10-anekd | angol-becsu | becsv-borka | borke-cynth | dacca-elesk | elesn-elsza | elsze-esket | esku-felhu | felin-fogad | fogai-gyamo | gyana-hason | hasuk-holmi | holna-irtoz | irunk-karja | karko-kezec | kezed-kocka | kocog-kukac | kulac-lelki | lelku-megak | megal-megro | megsa-miska | mitos-nyala | nyalo-olalk | olasz-pilla | pimas-repes | repke-stefa | stere-szere | szeri-tanc- | tanca-tiszt | titka-urugy | uruhu-varka | varke-vissz | visza-zurza
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
13052 2, VII | akinél minden megtisztelő ív stereotip tizenkét aláírás nevével
13053 2, I | szokatlan viseletén, hírlapi stílben tartott beszédjén kívül
13054 2, I | s tán egy honi Beecher Stowe alkalmat vesz magának egy
13055 2, IV | hogy a postabélyegre kívül Strasbourg volt nyomva. Tudod jól,
13056 2, V | ember írta önnek, aki most Strasbourgban az adósok börtönében ül
13057 2, IV | lenni. Te tudod jól, hogy én Strasbourgig egy órai alvás kedvéért
13058 2, IV | bolond bátyám felhányja Strasbourgot, mint egy szénaboglyát,
13059 2, I | kisebbekkel rendelkezni, strázsamester voltam. Azóta mindig bíró
13060 2, I | emlékmondatát:~„Komm in einer Stunde wieder!”5~– Így!~A delnő
13061 2, X | paragrafusok bő ismerete, megfelelő stylus curialis, jó két talp, mely
13062 2, II | parasztember ül, maga alá gyűrt subáján, mert széket nem vesztegetnek
13063 3, III | utóbbi pedig egy magas, sudár leányka, tömött szőke hajjal,
13064 2, I | mondással válaszolt.~– Ennyi süllyedést nem képzeltem embernél.
13065 3, XII | mindig?~Lenczné zavarodottan süllyeszté le szemeit ez ember előtt,
13066 2, VII | várva be a csemegéket és sülteket, az ebéd derekán felkelt
13067 3, XI | kocsisnak, hogy menjen, sürgesse a bírót előfogatért.~A kocsis
13068 1 | gonosz tartozást szüntelen sürgessen rajtunk. Ilyenkor azután
13069 3, VII | percben kihajolt a kocsist sürgetni, hogy siessen.~Félórával
13070 2, V | kifejezéséhez. – Nagysád ez ügyet sürgetősnek találja, ugyebár?~– Óh,
13071 3, XII | megcáfoljam. Kegyed nagyon is sürgette Krénfyt, és számtalanszor
13072 3, XII | érvénytelen?~– Mert én sohasem sürgettem.~– Igen sajnálom, tisztelt
13073 3, XIV | akar az alispán úrral; igen sürgős és igen titkos beszédje
13074 3, VIII | amiért én jöttem, annál sürgősebb dolog sem rám, sem rád,
13075 2, II | mielőtt lepecsételné, némely sütemény nevét, némely drága gyümölcsöt
13076 2, III | házánál.~A nagy pompa, a nagy sütés, főzés, zajos előkészületek
13077 2, III | gyertya, mennyi olaj, mennyi sütés-főzés és a vendéglőbe szállanak!~
13078 3, VIII | verandában, a Cynthia arcára sütő napsugár előtt egy alak
13079 2, I | azt a kenyeret édesanyja sütötte az utolsó lisztből, még
13080 3, IX | erdőből tud faragni egypár sütőteknőt és egy csomó főzőkanalat,
13081 2, III | küld előre, tűzijátékot süttet, vacsorát készíttet, éjfél
13082 2, I | s fényes homlokát engedi süttetni a nappal; egy redő sincs
13083 2, IV | szemek rendesen le vannak sütve, hogy a hosszú, fekete szempillák
13084 2, IX | felesége. „Hallgass, anyjuk. A süveget viselem.”~Ezen azután mindenkinek
13085 2, IX | mint a cigány a lopott süveggel: nem merte viselni, mert
13086 3, IX | s a levelet beletette a süvegjébe. Onnan legkevésbé veszhet
13087 2, I | repkednek tűzszárnyakon, süvöltő golyókon, s kiknek viselt
13088 3, III | öltve, s szívélyesen fülébe súg.~– Uram, ahogy ön egy jelen
13089 2, I | találva mégis ösztönszerű sugallat és megfontolás szerint tudnom
13090 3, X | észt és lélekjelenlétet sugallt a gyermek szívébe. Csendesen
13091 3, II | tojásdad, halovány arccal és sugár szemöldökkel, amik nyílt,
13092 3, VIII | vigasztalan tél, egyetlen sugára nélkül a meleg reménynek,
13093 3, VI | odahajolt a két hölgyhöz, és sugárzó arccal suttogá:~– Nyomon
13094 2, I | arca e percben a diadaltól sugárzott, arra tökéletes joga volt;
13095 3, III | bujkáltok, titkolóztok? Micsoda súgás, búgás ez? Én feladlak benneteket
13096 3, XV | sok álmatlan éjszakán át sugdosta neki ezt a szózatot füleibe
13097 3, XII | titokban néhány szót ne súgjon a hivatalos tilalom ellenére.~
13098 2, III | azt gondolta, hogy valamit súgnak neki, s odatartá a fülét;
13099 2, V | s nesztelenül el tudott suhanni háta mögül, úgyhogy midőn
13100 2, III | Bérben van a négy paripa és a sujtásos kocsis és az ezüstös hintó;
13101 3, V | bírt annyit rebegni: „A sulphurt!” Cynthia hirtelen felszakítá
13102 2, VII | nehezülni a közínség enyhítése súlyát, őt is nagyon leveré.~Ezen
13103 2, III | látványra kirakott edények súlyától; a sok kés, villa és kanál
13104 2, VIII | hirtelen megkapott egy sulykot, s találomra odahajítá a
13105 2, IV | változatait adva elő.~– Ah, superb! Ah, fameus! – sóhajtozék
13106 2, III | s most annak a kedvéért súroltatja ki a szobákat?~Krénfy úrnak
13107 2, V | léptei majd lassúbbak, majd sűrűbbek; egy percre meg nem áll.~
13108 2, I | veszedelmein át. Itt-amott az erdők sűrűjéből kilátszik egy szentkép,
13109 3, IV | álmodik, mert keble oly sűrűn piheg, ajka szólna, kiáltana,
13110 2, V | csapott kívülről. A fák susogásán kívül semmi nesz; még a
13111 3, IV | hogy fölébredek, hallok susogást magam körül; látok férfiakat
13112 3, XII | majd olyan szépen el fogják susolni; az egész vármegye zsebében
13113 2, I | öreg Popák valahonnan a sutból. – A tekintetes urak csak
13114 2, VII | szomorúan hajtogatva fejeiket, suttogák:~– Valóban, ez crimen majoris.~
13115 2, I | indulat mindig félrevitte suttogását a hangos kitörésbe.~– Hogy
13116 3, II | rákezdte füttyeit, zuhaját, a suttogásnak megint el kellett némulni.
13117 3, XII | kitalálja a négyszemközt történt suttogások szavait is.~– Kérem. Legyen
13118 3, XII | hivatalos tilalom ellenére.~Ily suttogásokból azután szájról szájra került,
13119 3, XV | menyasszonynak egyre azon szavakat suttogja fülébe, miket hűtlen vőlegénye
13120 2, III | mintha álmában valami rém azt suttogná: „A brenóci grófoktól vannak
13121 3, II | lehetnek, milyen nyájasan suttognak együtt, bizonyosan régen
13122 3, XII | élveteg ajkai még most is suttogni látszanak valamit.~A férfiak
13123 3, II | akivel annyi halaszthatlan suttognivalója volna, rémes, haragos szavakból,
13124 2, I | felkölteni, s csak lassacskán suttogott fülébe: „Nagyapám, jó apám,
13125 3, V | hogy „accessorium sequitur suum principale”, azonban elismerem,
13126 2, VII | minden zöldasztalhoz beillő svádával olvasá a leírtakat, mint
13127 2, III | akarunk kapni, ön feltételeket szab. Halljuk azokat.~Krénfy
13128 2, III | intézte István grófhoz, hogy szabad-e néki az asztalon álló ananászok
13129 2, I | visszatalálniuk. Neki különös szabadalma volt mások szomorúságát
13130 2, X | hogy a nemes folyót eddig szabadalmaiban megszorítandják, s ahol
13131 2, X | hatalmaskodást követett el a nemesi szabadalmak ellenében; Fenyéry bűne
13132 3, XIV | Ha Krénfy csak egy órára szabaddá lehetne, őt nőül venné,
13133 2, I | csókolá; angyalnak, tündérnek, szabadító nemtőjének nevezé.~– Én
13134 2, I | e tekintetben, mintha a szabadkőművesek nagygyűlésén esküdnének
13135 3, I | akit elcsábított. A gróf szabadkozott, amint lehetett, de utoljára
13136 2, X | irányában, hogy szigorú ítéletét szabadlábról engedé neki feljebb vinni
13137 3, XII | hogy ki ájult el.~Annyit szabadnak hitt megsúghatni, hogy „
13138 2, VII | azt bevégzem. Vagyonomat, szabadságomat már kockára tettem; ha kell,
13139 3, XII | újra-újrakezdve sikertelen szabadulási kísérleteiket. Egyéb hang
13140 2, V | börtönében ül és onnan nem szabadulhat; Illés ez emberrel már egyszer
13141 1 | tanáccsal, hogy bajától szabaduljon.~Nekem is szorítottak egy
13142 3, IX | az életben vannak minden szabály alól kivételek.~Van gonosz,
13143 3, IX | folyását zsilipekkel kell szabályozni, amikor az majd hajókázható
13144 2, III | mely a benne levő gépezetet szabályozza.~– Amit ez ajánlatért kívánok,
13145 3, VII | szakáll, a telt ajkak, finom szabású orr látszott ki alóla, s
13146 2, IX | törvény, ami azt a büntetést szabja arra, ki egy nemesember
13147 2, VI | neki ingeket, mellényeket szabni a szegény emberek számára,
13148 3, XIII | köntösét akkor hozta meg a szabó; a szép delnő a felpróbálás
13149 2, I | elé.~– Kérem! Köszönöm! – szabódék az érdekes delnő. – Én le
13150 2, I | tisztességes vargákra, szabókra s egyéb mesteremberekre
13151 2, III | mással, mint a zsellér falusi szabóval, ki kontóban rótta le a
13152 2, I | ki az ablakot, az a fojtó szag nem akart tisztulni.~– Tudom
13153 2, IV | más elájul, a fehér szurok szagát többre becsüli bármi illatszernél,
13154 2, I | s a partot mindig tovább szaggatja. Kallósfalva, melyet jövedelmes
13155 2, I | mert a víz úgyis el fogja szaggatni az egész falu helyét. Akkor
13156 2, V | Hm, hm… Jó szelindek, ne szaglálj engem. Én ölném azt meg,
13157 2, V | előremenni, mindenütt sarkában szaglálva s minden mozdulatát gyanúsan
13158 3, V | fedve, s a szobát semmi szagos szerrel vagy ecettel füstölni
13159 2, VII | sem szólt, de arc-, szem-, száj- és kézmozdulatokkal a legcsodálatosabb
13160 3, VIII | a háta mögül.~Illés gróf szájára ütött.~– No, lássák tisztelt
13161 2, II | kenyérbe kerülne is ezt a nagy szájat beszédre bírni, bármilyen
13162 3, IX | szárát megfordítva dugni a szájba.~Kallósfalva még fennmaradt
13163 2, III | susogá Jakab, tátva feledett szájjal.~– Jöjjön be, no – mondá
13164 3, XII | suttogásokból azután szájról szájra került, hogy a homályos
13165 3, XII | Ily suttogásokból azután szájról szájra került, hogy a homályos
13166 2, I | törekvéssel iparkodott a két szájszegletet felhúzni egész a szemekig,
13167 3, II | jobbra-balra taszigálta a szájtátó embereket, s befurakodott
13168 2, I | ecetet kell a rontás ellen a szájukba tölteni; de az is hiába
13169 2, I | vannak ezek a hegyes fogak a szájukban, hogy kenyeret egyenek velük.
13170 2, II | küldje el számára legjobbik szakácsát néhány hétre, akármibe kerül.~
13171 2, IV | télszaki virágok között. A szakácsmesterség művészetté, tudománnyá emelve
13172 2, III | tányérsipkával felkenve szakácsnak; az istállóban négy délceg
13173 2, III | fel, a konyhában a szurtos szakácsné helyett fehér gyolcsruhás
13174 3, V | ételeket számára külön főzetni. Szakácsot tartok. Ért mindenhez.~–
13175 2, X | mindenkinek, hogy ha az ég rájuk szakad, se hallgassanak senki szavára,
13176 2, V | léptek a felső szobában és szakadatlanul kitartottak órahosszat.
13177 3, IX | jégtörő sarkantyúkat emeltek szakadékain, mesterséges zsilipeket
13178 3, II | nyelje el a földet, vagy szakadjon le az ég, vagy legalább
13179 2, III | indulat bántotta, mindjárt a szakállának esett.~A levél utóirata
13180 2, I | mesés vénje, ősz, bozontos szakállával, hosszú, csontos ábrázatával,
13181 3, II | ártatlan emberiségnek fejére szakasztani a napot, holdat és egyéb
13182 2, III | minden erejét egy kedvenc szakma kiművelésére fordítsák;
13183 2, I | lenn volt az alföldön, s szakmában dolgozott az ifjú legényekkel;
13184 2, VII | a divatlapokat, ez az ő szakmája. Bálleírások, divatcikkek
13185 3, III | napszám között legunalmasabb szakmánynál, s valakinek éppen vizavira
13186 3, I | peres ügyben a bírákhoz szaladgálás, informálás változtat valamit
13187 2, III | egyenruhás inasok, komornyikok szaladgáltak alá s fel, a konyhában a
13188 2, I | kapaszkodjék a kötényébe, s szaladjon mellette. Így ügettek tovább.~
13189 3, X | közeledni, s készült eléje szaladni, amidőn az előtte álló alak
13190 2, I | alacsony ajtaján egy magas, szálas férfi lépett elő, s a szokásos
13191 3, I | tett véghezvitelére el ne szalassza. Ha hölgy volna, akitől
13192 2, III | sütés-főzés és a vendéglőbe szállanak!~Vajon nem lehetne-e ezt
13193 3, I | látogatni ment, amint titkos szállása ajtaján belépett, a leány
13194 3, V | méltóságtoknak a kastélybani szállásukat? Ott több kényelem és szolgálat
13195 3, II | megfoghatatlan utakon mind Krénfyhez szállingóztak, aki sohasem késett azokkal
13196 2, IV | vendéglőbe, az útiholmikat ide szállítandó, s társalkodónéjának meghagyta,
13197 2, II | aki a nagyságos urat idáig szállítani segítette. Két lóért jár
13198 2, I | sajtok előállításához, mert ő szállítja a sok sajtot a pesti kereskedőknek.~–
13199 2, I | szekereknek, miken a deszkákat szállítják, ez is elég jó.~Most még
13200 2, I | hogy elveszti, amit eddig szállított, kap vinkulum fejében jó
13201 2, III | mely a grófot a fogadóig szállítsa; e különös figyelem Krénfy
13202 3, VI | itt az erdei lakban; hanem szállítsák át valamelyik megyei börtönbe…~
13203 2, II | számára fácánokat, őzeket szállítson; a másik a vágvölgyi halászat
13204 3, XI | szekérben ülőknek ki kellett szállniuk a csizmaszárig érő sárba,
13205 3, VIII | a fehér ökörnyál selyme szállong már a levegőben, mintha
13206 3, V | hogy nem egyenesen őhozzá szállottak a kastélyba. Elfogadásukra
13207 2, III | legócskább vendégfogadóba szálltak, beérték a legszerényebb
13208 2, X | közbirtokosság szénáját, szalmáját a pörben forgó félszigetről
13209 2, I | burgonya is van közötte. Óh, a szalmaliszt még sokkal jobb a fűrészpornál.~–
13210 2, I | kevertük a liszt közé.~– A szalmalisztet! – kiálta fel az alispán
13211 3, V | ember volt az, ott hevert a szalmán, még köszönt is nekünk.~–
13212 3, IX | zab, learatja, s megeszi szalmástól.~Ennek a népnek meg kell
13213 2, V | Bécsbe? Képes lesz ott a szalonban tartani. Ilyen bolond szeszélyei
13214 2, IV | kölcsönvett pitvarnok e hivatalos szalonnyelven tett hirdetése adott új
13215 2, IV | Krénfy úr a legelegánsabb szalonöltözékben jelenék meg méltóságos vendégei
13216 2, III | nagy kedve akadt az elegáns szalonok helyett kősziklákat és fenyőerdőket
13217 3, X | egykori tetője kettétört szalufáiról félig lecsúszott az elhagyott
13218 3, I | Regényekben rendesen csak a hármas szám a teljes, hanem az nagyon
13219 3, V | arányban, amelyben azok száma fogyott, ahogy nagy, nehéz
13220 3, VII | lámpa mellett az ágyban számadásait vizsgálta. A hárpia meg
13221 3, II | is. De ezt nem vezetjük a számadásokba. A jótékonyságra kiadott
13222 3, III | Fenyéryt e dologért szigorú számadásra fogja vonni.~ ~Mint
13223 2, I | úgy kell! Birkák, bornyúk, szamarak az emberek, igavonó barmok,
13224 2, VIII | megint be akarta tömni a számat, mert nem is tudom, hogy
13225 2, V | vidéken még most is váltóban számítanak.~– Hát a gazdaság rendbehozása
13226 3, II | melyen találkoztunk. Én mától számítandó hat hónap múlva ugyane helyre
13227 3, III | negyedrangú csillagok közé lehet számítani.~Amióta szegény leány lett
13228 2, IV | kaktuszrózsát minden gond és számítás nélkül odatűzte féloldalt
13229 2, VI | konstellációkat nem szabad az ő számításai közé keverni.~Azonkívül
13230 3, XIII | lakóját e hazának ördögi számítással juttatá koldusbotra, korai
13231 3, VIII | idegzetű emberek, erre bizton számíthatott. Gondolhatta, hogy ekkor
13232 3, II | üldözőt leüsse.~– Sőt erre számítok: ön nem lesz az a derék
13233 3, VIII | megfoghatlan járványnak számították volna be, s senki sem tudakozódott
13234 3, III | titokteljes pártfogó, aki számlálhatatlan pénzzel bír, hőst minden
13235 3, XV | Istent.~A másiknak azt, hogy számláljon tizenháromig, és rettenjen
13236 3, V | Cynthiának meg kellett számlálnia érverését, hogy meggyőzze,
13237 1 | elfogyott, vagy mit sem számlált, mégis megélt, felvirult,
13238 3, X | agyarában; pénzét meg sem számláltam. Nem azért öltem meg. Engem
13239 3, V | három üveg közül az első számmal jegyzett „chamomilla”, ez
13240 3, VIII | illatáról, bohó ibolyák, szamócák meg hagyták magukat csalni,
13241 2, III | hófehér kezével egy szem szamócát kínál Krénfy úrnak. Éppen
13242 3, V | s irónnal mind a hármat számokkal jegyzé meg.~– Ide figyeljen
13243 3, II | miszerint testvérére többé nem számolhat, tehát intézze aszerint
13244 3, XII | mehetne, fellelhetné és számolhatna vele, de nagyobb baj az,
13245 2, V | eltávoztak, még be kelle számolni a cselédséggel, nehogy egy
13246 3, XII | előtermében az érdekletteken kívül számos ügyvéd és közhivatalnok
13247 2, I | Íme, földieim, itt van számotokra frissen sült kenyér; vigyázzatok,
13248 2, III | megérkezni, ahogy az állomás számra pontosan ki van számítva.
13249 3, I | ott egy kis szerény lakba száműzé, ahonnan a nőnek sohasem
13250 2, IV | ahová anyámat méltatlanul száműzék, ahol szenvedett tőlem távol.~–
13251 3, I | székvárosba is kimenni.~Ott szülte száműzetése első hónapjaiban Cynthiát
13252 2, IV | képét, emez pedig húgáét száműzte a csúnya szobába, amiből
13253 3, I | körök iránt, honnan anyja száműzve volt, s dacosan kereste
13254 2, V | vágyat érzett iránta, majd szánalmat, majd végtelenül magasan
13255 3, VIII | így történt, most ha egyéb szándéka nem lett volna, mint a grófot
13256 3, XVIII| Fenyéryt hítta tanúbizonyságul szándékának komolysága felől.~Cynthia
13257 3, IX | merészli, hanem ezzel a szándékával fel kellett hagynia, mert
13258 3, XII | láncokkal terhelve; arcának szándékos átváltoztatását befejezte
13259 3, XIII | minden idevonatkozó beszédet szándékosan kerülni akart Lippay.~Dobokyné
13260 2, VII | emberbaráti és hazafias szándékot méltánylani fogja, és nagy
13261 2, III | méltóságtok, hogy hat évre szándékozom e birtokot újólag megtartani.
13262 2, I | táblabíró urak éppen csak ide szándékoztak jönni, ahova az ismeretlen
13263 2, I | püspök?”, de a jóravaló ember szánja a nemes állatot, és inkább
13264 3, II | jegyzőkönyvbe, azokat a mulatságra szántakból kell meggazdálkodni. Az
13265 2, I | meglépi a szegény ember szántóföldjét, reggelre mind le van forrázva
13266 3, XII | mert semmi féreg sem oly szapora, mint a szerelemféltés gyanúi
13267 3, XVIII| amúgy.~Egyszer még Lippay is szaporítá a mulatságot azzal, hogy
13268 3, XVIII| meghalt volna!…~Ti folyvást szaporítjátok az idők tanúságait, ti boldog
13269 3, XVIII| tanúságait, ti boldog családok, szaporodó, felnövő tagokkal; ifjú
13270 2, VI | Pedig ez a látvány mindennap szaporodott, nemhogy fogyott volna;
13271 2, III | és azóta ezek százezrekre szaporodtak, és ő úr lett, és most nem
13272 2, III | arcképeit kőbe, fába és szappanba metszik, s az utókorra bízzák,
13273 3, I | rábeszélni, hogy mosdjék szappannal.~Hanem azért a per mégis
13274 2, I | öltöztetett seprűnyelet elkezdtek szapuló tilókkal páholni, minden
13275 3, VII | Boros megerősíté a pipát szárában, s vállat vonított.~– Valami
13276 3, IX | a tintába; a nedv rajta szárad, fogai között megőröli a
13277 2, VI | benne levő hosszú betűk szárai beleolvadtak a felettük
13278 3, IX | gazdag növények levelei száraikhoz lohadtak, s leforrázva terültek
13279 3, IX | nincsen, legjobb a pipa szárát megfordítva dugni a szájba.~
13280 3, VII | rajta, túróba markolt keze szárával félretörölve haját homlokáról,
13281 3, I | várt kérdésére, míg ismét szárazba nem öltözteté, azután ismét
13282 2, IV | a legelegánsabb ember a szárazföldön. Hogy fognak majd terajtad
13283 2, V | mindazon kínzáson, amit egy szárazföldre kihúzott víziállat érez
13284 2, X | tanúbizonysága az ember földi származásának, szellemi kisebbségének.
13285 2, I | vész el, de a nyomorúságból származik az mind.~– Olvasta bíró
13286 2, I | cukorbáb, akinek csak a szárnyai hiányzanak, hogy elrepüljön,
13287 3, II | kiszedjük ennek az angyalkának szárnyaiból a tollakat!~Krénfy úr nem
13288 3, XII | azok az átelleni terem szárnyajtait feltárták, s ott állt Krénfy;
13289 2, IV | kölcsönvett inasok siettek a szárnyajtókat szétcsapni s az ebédlő előfüggönyeit
13290 3, XII | visszatérő patvaristát atillája szárnyánál fogva megcsípték az ügyvédek,
13291 2, I | halottá teszen. Az éhhalál szárnyatlan, földön csúszó rém, mely
13292 2, II | lehetett pénzzé tenni.~E szárnyosztályon kívül a többi részei a várkastélynak
13293 2, I | növendék leány, elölről pedig szarvára kötött zsinegnél fogva vezette
13294 3, IX | fogatokban, kövér, kurta szarvú tehene minden családnak;
13295 2, I | teljesen meg volt elégedve a szatiszfakcióval. Látszott rajta, hogyha
13296 2, VIII | fenntisztelt sárkány köténye szatyingövébe akasztva; aki vérben forgó
13297 2, IV | hallottam hírét. Nekem egy szavad elég. Ha te e szót kimondád,
13298 2, IV | legnyugalmasabb ember vagyok. Csak egy szavadba kerül, és az egész szomorú
13299 2, I | kegyesen megbotránkozva ádáz szavaiban.~A durcás ember lehúzta
13300 3, XV | beléjük; hiába hallgat, hogy szavaiból ki ne vehessék; az emberek
13301 2, IX | sokkal távolabb volt, hogysem szavaikat hallhatta volna.~– Nincsenek
13302 3, V | mint a Divina comoedia szavain.~Cynthia sietett őt mentől
13303 2, III | kamat nélkül.~Krénfy úr szavainak hatásán gerjedt diadaltól
13304 3, II | suttognivalója volna, rémes, haragos szavakból, s valahányszor a düh folyamában
13305 3, II | találkozhassam. Ha ön megbízik adott szavamban, akkor az egész áldozat,
13306 3, XII | terhelésére felhoztam, egy szavammal leronthatom. De ezt a szót
13307 3, II | megölni ön helyett. Mert szavamra mondom, uram, hogy kezem
13308 3, I | dacára annak, hogy minden századbeli írók a legmakacsabb álarcossággal
13309 2, II | ürühullákkal paródiázzák a múlt századok regényesebb vérjeleneteit.
13310 2, IV | egy tündérnő a tüneményes századokból.~Egymás között úgy szoktuk
13311 3, I | teljesülve láthatják sok százados vágyaikat, hogy a birtokukba
13312 3, XI | alatt kikeresett belőle két százast, odanyújtá a kocsisnak.~–
13313 2, VII | megengesztelni azzal, hogy a beteg százéves öreget, a kis Marinával
13314 2, III | az életet, és azóta ezek százezrekre szaporodtak, és ő úr lett,
13315 3, I | cseléddel; amit azonban Cynthia százszoros mértékkel fizetett vissza
13316 3, II | vetett gondatlan öltöny még százszorta szebbé tették őt: egy istennő
13317 2, VII | aztán úgy néznek ki, mint a szebasztopoli redán. A derék Csejti Gazsi
13318 3, XII | státuscsínyre. Már jó idő óta szedeget föl roppant összegeket eddigelé
13319 2, I | megérti, ha a nyaka közé szedek ezzel az ostorral! – szólt
13320 3, IX | abba akarja hagyni az egész szédelgést, és a nála levő készpénzeket,
13321 2, I | hatökrös fogattal, melynek szédelgős tetejében egy messzire virító
13322 3, XI | van elég, hogy magát rá ne szedesse. A grófnéval csak négyszemközt
13323 3, IX | krumplija. Amíg ő nem kezdi azt szedetni, ne hallgasson a parasztokra.~
13324 3, IX | látta, hogy a tótok már szedik fel burgonyáikat.~Valamit
13325 3, I | gyermeke volt, kit a gróf azzal szédített el, hogy majd nőül veszi.
13326 2, I | nekik. De hogy újra rá ne szedjék az uramat, olyan kötést
13327 2, II | mozgatná, s csak azután szedné egyszerre arcvonásait mozdulatlan
13328 2, I | faluzó tyúkászok ilyenformán szednek össze, s bizonyosan gonosz
13329 2, III | gróf, amivel őt rá akarja szedni. A gróf az ilyesekre sokat
13330 2, I | jártak, kik tavaly sok gombát szedtek össze az erdőn, s azt megaszalták,
13331 2, III | oszlopokon, nincsen töve, most szedték az erdőn, egy hét múlva
13332 3, XII | kiállhatlan szomjúság és szédülésről panaszkodott. Egy pohár
13333 3, XII | támlájába fogózott, mint aki szédülést érez agyában.~Lassanként
13334 2, V | egyike, valamely egyszerű szeg kirántása után, rögtön lesüllyed,
13335 2, I | folyt alá, fekete bársony szegéllyel, amely ismét csak térdig
13336 2, II | bársonyszékeire ülni, a kandalló szegélyéhez támaszkodott háttal, zsebébe
13337 2, V | odaillett a bástyák alját szegélyező többi márványkockák közé,
13338 3, X | percnyi villám. Milyen tüzes szegélyük van a felhőknek ilyenkor.~
13339 2, II | címerével ellátva, arany szegélyzettel. Az ötödik ezüstneműekről
13340 2, I | Termetét csípőig piros szegélyzetű szerviánka fedé, mely alól
13341 1 | régi jó táblabírák” sokkal szegényebbek, sokkal hatalomtalanabbak
13342 3, I | látja, mint javul választott szegényeinek állapota.~Ha őt valami véletlen
13343 2, I | sátoros ünnepeket, adtunk a szegényeknek, amíg magunknak volt; megbecsültük
13344 3, IX | ott maradtak a falu végén szegényes vityillóikkal, miután a
13345 2, IX | nem is vehetem rossz néven szegénykétől. Jól meggondolva a dolgot,
13346 3, III | hanem hiszen van is rá oka szegénynek. Csejti Gazsi sem üldözi
13347 2, IX | ki önnel kész megosztani szegénységét; kinek ön előtt háza és
13348 2, IX | tanúsítja. Meglehet, hogy ön szegénységre jut. Az is meglehet, hogy
13349 2, I | lelkének, hogy görcsös botja szeges végével lyukakat fúrhatott
13350 3, XII | sötét szempillái a földre szegezvék, szép, élveteg ajkai még
13351 3, VI | emeljék fel a koporsófedelet s szegezzék rá a ravatalra.~Csodálkozva
13352 2, I | ffy-t, most már Krénhez, szeghez, fűhöz, fához lehet azt
13353 2, I | utazva, valami faluvégen a szegkovácscigány putrijából kilenc félmeztelen
13354 3, XIV | reszkető alak ült ott egy szegletben, kinek arcáról az élet minden
13355 2, I | vigaszul vannak az utak szegleteire emelve.~Valaki egy csomó
13356 3, II | kezében tartá azt az utolsó szegletig, s midőn elbocsátá azt,
13357 3, VI | élettelen fejét Irén ölébe szegve, kit estében magával ránta
13358 2, I | homeopátia, sem az allopátia nem szégyenítheté meg egymást kölcsönös csodatételeivel.
13359 3, III | ősszokásos kifejezések, a szégyenkedés, a megdöbbenés, a félelem,
13360 1 | Mikor ifjak voltunk, úgy szégyenlettük fiatalságunkat, úgy óhajtottuk,
13361 3, V | azok nem állják ki a rájuk szegzett szemet, s bántatlanul hagyják
13362 3, II | két összehajolt fő ismét széjjelvált egymástól, mindkettő saját
13363 2, V | szenvedélyét, mely eleinte úrnője széke alá behúzta magát, de miután
13364 3, XII | törvényszék tagjai mind fölálltak székeikről. Néhány pillanatig a legmélyebb
13365 3, XII | hogy az urak felkelnek, a székek tovább tolatnak, az egyes
13366 2, V | Összeszaladgálta az egész szobát, székeket, pamlagokat elráncigált
13367 3, XIV | vádlott reszketve ül egy széken, lábai nem bírják. Oly esdve
13368 3, XI | a szekér egy kátyúban. A szekérben ülőknek ki kellett szállniuk
13369 3, XI | postának, s fel-felállt szekerében nyugtalanul előre-hátra
13370 3, XI | Popák odalépett az utas szekeréhez, s jó szokás szerint a lőcsnek
13371 2, I | együtt elkísérték a delnőt szekeréig, s ugyanazon nyaktörős úton,
13372 2, VII | után futottak, s elhagyták szekereiket.~Krénfy ijedten hátrált
13373 2, X | nekiállított embereket, szekereket, s meghagyta mindenkinek,
13374 2, VII | mindjárt? Óh, ti ökrök! Még szekerekkel jönnek ide, mint valami
13375 2, I | azoknak a hosszú, csörömpölő szekereknek, miken a deszkákat szállítják,
13376 2, VI | lekászálódott mindenki a szekerekről, s Leonora (ez volt a hajdani
13377 3, XI | Tarnócra, aki onnan saját szekeremen utazik tovább előfogatokkal.
13378 2, I | haladásuk, melyen a delnő szekerének; ilyenformán ismét együtt
13379 3, XI | vágtatva négy konyájával a szekérhez; ki rögtön beszédbe állt
13380 3, IX | nappal hámba fogva, kis szekérkét kell húzniuk. Dolga van
13381 3, IV | párbajsegéd hajtotta mindkét szekérnél a lovakat.~Azután beléptek
13382 2, I | sziklavágások szorosaiban, szekértörő lejtők veszedelmein át.
13383 2, V | azért teszi, hogy engemet szekírozzon vele, mert tudja, hogy mennyire
13384 2, II | érintetlenül elcsuká a mahóni szekrénybe. Hiába, gazdálkodni kell!~
13385 3, IV | kulcsa. Ez végre a férj szekrényéé, erre jól gondot viseljen,
13386 3, I | vannak zárva, ágy alá és szekrényekbe sem rejtette el magát senki.~
13387 3, V | rögtön előkérte gyógyszeres szekrényét, s valódi orvosi lelkiismeretességgel
13388 2, II | kénytelen-kelletlen egy férges mahónifa szekrényhez lépett, s annak kettős szárnyát
13389 3, V | csepp látszott hiányzani, a szekrénykébe ismét visszatétettek.~Cynthia
13390 3, V | István gróf elővevé azt a kis szekrénykét, melyben egész gyógyszertárát
13391 3, XI | két könyökével az üveges szekrényre támaszkodva.~– Igenis, igenis –
13392 2, II | ismét duplán belakatolva a szekrényt.~Boros uram azalatt odahúzta
13393 3, III | irányában, déli részén, hol a székváros épült, termé a legjobb hazai
13394 3, III | arra, s a szomszéd megye székvárosából is átjött az egész cigánybanda,
13395 3, XIII | SZERELEM, RÉGI JELLEM~A megyei székvárosban sohasem volt olyan jó szüretje
13396 3, III | kapva Csejti Gazsi, ő meg a székvárosbelieket, kik patronátusa alatt álltak,
13397 2, VII | keresni, csak úgy az ujjaival szeldeli fel a lapokat, amitől azok
13398 3, I | vele, tányérján darabokra szelé a sültet, s csak azután
13399 3, IX | olvastassa el vele, hogy a két széle az ön kezében legyen. Ha
13400 2, I | venni. Egy harmadévi naptár széleire jegyezgetem a tennivalókat.~–
13401 3, XV | úton, mely vezet az örvény szélén, messze elvezet, néha egész
13402 3, I | párnáira, és azután odaült ágya szélére, és gyermeke fejét ölébe
13403 2, VI | volna életében, ha nem olyan szeles bolond.~Hanem már ennek
13404 2, II | nagyszájú embert, még ha egypár szelet kenyérbe kerülne is ezt
13405 2, II | kenyérből két igen vékony szeletet metszett le, finomul kiszabva
13406 2, I | határozottak, szemei értelmesek, szelídek, termete korának dacára
13407 2, I | félholt arcvonásai lágyulni, szelídülni, a halál hideg szigorúsága
13408 3, IX | hagyja kívül. A rendkívüli széljárásokban néha ez a kettő is megromlott,
13409 2, II | ifjonc sarjadéka, aki nagy szélkergető, nagy pazarló.~– Tudom,
13410 3, I | kürtjében helyét nem találó széllel; az utcákon nem hallatszott
13411 3, VI | műveltségű, első rangú, szellemdús, mindenkitől bámult, akit
13412 3, IX | egymást, mint különös rossz szellemei e tájnak, melyek állandó
13413 2, II | az úri ravatalok vándor szellemeit; teleaggatták a vértes vasember
13414 3, I | dolgozva az a szilárd, belül szellemgyöngéd, kívül acélkemény jellem,
13415 2, VIII | alá simulni, hanem amint a szélnek tetszik, majd arcán, majd
13416 2, II | újra egy darab kenyeret szelni saját magának, de amelyet
13417 2, II | tornyot, melynek ablakaiban a szélrózsa minden irányából jövő vihar
13418 3, XII | kegyed, hogy ő a legnagyobb szélsőségig takarékos volt, vállalataiban
13419 2, II | beszélni; aligha le nem szelte felét annak a sajtnak, Krénfy
13420 3, XVIII| helyreegyengetni. Az angolkert utait széltében benőtte a fű, a vén faunusok
13421 3, I | ajkához emelé, meg volt a széltől ütve, s örökké mozdulatlanul
13422 2, VII | szót sem szólt, de arc-, szem-, száj- és kézmozdulatokkal
13423 3, XIV | Cynthiát kell Krénfyvel szembeállítani.~Fenyéry súgva mondá Lippaynak,
13424 3, XI | lovast látott Krénfy úr szembejönni.~Nem tudott parancsolni
13425 3, VII | kocsiból, legelső szava az volt szembejövő pitvarnokához:~– Nem keresett
13426 3, I | gyermekkorában tán együtt játszott szembekötősdit, s kit azóta sem feledhet.
13427 2, II | ásványtára pedig éppen szembeötlő.~Az elsőt alföldi földesúrtól
13428 3, XIII | beszélhetett vele minden szembesítés alkalmával.~– Ah, milyen
13429 3, XII | addig, míg a vallomások és szembesítések mind meg nem történtek.~
13430 3, XIV | Sorba felhívják a tanúkat; szembesítik a vádlottal, felolvassák
13431 2, II | drága furcsaság lehetőleg szembetűnővé legyen téve.~Krénfy úr nemcsak
13432 3, IX | elnyomta.~– Rég akartam a szemed közé nézni, vén gonosztevő! –
13433 2, IV | legelső ügyetlenség után szemedbe kacagnak, ízetlenkedéseidre
13434 2, I | szőke gyermek, tétova kék szemeiben azon boldog kedély, mikor
13435 3, XV | hogy meg kell őrülnie, szemeiből, arcvonásaiból minden ember
13436 3, II | levelet…~…– Mitől veresek szemeid? – kérdé István gróf leányától,
13437 3, I | tartani fejedet, és lezárom szemeidet, és lecsókolom ajkaidról
13438 2, VII | írhat ön Irénéről ilyet: ,Szemeidnek éjkoránya bíbortengert gyöngyösít?’”
13439 2, III | kéksége és mégsem élnek; szemeiket az emberre szegezik és mégsem
13440 2, IV | ezt a társadalmi állást, szemeim előtt semmi megaláztatás
13441 3, I | mindent. Látszott arcán, szemein, mennyire új dolgok ezek
13442 2, IV | hosszú selyem pilláit sötét szemeire eresztve, s telt, piros
13443 2, V | elvonva a gyermek kezét síró szemeiről, hogy arcára láthasson.
13444 2, III | megzavarodott viaszfényes szemeitől, hogy elfelejtette, mit
13445 2, I | boldog kedély, mikor még a szemeken keresztül nem beszél a lélek,
13446 3, III | szövedék varázsára, s e szemekhez kellett-e még más ékszer?~
13447 2, I | szájszegletet felhúzni egész a szemekig, s gonosz helyzetbe hozá
13448 3, X | ilyenkor segítségükre jön a szemeknek, s kiegészíti a félig látottakat,
13449 3, IV | álmot el ne űzze a kedves szemekről, odahajol, megcsókolja mindkét
13450 2, I | előleges kérdezősködés nélkül személyeikre ismerni, igen örvendve azon
13451 3, II | hogy mit sem fog tudni azon személyekről, akikről beszélek. Ez a
13452 3, VI | vizsgálat ideje alatt, Fenyéry személyes kezessége mellett.~Cynthia
13453 2, I | legkevésbé sincsen. Én csupán személyesítője vagyok egy nálamnál magasabb,
13454 2, X | kérdés második pontja volt a személyét illető büntetés.~Ezalatt
13455 3, VI | grófné, kinek rettenetes személynek kell lenni, annyira kínozta
13456 3, III | királyi tábla ülnökeihez, a személynök messziről üdvözli az utcán,
13457 3, I | tizenkettedik nagy befolyású személytől jövék, ki által a tizenharmadikhoz
13458 3, VI | amilyet még soha életemben a szemembe nem mondogattak. Igen szép
13459 2, I | lefekszem ide, behunyom a szememet és aludni fogok sokáig.
13460 2, I | akinek téli ablak volt a szemén. Azok megmértek mindent
13461 3, VII | éji látogatásra, melyben szemérmetessége volt megsértve, de Krénfy
13462 2, VIII | haszontalan nyomorultak: akik szemetek láttára be hagyjátok törni
13463 2, II | volna, vagy polyva, amit a szemétre löknek. Pénz! Azt gondolod,
13464 3, VIII | e szálakat, szövi, fonja szemfedőnek a szép természet számára,
13465 2, III | hazugság, világbolondítás, szemfényvesztő kápra.~Amit itt látunk,
13466 3, II | újra, egy feketévé égett szemfödél, melyen fényes szikrák tünedeznek,
13467 3, II | sírok veres férgei a fekete szemfödelen.~És azután lepecsételé a
13468 2, I | mondani az uraknak, élénk szemjárással pótolva a hang hiányát.
13469 2, III | monda Krénfy úr, ki kezdett szemlátomást hízni a dicséretek miatt –,
13470 2, IV | mosolyognak előttünk. Ami a szemnek és ínynek kedves, ezüsttálcákon,
13471 2, I | A garaboncás összehúzá szemöldeivel azokat a nagy fehér bozótokat,
13472 2, I | minden arcvonása, mintha a szemöldökei húznák ki belőle a füstöt.~–
13473 2, IV | nézett reá azon nagy haragos szemöldökök alól; kinek kard, kinek
13474 2, IV | sütve, hogy a hosszú, fekete szempillák szinte árnyékot vetnek az
13475 3, XV | vitatkozni.~Ő abból a különös szempontból vette fel a dolgot, hogy
13476 2, IX | a derék delnő komolyan szemrehányó szóval monda neki:~– Ön
13477 2, IV | mézszívása, mint a galambok szemszedése, mint a mítoszi istennők
13478 2, III | üvegalmáriomokba rakott ritkaságok szemszurkálásával s odalépett a beszélőkhöz,
13479 2, I | vontatott fajkiejtéssel. – Szemtelen koldusok! Egész nap itt
13480 2, VII | visszavehető.”~– Óh, milyen szemtelenek, durvák, póriasak ezek a
13481 3, XI | Simára borotvált arca, zöld szemüvege, magas inggallérai s körültekert
13482 3, XI | szekérből; kikeresgeté a széna-szalma közül tarisznyáját s lóvakaró
13483 2, IV | felhányja Strasbourgot, mint egy szénaboglyát, vagy mint egy megyei archívumot,
13484 2, VII | ti bolondok, ti ostoba szénaevő állatok ti! Hát ti azt hiszitek,
13485 2, X | is a nemes közbirtokosság szénáját, szalmáját a pörben forgó
13486 3, IX | együtt, úgyhogy míg azelőtt szénásszekér mehetett el alatta, most
13487 3, V | ekkor késő volt; a gróf első szenderéből felébredt a jajveszékelésre,
13488 3, V | atyja csendesen kezdett szenderegni.~Ekkor nehéz lépések kopogása
13489 2, VI | jelenlétükben Morpheusz karjai közé szenderült.~Ilyen volt az első találkozás
13490 2, I | reszkető kezeivel mutogatá a szénnel írott kereszteket, miket
13491 3, V | bottal, ha csak a legkisebb szennyfoltot is eltűrném méltóságod családjának
13492 3, III | zsebeit bankóval, s nem ismer szentebb hivatást, mint hőst kiszabadítani
13493 2, I | könyörgéseire, nem emelve kalapot a szentek jelvényei előtt, mik vigaszul
13494 2, V | erkélyterem az. Krénfy úr ott szentel egy órát az ábrándozásnak.~
13495 3, I | vigasztalására, nyugalmára szentelni: de meghalni nem tud, nem
13496 2, I | s ez az egész folyó mind szenteltvíz volna, mégsem lenne elég
13497 2, II | a hólyagos kulacsok, a szenteltvíztartók, mind elvándoroltak ismeretlen
13498 2, VII | kiállítás költségeit a közcélra szentelvén.~Azonfelül a koldulási ívet
13499 2, I | írásban, pecsét alatt, hogy ha Szentgyörgy-napra valamennyi sajt ott nem
13500 3, XII | bizonyítani?~– Az Isten és a Szentháromság előtt!~Az alispán inte neki,
13501 2, I(2) | Szentírási képlet a szegénység felől.~
13502 2, I | úr elkomolyodva.~– Ott a szentképen túl – az Istennél.~– Jó
13503 2, I | asszonyokkal. – Fölvették-e a halál szentségeit?~– Ah, uram! – felelt az
13504 1 | közügyeket, ki ügyelt az igazság szentségére, ki torolta meg a magánsérelmeket?~
13505 2, IV | Krénfy úrba ebből az ábrándos szenvből egy cseppnyi sem szorult;
13506 2, IV | húzni maga után. Néha csupa szenvedélyből lebontatja a haját, s kétlépésnyire
13507 2, VIII | meglátszik, hogy a festék és a szenvedélyek korán lerontották annak
13508 3, XII | gyötrik. Minden gondolatom, szenvedélyem egy tárgyra tér vissza,
13509 2, VI | Dobokyné egy sajátszerű szenvedélyéről ismeretes a környékben.~
13510 2, V | komondoron gyakorolni dresszírozó szenvedélyét, mely eleinte úrnője széke
13511 2, I | nehogy a gyámoltalanabb rész szenvedései észrevétlenül maradjanak,
13512 2, VII | az embert: az idők meg a szenvedések. És ő, szegény, jól tudom,
13513 3, VI | pártolni jön, aki éppen legtöbb szenvedését neki köszönheti.~Fenyéry
13514 2, I | beszél a lélek, mikor még a szenvedésnek, bánatnak, aggodalomnak
13515 3, XVIII| anélkül nagyon, nagyon sokat szenvedne ő. Ha Irén nem viselné gondját,
13516 2, I | még mind megvagyunk.~– Nem szenvednek szükséget?~– Óh, nekünk
13517 2, III | földesuraktól sokat kell szenvednem, különösen kettő üldöz kiválólag,
13518 2, VI | regényhős és regényhősné szenvednének sokat, míg végre a szerző,
13519 3, V | legirtóztatóbb görcsökben kezdett szenvedni, homloka meghűlt, arca elkékült,
13520 2, II | tündérke lakik, aki a környék szenvedőiért megtagadta mennybéli lételét,
13521 2, I | csodatételeivel. A szerencsétlen szenvedők sokkal erősebb adagot vettek
13522 2, IX | flegmát, gunyort akarja szenvelegni, akkor mi önnek határozott
13523 2, V | megteszek – szólt nemes lelkű szenvelgéssel, s letette szájából a szivart,
13524 2, I | három fia, három leánya, és szépapádat is ismerted. Tudod ugye,
13525 3, IX | mikor kellene, nem lesz a szépapámnak, akkor majd megmondom, hogy
13526 3, IX | felelne neki: „Itt voltam a szépapámnál, a százesztendős Sztropkó
13527 3, IX | megijeszteni.~– Innen jövök a szépapámtól, az öreg Sztropkó Mihálytól,
13528 2, I | oly mélyen fog-e aludni szépapja, mint mondá; nem merte őt
13529 2, I | egyszer.~A gyermek lehajolt szépapjához, s remegve csókolá meg annak
13530 2, I | a darabkára is ott, ez a szépapjának jutott, az öreg nem fogyasztotta
13531 2, I | kisgyermek eleinte félénk szepegéssel közelíte hozzá, mintha félne
13532 3, X | haragos mestere előtt, szepegve betűzé ki a szókat a szikráknál:~– „
13533 3, III | róluk ismerni, hogy olyan szépek, miszerint közülük választani
13534 2, III | udvariasság hangján kezde szépeket mondani Krénfy úrnak.~–
13535 3, III | egyformán tette egész nap a szépet. De hisz az mégis lehetetlen,
13536 3, XV | közhitelű tudós vagy egy széplelkű költő, hírhedett művésznő,
13537 2, VI | huszonkét év óta hívják szépnek, hanem azért valóban szép
13538 2, III | rozzant kastélyra, ön oly széppé, oly elegánssá változtatta
13539 2, IV | mind úgy tele volna ragyogó szépségekkel, mint tele van ragyogó lámpákkal,
13540 3, III | példáját. Irén oltárképi szépségének alig marad egyéb imádója,
13541 2, VIII | orrát harapná le ennek a szépséges fiatalembernek!~Fenyéry
13542 2, I | magatoknak egy túlvilági szépséget, aminőt az oltárképekre
13543 2, V | nem törődött most a betűk szépségével, nem a helyesírással, csak
13544 3, II | mást rúttá tesz, nála az is szépséggé vált.~Egy idő óta elhagyta
13545 2, VI | Tizenhét éves leány, tündéri szépséggel és a mellett szabadon rendelkezhető
13546 2, I | mellett.~A harmadik egy szobor szépségű ifjú, kinek telt, tojásdad
13547 2, I | hogy elrepüljön, mint egy szerafim, és az ő! Ez jelenjen meg
13548 3, VI | nyúljon azon ismeretlen szerekhez, hátha ezek a grófék meg
13549 2, IV | szokás pácolni, micsoda szerekkel teszik ezt a bort édessé,
13550 3, I | amennyivel gyöngébbek a szerelemben, annyival tartósabbak a
13551 3, XIII | mindent – szerelemből – szerelemért.~A kihirdetés közötti napok
13552 3, XII | sem oly szapora, mint a szerelemféltés gyanúi a nő keblében; de
13553 3, III | ez az én barátom dühös szerelemféltő, valódi Othello. Amellett
13554 3, VI | Hogy atyja nem engedte őt szerelme tárgyához nőül menni, ez
13555 3, XIII | ha megunja.~ ~„Régi szerelmen nem fog a rozsda…?”~…De
13556 3, I | felfogadá előtte becsületére, szerelmére, hogy el foga magát rejteni
13557 3, IV | kit a férfiak legnemesbike szerelmével boldogít. És mégis úgy nyomja
13558 3, V | válasz.~– De legalább azon szerencsében fogok részesülhetni, hogy
13559 2, IV | mindjárt felpofozza Miskát. Szerencséjére a kölcsönvett komornyiknak
13560 3, III | kedves ismerősünkhöz is lesz szerencsénk. Íme, három egész órai haladékot
13561 3, III | kilátásokat hősöm boldogítására, szerencsésebb költők boldogabb hősei úgy
13562 2, III | betűknek, még Cynthia grófnő is szerencsésíti Brenócot látogatásával,
13563 2, X | jött közbe.~Minden oldalról szerencsésnek lehet azt nevezni, nemcsak
13564 3, XI | Ki mondta önnek ezt a szerencsétlenséget? Látta valaki megtörténni?~–
13565 2, V | pár lovat a gazdasághoz. Szerencsétlenségükre azok lopott lovak voltak,
13566 2, III | ismét igénybe venni, azon szerénytelen kéréssel alkalmatlankodva,
13567 3, XII | meglepetést színlelt. Ez még szerepe volt.~– Kérem, még most
13568 2, X | hogy a kenyér milyen nagy szerepet játszik a földi tényezők
13569 3, III | megnyerni, hogy a háziasszony szerepét viselje. Ennek még más következése
13570 3, XIII | légy, légy nekem nő – és szeress.”~Lippay tudta jól, hogy
13571 2, VI | egymást, rögtön egymásba szeressenek; ebből támadnának illendő
13572 3, VIII | kezemből, bármint tegyem szerét, az el fog bukni, az meg
13573 3, XIII | akiknek oly forró szív, oly szeretetben gazdag kebel jutott osztályrészül,
13574 3, IV | hétig.~Irén nevetett és szeretetreméltó pirulással mondá, hogy azt
13575 3, XIII | volna, amiért őt egy nő szeretheti, ha csak igen-igen példás
13576 2, II | valami rossz hírt tudnak, szeretik azt az emberrel igazán élveztetni,
13577 2, V | azok helyett ezt írni: „Én szeretlek, én imádlak, én bolond vagyok!”
13578 3, XIII | amit rajtam látsz, akkor szeretnélek legjobban, akkor neveznélek
13579 3, II | találok az életen semmi szeretnivalót, amiért azt saját magamért
13580 2, III | fővárosnak, felesége divathölgy, szeretőjei még inkább; valamennyi előkelő
13581 3, IV | cimborák miatt. Miért is szeretsz engem?~A hölgy mosolyogva
13582 2, IX | gyermeket ismerém. Szüléi szerették volna, ha nőmmé lesz, s
13583 3, I | leányom. Tudod, hogy mennyire szerettelek mindig. Ha nem mutattam
13584 3, XIII | nem törődött vele. Akit szeretünk, azt minden gyöngeségen
13585 3, I | élelmiszert, amott orvosságot szereznek a szűkölködők számára; gondoskodnak
13586 2, V | aratni. Ami kis pénzt így szereztek, azon vettek építéshez való
13587 3, III | arra: „Íme újra gazdagságot szereztem, boldog vagyok, nevem becsült;
13588 3, III | igen nagy szomorúságot szerezzen.~És ha a kegyes olvasó e
|