…”~„Mivel rágalmazta?”~„
12289 3, IV | rágalmazott egy hölgyet…”~„Mivel rágalmazta?”~„Férfiak előtt dicsekedett
12290 3, II | Megírom, hogy mily irtóztatóan rágalmaztatik, mert rágalom, iszonyú költemény
12291 3, III | Fenyéry felől, kegyed meg rágalmazza Irént. Kisasszony, ez az
12292 2, II | őt Krénfy úr aggodalmas ragaszkodással.~– De ehetném.~– Talán bizony
12293 3, V | vagyok a brenóci uradalomnak, ragaszkodhatnám azon jogelvhez, hogy „accessorium
12294 2, IX | hogy a lányka mennyire ragaszkodik hozzám, őelőtte pedig arról,
12295 1 | hogy átaludták a munkaidőt, ragaszkodtak a maradáshoz, tartóztatták
12296 2, I | fűhöz, fához lehet azt ragasztani? No de legyen, érthet valaki
12297 2, I | Azelőtt csak Péterhez, Pálhoz ragasztották a nemes végzetű ffy-t, most
12298 2, V | szemeit, s a toll hegyét rágja.~– Igen – felelt az, s úgy
12299 2, I | hanem kínjukban a földet rágják. Üssétek azt a bubát!~Ez
12300 2, I | negyvenéves férfi, barna, kissé ragyás ábrázattal, melynek teljes
12301 2, I | egy betevő falatért.~Az a ragyásképű úr odalép közéjük, és szilárd,
12302 3, IX | mosolyog szemei közé, úgy ragyog fényes orra, szemei, kiülő
12303 3, VIII | virág hasadása, őszi napnak ragyogása, elkésett bimbó a fákon,
12304 2, IV | fényénél két teljes könnycsepp ragyogna azok alatt. Hajlandó volt
12305 3, XIII | örömkönny gyémántjai jöttek fel ragyogni.~– Én nem kívánok öntől
12306 2, III | ifjoncé, vonásai teltek és ragyogók, homloka sima, gazdag hófehér
12307 2, IX | szokatlanul égett, és szemei úgy ragyogtak e percben.~Keblének elfogultsága
12308 3, XI | parasztnyájasság volt. Legjobb volt ráhagyni.~– Meglehet, fiam.~– Ugyebár,
12309 2, II | emberrel igazán élveztetni, ráhagyva, hogy elébb találgassa azt.~
12310 3, II | könnyei megeredtek ekkor, és ráhullottak a kedves képre, és szíve
12311 3, XI | egyik lovára, jobbról-balról ráhúzkodott mind a háromra az ostorral,
12312 3, IX | másodszor pecsételi azt le s ráírja a címet. A keze úgy remeg,
12313 2, V | biztos, szilárd kézzel ráírta a keletet és saját nevét,
12314 2, I | amit kegyed felőle mondott, ráismerhetünk, az boldogságunkat tetőzni
12315 2, IV | ábrázolni, ki, hogy jobban ráismerjenek, odafestette arany óraláncát,
12316 2, I | Még nem látta, de a fáról ráismert, amibe az be volt vésve.~
12317 3, I | grófok egész véletlenül rájöttek e jól őrzött titokra. Éppen
12318 3, IX | megszokta is. Próbálták már a rajtasegítést alagcsövezéssel; hanem a
12319 2, VII | tűzzel, annyi érzelemmel rajzolá a köznép nyomorú helyzetét,
12320 3, I | egész nap azt hallgatta, és rajzolgatott egy kis képet, melyen egy
12321 3, VIII | pillanatról pillanatra le tudnám rajzolni a jelenetet, a tanúk összesúgásait,
12322 2, I | sötét körvonalai élesen rajzolódnak a félvilágos alkonyégre,
12323 2, II | vonást nagy elégültséggel rajzolt oda; arca éppen úgy mosolygott,
12324 2, V | vékonyabb betűkből font sorokat rajzolva arra, és elnézni, mint kísérik
12325 2, VII | így gyöngyöt gyöngy után rak, ezek az egymást követő
12326 2, IV | Krénfy úr olyan lett, mint a rák, mert kitalálta, de nem
12327 2, IV | hanem csak arra kérte, hogy rakassa azokat mind ládákba és küldje
12328 2, I | maradjanak, társzekerekre rakatta a szükséges eleséget, úgy
12329 3, III | Mikor azonban a cigányok rákezdték az első csárdást, Fenyéry
12330 2, V | sötét erdőn keresztül, ne rakjon fel olyan ékszereket magára.~
12331 2, II | kreozot-olajba mártott pamukot rakna fájós fogára s féltené,
12332 3, XV | egész kedélyét, s ha ama rákövetkezett irtózatos vád rögtön ki
12333 3, III | voltak sehol láthatók, s a rákövetkező quadrille-ban a kis barna
12334 2, I | kocsivánkosból fejealját raktak az öregnek; a víz néhány
12335 2, I | bizalmuk, csaknem az ölébe rakták a kis gyerkőcöket, s erővel
12336 2, II | alispán úr kiküld saját raktárából ötszáz mérőt a székvárosi
12337 2, IV | aranysujtásos ős dalia közé. A sok rámába festett kísértet csak úgy
12338 2, II | jutott hozzájuk, s csak arany rámáik kedvéért aggatta fel szobái
12339 2, VII | szótlanul hímzett tovább rámája mellett, egy sírkő volt
12340 3, II | bele.~És azután kivevé azt rámájából, szelíden, forrón, fájdalmasan
12341 2, II | elvétette a megszólítást, s ráment a nyelve a fitymáló „az
12342 3, II | elvonja szemei elől, s az ő rámeresztett kőszemeibe nézni kényszerítse,
12343 2, I | észrevette ez igyekezetüket, s rámondá az anekdotát, melyben a
12344 3, XIV | akarattal felálltak, és rámondák az „úgy van”-t.~Az alispán
12345 3, XIV | hirtelen odalépett hozzá, s rámutatott márvány ujjával.~– Uram,
12346 2, VII | Vasra kell verni! – kiálta rámutatva a hajdúknak és végigtekintve
12347 2, I | nyomva a közepébe, két hosszú ránc a két pofa mentében meghiúsult
12348 2, VIII | hanyag és lompos, féloldalt ráncaiból kiszakadva, kezei veresek
12349 2, VII | kimondani, akkor ezerféle ráncba húzta arcát és homlokát.~–
12350 3, II | titkolni, hogy csak egy komoly ráncocska sem árulta el a gondot homlokán.
12351 2, VI | alkalmazva, azonban ezen ráncok mindegyike mosolyog; s miután
12352 2, VI | csaknem múmiaszerű már, ezer ráncra alkalmazva, azonban ezen
12353 3, II | állhatá meg, hogy keze görcsös rándulásával meg ne hazudtolja ígéretét.~–
12354 2, V | élveteg ajkak reszketeg rándulással a leírt szót… Krénfy úr
12355 3, IX | s tollvonásai néha olyat rándulnak, hogy egészen idegen jegyek
12356 2, IV | Illés gróf pedig nagyokat rándult, egyszer-egyszer félbeszakasztott „
12357 2, IV | rókákkal állani egy koszton. Ha ránéz Krénfy úr, neki ad igazat.
12358 2, VI | elégültségére.~Az ember a ránézésnél fogva alig merte volna ezt
12359 2, V | nevét aláírta, anélkül, hogy ránézne az emberre, odanyújtá neki
12360 2, I | építtetett torony. Félelem ránézni, mikor úgy okádja a füstöt
12361 2, I | kocsis lármájára, csepűkantár rángatására. A három hátulsó ló a birtokosé
12362 3, VII | megfagyasztani a vért és arcát rángatózásba hozni.~Mintha pisztollyal
12363 3, I | ugyan, de gazdag és egy ranggal magasabb a grófnál, s most
12364 3, I | volt, s dacosan kereste a rangján aluli társaságokat.~Midőn
12365 2, II | gyalog avagy lóháton, ahogy rangjuk hozza magával. A balgatag
12366 2, III | hogy méltóságtokat magas rangjukhoz illően fogadhassam el. Tetszett
12367 3, I | ágenseknek és fátuma minden rangon levő hivatalbeli embernek,
12368 3, VI | szegve, kit estében magával ránta alá, nyitott ajkai, nyitott
12369 2, I | esztendőre a leveshez való rántást, azt hólyagba kötik, s azután
12370 3, XIV | úgy van”-t.~Az alispán rányomta a pecsétet az okiratra.~
12371 3, V | bölcsek köveivel és mindenféle ráolvasással.~Krénfy úr elmés kezdett
12372 2, III | az embereket az udvarról; ráparancsolt a cselédségre, hogy lefeküdjenek,
12373 2, I | lapidum, multis congesta rapinis!”3~A másik oldalra balfelől
12374 2, II | kocsis maga mögött, már rárivallt a gazda.~– Hát teneked,
12375 3, IX | megkerítteté az embert, s hirtelen rárohanva elfogatá.~A vén csavargót
12376 3, III | megbízásokkal, gazdag uradalmak ráruházták ügyészségeiket, s Fenyéry
12377 2, I | egyet-egyet nyalt a kezeiken ráspolyélű nyelvével, amelyikét közel
12378 2, I | tisztáson, ahol az alkonyodó nap rásüthet a fenyők közül, úgy tűnik
12379 2, III | kapnak, s arra a parasztságot rászabadítani. Melyik hát a legközelebbi
12380 2, II | rektornak meg a nótáriusnak: no, rászedtem most a zsugorit, megtraktáltattam
12381 3, I | Meg akartam kísérteni, ha rátalálnék-e egy ily elrejtett szívre.
12382 3, I | el az ember magát, ott is rátalált, ahol legbiztosabbnak érezte
12383 2, IV | kituszkolta a szobából, odakinn rátámadva, hogy miért jön ilyen részegen
12384 2, I | elé a földre s fél kézzel rátámaszkodva.~– Hogy mért beszélek én
12385 2, I | fekvőhöz, megtapintá üterét, rátartotta fülét a mellére.~– Ez az
12386 2, V | föl a grófnő, s egyszerre rátekinte a férfira.~Egy pillanat
12387 2, I | tartva meg, a bélelt részét ráteríté az öregre. Maga helyezé
12388 2, V | volt, hogy rablók akarnak rátörni, s hirtelen lekapva pisztolyait
12389 3, XI | haszonvágy és a félelem. Ravaszsága is van elég, hogy magát
12390 2, II | hűvös koporsóikba az úri ravatalok vándor szellemeit; teleaggatták
12391 2, I | illesztve mellén, ahogy a ravatalokra szokták faragni a hullák
12392 2, I | mozdulatlan, mint azok a szobrok a ravatalon, mint azok a hullák a ravatal
12393 3, VI | koporsófedelet s szegezzék rá a ravatalra.~Csodálkozva látta, hogy
12394 3, VI | mindnyájan mellőle és a ravataltól, mintha megrettentek volna.~
12395 3, XI | ispánt nagy ígéretekkel rávenné, hogy azt a levelet hagyja
12396 3, I | találkozott; őt, nem tudni hogyan, rávette, hogy ön gyűlölt kedvesét
12397 3, XIII | egyedül maradhat, mindig ráviszi a beszédet. Az alispán nem
12398 3, II | pedig egyik-másik ismerősét rávitte a kíváncsiság (a közforgalomban
12399 2, VI | Hajdani nevelőnéje, Madame Rayon, beszármazott lengyel nő,
12400 3, V | volna meg rögtön, egyet rázkódott, minden tagja kinyúlt, megmerevült –
12401 3, VII | elkezdett hajtani kifelé a rázós, döcögős úton, hogy a szekér
12402 2, IX | mosolygott és fejét tagadólag rázta.~– Ezt nem tudom. A szerencsétlenség
12403 3, VIII | kezeit összefonva arca előtt, reáborult és sírt.~– Mennyit… mennyit
12404 3, IV | volt –; ott két férfi várt reád egy szekérrel; én kiáltottam
12405 3, IV | arcát oda teszi szívére és rebeg reszkető szóval:~– Óh, milyen
12406 2, IV | Cynthia ajkain az iszonyat rebegése tört ki.~– Óh, te iszonyú
12407 2, V | betűket, s elnézni, mint rebegik utána néha ezek a piros,
12408 2, I | mindenféle balgatag dolgot rebesgettek akkor felőle, s dolgozni
12409 2, I | belőle a halottak számát. Receptet írnak a halál ellen, s elküldik
12410 2, I | használ resaignare, repurgare, reclysterum dare! Ez a nagy tudomány!
12411 3, X | ott a szögletben; a nád recsegése lábai alatt árulta azt el.~
12412 2, VII | címeres ajtóra, hogy az recsegve hajolt meg sarkaiban, s
12413 2, VII | ki, mint a szebasztopoli redán. A derék Csejti Gazsi verseket
12414 2, I | engedi süttetni a nappal; egy redő sincs rajta.~Bal kezét egy
12415 2, VIII | de túlpiros orcája éles redőiről meglátszik, hogy a festék
12416 3, I | híven, kísértete lett a referendáriusoknak, ijedelme az ágenseknek
12417 3, I | rebegve:~– Óh, ez irtózatos rege. Ne mondja ön tovább. Végezze
12418 3, XIII | kérnek.~Ah, Sámson és Delila regéje csak allegória; a világ
12419 2, II | hatpálcás meséjéből, hogy azt regélheti azután el.~Boros uram csakugyan
12420 2, VII | kérdések.~A jó urak ezt a sok, regénybe nem illő hitványságot mind
12421 3, II | utas az olvasó ifjút.~– Boz regénye – felelé ez, megmutatva
12422 3, II | beárnyazni. Kezében Boz regényeinek egy kis füzetét tartá és
12423 3, XVIII| a világ folytatta a maga regényeit, ezeket a csodálatos regényeket,
12424 3, I | fia nevei voltak felírva.~Regényekben rendesen csak a hármas szám
12425 2, II | paródiázzák a múlt századok regényesebb vérjeleneteit. Színültig
12426 2, VI | holdvilággal illusztrálva; regényhős és regényhősné szenvednének
12427 2, VI | illusztrálva; regényhős és regényhősné szenvednének sokat, míg
12428 2, VI | kényelembe.~Már most tisztességes regényi eljárás szerint az következnék,
12429 3, III | ismertem, de olyan derék regényíró, mint a világ, nincs több
12430 2, II | is volna megengedhető a regényírónak költői leírás tárgyaiul
12431 3, III | tönkre. Óh, én sok derék regényírót ismertem, de olyan derék
12432 2, III | telik a gyaloglásban.~Ezóta réges-régen meg is érkeztek már, s beszálltak
12433 2, III | méltóságtok egy kis rövid reggelihez ülni? – kérdé az érdemes
12434 2, III | ezt a vacsorát holnap mint reggelit feltálaltatni nekik? (Ez
12435 2, VII | találkoznánk egymással, egy jó reggellel elvégzi a dolgot, s minden
12436 2, X | Fenyéry pöre ezzel a felsőbb régiókba vitetett át.~A kérdés második
12437 2, III | az Attila-tallért ott a régipénzgyűjteményében, melyet folyvást bámulni
12438 2, IV | a nagyságos úrnak is van régiséggyűjteménye s nagylelkű akart lenni,
12439 3, III | bélyegezte meg, ennyire rehabilitálja magát, hogy szinte kiszorít
12440 3, XV | kétségbeesett tusája lehettek.~Rejtegetett titkának felfedezése s István
12441 3, IV | valamit látszik magában rejtegetni, minek titokban tartása
12442 3, X | visszafojtva vonta meg magát rejtekében. Először lehunyta szemeit,
12443 2, II | pislognak elő félszemmel rejtekeikből.~Ami pedig őket megijeszté,
12444 2, V | magának valami elképzelhető rejteket, amit még nem keresett meg,
12445 3, X | fényben alig háromlépésnyire rejtekétől egy férfialakot pillanta
12446 2, II | kulccsal, a másik kulccsal egy rejtekfiókot tára fel, s abból elővett
12447 2, V | brenóci kastélyt. Az ismeretes rejtekút egy széles közfal üregében
12448 2, V | vezetett, azon a szűk, sötét rejtekúton, melyen évek óta nem járt
12449 3, I | éjjel visszament Brenócra. Rejtelem, kimagyarázhatlan titok,
12450 2, I | vezette a férfiakat az ő rejtelmes, titkos, jóltevő tündérkéje
12451 3, III | énelőttem ez az egész dolog oly rejtélyesnek látszik, hogy azt kell hinnem,
12452 3, I | alá és szekrényekbe sem rejtette el magát senki.~Odakinn
12453 3, XII | megölni; ez ifjú amiatt rejtőzni volt kénytelen. Krénfy megtudta
12454 3, I | nőül veszi. A gróf sokáig rejtve tartá a leányt, ily nagy
12455 2, V | van, kisasszony! – szólt rekedten a férfi, s lázongó kebellel
12456 3, IX | réteket megöntözni vele, s rekesztékeiben pisztrángokat növelni.~Maga
12457 2, II | eldicsekedhessék vele a rektornak meg a nótáriusnak: no, rászedtem
12458 3, VIII | hátra mind a kettő.~Valami rémalak ez talán?~Nem: egy deli,
12459 3, XIV | táblabírák borzadva néztek e rémalakra, ki háborodott szemeit vadul
12460 3, XI | ölték meg az ispánt? – kérdé remegését titkolva Krénfy.~– Hihetőleg
12461 3, I | minden arcmozdulata előtt remegett.~Az anyja néhány év múlva
12462 3, I | boldogságom voltál. Ne remegj. Térj magadhoz. Így. Szűnj
12463 3, I | ott volt. Így jobb. Attól remegtem, hogy ön tagadni fog, s
12464 3, I | bizton az éj és a képzelet rémei elől.~– Kedves Irénem –
12465 3, I | magát védő kebelére a mesélt rémek elől, miktől elég lehunyni
12466 2, I | parasztkontár csinálta elrontott remekbe, némi része zöldre van festve,
12467 3, XVIII| szobrásza sem gondolhatott ki remekebbet soha. Nem is más az, mint
12468 2, IV | tudománnyá emelve mutatja be remekeit. Nagyobb pompát nem hiszem,
12469 2, III | statuetteket?~– Óh, pompásak, remekek. (István gróf bizonyosan
12470 3, III | Száz meg száz ó és új költő remekelt már e feladat legragyogóbb
12471 2, III | teremtő lelkeket, kik tíz remekművet hajítanak tűzbe, míg egyet
12472 2, II | lehetett volna adni, oly remekül volt leírva. Kívül ez a
12473 3, IX | szüretet lehetett belőlük remélni.~Szent Mihály napjakor,
12474 3, VIII | kezét.~– Hamarább, mint reméltük – viszonza Tarnóczy, és
12475 3, XIII | gerjedelmét csak a bírhatás reménye engesztelheti ki.~– Szép
12476 3, I | sikertelenül. Mától fogva igen jó reményeim vannak.~– Hogyan? – kérdé
12477 3, I | állítom, hogy különös nagy reményem van, miszerint az égből
12478 2, III | izzadt. Kívánatai minden reményen felül teljesültek, nemcsak
12479 3, II | boldogabb időkbeni visszafizetés reményével. Az ilyen összegek nagyon
12480 3, I | grófot ismerem, alig merem reményleni, hogy ez alkalmat egy szívbeli
12481 3, IX | nem egészen biztattak a reménylett eredménnyel, mert gonosz,
12482 2, II | többé.~Boros uram pedig még reménylette, hogy igen messze el fogja
12483 2, VII | készpénzzel kifizetvén. Reménylik, hogy Krénfy úr az emberbaráti
12484 2, I | urak odaértek az aggódó, reménylő népcsoporttal.~Valami férfihang
12485 3, VIII | egyetlen sugára nélkül a meleg reménynek, egyetlen gondolat nélkül,
12486 2, III | most sem teszünk le arról a reményről, hogy nagysádat magunknál
12487 2, IX | boldogsággal, érzelemmel, reménységgel!~Alig tudta, mint jutott
12488 3, I | ezáltal megfosztá őt attól a reménységtől is, hogy a tanúk előtt tiltakozzék
12489 3, VIII | részleteiben megismerni. Nem tartá reménytelennek, hogy ő is találjon valami
12490 3, IX | fordítsa el róluk az Úr ezt a rémet.~Éjfél után csakugyan csillapulni
12491 3, I | elrejtem magamat a maróti remetelakban, amit sietek visszaváltani
12492 1 | jégeső, tűzvész, ragály rémíté a népet, kiknek szívét szólítá
12493 3, XIV | angyala, sem a félelem minden rémképei meg nem ingathatták soha!~
12494 3, V | egyszerre elkezdte nagy rémüléssel beszélni a grófnak, hogy
12495 2, V | szelíden nézett rá.~A férfi a rémülettől és csodálkozástól elfogultan
12496 3, X | már. Szinte tudja, hogy rémült utasok, kinn szorult munkások
12497 3, III | vigye, ugyebár. Az minden rend ellen van. Aztán a lányoknak
12498 2, V | számítanak.~– Hát a gazdaság rendbehozása mennyibe kerülne?~– Óh,
12499 2, III | brenóci uradalmat szépen rendbehoztam, s ez nem akar nekik tetszeni.
12500 2, VII | mondák ki a megye nemesi rendei, hogy minden tehetségeikből
12501 3, X | leányra Popákék udvarán, a rendelet szerint hámba fogott lovakkal.~
12502 2, I | hogy a nép sorsán bölcs rendeleteikkel segítsenek…~A garaboncás
12503 2, I | amidőn a tekintetes vármegye rendeleteit foganatba veendjük.~Ezen
12504 3, XVIII| nappal való konjunktúrák rendelik ezt így vagy amúgy.~Egyszer
12505 2, I | faluban, Tobozon, ott már rendelkezés van téve, hogy az oda csoportosulók
12506 2, I | megye küldöttei további rendelkezéseiket az ifjúnak nevezett bíróra
12507 2, III | engemet valódi urává tegyen rendelkezéseimnek.~Itt megint megállt, mintha
12508 3, II | senkié, addig életemmel nincs rendelkezésem. Láthatja ön, hogy e percben
12509 2, III | uradalomra, hat esztendeig rendelkezésemre bízzák azt. Ugyebár? Eszerint
12510 3, IX | tartása nem csekély összegrőli rendelkezést föltételezett. Általában
12511 2, II | fel az ősi várnak saját rendelkezésükre, melynek termeiben a család
12512 2, VI | nélkül kezéhez vehesse, vele rendelkezhessék szabadon. Négyszemközött
12513 3, VI | idejére, Cynthia grófné rendelkezheték kívánata szerint. Járhatott
12514 3, II | hónapokig nem fogok életemmel rendelkezhetni.~Illés gróf végtelen megvetéssel
12515 2, VI | szépséggel és a mellett szabadon rendelkezhető nagy birtokkal nemigen maradhatott
12516 2, II | expresszus emberek által, s a rendelkezők parancsára annyi előfogatot
12517 2, VII | vármegye urai, s mert önök rendelték ezt a népet ide; tehát önök
12518 3, VI | fűtve, melynek Ohio a neve. Rendeltetése minden megállapodás nélkül
12519 2, VII | A nép tartsa fenn a jó rendet egymás között. A vén Mártonnak
12520 2, I | kezdett. Két hét alatt a rendetlenebb gazdák nagy része az éhenhalással
12521 2, V | teríték szőnyegein semmi rendetlenség sem látszott. Az ész megállt
12522 3, I | amilyen mindig voltál. Rendezd el fejed alatt párnáidat,
12523 3, II | kellemes mulatságot kik rendezik odafenn az ő számára. Senki
12524 2, VII | segítettek a csoportokat rendezni, s délután öt órára útban
12525 2, II | nem tudtak hová rakni, s a rendező semmi más célt nem tartott
12526 3, V | rendesen a szomszéd szobában rendezte fekhelyét, nyugtalanul kérdezve,
12527 2, VI | cselédek ágyakat, pamlagokat rendeztek fekhelyekül, azután azok
12528 3, I | nyíltak, amiért azokat úgy rendezték el, hogy az egyiket használták
12529 2, VII | felelve, melyben még az a rendkívüliség is volt, hogy a beszélő
12530 2, IV | grófnak ezenfelül még az a rendkívülisége is van, hogy a társaságot
12531 2, III | földesurához, hogy azokat a rendkívüliségeit se ismerje, miszerint az
12532 2, II | mely telve van hallatlan rendkívüliségekkel; ásványtára pedig éppen
12533 2, II | taszigáltak alá a sziklákról.~Ezen rendkívüliségért azután a körüljáró vértörvényszék
12534 2, III | éppen úgy nem találtak semmi rendkívülit, mint hogy nyáron meleg,
12535 3, II | összezúzzam, mert nem akarok rendőrségi vitába keveredni, hogy napokat
12536 2, I | amíg a nemes megye átható rendszabályai végleges mentséget hozandnak,
12537 2, I | a leginkább célravezető rendszabálynak.~A garaboncás összehúzá
12538 2, VII | gyökeres megorvoslására; kemény rendszabályok a gabonaüzérek, elővásárlók
12539 2, I | vannak, s túlterhelés könnyen rendszert zavar. Íme, itt zsákokban
12540 2, VII | tennem kell – szólt Fenyéry rendületlen nyugalommal. – Amit elkezdtem,
12541 3, III | nem látszik ügyelni Csejti renomisztikus beszédeire.~Az egyik szép
12542 3, IX | vidékre, a telepítvényes répái és gyökerei úgy odafagytak
12543 3, XI | Talán oda.~– Az úr az a répakereskedő izé, ugye?~– Az ám.~– No
12544 3, IX | dacolni vele.~Az ifjú tőzsér a repcébe már belevesztett, azt drága
12545 3, IX | volt, úgyhogy az tulajdon repcéjét adta el neki drágán s vette
12546 2, II | azok hajdani birtokosai a repcekereskedéshez, hanem ha megfoghat valakit,
12547 3, IX | annyi ezer meg ezer mérő repcére van szerződése egy pesti
12548 2, II | földesúrtól vette el, kit repceszállítási vinkulumban egzekváltatott;
12549 2, X | félszigeten keresztül. Tessék ezt repellálni.~S e vakmerő tény által,
12550 2, I | Egyszerre elkezdett örömteljesen repesni: „Amott a szentkép!” Még
12551 2, V | akkor egyszerre kétfelé repeszté azt.~– Mit tesz ön? – kiálta
|