10-anekd | angol-becsu | becsv-borka | borke-cynth | dacca-elesk | elesn-elsza | elsze-esket | esku-felhu | felin-fogad | fogai-gyamo | gyana-hason | hasuk-holmi | holna-irtoz | irunk-karja | karko-kezec | kezed-kocka | kocog-kukac | kulac-lelki | lelku-megak | megal-megro | megsa-miska | mitos-nyala | nyalo-olalk | olasz-pilla | pimas-repes | repke-stefa | stere-szere | szeri-tanc- | tanca-tiszt | titka-urugy | uruhu-varka | varke-vissz | visza-zurza
bold = Main text
Rész, fezejet grey = Comment text
15102 2, II | barmokat vágnak, s tulok- és ürühullákkal paródiázzák a múlt századok
15103 2, I | kínjukban a földet rágják. Üssétek azt a bubát!~Ez utóbbi szó
15104 2, III | lakoma végeztével összeszedi üstjeit és lombikjait és szalad.
15105 2, I | rövidre nyírva, elöl felálló üstökbe csavarintva, bajuszt is
15106 2, VI | főzőkanalat, mellyel irtóztató üstökben fövő gombócokat kellett
15107 3, II | küldjön hevenyében ide egy üstököst, aki tengelyéből kiüsse
15108 2, II | haszonbérlő rég pálinkafőző üstöt öntetett volna belőlük.~
15109 2, I | amely vetésre kipök, az mind üszöggé válik.~– Hallgass, asszony,
15110 2, I | abból evett, egész teste üszögöt kap, elhal.~– Félre azokkal
15111 2, V | valami gyermeknyöszörgés üté meg Cynthia füleit az út
15112 2, V | kezeivel, lábaival verni az ütenyt a rossz gondolatokhoz.~Az
15113 3, V | úgy veszi észre, mintha ütere lassabban verne. Cynthiának
15114 2, VII | gonosztevők között. Csak egy ütésbe kerül mind ez a dicsőség
15115 2, I | tilókkal páholni, minden ütésre kiáltva: „Nesze, átkozott
15116 3, XI | szekeret vett tőle írás nélkül, ütheti bottal a pénze nyomát, mert
15117 2, I | maradt ideje a vén embert üthetni, ha fel nem akart a szekérrel
15118 3, X | mindig azt hitte, hogy őtet ütik agyon.~A kocsis nevetett
15119 3, XIII | formaságon meg fog kissé ütközni. Az előleges kihirdetés
15120 2, IX | kívánhatok, s még csak meg sem ütközöm rajta, hogy gyűrűmet visszaküldték.~
15121 2, VII | hajolt meg sarkaiban, s ütközőjéből kipattanva, egyszerre feltárult…~–
15122 2, II | helyeselné, mintha a taktust ütné hozzá karika lábaival. Ha
15123 2, I | félve huzakodtak vásárt ütő apjaik térdei közé, miután
15124 3, X | fejével nagyot koppanva ütődött az omladék falába.~Most
15125 2, II | viadorának, hogy ki engedje magát üttetni a nyeregből szépszerével,
15126 2, III | Illés gróf is felhagyott az üvegalmáriomokba rakott ritkaságok szemszurkálásával
15127 2, II | sejtett valamit az átláthatlan üvegben, szeretett volna ahhoz valahogy
15128 3, XII | márványlapját, három nagyobb üvegből ismét teletöltötte azokat,
15129 3, VIII | Okaim vannak hinni, hogy az üvegcsék tartalmát ő cserélte el,
15130 3, VI | chamomilla, veratrum s sulphur üvegcsékben. Maguk az eredeti mérgek,
15131 2, I | azokból a kedves, karcsú nyakú üvegcsékből, amiket ismer mindenki,
15132 3, XIV | Brenóczy István gyógyszeres üvegeibe öntetett át. Krénfynek nem
15133 3, XII | egyedül; a mérget ő tette az üvegekbe, ugyanazon mérgek most is
15134 2, III | elő; a vakablakok színes üvegeken át vetettek fényt a termekbe,
15135 2, III | méltóságtok neveivel; csak az üvegekért kiadtam ötvennyolc pengőt.~
15136 2, III | úgy halomra öntve állt egy üvegsifonér alatt, hogy káprázott a
15137 2, III | viaszképpel, azokkal az üvegszemekkel, amikkel az elébb.~– És
15138 3, XII | verték magukat a napfényes üvegtáblákhoz, újra-újrakezdve sikertelen
15139 2, III | elsimított vonásokban, az az üvegvisszfény a szemek előtt.~Egész órákig
15140 2, III | kilenc óráig akármiféle üzenethozó embert bebocsátasz, hát
15141 2, III | fejet erre a sajátságos üzenetre, s midőn másodszor is fejére
15142 3, IX | tőle.~– Nem tetszik semmit üzenni vissza?~– Csak eredj most,
15143 2, VI | ütni, hogy vezeti egyik üzér erre, a másik arra ökreit,
15144 3, IX | ember, ki azt a sajátságos üzletet választá ki magának, hogy
15145 3, XII | keresni, amik a mindennapi üzletnél magasabb indokokat gyaníttatnak?~
15146 2, I | tisztásain még töretlen az ugar, s mint egy sárga szalag
15147 2, I | A kutya azért van, hogy ugasson. Hát mi vagyok én, hogy
15148 2, V | elé veté magát, s dühösen ugatott az alakra.~Cynthia odalépett
15149 3, IV | bárányfelhős talárjába. Az udvaron ugattak az ebek, másutt oly csendes
15150 2, III | legőszintébb ijedelemmel iparkodott úgy-ahogy felöltözni váratlan látogatói
15151 2, V | három szobával földszint, ugyanannyival az emeleten. E kis lakot
15152 3, IX | rivall rá Boros uram, ugyanazzal a bottal hadonászva, amit
15153 3, II | számítandó hat hónap múlva ugyane helyre visszatérek, s önnek
15154 2, II | De még több is van hozzá. Ugyanennek a Tarnóczy-fajnak van egy
15155 2, II | fenyegetést; nem találván ugyanis semmi jót abban, ha az embert
15156 2, VII | uraim, halljuk!~Az „uraim”, úgymint Dobokyné és Irén, kérdezék,
15157 2, I | minden házba menni bátran. Úgysincs mit félteni az ellopástól.~
15158 2, IV | Otthon érzi magát.~Sőt, úgyszólván nem is igen iparkodik a
15159 3, IX | felszakítja. Megint valami újat gondol: ez még gonoszabb
15160 2, III | ragyogó batárd csillogott újdonat újan.~A folyosó egy része
15161 2, I | halálveszélyt.~Ezen bármely ujdondásznak becsületére váló rögtönzet
15162 2, II | egymástól soha megválni, minden újesztendő napján megint csak megmaradtak
15163 2, II | a paliszanderfa asztalt, újezüst foglalójával, s nagy sáros
15164 2, II | várkastélynak mind siralmas újításokon mentek keresztül.~A várárokból
15165 3, XII | elébbeni kérdésre. Miért nem újította meg Krénfy kegyeddeli házasságát,
15166 3, XII | házasságot vele meg nem újítottam. Különben is Lencznének
15167 2, I | eggyel kevesebb, mint ahány ujj van a kezeden. A nagyapádnak
15168 2, IV | átégetik azt a könnyű csipke ujjacskát, melynek finom hímzetein
15169 3, XIII | tudják, hogy mennyire tudja ujjain forgatni a férfiakat. Amit
15170 2, I | összetéve, egymáshoz az ujjak hegyeit, ahogy szokták a
15171 2, V | finom, rózsáshegyű gyöngéd ujjakat elnézni, mint simulnak végig
15172 2, IV | égbe készült, ha e bájos ujjaktól néhány akkordot hallhatna.~
15173 2, IX | arra az alabástromfehér ujjra, s a lányka összefogta kezét
15174 3, XV | marad, mint csata előtt az újoncé, aki vén káplárjától azt
15175 3, XII | napfényes üvegtáblákhoz, újra-újrakezdve sikertelen szabadulási kísérleteiket.
15176 3, IX | mindent, amit írt. Megint újrakezdi, keze reszket, s tollvonásai
15177 3, II | megszakadt beszédét megint újrakezdje.~Alig várta, hogy a dörömbözés
15178 2, V | mulatságra.~Azután ismét újrakezdődtek a léptek a felső szobában
15179 3, II | mennykő, érte az a kellemetes újság, hogy Brenóczy István bele
15180 2, II | megtömte; az asztalon heverő újságból lehasított egy darabot,
15181 2, VI | lehetett hallani; engedte magát újságokban hirdettetni; bujósdit játszott
15182 3, XI | mezők az éjjeli esőtől újultan terültek kétfelől. A sötét
15183 3, III | nyúgalomban ~Egy leányka űl,~Könyökére hajtott fejjel, ~
15184 2, VII | megegyeztek abban, hogy soha unalmasabb, fásabb, ridegebb emberekkel
15185 2, II | neki ellentmondással vagy unatkozással sérelmére lenni.~Hanem ez
15186 3, V | nemes büszkeség által még undokabb lett a jöttment egész lénye;
15187 2, I | újabbkori olvasó e jelenetet undorító túlzásnak veendi, s tán
15188 3, I | van ennek a gyermeknek. Une tête d’enfant, et un coeur
15189 2, II | klasszikusok, inkunábulák, unikumok, pergamen- és marokenba
15190 2, IX | kieresztenek (egyszer csak rám unnak), akkor majd eléldegélek
15191 2, III | a parasztság éjfél után unni kezdte magát s hazaszédelgett;
15192 3, III | megoldásában.~…„A hősnek gazdag unokabátyja halt meg Mexikóban, ráhagyta
15193 3, III | társaságban, s Dobokyné unokahúgait mulattatva, nem látszik
15194 3, III | legjobban, azután meg a két unokahúgnak és azután az egész világnak;
15195 3, III | helyrehozta hibáját a két szép unokahúgnál is, akik természetesen szinte
15196 2, II | iparkodnak elkölteni az unokáiktól beszedendő hasznot is, s
15197 2, I | Nem fázom. Szűrömmel kis unokáim takaróznak.~– Családja is
15198 2, I | félszázadot! A gyermek talán unokáinak unokái közül való, talán
15199 3, IX | Azonkívül is a Sztropkó Mihály unokája ott fogja várni a falu végén;
15200 3, III | menni, ki Irén anyjával első unokatestvér, különben is nagyon szereti
15201 3, XIII | Dobokyné pedig néhányszor az unszolásig vitte e tárgybani részvétét.~–
15202 2, I | ünnepen egyszer.~Éppen akkor unta meg a dörömbözést, mikor
15203 3, IV | nagy erejébe kerülhet, mert untalan feszeleg. Az éjt a városban
15204 3, V | gróf.~– Igenis; Fenyéry uradalma ügyében: Azt ugyan én foglaltam
15205 2, II | mindenki tud, hogy roppant uradalmaiknak alig van már annyi jövedelme,
15206 2, VI | perét, mely rögtön nagy uradalmakhoz juttatá, s első tekintély
15207 2, VII | mely egyike a legszerényebb uradalmaknak, legalább nyolc közeli és
15208 3, XIII | visszaadja Fenyéry elfoglalt uradalmát, Irén pedig a hamis váltók
15209 2, II | kiküldve most a brenóci uradalomban vizsgálatokat tenni a többi
15210 2, VII | legalább nyolc közeli és távoli uradalomból összesereglett éhenhalók
15211 3, III | jövedelmei felérnek egy uradalommal, s rendes fizetései, miket
15212 2, III | esztendeig nincsen gondjuk ez uradalomra, hat esztendeig rendelkezésemre
15213 3, X | hogy nem láttam-e az ispán uradat ezen menni, mert jól láttad
15214 3, XI | Nesze, vidd ezt majd az uradnak, vagy ha ezt nem találod,
15215 3, XVIII| felülmúlja a környék legnagyobb uraiét; miért, hogy mégis oly távol
15216 2, III | panaszra találok menni a megye uraihoz, ott meg annyi gyűlölettel
15217 2, VII | kalapjaikat levéve, s bízva uraik jóvoltában.~Még egy kísérletet
15218 2, VII | rendkívüli emberek ezek a mi uraink! – sóhajta fel a szép Dobokyné,
15219 2, VII | mindenütt rontja, pusztítja urait, hátam mögött szid, átkoz,
15220 2, II | tudott kegyelmed olyan nagy urakba belekötni. Énnekem semmi
15221 2, II | bevonni, akik még ezeknél az uraknál is magasabban állanak, tudja?~
15222 2, VII | tekintettel nézett végig az urakon.~– És most csak egy eszköz
15223 2, III | mely Mária Terézia boldog uralkodása óta ott ragyogott a nemes
15224 3, XII | bámuló férfiarcon, mint egy uralkodónő.~Illés megfogta testvére
15225 3, XIII | Azt mondjátok rólunk, hogy uralkodunk rajtatok. Aztán pedig nem
15226 2, II | már túljárt az esze Boros uramén.~– De még több is van hozzá.
15227 2, II | akarná kóstoltatni Boros urammal, amihez pedig ispán úrnak
15228 2, I | hát én megjelentem Popák uramnál: „No, Popák, tartsd a huszonötöt!”
15229 3, IX | szekrényéből, s kérdezé Boros uramtól, hogy nem akar-e egyet inni
15230 2, III | úgy megijedt, hogy kiabáló urának dacára, tessék-et mondott
15231 2, I | kérelme parancsolat az ő urára nézve; a betegség a legellenállhatlanabb
15232 1 | sietőket, s éltek a gondtalan uraságnak? Ki tudja hát megmondani,
15233 2, III | honnan lopnának, mint az uraságoktól? Ha azt mondom, hogy a brenóci
15234 3, XI | Azután egy idegen viseletű uraságot kísért végig a folyosón,
15235 2, VII | fel hitelemet tekintetes uraságtok kívánatának. Hogy a nép
15236 2, I | míg azokban tart, addig az uraságtól bármilyen kamatra kapunk
15237 3, XII | Krénfynek a haszonkereset vagy uraskodási vágyon kívül más egyéb oka
15238 2, II | mosdóedényül szolgáltak az úrasszonyoknak, a csodaalakokkal kivert
15239 2, III | biztosítani, ami engemet valódi urává tegyen rendelkezéseimnek.~
15240 3, I | órában a kastély mostani urával találkozott; őt, nem tudni
15241 2, IV | vehet.~Szerencsére Krénfy úrba ebből az ábrándos szenvből
15242 2, IV | méltóságos és excellenciás úré között, s ezerszer engedelmet
15243 2, II | lovát hajtom én, mi? Nem az úrét? Az úr lovának kellett a
15244 2, I | óvatos, gyanakvó, minden úrfélében bíráját képzeli, s a nyájas
15245 2, I | csak megy az öreg cigány az úrfihoz: „Mikor megyünk megint hajtóvadászatra?
15246 2, I | búcsúvétel dacára, ami az érdemes úrhölgynek nem csekély aggodalmára
15247 2, I | azokat az uradalom is csak az úriszékek útján gyakorolhatja.~Az
15248 3, I | alkatrészeire szétbontani, most is úrkodik az emberek sorsa felett
15249 3, VIII | Róbert felett, tisztelt úrnő. Ne féljen ön, nem fog utánam
15250 3, I | összeköttetésénél fogva azok úrnőihez lelve bejuthatást, két oldalról
15251 3, VIII | enyelgésre is.~– Tisztelt úrnőim, itt hozom önöknek a tékozló
15252 2, IV | megint a földön volt; míg az úrnőjét kísérő komorna meg nem rántá
15253 2, VII | gondoskodjanak. Útieleséget a ház úrnőjétől kap mindenki hazáig, mit
15254 2, VI | uradalomnak teljes hatalmú úrnőjévé lett.~Tizenhét éves leány,
15255 3, XIII | asszonya, holnap pedig az én úrnőm, nemde?~– Ah, ah. Ti férfiak
15256 2, VII | bennünket; hanem már most ússzunk együtt.~Fenyéry meghajtá
15257 2, II | szomszédok tulajdon jobbágyainkat uszíthatták volna ránk. Így áll a dolog.~–
15258 2, VIII | el a kutyákat a láncról. Uszítsd rájuk. Kinél van egy puska?
15259 2, II | brenóci delnők játszottak az úszkáló aranyhalacskákkal, most
15260 2, I | Kallósfalva házai az eszterhajig úsznak a vízben, s a lakosok, ha
15261 2, V | lábnyomokat azok az utána úszó hosszú hajfürtök beseprik,
15262 2, III | kastély áll, ilyen fényben nem úszott soha. Ezek a repkények a
15263 2, IX | gyermek szép szemei könnyben úsztak e szavaknál, olyan szép
15264 2, V | rózsái tenyésztek, a kert utai mellett elhatalmadzott a
15265 1 | vallás, tudományok, erények utain?~A jó öreg táblabírák.~És
15266 3, XVIII| helyreegyengetni. Az angolkert utait széltében benőtte a fű,
15267 3, I | mégpedig annak oly érthetetlen útait, ahova nem kell elegáns
15268 3, II | A furfangos, tekervényes utakat, amiken tettei világra jöttek,
15269 3, I | magától leányát, s a düh és utálat hangján kiálta rá:~– Ne
15270 2, IV | és én megfordítom rögtön utamat; lemegyek Erdélybe vaddisznóvadászatra,
15271 2, IV | megbocsát ön, ha azalatt utamra megyek; együtt nem maradhatunk.~–
15272 2, III | fogadóba. Krénfy úr egy darabig utánaeredt, hogy még egyszer a nyakába
15273 2, V | látta, hogy a szelindek utánamegy. Gondolta, hogy majd elmarad
15274 2, II | engedte Krénfy úrnak, hogy utánamenjen; az írószobában leült a
15275 2, I | nemcsak az egész bért, de utánament a gazdák háza, gazdasága,
15276 2, I | imádkozott halkan, az öregember utánamondá azt töredezett hangon.~Amen,
15277 2, III | Krénfy úr háromszor is utánamondta magában e tudósítást, hogy
15278 2, V | gondolkozva állt ott, azután utánasietett a delnőnek.~Cynthia észrevette,
15279 2, IV | ültem gyakran egész éjfél utánig, s megvártam, míg az esti
15280 2, IV | ebéd után, egészen Lisztet utánozva feje hajigálásával. Illés
15281 2, IV | mely sápadt rószaszínnel utánozza a hajnalt.~Krénfy úr egy
15282 3, XII | Krénfy az ő nevének hamis utánzásával váltókat bocsátott ki nagy
15283 3, VII | találkozott vele.~Krénfy utasítá az ügyvédet, hogy menjen
15284 3, VI | történt, hogy Krénfy az utasítás szerint be akarván venni
15285 3, X | menni kell, s a kocsisnak utasítása volt azt tenni, amit Marina
15286 2, I | nő, a halhatlan Hahnemann utasításai nyomán száz meg száz szenvedőt
15287 3, VI | gyógyszereket az illető utasítással együtt, s Krénfy maga keveré
15288 3, XIV | minden hatásáról körülményes utasítást kellett neki küldenie.~Azt
15289 2, IX | bizalmam van önhöz; magam utasítom önt hozzá, akit tulajdonképpen
15290 2, III | szobával, ahová őket a pincér utasította, színházban most is csak
15291 2, VII | által lakott helységben, kik utasítva lesznek, hogy a szegénység
15292 2, II | hatszáz esztendővel vándor utasokat taszigáltak alá a sziklákról.~
15293 3, XI | állt szokása szerint az utassal.~– Úgy tetszik, mintha már
15294 2, IV | indulatainak, mik e rögtöni utazás fölötti sajnálatából eredtek,
15295 2, IV | Nem tették azt. A két gróf utazási tervekről beszélt, s észre
15296 2, I | bujdosó csapattal, melyeknek utazói gyalog ballagtak a meredek
15297 3, II | Ilyen különcök ezek az angol utazók!”~
15298 2, V | magára vevé.~– Akkor én utazom.~– Ahová tetszik.~– Adieu.~
15299 3, XI | Sehonnan sem, megvettem ezt utazószekérnek Krénfy úrtól – felelt neki
15300 3, XI | illedelmesen üdvözlé az idegen utazót, s csak egy percre kérte,
15301 2, I(1) | látta Felső-Magyarországon utaztában. Hiteles vizsgálatokból
15302 2, I | előtt. Honnan jöttök, hová utaztok?~Azok elmondák, hogy az
15303 2, I | szolgabíró koromban a járásomban utazva, valami faluvégen a szegkovácscigány
15304 3, XII | házát, s ispánom segélyével utazzék Ó-Helybe, ahova reggelre
15305 2, II | tőlük megvásálni azokat az útba eső jószágokat, majd bosszantásokkal
15306 3, VII | kisasszonynak híjátok. És te azután útbaigazítottad, ugyebár? Megmondtad, hogy
15307 2, VII | minden el volt rendezve és útbaigazítva, ülhettek le a vendég urak
15308 3, I | engemet megismerjen Bécs utcáin. Kérdé tőlem, hogy mi járatban
15309 2, I | fűrészpornál? Amivel az utcákat szokták behinteni?~– Abból
15310 3, IX | cserépzsindelyeit leszórta kertekbe és utcákba, a vaskéményeket kitekerte
15311 3, I | meghallotta azokat, száz hordár, utcakölyök, kofa s egyéb sárban járó
15312 3, XI | laktak, azok átkozták meg az utcát, mert valahányszor ezen
15313 2, V | csavargó leült egy nagy kőre az útfelen s azt mondta, hogy várni
15314 2, I | a szekeret, ki a döcögős útfélre, s a kocsisnak nem maradt
15315 2, VII | lakhelyről gondoskodjanak. Útieleséget a ház úrnőjétől kap mindenki
15316 2, IV | visszament a vendéglőbe, az útiholmikat ide szállítandó, s társalkodónéjának
15317 3, I | elrendezni, maga gondoskodott útikészleteiről. Az elutazás órájában is
15318 2, V | perköltségek és a szükséges útiköltség, hogy Tarnóczy úr rögtön
15319 2, VIII | úrnak napidíja, itt van az útiköltsége, üljön kocsira, menjen vissza
15320 3, VI | vannak nálam a szükséges útilevelek és váltók százezer dollár
15321 2, V | arra nem gondolt többé. Útióráján már tizenkettőre jár az
15322 2, V | lejött hozzá, egészen más útiruhába öltözve, mint tegnap.~István
15323 3, II | állomás nevét, feljegyzé az útitárcájába, a napot utána írta, és
15324 3, II | folytatni a beszélgetést, míg útitársa újra belé nem kötött.~–
15325 2, I | elővett egy darab szenet útitáskájából, s igen szép írással felírta
15326 2, VII | ugye, a dicsőségnek ez az útja-módja? Könnyebb, háládatosabb
15327 2, V | összehányt-vetett minden útjába eső tárgyat. Néha egy-egy
15328 3, IX | jéghasábok megtorlanak az útjukat álló sziklavölgyben, s olyankor
15329 2, III | gyalog jöjjünk, a hintókat útjukra bocsátva. És Cynthia grófnő,
15330 3, XI | magát.~– Nem kell nekem az útlevél, hanem ha elvész a szekér,
15331 3, XI | ember…~– Kérem, nekem rendes útlevelem van.~Krénfy úr közel volt
15332 3, XI | hogy saját kocsisa előtt útlevéllel igazolja magát.~– Nem kell
15333 2, III | feltálaltatni nekik? (Ez utóbbiakat már nem mondta, csak gondolá
15334 2, I | ismeretlen vagyok önök előtt. Ez utóbbira nincsen is szükség, legkevésbé
15335 3, II | Ő igen természetesen az utóbbit tevé és tönkrejutott általa.~
15336 2, II | megállta magáért a sarat, s utódai máig is mutogatják azt a
15337 2, V | brenóci nagy urak közé, kiket utódaik kriptástól együtt eladnak,
15338 2, III | szakállának esett.~A levél utóirata azt ígérte, hogy a további
15339 2, III | szappanba metszik, s az utókorra bízzák, hogy szép tulajdonaikat
15340 3, XII | van a zsebében, azt is így utolérje a büntetés, mint a parasztot,
15341 2, IV | gondolatot nehéz elviselni.~Az utolért grófok el nem tudták gondolni,
15342 2, I | előállani…~Amint az urak utolérték a Popák családot, az alispán
15343 2, I | hangon, öklét felemelve s egy utolsót ütve a kapura. – No, hát
15344 3, II | nem reszket soha, s amióta utólszor láttuk egymást, nem tettem
15345 2, III | együgyűbb emberekből, valami úton-módon közlönyre tettek szert,
15346 3, II | önnek ahhoz?~– Én e nőt úton-útfelen bántalmazni fogom mindazon
15347 2, I | a kölykeit; gonoszabb az útonálló rablónál.~A szekér rohanó
15348 3, XIV | a pallos sújtja, ami az útonállót. Mi ítéltünk a bűnös felett,
15349 2, I | alig érintve itt-amott az úttól messze épített helységeket,
15350 3, II | azzal visszautazik előbbi útvonalára.~Hagyták menni és nevettek
15351 2, III | készíttet, éjfél után két óráig űzi, hajtja a fél falut, vivátot
15352 3, XI | a jeges veríték gyöngyei űzik egymást. Kocogtatnak az
15353 2, VII | azt, amit tőlük féláron, uzsorában elharácsolt.~Krénfy csak
15354 2, II | életében azért dolgozott, hogy uzsorásait fizesse és könyveket vásároljon;
15355 3, I | ki abban a régi gonosz uzsorását felszólítá, hogy küldjön
15356 2, II | közül esett el valamelyik? Uzsorával tartozók szöktek-e el? Vagy
15357 3, XII | ámolygásaiból, szép kezével űzte a felhőket homloka elől,
15358 3, IV | hogy a gonosz álmot el ne űzze a kedves szemekről, odahajol,
15359 2, II | akarja, idehozathatja a vacsoráját.~– Majd bizony, még elébb
15360 2, II | Talán bizony még nem vacsorált?~– Ugyan mikor vacsoráltam
15361 2, II | vacsorált?~– Ugyan mikor vacsoráltam volna?~– Hát szokott vacsorálni?~–
15362 2, III | és elteszi a kenyérhajat vacsorára.~Takarékosnak kell lenni…~
15363 3, VI | mentségek a világ előtt? Ezek vádak. Mentől csodálatosabb ellentétben
15364 3, XIV | feleljenek reá ily irtóztató vádakat!~És azután oly csüggedten
15365 2, V | valóban jóleshetett e jámbor vadállat barátsága e percben Cynthiának.
15366 2, VIII | ispánja nem mer a veszélyes vadállathoz nyúlni, maga ugrott oda
15367 2, I | mulatság.) – Hát az úrfi vadászni járt, s róka helyett meglőtte
15368 3, XII | grófnét terhelő gyilkossági vádat egy másik személy vállára
15369 3, XII | menekülése. Meg van fogva azon vádban, melynek minden foga egy
15370 2, IV | utamat; lemegyek Erdélybe vaddisznóvadászatra, és úgy elfelejtem az egész
15371 3, VI | az. Ha olvasták a bírák vádiratait, mikben a boldogtalan hölgy
15372 2, IV | semmi húsfélét sem eszik. Az vadítja az embert. Az eszme maga
15373 3, XII | István gróf megöletésének vádját kegyedről egy más személyre
15374 3, XII | Krénfyt bármi tekintetben vádként érhetné.~Még most nő volt,
15375 3, VIII | Krénfy.~– Hogyan? Maga a vádló?~– Okaim vannak hinni, hogy
15376 3, VIII | által, mikkel az ügyvéd a vádlók minden terhelő szavát megcáfolni
15377 3, VIII | Szétválasztani a tanúkat és a vádlót, meggátolni az érintkezést
15378 2, II | főurakat, az levén szabva a vádlottakra, hogy az ország bajnokával
15379 3, XIV | a tanúkat; szembesítik a vádlottal, felolvassák kölcsönös vallomásaikat;
15380 3, XIV | asztal körül ülnek, nem a vádlottat láncokkal kezein, sem a
15381 3, XII | Ha szerette volna, nem vádolá be mint atyja gyilkosát,
15382 3, III | engemet semmi körülmény sem vádolhat. Én sajnálom szegény Irént,
15383 1 | arról legalább senki sem fog vádolhatni, hogy meg vagyok vesztegetve;
15384 3, XII | venni, a bűnvád hogy hárul a vádoló tanú fejére vissza. Fenyéry
15385 2, I | jámborul felsóhajtott.~– Én nem vádolok senkit, én csak saját magunkat
15386 3, XIV | És végre apagyilkossággal vádolta ő maga azt a leányt, kit
15387 3, XII | voltam-e, hogy őt be nem vádoltam?~– Sőt, mint olyan nő, ki
15388 3, VI | emberi törvényszék előtt vádoltatik, hogy atyját, Brenóczy István
15389 2, V | rémes a csöndesség éjjel a vadon közepette, néha egy-egy
15390 2, III | tortákat, a pácban álló vadsülteket, a spékelt fogasokat, az
15391 3, XII | következetességével egymásba vág, és amelynek kulcsát egyedül
15392 2, I | elrontotta a hidat, mely a vágásba visz; azt a haszonbérlőnek
15393 3, V | szorongással, s kétségbeesett vággyal ragadá ki leánya kezéből
15394 2, II | kínzóteremben most barmokat vágnak, s tulok- és ürühullákkal
15395 2, II | nem. Majd szépen fejéhez vágnák az úrnak. Nem olyan emberek
15396 2, VIII | kapom azt a sótörőt, úgy vágom a fejéhez minden embernek,
15397 3, II | embereket, s befurakodott a vagonba; kiveszekedte magát a másik
15398 2, II | a pipát, tudom, hogy úgy vágtam volna hozzá, hogy még úgy
15399 3, IV | egyenesen a temető felé vágtattak, néhány perc alatt elérték
15400 3, XI | bajusztalan tót siheder jött vágtatva négy konyájával a szekérhez;
15401 2, II | őzeket szállítson; a másik a vágvölgyi halászat árendásához a legszebb
15402 3, XV | költőnek hanyatló erejét, vágyai bukását; búvárkodó tudósnak
15403 3, I | teljesülve láthatják sok százados vágyaikat, hogy a birtokukba benyúló
15404 3, XI | Talán mégis inkább rablási vágyból tette? Nem beszélte a kisleány,
15405 2, I | meg ezúttal, hogy igenis vagynak esetek, amidőn manna hull
15406 3, XV | ablakokból mély vizekbe vágyó tekintettel aláleskelődni,
15407 3, XII | azután ítélni, ha bűnös vagyok-e én. Azon az estén, ahogy
15408 3, XII | haszonkereset vagy uraskodási vágyon kívül más egyéb oka is lehetett
15409 3, V | kárpótlás adatott elrablott vagyonaimért, perköltségeim megtéríttettek,
15410 3, III | szorgalom útja.~Fenyéry vagyonának elvesztése után hírhedett
15411 3, III | titkolnia az okot, mely vagyonától megfosztá. A világ azt beszéli,
15412 2, V | gondolatja. Nem törődött vagyonával, nem Illés gróf pisztolyaival,
15413 3, II | igen közel áll ahhoz, hogy vagyonilag tönkrejusson.~– Hogyan lehet
15414 2, II | az ide menekvőket kevés vagyonkáiktól megfosztogassa.~Abban a
15415 3, XIII | barátom! Nekem nem kell vagyonod, nem magas állásod, nem
15416 3, XII | dicsekedhettek. Ura lesz ön vagyonomnak és szívemnek, és én leghívebb
15417 3, III | sietek oly nagyon fillérekből vagyont gyűjteni; fáradsággal jövedelmet
15418 3, I | kisült, hogy a grófnő egy vagyontalan köznemes ifjú után ábrándozik,
15419 3, I | szimpatétikus gyógymódokkal.~Fenyéry vagyonvesztési pere minden feljebbezésen
15420 3, III | titkaitok vannak, akkor meg vagytok ölve.~Az alispán odahúzta
15421 2, I | minden háznál újig, tej, vaj elég, még húst is mérettünk.
15422 2, I | füstöljük az odvából azt a rossz vajákost; – tartsátok a tűzre.~–
15423 2, IV | hogy jó világ van, tejben, vajban úszik az ország!~Krénfy
15424 2, IV | hadjárata alkalmával Bazarád vajda kezébe került, az ajándékozta
15425 3, XV | megnő, és körmeit a lélekbe vájja, és karját a szív körül
15426 3, XI | belső zsebeiben könyökig vájkálva.~– Váltóhamisítás miatt,
15427 2, IV | tartotta kifelé, s mint a vak légy, mely senkit sem néz,
15428 2, III | galambok repkedtek elő; a vakablakok színes üvegeken át vetettek
15429 3, XIV | kopasz fejét körös-körül vakargatta. Rettenetes ember ez az
15430 2, III | Krénfy úr egy kicsinyt vakarta a szakállát, hanem azért
15431 3, XVIII| falakról hullani kezd már a vakolat, s tarkán mutatja a különböző
15432 2, I | lyukakat fúrhatott a lehámlott, vakolatlan falba.~Az alispán bezörgetett
15433 2, VII | feje fölött a fejszét, s vakon előre rohant; utána a többi.~
15434 2, I | küldeni a maga rétjéből a vakondot, s annak a rétjébe küldi,
15435 2, I | mely a hosszú télben, a vakondtúrás emésztetlen földétől kínlódva,
15436 2, III | vi-lá-gos a-dós-sá-got vala bátor behajtani egy gazdag
15437 2, I | Nesze, átkozott boszorkány!” Valahányat ütnek rajta, azt a boszorkány
15438 2, I | szólalt meg az öreg Popák valahonnan a sutból. – A tekintetes
15439 3, XV | neve.~Irtózatos!~Kimondani valakire, hogy ez meg fog tébolyodni;
15440 3, V | találkozott azon éjszakán valakivel; parasztembereknek adott
15441 2, IV | kis magányos helyet, ahol valamelyikünk, aki megsértve érzi magát,
15442 2, II | szépen a tányérra rakta valamennyit s érintetlenül elcsuká a
15443 3, VI | is bele talál keveredni valamibe. Minek engedi, hogy a férje
15444 3, XI | gonosz csavargó vén Marci valamiért összeveszett a nagyságos
15445 3, II | egyezniük. Rossz lábam van. Valamikor egy golyót kaptam a tomporomba,
15446 2, VI | Egyszer huzamosabban kellett valamin gondolkoznia, ami nem elég
15447 2, VIII | nyakravalóját a némber körmei közül, valamint ennek hajbozontjait Krénfy
15448 2, I | öreg úr látszik beszélni valamiről; csak látszik, mert érctelen,
15449 2, II | egyszerre megijedtek volna valamitől, szétfutottak az erdőbe,
15450 2, II | teletöltve a poharát azzal a valamivel, ami abból a pezsgőspalackból
15451 3, IX | Akkor várja meg a grófné válaszát és jöjjön vissza rögtön.~–
15452 3, XII | vinni a postának a grófnő válaszával együtt. Az ispán azonban
15453 2, IX | tagjainak olyan visszás válaszokat adott; ebédnél olyan szórakozott
15454 3, I | valakit, rövid szavakkal válaszol; fiam házassági viszonya
15455 2, III | nekik semmit. Mindenre azt válaszolják: Ön nem úr Brenócban, csak
15456 2, III | azt ezerszer! – sietett válaszolni István gróf. – Vigasztalhatatlan
15457 3, I | megérkezett-e. Régen alszik, válaszolták neki; azzal először felment
15458 3, V | vége van.~Három üvegcsét választa ki a gróf, s irónnal mind
15459 3, IX | melyek állandó lakásul választák maguknak ezt a völgyzacskót,
15460 3, IV | férje.”~„Micsoda fegyver választandó e párbajra?”~„Egyedül pisztoly,
15461 3, VIII | Midőn a hideg férfinak választania kellett a gyűlölet és a
15462 2, III | tisztújításra, hogy magát alispánnak választassa? Vagy valamelyik brenóci
15463 3, XVIII| kivéve, azt mondá, hogy jobb választást nem tehetett volna. Dobokyné
15464 2, VI | saját tetszése szerint választhatta házi körét.~Hajdani nevelőnéje,
15465 3, VIII | mellékszobában, csak két ajtó választja el őket egymástól.~Milyen
15466 2, II | megtiszteltetéssel.~Azért neki választói joga van, s instellációknál
15467 3, X | küldte el, s hogy a hozandó választól függ a szép grófkisasszony
15468 3, XII | voltak, hogy a cselédek választották el kegyedeket. Ezt kíméletlenség
15469 3, II | bizonyosan van imádója, választottja, ki ön helyett meg fog jelenni
15470 2, II | bűvészkelyheiből, és ha éppen választóvíz lett volna is, szinte úgy
15471 2, I | völgybe, másik hegynek fel.~A válaszútnál megállítá a delnő szekerét,
15472 3, I | biztatni.~– És ha válni kell, váljunk gyorsan – monda hirtelen
15473 3, XVIII| Leonora később meghatottan vallá meg Irénnek, hogy Lippay
15474 3, XVIII| melyből vétettek, s fejeiket, vállaikat behúzta mohával. A kutakról
15475 2, I | ispánja csak dünnyögött, vállait és szemöldeit vonogatva,
15476 3, XII | állította, hogy az igen jó vállalat lesz. Én most sem hiszem.~–
15477 3, IX | apa mindegyiket segítette vállalata kezdetén pár százezer tallérral,
15478 3, XII | szélsőségig takarékos volt, vállalataiban előrelátó, kiszámított.
15479 3, II | szoktak lenni. Aki ilyen vállalatokra kockáztatja pénzét, az úgy
15480 3, IX | forintot remél nyerhetni e vállalaton, ami negyvenezer forint.
15481 2, IV | félrevonni.~Krénfy úr merész vállalatot kísérle meg. Bátorkodott,
15482 3, IX | erőszakolta a derék embert e vállalatra.~Hanem úgy kéz alatt nem
15483 3, VI | hogy a férje kezességet vállaljon érette, hátha az a személy
15484 3, IX | nem, pedig ő maga szívesen vállalkoznék a vételre, mert ez az országban
15485 3, IX | önuralkodásából. Mint termesztő és vállalkozó volt lenézve. Azt mondták
15486 3, IX | voltak: gyárnokok, hajósok, vállalkozók; az apa mindegyiket segítette
15487 2, I | Lengyelnyergen; egy férfi sem vállalkozott, magam hágtam fel egyedül.
15488 2, I | gyarapodók voltak, mindenre vállalkoztak, ami csak pénzt hozott;
15489 3, II | azt nem teheté, kezességet vállalt érte, és az ifjú embereknek
15490 2, I | amit férje elmellőzött, s ő vállalta magára a megfelelést.~–
15491 2, I | elkészítettem volna én, amit magamra vállaltam – felelt felsóhajtva és
15492 1 | honszeretetét? Ki járt legelől vallás, tudományok, erények utain?~
15493 2, I | s a nyájas beszélgetést vallatásnak tartja.~– Nagy nálatok az
15494 3, VII | nemde?~A némber megijedt e vallató kérdésektől, s azt felelte
15495 2, II | kezével egypár rézkrajcárt vallatva hangosan.~– Beszéljünk,
15496 2, IX | rohama nem volt arányban vállfűzője korlátaival.~– Ah! Íme itt
15497 3, VI | ellene szól.~Krénfy azt vallja ellene, hogy amaz emlékezetes
15498 2, I | haszonbérlő magtárát, vagy pedig vallják be, hogy nem tudnak semmit,
15499 3, XIV | vádlottal, felolvassák kölcsönös vallomásaikat; megkérdik tőlük még egyszer;
15500 3, XIV | eltávozó tanú megerősíté vallomását. Lenczné maga sem bírta
15501 3, XII | kényszerítheti arra, hogy férje ellen vallomást tegyen, s kegyed hű neje
15502 2, I | amiért eltagadja, akkor vallotta meg, hogy bizony igen nagy.
15503 3, XIII | minden rugót kiszabadítására, vállvetve dolgoztak, hogy rám és nálamnál
15504 2, III | számát.~A lépcsőkön ezüst vállzsinóros, kék egyenruhás inasok,
15505 3, XII | egyes hangok beszélgetéssé válnak; az ülésnek vége.~Az őrök
15506 3, I | felvitték Bécsbe! El kellett válnia játékszereitől, játszótársaitól
15507 2, I | ujdondásznak becsületére váló rögtönzet után felhajtá
15508 3, VI | szavaknál, mintha kérdené, hogy való-e ez.~– Csak írja le kegyed
15509 2, III | zongoráztak. Vajon ez nem onnét való-é?~Különös sajátság az némely
15510 2, I | még a kényes háziállat is válogat, emberi eledelül használni!~–
15511 2, VI | íróasztalhoz, s mert nagy válogatás nem volt most a szobákban,
15512 2, V | Krénfy úr bocsánatot kért válogatatlan szavaiért, nem akart bántani
15513 3, II | beszédét folytathatá.~Óh, az válogatott kínzás neme: a rohanó gőzmozdonyon
15514 2, I | melyik az ördögé, mert úgy válogatta, hogy mikor a kéményes házba
15515 2, I | azokat is három világrészből válogatták össze, az egyik tizenhatmarkos
15516 3, XII | leggyöngébb kifejezéseket válogattam. Helybenhagyja kegyed ez
15517 3, III | hogy ők nem egymásnak valók. Szóljuk széjjel őket, kedves
15518 2, I | nem akarta hinni, hogy ez valóság lehessen.~– Tudja-e azt
15519 2, IV | Krénfy úr sokkal fiatalabb a valóságban, mint a képen.~Illés gróf
15520 2, II | elkerített nyikorgással, mintha valósággal sírna azon a hallatlan pazarláson,
15521 3, II | bizonyára azon váltó több mint valószínűtlen, az a váltó – hamis.~– Istenem!~–
15522 3, I | későbbi események mégis nagyon valószínűtlenné tevék, hogy Brenóczy grófnő
15523 3, II | ebben a váltóban valami valószínűtlenség van.~– Ugyebár ő is mondta
15524 3, XIV | tagadott. Száz meg száz valótlan mesemondással iparkodott
15525 3, XII | valahányszor kegyed előadásában a valótól eltér. Krénfy azt adta okul
15526 2, X | ügyésze remekelni akart e válságos ügy eldöntésében, melyben
15527 3, X | hegyfolyók állandó zúgása válta fel.~Most azonban az volt
15528 2, VI | atyja hagyatékából magához váltá, miáltal alig tizenhét éves
15529 2, I | belátása, erősebb karjai váltandják fel az én gyarló tehetségeimet.
15530 3, IX | torokgyík, forró láz és patécs váltogatták egymást, mint különös rossz
15531 3, XI | zsebeiben könyökig vájkálva.~– Váltóhamisítás miatt, ugyebár? – kérdi
15532 2, V | összeköttetésben áll velem, s váltóim készpénzül forognak kezében.
15533 2, III | takarékpénztárok örülnek, ha váltóit láthatják – pedig ha megkérdené
15534 3, XII | nevének hamis utánzásával váltókat bocsátott ki nagy összegekre,
15535 2, IV | akinek tartozik, magamhoz váltom kötelezvényét, abból csinálok
15536 3, II | tudni, vagy elfogadni érte a váltóösszeg teljes értékéig a kezességet.
15537 3, II | bankár adná a nevét egy olyan váltóra, ahol az elfogadónak semmije
15538 3, XI | Egyik ijesztő kép a másikat váltotta képzeletében, mint valami
15539 2, VI | bujósdit játszott egy csomó váltóügyvéd, pincér, mesterember, mosóné,
15540 3, I | Krénfy által kibocsátott váltóval.~– Ah! – sóhajta megkönnyült
15541 2, III | mit sejtsenek e szokatlan változások alatt? Lakodalmához készül-e,
15542 2, I | agyában.~Mindenütt új meg új változatai a nyomor képeinek, itt a
15543 2, IV | valami felismerhetlen dallam változatait adva elő.~– Ah, superb!
15544 2, I | ugyanazon nyomor százféle változatban; a legérzékenyebb szenvedés
15545 3, V | ezek a szemek egyre oly változatlanul néznek reá.~– Instálom alássan,
15546 3, IX | vonását eltorzítá valami egyre változó indulat, melynek nevet nem
15547 3, I | szaladgálás, informálás változtat valamit a dolgok folyamatán,
15548 2, III | esztendőnként négyszer is változtatja előfogatait, ma broughamban,
15549 2, III | haszonbér címet akarom másra változtatni. Majd annak is okát adom
15550 2, III | oly széppé, oly elegánssá változtatta ezt át. Egészen meg vagyok
15551 3, III | fájdalom volt.~– De azért nem változtunk.~– Ön engem igen, igen elfeledett.~
15552 3, VII | zörgetett, annyira el volt változva, Borosnak kellett szólni,
15553 3, II | ha én fázom?~– Legalább váltson előbb jegyet.~– Nem érek
15554 2, IV | meglátni; és azután nem válunk el egymástól többet mint
15555 2, I | hasonlított rosszul égetett vályoghoz, mint valami megehető tárgyhoz.~–
15556 2, II | indigenatus taksáját rév- és vámmentességen, adókiváltságon, s kibékült
15557 2, IV | a börtönből ennek a régi vámpírjának, hogy tarnóci birtokaira,
15558 3, IX | felbiztassa a Magyarországba vándorlásra, ahol, mint tudva van, tej
15559 2, I | egyik falutól a másikig vándorló néppel van tele, mely gyalog,
15560 2, I | legelőször eszébe jut.~A többi vándorlók oly irigyen néztek a pártul
15561 3, IX | Könyörüljetek a szegény vándorlókon.” A hollandi telepítvényesek
15562 3, VIII | fákon, társaitól elmaradt vándormadárka, oly jól illenek a szívhez,
15563 2, I | Késő este, mikor már a vándorok utolsó karavánjait is elfödék
15564 2, IX | oltártól egyenesen a börtönbe vándorolhat. Ilyen lemondást senkitől
15565 3, II | kereskedő által kibocsátva s Vanhagen brüsszeli bankár által Krénfyre
15566 3, II | aláírása valódi; a forgató Vanhagené szinte az, hanem a kibocsátóé,
15567 3, II | Tarnóczy egy váltót adott el Vanhagennek, amit az, Buchheimer nevét
15568 2, III | be! – kiálta Krénfy úr, s vánkosai közé dörmögött egy teringettét.~
15569 3, VII | kapta hátra fejét hintója vánkosaiba, s önkéntelen kapott a mellette
15570 2, III | dzsin Krénfy úr feje alatt a vánkost, és úgy tetszék neki, mintha
15571 2, II | öntetett volna belőlük.~Brenóc vára valódi históriai emlékezettel
15572 3, I | e működésből –; tudom, a várakozás a legnehezebb feladat, ez
15573 3, VI | járni izgatottan, feszült várakozásban hagyva a hölgyeket.~Egyszerre
15574 3, II | számomra hoz, csupán e félévi várakozásból áll; ha a rendelt időre
15575 3, IX | számtalanszor.~Nem győzte a várakozást tovább, bekocogtatott az
15576 3, II | hosszú állomásig kellett várakoznia, míg beszédét folytathatá.~
15577 2, II | Krénfy úr most meglátva künn várakozó ispánját, nagy nyájasan
15578 2, II | újításokon mentek keresztül.~A várárokból kivágták a sánckarókat,
15579 3, III | vőlegényét, amíg meghal a várásban. A megtérő csak sírt talál
15580 2, I | aki hallotta, hogy Buda várát csak éhséggel lehet bevenni,
15581 3, XII | mindenki elveszettnek hitt, váratlanul hazaérkezvén, felfedezé,
15582 3, XIII | legérdekesebbek. Valami áldott varázs alakítja át ekkor egész
15583 3, III | tündértermetnek földi szövedék varázsára, s e szemekhez kellett-e
15584 2, I | pillanatban, mint minden varázslata a mágiának.~– Íme, uraim,
15585 2, VII | oltára elé, s egy templommá varázsolva a tanácskozás termét, melyben
15586 3, III | partját nem látta, hogy egy varázsütéssel kigyógyult minden bajából,
15587 2, II | a kőből.~A nagy brenóci várban nem ők többé az urak, hanem
15588 2, II | elődeit füstölte volna ki a várból a zsebrák barátságért.~A
15589 3, IX | menj ki a falu végére, ott várd meg az ispánt, mindjárt
15590 2, I | gyermekeit, tisztességes vargákra, szabókra s egyéb mesteremberekre
15591 2, IX | annak, hogy bukott ember mit várhat a világtól – sóhajta Fenyéry.~–
15592 3, IV | jött vissza ismét.~Alig várhatja, hogy a reggeli után egy
15593 2, III | társaságokhoz szokott férfiaktól várható, s ügyelve rá, hogy minden
15594 3, I | vissza ne jöjjön. Én sem várhatom meg itt a reggelt. El akarok
15595 2, I | fogadták a csapást, csodától várhatták a menekülést.~Elkísérte
15596 3, XIII | elfogatását harminc különböző variációban lehet meghallani, folyamodott,
15597 2, II | pezsgő! – monda Boros uram, variálva a csúfolódást –, valódi
15598 2, I | I. A HALÁL ÉS A NEMTŐ~Ne várjatok valami nagyszerű jelenetet,
15599 3, XII | hozott, s mondjam neki, hogy várjon az előszobában. Az ispán
15600 3, XIV | bűnös felett, s nyugodtan várjuk, hogy megítéltessünk.~És
15601 2, I | felment Budára és leült a várkapuban, s ott elkezdett éhezni.
15602 2, II | szabad betenni a lábát a várkastélyba, később ötszáz forintért
15603 2, II | szárnyosztályon kívül a többi részei a várkastélynak mind siralmas újításokon
|